Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

1988. június 13., hétfő Radzsiv Gandhi elutazott Budapestről Hivatalos baráti Látogatá­sának befejeztével szomba­ton elutazott Budapestről Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására tar­tózkodott hazánkban. Az indiai kormányfőt ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett Grósz Károly, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Madarasi Attila, pénz­ügyminisztériumi államtit­kár és Bányász Rezső kor­mányszóvivő búcsúztatta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelén volt Oláh József, hazánk in­diai, Szatinder Kumar Lam­!" t'11 ............................................ > 3^ A nagyvilág ^ hírei fa..—...—M • i - I.............. • MEGHALT SARAGAT Szombaton hajnalban Ró­mában kilencvenéves korá­ban elhunyt Giuseppe Sara- gat volt olasz köztársasági elnök, az olasz szociálde­mokrácia egyik legtekinté­lyesebb történelmi alakja. • MAGYAR—KÍNAI TÁRGYALÁSOK Pekingben megtartották a magyar—kínai műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság 27. ülésszakát. Az ülésszakon részt vevő tárgyalóküldöttségeket Csao Ming-sen gépipari és elekt­ronikaipari miniszterhelyet­tes, a bizottság kínai tago­zatának elnöke és Székács Imre, a TESCO vezérigazga­tója, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke vezette. • KONCERT MANDELÁÉRT Nelson Mandela dél-afri­kai fekete bőrű polgárjogi vezető közelgő hetvenedik születésnapja tiszteletére bah, India magyarországi nagykövete, és Antonio Ca­sas Salvi, a Venezuelai Köz­társaság budapesti nagykö­vete, a diplomáciai testület doyenje. A búcsúztatás! ünnepségen Radzsiv Gandhi vendéglátó­ja, Grósz Károly társaságá­ban fogadta a felsorakozott katonai díszegység parancs­nokának jelentését, majd a magyar és az indiai himnusz elhangzása után eltépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és a ven­déglátók ezután elköszöntek a jelenlevő magyar, illetve indiai személyiségektől. Az indiai miniszterelnök Boeing óriás-repülőgépe éj­szaka 10 óra után szállít fel Ferihegy betonjáról. rendeztek nagyszabású kon­certet szombat délután a londoni Wembley stadion­ban. A maratoni koncerten olyan nagynevű sztárok is részt vettek, mint George Michael, Harry Belafonte, Phil Collins, Paul Young, a Dire Straits és a Bee Gees együttes. A világ minden részéről érkezett mintegy 40 előadó az eseménnyel a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét kívánja felhívni az immár 24 éve dél-afrikai börtönben raboskodó Man­dela sorsára. • KATOLIKUS PÜSPÖKÖK FELSZENTELÉSE Katolikus püspököket szenteltek fel szombaton Prágában. A csehszlovák ál­lam és a Vatikán megálla­podása alapján a pápa a prágai főegyházmegye se­gédpüspökévé nevezte ki Jan Lebeda prépostot, a prágai főegyházmegye érse­ki helynökét, valamint An­tonin Liska prágai érsekségi kanonokot. A nagyszombati főegyházmegye püspök-apos­toli kormányzójává nevezte ki Jan Sokolt, a nagyszom­bati főegyházmegye gondno­kát. Hermann Scheer, a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) és Petra Kelly, a Zöldiek pártja parlamenti képviselője szombaton együttes nyilatkozatban sürgette: a nyugatnémet szö­vetségi gyűlés (Bundestag) összes törvényhozója lépjen fel annak érdekében, hogy az NSZK és Európa minden más kormánya nyomás gya­korlásával késztesse Romá­nia kormányát az emberi jo­gok megsértésének és az el- űzetés gyakorlatának meg­szüntetésére. Az SPD és a Zöldek kép­viselője, mindkettő a Bun­destag külügyi bizottságának tagja, újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az európai közvéleményt mozgósítani kell a Ceausescu-rendszer politikájával szemben. Az NSZK két legnagyobb rádióállomása, a Westdeu­tscher Rundfunk (WDR) és a Deutschlandfunk nevű or­szágos adó által a délelőtti órákban többször is ismerte­tett állásfoglalásában Scheer és Kelly kifejtette: — Immáron elfogadhatat­lan, hogy a román kormány Vasárnap az atomsorom- pó-szerződésből adódó prob­lémák és lehetőségek átte­kintésével, valamint az eu­rópai hagyományos leszere­lés időszerű feladatainak összegzésével befejeződött Helsinkiben a kétnapos finn —magyar—olasz szakértői eszmecsere, amelyen a há­rom országból mintegy 30 politikus, tudományos kuta­tó, katonai szakértő és köz­életi személyiség vett részt. A húsz évvel ezelőtt, 1968. július elsején aláírásra bo­csátott atomsorompó-szerző- dés értékelésében a szakér­tők véleménye erősen meg­oszlott. Olasz és finn részről zömmel borúlátó vélemé­nyek hangzottak el, mint­hogy Izrael, Dél-Afrika, Pa­napról napra kegyetlenül megsérti az emberi jogokat, és elnyomja a nemzeti ki­sebbségeket. A közös euró­pai házban ily módon sötét­ség borul Romániára, már­pedig ez érzékenyen érint minden európai állampol­gárt. — A romániai rendszer politikai cinizmusa hamaro­san csúcspontjára hág: a Ceausescu-vezetés az ország 13 ezer falvából három év leforgása alatt 8000 falut el akar tüntetni, sok ezer em­bert akar a számára életet jelentő régi környezetből el­űzni, és évszázadok kulturá­lis örökségének elpusztítását tervezi. Mindez az emberte­len politikai nagyzási hó­bort megnyilvánulása. — E fejlemények láttán Európa nem tanúsíthat kö­zönyös magatartást, és meg kell hallania a román lakos­ság segélykiáltásait — álla­pította meg Scheer és Kelly együttes nyilatkozatában, amelyet közlésük szerint a romániai közállapotok gyors romlására való tekintettel hoztak nyilvánosságra. kisztán, India, Argentína, Brazília távolmaradása új atomhatalmak megjelenésé­nek veszélyét hordozza ma­gában, s az atomfegyverek elterjedését megakadályozni hivatott szerződés egyébként is távol van attól, hogy egyetemes legyen. Gyarmati István külügy­minisztériumi főosztályveze­tő szóvá tette, hogy a szer­ződés nem teremt kellő egyensúlyt a kötelezettségek és a jogok, az atomfegyver­rel rendelkező és nem ren­delkező államok között. A kétnapos eszmecserét a nemzeti szakértői csoportok képviselői hasznosnak, tar­talmasnak és folytatásra méltónak minősítették. Finn—magyar—olasz szakértői eszmecsere Magyar—amerikai tárgyalások Budapesten Magyar—amerikai tárgya­lások kezdődték vasárnap a Parlamentben. A magyar delegációt Marjai József miniszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter, az Amerikai Egyesült Államok küldöttségét William Verity kereskedelmi miniszter veze­ti. A megbeszéléseken köl­csönösen tájékoztatják egy­mást a két ország gazdaság- politikájáról, a gazdasági élet helyzetéről. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcso­latokat és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Véleménycserét folytatnak a világgazdaság helyzetéről, a nemzetközi kereskedelmi és pénzügypo­litikai kérdésekről, és a két ország együttműködéséről a nemzetközi gazdasági szer­vezetekben. A vasárnapi tárgyalásokon részt vett Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, Gombocz Zoltán kereskedel­mi miniszterhelyettes, Paul Freedenberg kereskedelmi államtitkár és Louis Laun kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Jelen volt Mark Pal­mer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A tárgyalások ma, hétfőn folytatódnak. ÜJ GALAXIST FEDEZTEK FEL Havaii csillagászok felfe­dezték az eddigi legtávolab­bi galaxist, amely tízszer nagyobb a Tejútnál. Az újon­nan felfedezett galaxis a Földtől 12 milliárd fényév távolságra van. Az eddig felfedezett legrégibb galaxi­sok 10-11 milliárd fényévre vannak Földünktől. KARAJAN ÖNKÉNYESKEDIK A nyugat-berliniek na­gyon elégedetlenek Herbert von Karajannal, filharmó­niájuk karmesterével, mert igen önkényesen viselkedik. Legutóbb Berlinben április 24-én lemondott egy már rég várt hangversenyt, és másnap a filharmóniával el­utazott egy 10 napos japán körútra. FELFEDEZTEK EGY SÁRGASÁGOT OKOZÓ VÍRUST Egy biotechnológiával fog­lalkozó kaliforniai cég ku­tatói bejelentették, hogy fel­fedeztek egy vírust, amely a hepatitisnek (sárgaság) egy különleges, vérátömlesz­téssel terjedő változatát okozza. A becslések szerint csak Amerikában a hepatitis e fajtájában évente mintegy 3 millió ember betegszik meg. GYOMRUKBAN CSEMPÉSZIK A DRÁGAKÖVEKET Igen sok csempész gyom­rában viszi át a drágaköve­ket az országhatárokon. Sri Lankán, a colombói repülő­téren a rendőrség a napok­ban két csempészt kapott rajta, hogy gyomrukban 49 drágakövet akartak az or­szágba bevinni. A drágakö­veket a röntgenvizsgálat so­rán fedezték fel. PECHES TOLVAJOK Clermont-Ferrand fran­cia város lottózóinak a pén­zes zsákját akarták elrabol­ni a tolvajok. Ugyanolyan szövetben volt a személy­zetnek szánt reggeli is. A pénz helyett véletlenül ezt emelték el. Peresztrojka az építőiparban Állami üzem és szövetkezet társulása A veszteséges üzem egy szövetkezeti társulás révén három hónap alatt nyereséges lett. A történet elgondolkodtató ma­napság, amikor a szövetkezés különböző formái előtt új táv­latok nyílnak meg a Szovjetunióban. A „ferde torony” és a hanyatló termelés Nyevjanszk régi város az Uraiban. Aki ide érkezik, biz­tosan felfigyel a magas „ferde” toronyra, mely a híres pisai ferdetoronyra emlékeztet. Keletkezésének története dióhéj­ban aranyi, hogy annak idején Gyemidov kereskedő, a kora­beli orosz „vas-ki rály” be akart vonulni a történelembe. A toronyhoz olyan téglákat készíttetett, amelynek anyagába a mesterek tojásfehérjét kevertek. A „minőségellenőrzés” pedig úgy történt, hogy a kiégetett téglákat négy emeletnyi magasságból ledobálták. Aztán a toronyba csak azokat épí­tették be, amelyek a zuhanás után is épségben maradtak. A kétszáz év óta üzemelő helyi téglagyár az utóbbi idő­ben veszteségessé vált. Nem segítettek a rendszeres „rubel- in jekciók” sem: az állam évenként félmillióval fedezte a vesz­teségeket és ezzel megmentette a vállalatot a csődtől. Miért? Azért, mert a -tégla akkora hiánycikk volt, hogy a helyi ha­tóságok kénytelenek voltak -minden erővel segíteni a ter­melést, nehogy az építkezésekben fennakadás legyen. Ez azonban nem mehetett így sokáig: valahogy ki kellett mászni a kátyúból. Oleg Lobov, aki a múlt évig a területi végrehajtó bizottság elnöke volt, azt javasolta, hogy a vál- falat társuljon valamelyik szövetkezettel. Viktor Szives, an­nak az egyesülésnek a vezérigazgatója, melyhez a 'téglagyár is tartozott, felkarolta az ötletet. A választás a Nyejva nevű szövetkezeti gazdaságra esett. Szorgos, eredményes munkájáról híres ez a gazdaság a kör­nyéken, Hamarosan összegyűlt a három vezető, Viktor Szi­ves, az egyesülés vezérigazgatója Arkagyij Maiisev, a Nyev- janszki Városi Tanács vb-elnöke, és a Nyejva szövetkezet elnöke, Anatoli j Kondakov. Az eredmény: megalakult az Építő Szövetkezeti Vállalat. Az első és nem várt sikerek — Egyszerűen, nem is számítottam rá, hogy a szövetkezeti vállalatnak ilyen- sikere lesz — ismeri el ma már Viktor Szives vezérigazgató. — Sok más szakembernek is voltak kétségei, többek között az illetékes építőanyagipari minisz­tériumnak is. Az első eredmények azonban sok kétséget el­oszlattak. A szövetkezeti vállalat sikere valóban elismerést érdemel. Működésének első hónapjában fele aranyi mun-káslétszáTn- mái csaknem annyi -téglát gyártott, minit amennyit azelőtt az állami téglagyár — 270 ezer darabot. A következő hó­napban 417, aztán 430 ezer darabot. A tégla nem volt többé „hiánycikk” sem a városban; sem a környéken. Sőt, a szö­vetkezeti vállalat már annyit termelt, hogy nem volt elég a piac: az építőipari vállalatok, mivel hozzászoktak az örö­kös áruhiányhoz, máshonnan is rendeltek anyagot. A jövedelmezőség is nagyszerűen alakult: az első három hónap 22 -ezer rubel nyereséget hozott a vállalatnak. Miből? Régebben az állami vállalatnál -ezer darab tégla előállítása 240 rubelbe került; a szövetkezeti vállaatnál az első hónap­ban 160, a másodikban 110, a harmadikban 93 rubel volt az előállítási költség, vagyis két és félszer kevesebbe került a gyártás, mint korábban. Mi a szövetkezeti vállalat sikerének titka? Az emberek megérezték, hogy a kezükben tartják a dolgokat, tőlük függ, hogy mennyit keresnek. Nézzünk néhány példát arra, milyen az üzemszervezés a most már szövetkezeti vállalatnál. Fel­tűnő például, hogy milyen csend vara az üzem irodaépüle­tében, ahol- régebben jónéhány irányító „apparátus” műkö­dött. Ezt azonban- pontosan egyhatodá-ra csökkentették: a harminc emberből csak öt maradit: az elnök mellett az el­nökhelyettes, a főmérnök, a főtechnológus és a főkönyvelő. Szokatlanul néptelenek a műhelyek is. Anatoldj Konda­kov, a Nyejva mezőgazdasági szövetkezet volt elnöke fel­hívja a figyelmet: régebben tiszta volt az asztal1, amely mel­lett dom-inóztak a munkások: most por fedi. Nincs idő ját­szani, dolga van mindenkinek. — Korszerűsítünk, automatizálunk minden folyamatot — magyarázza Kondakov. — Már a közeljövőben, arra számí­tunk, hogy egymillió téglát gyártunk havonta. Nem csak a tégla A szövetkezeti építőipari vállalat vezetői úgy vélik, hogy ilyen- mennyiségű tégla nemcsak arra elegendő, hogy telje­sítsék az egyesülés megrendeléseit, hanem arra is jut belőle, hogy eleget tegyenek a szerződéses megrendeléseknek is. — Számunkra a perspektíva a fontos — mondja Anatolij Kondakov. — Most például elkezdjük a burkolólapok, aztán a színes kerámialapok gyártását: jövedelmező dolog ez is, az .is. Most akarunk brigádszerződést kötni egy új asztalos­műhely építésére... így történt aztán, hogy az egykor igencsak veszteséges üzem nyereségessé vált. Az a félmillió rubel1, amelyet ré­gen dotációként kaptak, marad az állam kasszájában, a he­lyi tanácsi kötségvetés viszont a szövetkezeti vállalat forgal­mi adójával gyarapodik. Nyevjanszkban a tégla, mint „hiánycikk” lekerült a napirendről, és így sokkal könnyeb­bé vált a lakásprobléma megoldása a városban. Sőt, lépések történtek az irányba is, hogy az egész környéken felszá­molják a hiányt, ami a tégla vonatkozásában tapasztalható volt. És történt mindez igen rövid határidő alatt, minden kü­lönösebb beruházás nélkül. Az új és a régi Azt gondolhatnánk, hogy minden, rendben van? Korai len­ne még így értékelni a helyzetet. A különböző beosztású vezetők között természetesen nem akad senki, aki nyíltan ellenezné a történteket. De a szavak és a tettek gyakran, el­lentmondanak egymásnak. „Az Önök tapasztalataira egész Oroszországnak szüksége van” — írta a területi végrehajtó bizottság volt elnöke, O-leg Lobov, aki ma az Orosz Föderáció Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Kemény szószólója annak, hogy két-három napon belül meg kell oldani minden szervezési problémáit, meg kell szüntetni a felesleges korlátozásokat. És mii van a valóságban? Fjodor Morsesakov, a területi végrehajtó bi­zottság első elnökhelyettese másfél hónapon át nem Iátta- mozta az építőipari egyesülés és a szövetkezet között létre­jött megállapodást és csák egy Moszkvából érkezett -levél után volt kénytelen az aláírását adni. Véletlen? Nem. Ma ellenállás van azzal szemben, ami új. A cél a nyugodt, kényelmes pozíció, az előjogok megtartása, végső soron az olyan régi stílus és módszerek további alkal­mazása, amellyel sikerült minden újszerű, -eleven „ dolgot a szavak, üres szólamok mocsarába fulilasztani. Bármilyen ellentmondásosnak tűnik, az ellenállás, mégha passzív is, megmutatkozik alulról is. Viktor Szives elmon­dotta, hogy javasolta néhány téglagyárnak, próbálják úgy átszervezni a munkát, ahogy az Építőknél dolgoznak, -tár­suljanak, alakuljanak át szövetkezeti vállalattá. Nem men­tek bele. Az egyeralősdi sók ember szemében, hosszú éveken át -lejáratta a becsületes m-unkát, nem volt kedvük hozzá még akikor sem, ha ez a saját boldogulásuk rovására ment. Többet keresni mindenki akar. Meg is dolgozni érte már nem annyian-. Szokatlan az állami és a szövetkezeti vállalat együttmű­ködése? Igen-. De napjainkban sok minden történik a Szov­jetunióban,, ami egyelőre még szokatlan. A munkások rész­jegyeket vásárolnak saját vállalatuktól. A kolhoz önállóan, a sokféle „közreműködő” nélkül köt szerződést külföldi cég­gel. Valószínű, hogy a közeljövőben nem -lesz szokatlan a szövetkezeti üzem, ahol az elnök a kollektíva által megvá­lasztott igazgató és a nyereségből mindenkinek aranyi fize­tés jut, amennyi- munkával, hozzájárult a közösen, elért ered­ményekhez. P. Volin (APN) NSZK parlamenti képviselők és a romániai emberi jogok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents