Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÚNIUS 11., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM éve egyesült az MKP és az SZOP Negyven A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésének 40. évfordulója alkalmából politikai gyűlést rendeztek tegnap a XIII. kerületi párt- bizottságon. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP elnöke, Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Megnyitójában Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára emlékeztetett arra, hogy 1948. június 12-én jött létre — a magyar történelem során másodízben, s immár véglegesen i— a munkásosztály egységes pártja. Berecz János beszéde Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságánk tagja, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Történelmi áttekintést adott a két párt egyesülésének előzményeiről. Ebben emlékeztetett arra, hogy a két magyar munkáspárt politikájában 1947 őszéig lépten-nyomon kifejezésre jutó ellentétek lassan oldódtak, és a fő kérdés számukra a reakciós, feudáltőkés maradványok kisöprése, az újjáépítés, a dolgozó osztályok érdekeinek érvényre juttatása, a nemzetközileg új helyzethez igazodó konszolidált Magyarország megteremtése volt. Belpolitikai célként állt előttük a demokrácia kiteljesedése révén egy szocialista társadalom felépítése. Az új párt programja a népszuverenitáson alapuló demokratikus parlamentarizmusból indult ki, hangsúlyozta a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a közigazgatás népi jellegét, és az önkormányzatok megerősítésének szükségességét. A program gazdasággal foglalkozó része szembefordult az egyenlősdivel, és követelte a szakképzett munka nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülését. Világosan rögzítette, hogy a kispolgárságnak mind falun, mind a városban szerepet ad a jövő politikájában és gazdaságában. Egyidejűleg erősíteni kívánta a szövetkezeti tulajdont és hangsúlyozta az állami nagyipar elsődlegességét. Megfogalmazta a forradalmi munkásmozgalom szociálpolitikai követeléseit is — emelte ki Berecz János. Az egyesülést követően azonban a Rákosi-féle pártvezetés mindinkább eltért a programban megfogalmazott úttól és elvektől; céloktól, s egyáltalán nem építkezett a szociáldemokrácia fél évszázados hagyományaiban olyan erős tömegpoldtizálási elemekre. A pártban is általánossá vált a bürokratikus módszerek alkalmazása, a voluntarizmus, a szubjektivizmus, a bizalmatlanság. Egyaránt üldözni kezdték az önállóan, alkotóan gondolkodó kommunistákat és a szociáldemokratákat. Ezek a folyamatok megtörték az egyesült munkáspárt politikájának forradalmi lendületét, s nemzeti tragédiához vezettek — mutatott rá az előadó. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkásegységben rejlő lehetőségek, mindenekelőtt pedig az 1956 utáni fejlődésünk eredményei egyértelműen igazolják: a munkáspárt politikája — ha az valóban következetesen képviseli az’ osztály törekvéseit — egyben kifejezi a nemzet alapvető érdekeit is. Ám az is történelmi tapasztalatunk, hogy ha az osztálypárt nem képes a haladó erők összefogására, ha csak korlátozottan érvényesíti a nemzeti érdekeket, akikor a munkásemberek érdekeinek érvényesülése is súlyos csorbát szenved. Az osztálypárt csak akkor lehet nemzeti politikát is megvalósító párt, ha nem sajátítja ki a kizárólagosság elve alapján a politikaformálás jogát, hanem teret ad mindazon haladó, demokratikus erőknek, amelyek tudatosan részt kívánnak vállalni hazánk szocialista jövőjének alakításában. Épp ezért a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átfogó, határozott, következetes reformprogramját át kell szőnie a magyar munkásmozgalom legjobb hagyományaival és a századvég eszmei, politikai követelményeivel; a demokratikus politikai magatartás, a részvétel, a beleszólás jogának eszméjével és gyakorlatával. Az ünnepség szónoka kitért arra, hogy a reformeszmének ma kedvezőek a nemzetközi feltételei. A két világrendszer kapcsolatában kezdenek érvényre jutni az új politikai gondolkodás elemei. A merev szembenállást felváltja a lehetséges együttműködési pontok keresésére irányuló törekvés a globális problémák megoldása érdekében. A szocialista építés megannyi elméleti és főképpen gyakorlati problémájának tudatában kijelenthetjük: az MSZMP megteremtette annak feltételeit, hogy politikája egyszersmind kifejezze a társadalom túlnyomó többségének főbb érdekeit is. E lehetőség egyben kötelezettség. Ebből az is következik, hogy a pártnak a mai helyzetben történelmi küldetése, hogy viszonyainak újragondolásával célrendszerébe integrálja a nemzet valamennyi meghatározó rétegének érdekeit. Az MSZMP ma egyszerre és egyidejűleg kifejezője és (Folytatás a 3. oldalon) Mongol igazságügyi delegáció megyénkben Messziről jött vendégeket köszöntöttek megyénk vezetői teginap Gyulán és Békéscsabán'. Mongóliából háromtagú igazságügyi küldöttség érkezett, dr. Oszorin Amar- húnak, a mongol igazságügyi miniszter első helyettesének a vezetésével. Velük tartott dr. Kun László igazság ügy- miniszter-helyettes és két munkatársa. A vendégeket dr. Szikora István, a Békés Megyei Bíróság elnöke fogadta Gyulán, majd délután a Békés Megyei Tanács székházába látogattak, ahol Gyulavári Pál megyei tanácselnök röviden bemutatta a megye társadalmi és gazdasági életét, majd a törvényhozás jelenlegi helyzetéről, problémáiról beszélt. Kiemelte a törvény-előkészítő munka jelentőségét, a szakmai és társadalmi viták fontosságát. Ezután az MSZMP Békés Megyei Bizottságán Szabó Miklós első titkár üdvözölte a delegációt, majd — többek között — tájékoztatást adott a hazánk politikai életében bekövetkezett jelentős változásokról. Hangsúlyozta: ezentúl egyértelműbb és határozottabb irányítással dolgoznak a párt alsóbb szervei, ugyanakkor sokkal nagyobb önállóságot is kapnak feladataik megoldásában. A vendégek ezt követően üzemlátogatást tettek a gyulai húskombinátban, ma pedig a Mező hegy esi Mezőgazdasági Kombinát életével, munkájával ismerkednek. L. E. A mongol igazságügyi delegációt fogadta Szabó Miklós Fotó: Fazekas Ferenc Dr. Oszorin Amarhú (a képen jobboldalt), a Mongol Népköztársaság igazságügy-miniszterének első helyettese, 50 éves. Jogi diplomáját a mongol állami egyetemen szerezte, tíz évvel ezelőtt pedig a Szovjetunióban, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján kandidátusi vizsgát tett. Hazájában csaknem 30 éve dolgozik a törvény-előkészítés továbbfejlesztésén, tökéletesítésén. Manapság ez különösen fontos, hiszen Mongóliában is zajlik a gazdasági peresztrojka, amit a jogalkotásban is folyamatosan követni kell. Előtérbe került a jogi ismeretterjesztés és propagandamunka jelentősége, hogy a hagyományosan törvénytisztelő mongol nép ezután is tisztában legyen a törvények adta jogaival, kötelességeivel. Tisztelet az építőknek Ahogyan telnek az évek, egyre több épület emlékezteti Balogh Sándort: itt is raktam a falat, emitt is vakoltam. Keze munkáját őrzi a megyeszékhelyen az új könyvtárba kórház, no és az egyik legkedvesebb; a tanítóképző főiskola. Kemény kötésű, napbarnított fiatalember Balogh Sándor kőművesmester, túl a harmincon, de még jóval innen a negyvenen. A fiatalember a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat I. számú főépítésvezetőségén kőműves, itt tanulta a szakmát, azóta is itt dolgozik, idestova 20 esztendeje. A tegnapi naptól a „Kiváló Munkáért” kitüntetés tulajdonosa. Szintén ezzel a kitüntetéssel büszkélkedhet mostantól Sziráczky Mihály, a megyei tervezővállalat táj- és környezetrendező mérnöke, nyurga, szakállas fiatalember. Az épített környezet kialakítása a szakmája, lényegében külsőépítész. — Nagyon kévéén tudják, hogy például a járdákat, tereket nekem kellene tervezni. Valaha ez a tevékenység a legmagasabb szinten elérte a művészi színvonalat. Ma nemigen lehet erre példa, mire odáig jutunk ugyanis, hogy az épület, épületek után a külső környezet következik, nincs rá pénz, így kevés az esély, hogy bebizonyítsa, mire képes a szakember. — Munkái közül mire büszke? — A megyeszékhelyen a Szabó Pál téri iskola udvarára. — Megítélése szerint milyen ma épített környezetünk? — Változó. Gyönyörűen megtervezték például BékésAz ünnepeltek egy csoportja Június második vasárnapja: az építők napja. Annak emlékére köszöntjük ezen a napon minden évben az építőket, hogy 1897 júniusában rendezték meg az első országos építőmunkás-kongresszust. csabán a szökőkút környékét, de a környező épületek rontják az összhatást. Kőműves, mérnök, téglagyári munkás, üveggyári szakmunkás, ács, vagy éppen építésvezető — valamennyien az építő- és építőanyagipar dolgozói. Építők, akiket ezen a hét végén köszönt, ünnepel az ország. Az építők napja alkalmából a megyei ünnepséget június 10-én, tegnap délután Békéscsabán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezte meg az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkársága. A rendezvényen Trefil István, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője mondott köszöntőt, majd „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetéseket adott át az építő- és építő- anyagipar 23 Békés megyei dolgozójának. Közülük, és sok ezer szaktársuk közül név szerint keveset ismerünk, de kezük nyomát őrzik az épületek, utcák, terek — az új főiskola például Balogh Sándor kőműves mesterét, egy iskolaudvar, vagy a megyeszékhely sétálóutcájának arculata; a pihenőhelyek, a sok zöld — Sziráczky Mihály mérnökét. x. I. Fotó: Veress Erzsi
