Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

1988. Június 11., szombat NÉPÚJSÁG Hazánkba érkezett az Indiai Köztársaság miniszterelnöke TT ■r?: Az indiai kormányfő Grósz Károly kíséretében érkezett az Országházhoz Aggodalom az F-IG-os repülőgépek áttelepítése miatt Péter János, az Ország- gyűlés alelnöke nyilatkoza­tot juttatott el az MTI-hez pénteken az F—16-os repü­lőgépeik áttelepítése ügyé­ben. Nyugtalansággal és aggo­dalommal tölt el bennünket a NATO közelmúltban nyil­vánosságra hozott azon ter­ve, hogy a Spanyolország­ban állomásozó amerikai F—16-os • repülőgépeket Olaszországba telepítik át. Megítélésünk szerint a va- dászbombázók területi elhe­lyezésének megváltoztatása módosítaná a katonai erővi­szonyokat Európának abban a térségében, amelyben ha­zánk is elhelyezkedik, s egy­úttal ellentétben állna a földrészünkön is egyre érzé­kelhetőbben kibontakozó enyhülés és együttműködés szellemével. Ez a lépés min­den bizonnyal kedvezőtlenül befolyásolná azt a légkört is, amelyben megkezdődhet­nének az európai hagyomá­nyos fegyverzetek és fegy­veres erők csökkentéséről szóló tárgyalások. Az áttelepítés közvetlenül érintené a gépek új hatókö­rébe kerülő országok biz­tonságát, és számottevően megváltoztatná a két szövet­ségi rendszer között e tér­ségben kialakult erőviszo­nyokat is. Bízunk abban, hogy az olasz kormány vala­mennyi körülmény körülte­kintő, gondos mérlegelése, az érintett országokkal foly­tatott előzetes konzultáció és a két szövetségi rendszer kö­zötti érdemi véleménycsere után hozza meg végleges döntését az ügyben. így el­kerülhető lenne, hogy olyan döntés szülessen, amely a feszültség növekedéséhez ve­zetne a térségben. Meggyő­ződésünk szerint jelentősen hozzájárulna az európai bi­zalom és biztonság erősíté­séhez, ha minden érdekelt fél bevonásával a repülőgé­pek olaszországi telepítése helyett a katonai szembenál­lás szintjét csökkentő meg­oldást sikerülne kidolgozni. Grósz Károlynak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Miniszterta­nács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnö­kének meghívására pénteken hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke. A kor­mányfőt magyarországi útjá­ra elkísérte felesége, Soina Gandhi. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, valamint Horn Gyula külügyminiszteri ál­lamtitkár és Oláh József, hazánk indiai nagykövete üdvözölte a magyar és in­diai nemzeti lobogókkal és kétnyelvű köszöntő feliratok­kal díszített Ferihegyi repü­lőtéren. Jelen volt Szatinder Kumar Lambah. India bu­dapesti nagykövete. A vendégek és vendéglá­tóik útja a repülőtérről az ünnepélyes fogadtatás szín­helyére, a Kossuth Lajos térre vezetett, ahol Radzsiv Gandhi Grósz Károly jobb­ján fogadta a tiszteletére felsorakozott katonai dísz­egység parancsnokának je­lentését, majd az indiai és a magyar himnusz elhangzása után eltépett a tisztelgő ka­tonák sorfala előtt. Ezután a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen bemutatták az ünnepségen megjelent ma­gyar, illetve indiai személyi­ségeket és a diplomáciai tes­tület vezetőit, tagjait. A fo­gadtatás katonai díszmenet­tel zárult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke pénteken délután a KB székházában találkozott Radzsiv Gandhival. A beszélgetésen véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­séről, különös tekintettel az európai és ázsiai térség problémáira. Az indiai miniszterelnök délután ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét a Hősök terén. A kegye- tétes megemlékezésen részt vett Iványi Pál Ezután Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—indiai tárgyalások a Parlamentben. A megbeszélésekről Bá­nyász Rezső kormányszóvivő adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a kétórás beható tapasztalatcserén mindenek­előtt a nemzetközi élet fej­leményei kerültek napirend­re. Bevezetőben Grósz Károly méltatta annak jelentőségét, hogy a felejthetetlen emlékű Indira Gandhi után most fia, Radzsiv Gandhi szemé­lyében a második miniszter- elnököt üdvözölhetjük ha­zánkban. Magyarország — mondotta — mindig is nagy figyelmet fordított a fejlődő országokkal, köztük Indiával fenntartott kapcsolatok fej­lesztésére. Radzsiv Gandhi megkö­szönte a magyar népnek és kormányának a baráti meg­hívást, a szívélyes fogadta­tást, majd leszerelési kérdé­sekről szólt. A problémakör­nek különös aktualitást ad, hogy New Yorkban most ülésezik az ENSZ rendkívüli leszerelési konferenciája, amélynek csütörtöki munka­napján felszólalt az indiai kormányfő is. Radzsiv Gandhi magyar vendéglátói előtt méltatta a Moszkvában megtartott ne­gyedik szovjet—amerikai csúcstalálkozó jelentőségét, az elért megállapodásokat. Grósz Károly hangsúlyoz­ta : hazánk messzemenően egyetért az indiai értékelés­sel. A magyar vezetők is úgy ítélik meg, hogy a szov­jet—amerikai tárgyalások, az elért megállapodások tör­ténelmi jelentőségűek, min­den nép számára hasznosak. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a két kor­mányfő úgy határozott, hogy a magyar és az indiai tár­gyalóküldöttség holnap is­mét asztalhoz ül, hogy meg­vitassa a kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális és tu­dományos kapcsolatokat. Grósz Károly este díszva­csorát adott Radzsiv Gandhi és felesége tiszteletére a" Parlamentben. A díszvacso­rán a két miniszterelnök po­hár köszön tőt mondott. a Magyar Sió -ban olvastuk: Mit tenne Tito ma? Beszélgetés Dleksandar-Miso Brozzal — Ritkán mutatkozik a nyilvánosság előtt. Többet beszél­nek önről, mint amennyit magáról nyilatkozik. Vajon ez a visszahúzódottság abból a meggyőződésből fakad, hogy szük­ségtelen vagy egyenesen káros a publicitás, netán ez a diszk­rét életmód összefügg származásával, vagyis azzal, hogy ön Tito elnöknek a fia? — Nem kerülöm a publicitást, ezt a munkatársaimmal fenntartott számos kapcsolat is bizonyítja. Ami pedig a saj- tópubliioiitást illeti, nagy kérdés, hogy mit nyerünk ezzel, van-e a jó szándéknak pwzitív effektusa, tekintettel jelenlegi helyzetünkre. Ügy gondolom, hogy a mostani körülmények között nem vagyok attraktív személyiség, akinek mindun­talan nyilatkoznia kellene.. . Start annak idején mindig mondogatta, hogy mindenki végezze a ddlgát, ő a magáét, én az enyémet, és ne avatkozzunk egymás ügyeibe. — Azt mondja: Stari. Tudjuk, hogy ez Tito elnökre vo­natkozik. Kinek volt joga így hívni őt? — Én apjának hívtam, de ha mások előtt beszéltem róla, akkor Stairit mondtam, annál az egyszerű oknál fogva, hogy így nevezték munkatársai is. Egyfajta becenév volt ez, még a háborús napokból, amikor ő volt a legidősebb munkatár­sai körében,. — Volt-e Tito elnöknek olyan javaslata, hogy önnek is politikai pályára kell lépnie, jobban mondva, hogy a család­ját is bevonja a politikába? — Nem volt szándéka, az volt az álláspontja, hogy mind­annyiunknak magunknak kéil megalapoznunk pályafutásun­kat. Nem azt nem akarta, hogy bennünket is bevonjanak a politikába, hanem, hogy ez rajta keresztül: történjen.. Ha ezt saját munkámmal értem ei, a saját akaratomból, akkor ez más dolog. Ügy, hogy nem völt részéről semmilyen ilyesfaj­ta utasítás. Saját akaratomból választottam a pályámat (Aleksandar Broz jogot végzett, jelenleg az INA külkeres­kedelmi osztályán dolgozik Zágrábban — a szerk.), majd magam helyezkedtem el a zágrábi Brvomajskában. Egysze­rűen nem akarta, hogy bárki is közülünk bizonyos státust kapjon őrá való tekintettel. Emlékszem, még kicsi voltam, s nem ünnepeltük meg a születésnapomat. Amikor egyszer rákérdeztem, azt válaszolta, hogy valakinek a születésnap­ját csak akkor kell ünnepelni, ha már valamit elért. Ki tud­ja, mondta, ha felnősz, indokolt lesz-e megünnep>ellni a szü- lefésnapxxiát, vagy épp>en sajnálkozni kell majd ilyenkor. — Tekintettel május 25-ére és az ifjúság napjára, Tito születésnapja megünneplésének volt-e valamilyen szűkebb, családias jellege is? — Igen, volt, miiindlan év május 25-én korán, reggel Belg- rádban összejött a család, hogy gratulálhassunk. Ott voltak o fiai, unokái, mindig elég sokan voltunk. Nem titkolta, hogy jólesik neki látni bennünket. — A staféta, amely kézből kézbe vándorolva bejárta egész Jugoszláviát, valószínűleg sokat jelentett számára. Említet­te-e, hogy mi legyen a stafétával őutána? — Nekem nem volt alkalmam ilyesmit hallani tőle. Egye­dül azt említette, hogy az ajándékokat,, amelyek tulajdon­képpen a hozzá való ragaszkodást fejezik ki, őrizzük meg, minit egykor, egy légkör szimbólumait. így már az ’50-es években felépülitek bizonyos létesítmények, ahol ezeket az ajándékokat elhelyezték. Később ebből alakult ki a Május 25-e Múzeum. — Tito elnök külföldi államférfiaktól is kapott ajándékot. Halála után kiderült, hogy nem minden tisztázott velük kap­csolatban. Ajánlott-e megoldást, hogy ezt jogilag rendezzék, ahogyan az országok többségében törvényesen szabályozzák? — Nem tudom, mi az, ami rendezetlen az ajándékok kö­rül. Nincs itt semmilyen viszály, mert vele kivételit tesz a szövetségi törvény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az ajándékok a mi .tulajdonunkba mentek át. Az említett múzeum felállításával megoldódott e tárgyak sorsa. — Mégis Tito halála után még bírósági tárgyalásra is sor került, igaz, bizonyos szerzői tiszteletdíjak miatt. — Ennek az az oka, hogy egyesek megkérdőjelezték, hogy tényleg ő a szerzője bizonyos szövegeknek, hogy maga írta őket, vagy mások írták helyette. Most már azonban rende- ződött ez a kérdés. Az sem volt világos, hogy bizonyos tár­gyakat, amelyeket külföldi államférfiaktól kapott a barátság jeleként, a múzeumban, .kell elhelyezni, vagy magántulaj­dont képeznek. De ezekben a kérdésekben, sem völt nagy nézeteltérés, sem viszály. Jovanka bizonyos ügyeket elindí­tott, nem tudom, hogy ez most milyen szakaszban, van. — Napjainkban sokan felteszik a kérdést, vajon mit ten­ne Tito elnök, ha élne. Feltételezhetjük-e, hogy milyen meg­oldáshoz folyamodna ebben az elhúzódó válságos helyzetben? — Egyszerűen nem tudok rá választ adni, Érdemes, azon­ban elolvasni beszédeit, kezdve a hatvanas években, mondott spliiti beszédétől egészen végig. Kiderüli, hogy mindaz, ami­ről akkor beszélt, ma is jelen van, semmi új, csupán esz­kalálódott bizonyos módon és számos területen egyidejűleg. Magánvéleményem: a politikai nézeteltérések jó része ab­ból ered, hogy nincs megfelelő megoldásunk a gazdasági problémákra. A nacionalizmus és más visszásságok mindig akkor ütötték fel a fejüket, amikor gazdasági kudarccal'kel­lett szembenéznünk. Konjunktúra idején, amikor van pénz, amikor mindenki elégedett, senki sem foglalkozik ilyesmi­vel. Abban a pillanatban, azonban, amikor nem tudunk vá­laszt adni a gazdasági problémákra, felmerülnek a politikai, a nacionalista és minden más problémák, s ez gyakran jól jön azoknak, akik bizonyos dolgokat szeretnének eltussolni, ’ vagy elterelni a figyelmet az igazi problémákról. UJJLENYOMAT­LEOLVASÓ BAKTÉRIUMOK A Szovjetunióban és a vi­lág más országaiban is foly­nak kutatások újabb és tö­kéletesebb eljárások kidol­gozásáért, amelyekkel a bűnözés ellen tudnak har­colni. Nemrég felfedezték, hogy vannak bizonyos bak­tériumok, amelyek még a leghalványabb ujjlenyoma­tokat is hetekkel a bűncse­lekmény elkövetése "után ké­pesek „előhívni”. Az eljárás egyszerű: a baktériumokat vékony rétegben a tanulmá­nyozott felületre viszik, majd különleges tápanyaggal „lelocsolják” őket; 24 óra le­forgása alatt szaporodni kez­denek, és a lehető legna­gyobb pontossággal „leol- vashatóvá” teszik az ujjbegy erezetét. BÜNTETÉSBŐL HAJVÁGÁS A Fukoka japán város egyik gimnáziumában a ta­nár négy tanulót kopaszra nyírt, mert rossz írásbelit ír­tak angol nyelvből. A tanu­lók egyike azóta nem jár is­kolába, de állítólag nem a frizura miatt bojkottálja a tanítást, hanem a dzsúdó- órák jelentenek számára nagy megterhelést. A tanár magyarázata szerint ebben az iskolában megszokott ez a büntetésfajta. 2800 ÉVES ARANYKINCS Iraki geológusok 200 aranytárgyból álló kincsre bukkantak a Namroud vár királyi sírjában. A Namroud vár a régi asszír birodalom székhelye volt. i. e. 900—612- ben. A kincs legértékesebb darabja a 92 cm hosszú, ne­mesfémből készült lánc — a szakemberek által igen­csak modernnek vélt alakú elemekből összeállítva —, valamint két drágakövekkel ékített karkötő. Az arany­tárgyak mellett igazgyöngyö­ket, drágaköveket, keráfnia- szobrokat is .találtak. TITOKZATOS BETEGSÉG A LORDOK HÁZÁBAN A brit Lordok Házéiban egy titokzatos vírus jelent meg, amely több mint 40 embert fertőzött meg, köz­tük néhány lordot is. A leg­több a beteg a konyhai sze­mélyzet, a pincérek és az adminisztratív dolgozók kö­zött. Noha a kórokozó még mindig ismeretlen, kizárják annak lehetőségét, hogy lé­giós betegségről, vagy étel­mérgezésről volna szó. Jelen­leg .ellenőrzik a hűtőberen­dezéseket és a vízvezetéke­ket, mert feltételezik, hogy ezek a betegség forrásai. GREENWICH — az idő eljárt fölötte A közmondásosan hagyomány- tisztelő Anglia ismét szegényebb lesz eggyel gondosan óvott tra­díciói közül: 1990-re bezárják a jelképszámba menő greenwichi királyi csillagvizsgáló „időpont" részlegét”. Sőt, a szigetország csatlakozik az európai időszá­mításhoz. A britek számára fájdalmas döntés egyrészt már meglevő helyzetet rögzít: a céziumfrek­vencia mérésén alapuló atom­óra pontosabbnak bizonyult az égitestek kissé szeszélyesebb mozgásának megfigyelésére épü­lő greenwichi alapidőnél. Így az igazán pontos időt már évtize­dek óta Sussexben rögzítik és tartják alapul az ellenőrzéshez. Ami pedig az európai időhöz való csatlakozás kényszerét il­leti: a La Manche alatt meg­épülő „csalagút” valóban ne­vetségessé tenné, hogy jóvol­tából percek alatt a kontinens­re érkezvén, hatvan perccel vissza kelljen állítani az órá­kat, majd a visszaúton újfent meg kelljen ismételni e műve­letet. ÜJ BETONFAJTA A Türkmén SZSZK föld­rengésbiztos épületek terve­zésére, építésére szakosított intézetének szakemberei új betonfajtát állítottak elő, amelynek összetételében a kéntermetés során nyert ma­radék anyagok és kő vesz részt. Az ily módon nyert beton nagyon hamar szilár­dul és hidrofób is. Az egyik fő tulajdonsága, hogy igen ellenálló a savas „agresszió­val” szemben, s így ipari építkezéseknél is kedvező alkalmazást nyerhet. MŰALKOTÁSOK A VÉCÉBEN Toulouse francia város fia­tal művészei alkotásaikat a város 13 bárjának vécéiben állították ki. Ezzel az volt a céljuk, hogy megbontsák a hagyományokat. A vécékben képeket, faliszőnyegeket és művészeti fotókat állítottak ki. Az érdeklődőknek azt ajánlják, üljenek autóba és járják végig a bárokat. fl Skála-divatsarok ajánlata Június 13—18-ig női és férfikonfekció-árukat kínálunk 30 százalékkal olcsóbban Cipőosztályunkon egyes női és gyermeks zárd ál ok 20—40 százalékos engedménnyel Amíg a készlet tart. Várjuk vásárlóinkat Nemesfém-felvásárlási akció fővárosi becsüs jelenlétében, Orosháza, Kossuth u. 6. sz. alatt. Aranyát, ezüstjét, drágakővel díszített ékszerét a legmagasabb napi áron megvásároljuk ' készpénzért vagy bizományba. He feledje! 1988. június 14-én és 15-én V az orosházi óra-ékszer boltban! Na (Danas) -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents