Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
BÉKÉS MEGYEI Vilíg proletárjai, egyesüljetek! (JfQjj KálOlV találkOZOtt a finn köztársasági elnökkel Mauno Koivisto elutazott hazánkból II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Zsúfolt programja volt tegnap a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke reggel a Parlament Nándorfehérvári termében találkozott Mauno Koivistóval. A két államférfi egybehangzóan kitűnőnek minősítette Magyarország és (Folytatás a 2. oldalon) Munkaértekezlet az ipari miniszterhelyettes részvételével Békés megye energiahelyzetéröl v — Békés megye energia- gazdálkodása a VII. ötéves tervidőszakban figyelemre méltó eredményt mutat; pályázatok segítségével csaknem 800 millió forint beruházást hajtottunk végre — kezdte dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője beszámolóját azon a munkaértekezleten, amelyet tegnap délelőtt tartottak Békéscsabán. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes és Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese vezetésével az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatósága és megyénk — a kérdésben érintett — gazdasági, politikai vezetői Békés megye energiaellátásának helyzetét vitatták meg. A tájékoztatóból még megtudtuk, hogy a megye energiaszerkezetében a földgázfelhasználás részaránya meghaladja az 50 százalékot, s eddig 36 települést kötöttek be a hálózatba; a lakossági és közületi fogyasztók száma meghaladja a 60 ezret. A villamos energia értékesítése évenként 5 százalékkal nő, a propán-bután-gáz- fogyasztók száma 130 ezer. évenként több mint 400 ezer tonna szilárd tüzelőanyagot használunk fel. Az újabb energiaforrások közül egyre nagyobb jelentőséget kap a biobrikett és a geotermikus energia, de ezek széles körű felhasználásához jelentős anyagi ráfordítás szükségeltetik, ami most nem áll rendelkezésre. Ezt követően Czipper Gyula ismertette az ország energiahelyzetét. Elmondta, hogy jelenleg — s ebben nagy szerepet játszik az idei enyhe tél is — kiegyensúlyozott a helyzet, de közép- és hosszú távon jelentkezhetnek gondok. Ennek elsősorban az az oka, hogy a stabilizációs programban az anyagi erőforrásokat elsősorban a feldolgozóiparba csoportosítják, így az energia- ágazat beruházásaira a tervezettnél jóval kevesebb jut. E tájékoztató után a tárgyaló felek rátértek a megyei vezetőle által felvetett kérdések megvitatására. Az Ipari Minisztérium támogatja azt az ötletet, hogy a megyében levő körzeti energetikusi hálózat 9 szakembere segítse a minisztériumot a terület energetikai feladatainak megvalósításában. Szintén egyetért a minisztérium azzal, hogy Békés megye energetikai szolgáltatását szervezetileg erősíteni kell, hiszen a gáz- és áramszolgáltató vállalatok szerkezeti, szervezeti megújítása már időszerű. A közvilágítás gondja a megyében nem újkeletű, ezért a megyei vezetők kérték az országos energiagazdálkodási hatóság anyagi támogatását, hogy áttérhessenek a korszerű, energiatakarékos közvilágításra. A minisztérium munkatársai elmondták, hogy pénz hiányában ezt nem vállalhatják, de megígérték, hogy napirenden tartják a kérdést. A szervezett irányítással történő gázbekapcsolásra jelenleg 7 település — Ecség- falva, Dévaványa, Bucsa, Méhkerék, Sarkadkeresztúr. Kötegyán, Doboz — engedélyezési kérelmét nyújtották be az OEGH-hoz, s erre pozitív válasz érkezett. A tárgyalófelek között vita volt abban, hogy a lakossági földgázbekötések engedélyezése, kivitelezése nehézkes. A minisztérium képviselői ezzel nem értettek egyet, s a kérdésben nem jutottak megegyezésre. Felvetődött, hogy az energiaracionalizálási pályázatok pénzügyi forrásainak megszűnése nagy lehetőséget ígérő beruházások megvalósítását akadályozza. Ilyen a szarvasi termál fűtőmű, Békés város kommunális-geotermikus távhőellátása, a bé-1 kési biogáztelep, valamint a biobrikettgyártó üzemek telepítése. Az Ipari Minisztérium munkatársai tisztában vannak azzal, hogy ezek rendkívüli fontosságúak, de ebben az esetben is a pénz szűkössége határozza meg a lehetőségeket. (Hogy a minisztérium szívén viseli ezeket a beruházásokat, bizonyítja, a szarvasi termálüzemnek a visszasajtolási gondjai megoldására 1 millió forintot utaltak át.) Utolsóként a füzesgyarmati földgázprogram folytatását beszélték meg. Eszerint a munkálatok terv szerint folynak, s a beruházás megvalósításához szükséges lakások építése is rendben halad. B. Cs. Magyar—finn közös vállalat alakul Magyar—finn közös vállalat alapításáról írtak alá megállapodást tegnap az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. A szerződés értelmében a finn HA- KA cég, valamint a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, a Fővárosi Fürdőigazgatóság, az Inter- cooperation Rt., valamint a Középületépítő Vállalat részvénytársaságot alakít budapesti termál gyógyszálló építésére és üzemeltetésére. Az alapító okirat aláírásánál jelen volt Marjai József rni- niszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter és Kaiéin Sorsa finn külügyminiszter, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. A beruházás tőkeigénye mintegy 140 millió finn márka, a finn részesedés 40, a magyar pedig 60 százalék lesz. „Felszállt a füst...” Választás délután kettőtől hatig Békéscsaba éj tanácselnöke: dr. Gally Mihály A tanácsteremben „Ki lesz az új tanácselnök?” Hónapok óta ez a kérdés foglalkoztatja a megye- székhely közvéleményét. Nagyon is érthető tehát most a várakozás az arcokon, itt, a Békéscsabai Városi Tanács épületének sokat látott falai között. A nagyteremben, és előtte a folyosón tanácsülésre gyülekeznek a testületi tagok, a tisztségviselők és a vendégek. Érezhető a -felfokozott hangulat, hiszen — bár a meghívó szerint semmi különösen izgalmas téma nem szerepel a napirenden — mindenki tudja: ezen a június 8-i ülésen választ új tanácselnököt a testület. A bejárattól balra, a jegyzőkönyvvezetői asztalnál a tanácstagok aláírják a jelenléti ívet, lassan mindenki elfoglalja a helyét a széksorokban, illetve a hosszú elnökségi asztal mögött. Középen Fekete Jánosné, a Békéscsabai Városi Tanács általános elnökhelyettese, az ülés levezető elnöke. Ott ül az elnökségben többek között Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Kutas Gyula, a Békéscsabai Városi Pártbizottság első titkára, s az egyik szélen, egymás mellett a leendő két jelölt; dr. Gally Mihály, a városi tanács vb-titkára és Zsilinsz- ki András, a városi pártbizottság titkára. A szokásos kötelező formaságokkal, valamivel délután 2 óra után veszi kezdetét a tanácskozás. A levezető elnöktől megtudjuk, hogy a tanácsülés határozatképes — a 70 tanácstag közül 64-en vannak jelen —, majd indítványozza, hogy — miután az írásban közölt napirendeken túl dönteni kell személyi és ügyrendi kérdésekben — ez a téma legyen az első napirend. Közelebbről: tanácselnök, városi vb- és megyei tanácstag és több tanácsi bizottság hiányzó tagjainak megválasztása vár a testületre. Néhány kisebb részkérdés ismertetése után Várat Mihályé a szó, aki a választási elnökség nevében arról tájékoztatja a tisztelt tanácsülést, hogy a május 28-i időközi tanácstagi választáson a 32. tanácstagi választókerületben Zsilinszki Andrást, a 36-osban pedig dr. Gally Mihályt választották meg tanácstagnak. Dr. Boros Erzsébet, a városi ügyrendi bizottság elnöke következik, aki lényegében megismétli az előbb hallott tényeket, s a jelentést tudomásul vesz a testület. Átadja tehát a két új tanácstagnak a kis bordó fedelű tanácstagi igazolványt Fekete Jánosné, s mintha nagy lélegzetet venne a terem, hiszen a következő aktus most már az elnökválasztás. A Hazafias Népfront városi elnöksége nevében Szabó Lászióné titkár áll a mikrofon mögé. Először a jelölés előkészítésének főbb állomásait sorolja: arról beszél, hogy magas a mérce, nagyok az elvárások a leendő elnökkel szemben, hogy széles körben kértek véleményt, majd kimondja a két nevet, akiket a népfront elnöknek jelölt: dr. Gally Mihály és Zsilinszki András. „További javaslat?” Az első sorokban egy kéz magasba lendül: Tordai Ferenc tanácstagnak van mondanivalója. Mozgolódás, kérdő tekintetek, a tanácstagok itt-ott ösz- szenéznek. „A város első számú személyének megválasztása igen komoly, felelősségteljes munkát feltételez, melyet vezető szerveink nem az én elképzeléseim szerint oldottak meg — kezdi a tanácstag. — Elsősorban hiányolom azt a 3, vagy 5 fős jelölőbizottságot, amely bizottság javaslatot tesz a HNF és a pártbizottság felé.” Aztán sorolja, melyek a személyes elvárásai, milyen legyen egy jó vezető, majd megállapítja, hogy mindkét jelöltet alkalmasnak tartotta voln az elnöki beosztásra — öt évvel ezelőtt. Végül kimondja: „Helyettük a jelöltem Borbola László elvtárs.” Várakozó csend, a levezető elnök válasza szerint a választási törvény nem ír elő jelölőbizottságot, a népfront belátása szerint dönt, hogy legyen-e, vagy sem ilyen bizottság. A jelöltek következnek, hiszen elhangzik a hivatalos kérdés, vállalják-e a jelölést? Dr. Gally Mihály: — Köszönöm és vállalom a jelölést, melyet a közigazgatásban eltöltött 17 év értékeléseként fogok fel. Programom a tanács terveiben, elképzeléseiben benne van, ezeket felvállalom, hiszen azokban részesnek érzem magam. Amin változtatni kell, és nem várva, hogy mások fogalmazzák meg számunkra — az. hogy munkastílusunkat az új követelményekhez kell igazítani. Ez elsősorban és alapvetően kapcsolati rendszerünk megújítását igényli. Városon belül az új követelményekhez kell igazítanunk kapcsolatainkat a lakosság egészével, különösen az értelmiséggel. A városban lévő szellemi háttérnek nagyobb lehetőséget kell kapnia városépítő, városfor- máló munkánkban . . . Még egy dolog, ami nem is pénzigényes — az eddigieknél is jobban kell biztosítani az adott szó hitelét a tanácsi munkában. Ez a legolcsóbb, de leghatékonyabb eszköze a megingott bizalom visszaszerzésének. Zsilinszki András szintén úgy nyilatkozik, hogy vállalja a jelölést: — Már önmagában az a tény, hogy jelöltként ide kerültem, nagy esemény, s úgy érzem, a bizalom megnyilvánulása. Annak idején, február táján, amikor szóba került a nevem, még bizonytalan voltam. nem szándékoztam vállalni a versenyt ezért a posztért. Azután az álláspontom változott, miután jobban megismertem és láttam a tanácstagság aktivitását. Ügy érzem, ha a tanácselnöki feladattal megbíznak. nem maradok egyedül. Másfelől, a tanácsi munka ma már nem teljesen az, mint korábban volt. előtérbe került a gazdálkodás, amelyet magamhoz közelálló feladatnak érzek. A programom tulajdonképpen az eddigi tanács- és párthatározatok végrehajtása; az egységes vezetés és jól képzett apparátus: a nagyobb nyitottság, az érdekek feltárása. A jelöltek tehát a tanács előtt is megerősítették: vállalják a jelölést — ám egy harmadik javaslat is elhangzott. Igen, de Borbola László tanácstag nincs jelen, kórházban fekszik Achilles-ín szakadással. A választási (Folytatás a 3. oldalon) mi A két jelölt: dr. Gally Mihály (balról) és Zsilinszki András Üt a jelöltségig Szabó Lászlónéval, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával arról beszélgettünk, hogyan esett végül e két jelöltre a választás. — Miután az év elején megüresedett a tanácselnöki tisztség, azonnal kerestük az utódot. Legkézenfekvőbb megoldásnak Fekete Jánosné és Blahut Lajos, a két tanácselnök-helyettes látszott, de ők szociális, egészségügyi problémák miatt nem vállalták a jelölést. Ezt követően március 10-től a Hazafias Népfront körzeti bizottságai, a KISZ és a szakszervezet városi bizottságai kérdezték meg a lakosság véleményét. Minden tanácstaggal többször elbeszélgettünk, és az ő javaslatukat is figyelembe vettük. Így több mint 20 jelölt neve került szóba, ám többen eleve bejelentették, hogy nem kívánnak a jelöltségre pályázni. Dr. Gally Mihály és Zsilinszki András neve már az első fordulókban felmerült, ám velük az volt a probléma, hogy nem voltak tanácstagok. Ezért az időközben megüresedett két tanácstagi választókerületben támogattuk az ő indulásukat, és mindketten sikerrel szerepeltek. Így maradtak ők ketten. — A közvéleménykutatás alapján a lakosság milyen elvárásokat támasztott a jelöltekkel szemben? — Nagyon fontosnak tartották, hogy értsen a gazdasági kérdésekhez, fiatal, energikus, határozott legyen, és olyan kapcsolatokkal rendelkezzék, amelyeket a város érdekében fel tud használni. Emellett természetesen az is követelmény volt, hogy erkölcsileg, politikailag megbízható, feddhetetlen legyen. B. Cs.
