Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-08 / 136. szám
Licitálunk vagy tárgyalunk — Nekünk 200 kellene. Mindet megvennénk! — kiált be a Gorzsai Állami Gazdaság szakembere. Hirtelen néma csend lesz. Komoly az ajánlat, a főál- Lattenyésztő félre vonul a gorzsaiakkal. A többiek csak a fejüket vakarják. — Most mi lesz?! Oda az üzlet, nem viszünk haza semmit — hallatszik a morgás innen is, onnan is. Ám rövid idő múlva visz- szajönnek. Az üzlet meghiúsult, mert a vevő csak két hónap múlva tudja elvinni a teheneket, addig viszont itt nem maradhatnak. A pénzre nagy szüksége van a gazdaságnak, indul a Bar- bari kacsaprogram több millió forintos beruházása. fizetni. Nem is csoda. Ha keresleti piac is van ma szarvasmarhából, azért egyik üzem sem lehet ellensége a másiknak, és főleg nem a saját pénztárcájának. Ma mindenkinek egy a gondja, az egyre növekvő központi elvonás, mely lassan már gúzsba köti legkisebb terveiket is. 1988. június 8., szerda Közlekedésünkről számokban Marha(jó) árverés Biharugrai tehenek az ország három pontján — Milyen meggondolásból? — kérdeztük Kovács János termelési igazgatóhelyettest. — Telepünk régi, elavult. Ez évben szerettük volna korszerűsíteni, de sajnos tervünk nem sikerült, mert a helyi tsz-től évek óta béA meghirdetett árverésre sokan eljöttek. A vásárlók kis csoportokra oszlanak, látszik, senki nem jött egyedül. Hozzáértő, jó szakembereket hozott mindenki magával. De ez így is van rendjén, hiszen 200 állatból kell kiválasztani a legjobbat, a lehető legolcsóbban. Zsong a fogadóterem, amikor belépünk. Mindenki a kiadott lajstromot tanulmányozza, mely tartalmazza mindazokat a termelési és tenyésztési adatokat, mely elengedhetetlenül szükséges egy-egy állat megítéléséhez. Az egyik csoport mellett helyet foglalunk, míg a gazdaság főállattenyésztője tájékoztatja a vásárlókat, az árverés menetéről, és arról, hogy három minőségi kategóriába ^sorolták a teheneket. A legjobb tehenek kikiáltási ára 42 ezer, majd sorrendiben 37 és 32 ezer forint. — Ügy látom, csak nagyR mustra A telepen takaros rend. Mindenki kap egy fehér köpenyt, így lehet csak átlépni a küszöböt. A várakozásba egy kis derű is vegyül, amikor az egyik tsz-elnök egy fejőasszony karcsúsított köpenyét próbálja nem éppen filigrán testére ráerőszakolni. A békésen kérődző teheneket megzavarja a sok idegen. Ritkán van ekkora forgalom a biharugrai istállóOszt, szoroz, hány darabra futja lió forint csak 25 tehénre elegendő. És ebben a nehéz időben senki sem dönthet felelőtlenül. , Jó két óra telik el, mire mindenki kiválasztja a legmegfelelőbb egyedeket. — S most kezdődhet a licitálás — mondja a főállattenyésztő. — Ide figyeljen! — szól az egyik vevő. — Nekem van egy ajánlatom. Kiválasztottam 30 szárazon álló, előrehaladott vemhes tehenet. Ha ezeket ideadja, licitáron elviszem őket. — Sajnos ezt nem tehetem, az árverés szempontjából ez nem lenne korrekt eljárás — szögezi le a főállattenyésztő. Kezdődhet a licitálás. Ám a vevők vonakodnak. Ügy tűrnie, inkább tárgyalni szeretnének. Egyezkedni az árban. A csoport nagynehezen elindul az istállók felé. A próbálkozás rövid időn belül csődbe fullad. Nem licitál senki. A kikiáltási ár nem magas, mondják a szakemberek. De többet nem akarnak Időközben megérkezik a termelési elnökhelyettes. A vevők közül már csak azok maradtak, akik vásárolni akarnak. A Nagykanizsai Alkotmány Tsz szakemberei hamar üzletet kötnek száz tehénre. Hetven darabot a Komá- di Bihar Népe Tsz visz haza. — Tudja, mi így próbáljuk feljavítani az állományt. Húszezerért a rosz- szul tejelőket eladjuk vágóMindenesetre az árverésre, vagyis az eladásra szánt állatokért a gazdaság a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő árat kapta, s valószínű, hogy a vevőknek is hamarosan megtérül a befektetett pénz. Hiszen nyilván azok az üzemek vásároltak, akiknél a tejelőmarhaágazat jól prosperál. Ügy tűnik, a vállalati önállósodás erősödésével a közba, így csak a különbözet kerül pénzbe. Ennyit még kibírunk anyagilag. De eine mondja senkinek — figyelmeztet a tsz-elnök, bár nem értem miért titok, ha valaki nem létszámmal, hanem hatékonyabb termeléssel akar több pénzhez jutni. Lassan minden tehén gazdára talál. Vége a vásárnak. Oszlik a társaság. S, hogy jó vásár volt vagy sem, azt majd az idő dönti el. ponti elvárások csökkenésével, az üzemek között beindulhat egy olyan egészséges szerkezetváltás, melynek következtében mindenki forrásainak, adottságainak és képességeinek megfelelő tevékenységi kört alakíthat majd ki. S a váltás nem veszteségek árán, hanem tőkeátrendeződés útján valósulhat meg. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legújabb — a közlekedés tavalyi eredményeit elemző — kiadványa. Eszerint az elmúlt évben a közlekedési vállalatok és szövetkezetek 364 millió tonna árut szállítottak, 24 millió tonnával kevesebbet, mint a megelőző esztendőben. A belföldi forgalomban — az 1986-os felfutást kivéve — évek óta csökken, illetve stagnál az elszállított áru mennyisége, annak ellenére, hogy időközben nőtt az ipari és az építőipari termelés volumene, s bővült a kiskereskedelmi forgalom. A visszaesés egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy a szállítások zömét végző közúti furvarozó cégek kevesebb megbízást kaptak, úgy tűnik, a gazdálkodó szervezetek szállításaiknál egyre inkább saját járműveiket részesítik előnyben. A nemzetközi forgalomban 2,7 százalékkal volt kevesebb az elszállított áru mennyisége, mint egy évvel korábban. Jellemző tendencia, hogy növekednek a szállítási távolságok, így még a csökkenő tömegű áruszállítás ellenére is jelentősen — 7,8 százalékkal — nőtt az export-import forgalom teljesítménye. Különösen figyelemre méltóak a tenger- hajózás tavalyi eredményei: a behozatali forgalom kétszeresére, a kiviteli forgalom pedig 2,5-szeresére növekedett egy év alatt, főként az Indiából érkező vasérc mennyiségének ugrásszerű növekedése, valamint a kohászati félkésztermékek távol-keleti exportja következtében. A tranzitforgalom — a korábbi évekhez hasonlóan — 1987-ben is csökkent, csaknem 4 százalékkal. Tavaly 876 millióan utaztak a távolsági személyforgalomban. Az utasok zöme — csaknem háromnegyede — autóbuszt vett igénybe. A két legfontosabb közlekedési gaaé^aasaaBai alágazat, a közút és a vasút utasforgalma 1,3 százalékkal visszaesett, ugyanakkor azonban 10 százalékkal nőtt a repülőgépeken utazók száma, a vízi személyszállítási forgalom pedig nem változott. A helyi tömegközlekedésben 3,6 milliárdnyian vettek részt. A fővárosban kismértékben, a vidéki városokban erőteljesen emelkedett az utasforgalom. Budapesten az 1,9 milliárd utas közül a legtöbben (45,2 százalék) az autóbuszt választották. Villamoson és trolin az utasok 31,1 százaléka utazott. Vidéken ugyancsak az autóbuszt vették igénybe a legtöbben, összesen csaknem másfél milliárdnyian. A zsúfoltság a helyi autóbuszokon kissé csökkent, de jellemző, hogy a vidéki járművek több utassal járnak, mint a fővárosiak. Ä taxi-közlekedésben folytatódott a magántaxik térhódítása. A személyszállító kisiparosok száma 1500- zal növekedett, s az év végén már meghaladta a 13 400- at. A személygépkocsi-állomány — az 1980-as egymillióval szemben — tavaly már túl volt az 1,6 millión. Az autóbuszok száma meghaladta a 26 ezret, a tehergépkocsiké pedig csaknem elérte a 175 ezret. A víziközlekedés járműállományának műszaki állapota évek óta romlik, a korszerű járművek beszerzése elmaradt. Az elmúlt. év végén — két hajó kiselejtezése után — 13 egységből állt tengeri flottánk. A folyami járművek állománya két-két új uszály- lyal, tolóhajóval és személy- hajóval bővült. A Malév tulajdonában levő repülőgépek száma két gép kiselejtezésével húszra csökkent. A vasúti közlekedésben a hálózatfejlesztés elmaradt a tervezettől. A villamosvontatás térhódítása folytatódott, részaránya tavaly már megközelítette a 63 százalékot. A Hidasháti Állami Gazdaság Holstein-fríz tejelő tehenészeti ágazata ma az ország legjobban termelő állománya. Eredményeikre a nemzetközi Holstein-fríz Tenyésztő Szövetség is felfigyelt. Ám a hidashátiak a napokban 200 tejelő tehenet és 40 vemhes üszőt árusítottak ki. A biharugrai kerület összes jószága árverésre került. Főhet az ember feje ... II nagyüzemeken a sor relt épületeket nem tudtuk megvásárolni. Mi pedig úgy döntöttünk, a más tulajdonába nem fektetünk pénzt, hiszen a bérlet bármikor felmondható különböző indokokkal, és ezt a bizonytalanságot el akariuk kerülni. üzemek és forgalmazó vállalatok jöttek ma ide — szólal meg egy férfi mellettünk. — Kistermelő ilyen helyre nem jön, ahol tehenet árulnak — válaszol a szemben ülő. A fiatalok pénzt akarnak keresni, és nem munkát. Sok vesződséggel jár a marhatartás. Még háztáji integrációban is kevés a vállalkozó. — Persze, mert az integráció sem igazi, ahogy az le van írva. Minden szolgáltatásra szép kis nyereséget számol a nagyüzem, hogy biztos hasznot hozzon a vállalkozás. A nagyüzemi felárból a tehéntartó egy fillért sem lát. — súgja szomszédom, erősen az asztal fölé hajolva, szemben ülő társának. A rövid tájékoztató után mindenki elindul a telepre, ki-ki a saját járművén, hogy megnézze az eladó teheneket. ban. A csoportok szétoszlanak, ki erről, ki arról kezdi a mustrát. — Ezek biztosan idehozták a legrosszabb teheneket, hogy nekik csak a jó maradjon — halljuk az epés megjegyzést, amikor megállunk az egyik csoport mellett. Bár az igazi vevő mindig becsimérlii a portékát, hogy olcsóbban juthasson hozzá. — Na; hallja mit mond? Pedig ha tudná, hogy itt a „legrosszabb” tehén is jobb, mint egyes fejőházakban a jól te jelé — súgja a fülembe kissé sértődött hangon az egyik gondozó, * miközben igazgatja az almot. — Nézd, Jani! Ez jó lesz. Lökd már oldalba, hadd lássam rendesen. Alapos mustrálás után a bocit kipipálják a lajstromon, és ez azt jelenti, szemet vetettek rá. A vevők egy része még csak nézelődik. De akinek komoly a szándéka, még a számológépet sem rest elővenni. pszt, szoroz, kalkulál. A szemüveges férfi frissen vasalt nadrágját sem kíméli. „Alulnézetből” kíváncsi a jószágra, merthogy nem kis pénzről van itt szó. Egymill■aaa■■aaa■a■aa■■■a■■a■aaa■a■a■aaa■■■aa■■■■■a■■a■■aaa■■■■aaaa■ . MUNKAÜGYI SZOLGÁLATI IRODA Békés Megyei Tanács V. B. Munkaügyi-szolgálati Iroda Békéscsaba, Irányi u. 1. Pf.: 270. Telefon: 22-420. Telex: 83-602. FELHÍVÁS! A Békés Megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya ez év szeptemberétől középfokú munkaügyi tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet: a megyei tanács munkaügyi osztályán, Békéscsaba, József A. u. 4. ÁLLÁSAJÁNLATAINK! BÉKÉSCSABÁN: Béköt, Tanácsköztársaság u.: ügyvitelszervező, sztk-ügyintéző, adóügyi ügyintéző, laboráns, gépíró, szabász-vágó, textilfestő, anyagmozgató, használt- vízmű-kezelő. Centrum, István kir. tér: gyűjtőpénztáros, Délnász, Tanácsköztársaság u.: gyors- és gépíró. Építőipari Szövetkezet, Kétegyházi út: műköves. Húsüzem, Kétegyházi út: állategészségügyi szaksegéd. Hafe, Beré- nyi út: villamosmérnök, villanyszerelő, lakatos, tmk-la- katos, kőműves, festő-mázoló. Hűtőbáz, Kétegyházi út: főgépósz, adminisztrátor (német nyelvtudással). Konzervgyár, Békési út: lakatos, vízvezeték-szerelő, esztergályos, villanyszerelő. MÁV Épület- és Hídfenntartó Főnökség, Szabolcs u.: bádogos, lakatos, ács, villanyszerelő, gk.-vezető (c kát.). Mezőgép, Szarvasi út: esztergályos, szerszámköszörűs, szerszámkészítő. Patyolat, Vand- háti u.: géplakatos, gáz-, gázkészülék-szerelő. Sárréti Tej, Kétegyházi út: számlázó, takarító, segédmunkás, udvaros (nyugdíjas). Szolter Műanyag-feldolgozó, Urszi- nyi u.: női betanított munkás. Társadalombiztosítási Igazgatóság, Luther u.: ügyintéző, gépíró. Temetkezési V., Partizán u.: kontírozó-könyvelő (mérlegképes végzettséggel). Városgazdálkodási V., Széchenyi liget: szerelő művezető, műszaki ellenőr, autószerelő. Körös Volán, Szarvasi út: forgalmi osztályvezető, forgalmi vezető, gumiraktáros, alkatrészraktáros, adatrögzítő, gépíró, autószerelő, karosszérialakatos, autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető, telepőr. SZÜV Számítóközpont, Kinizsi u.: témadiszpécser, mérlegképes könyvelő, folyamatszervező, programozó, vízgázszerelő lakatos, Cserépgyár, Kétegyházi út: kazánkezelő, gépkezelő, égetett- áru-osztályozó. Sütőipari V., Orosházi út: számviteli csop. vez., számlázó, anyagkönyvelő, eladó. BÉKÉSEN: | Viz- és Csatornamű V., Berényi út: mg.-i gépszerelő, raktári anyagmozgató. GYULÁN: Szabók Ipari Szövetkezete: gépi varró, vasaló (Elekre és Kötegyánba is), kézi varró. MEZÖBERÉNYBEN: Műszaki-Vasipari Szövetkezet: lakatos, hegesztő, női, férfi betanított munkás. Patex: kp-i fűtésszerelő, villanyszerelő, lakatos, fűtő, csévélő tanuló, szövő betanuló, írező gépkezelő, takarító, segédmester. Minden jó, ha a vége jó Fotó: Veress Erzsi Rákóczi Gabriella
