Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

1988. június 6., hétfő Megszépült az Ótemplom Tatarozás után felszentelés Szarvason Elismerő oklevél a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnak Szarvason pontosan 200 évvel ezelőtt, 1788-ban szen­telték fel az Ótemplomot. A nagy építkezéshez 1786-ban kezdtek hozzá, s két év ele­gendő volt a 3500 embert befogadó Ótemplom megva­lósításához. A felújításhoz ugyanennyi időre volt szük­ség. A csaknem ötmillió fo­rint értékű munkával elké­szültek. s tegnap délelőtt 10 órakor megtarthatták a ta­tarozás utáni felszentelést is a zsúfolásig megtelt Tesse- dik Ótemplomban. Az ige­hirdetést dr. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyház- kerület püspöke tartotta. Ezt követően az ótemplomi evangélikus egyházközség lelkésze, Nobik Erzsébet és az egyházközség gondnoka. Kepenyes György tájékoz­tatták az ünnepi közgyűlés résztvevőit a felújításról, a tatarozásról, annak költsé­geiről. Elmondták, hogy több mint háromezren ada­koztak 200-tól 30 ezer forin­(Folytatás az 1. oldalról) értékelésére nem került sor, de a szünetekben, az együtt töltött estén, a napközbeni találkozók során egymásra olvashatták a rendezők hi­báikat és erényeiket egy­aránt. Szombaton dr. Pap Ist­vánnak, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatójának megnyitóját követően fellép­tek a sarkadi Véhások, a Jelmez- cs ruhakcszítés tot. A Pénzügyminisztérium­tól fél millió, a műemlékvé­delmi felügyelőségtől 270 ezer, a megyei tanácstól 300 ezer, á városi tanácstól pe­dig 100 ezer forintot kaptak. Ugyancsak hozzájárult a munkákhoz a Luteránus Vi­kunágotai kisdobosok, a battonyai Thália Kör, a bé­késcsabai Lencsési Lakótele­pi Színjátszók, az orosházi Thália Vadvirága, a kaszape­ri színjátszók, a pusztaföld­vári Irodalmi Színpad, s a napot színjátszóház zárta. Ekkor Mátyás király udva­rát és a reneszánszot idéző jelmez- és ruhakészítés kö­tötte le a gyerekeket. Este a Békés Banda húzta a tánc­ház talp alá való muzsikáját. Fotó: Gál Edit lágszövétség és az NSZK- beli Gusztáv Adolf Művek. A Szarvasról elszármazott evangélikusok küldtek pénzt az NSZK-ból, az USA-ból, Ausztriából és még Kana­dából is. Az oltárterítőt Csehszlovákiából kapták. A felszentelés! ünnepség keretében megkoszorúzták Tessedik Sámuel — az Ótemplom építtetője — em­léktábláját a templomtorony falán, illetve Bajcsy-Zsi- linszky Endre emléktábláját a szülőházánál. Délután 3 órakor a DATE szarvasi fő­iskoláján az országos Baj- csy-Zsilinszky-emlékbizott- sággal közös kiállítás nyílt Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Délután 4 órakor kezdődött az ünnepi hangverseny, ugyancsak az Ótemplomban, amelyen fellépett Melis György, Kossuth-díjas ope­raénekes és Zászkaliczky Ta­más orgonaművész. (Lovász) Fotó: Gál Edit Vasárnap felvonult Má­tyás udvari népe, mielőtt a helybeli irodalmi színpad, a nagykamarási Csiszi lépett színpadra, őket a mezőhe­gyesi diákszínpad, majd a budapesti Térszínház kitűnő produkciója, Weöres Sándor Holdbéli csónakos című me­sejátéka követte. A Térszin­ti ázbel lek két éven át a Soros-alapítvány jóvoltából készülhetnek bemutatóikra, csakúgy, mint ahogyan me­gyénkben is ezt a rendez­vényt és a bemutató színpa­dok működését támogatja az alapítvány. Kiemelni, nem hiszem, hogy célszerű lenne bármelyik kis közösséget, hi­szen a lényeg, az együttlét, a bemutatkozás lehetősége volt. Mégsem lehet szó nél­kül hagyni Nagykamarás ta­nácselnökének, Köböl And­rásnak támogató, segítő je­lenlétét. s a rendezőket; Fa- bulya Lászlónét, a Megyei Művelődési Központ főmun­katársát és Szabó Évát, a Nagykamarási Általános Ok­tatási és Művelődési Köz­pont közművelődési igazga­tóhelyettesét. — Jövőre veled, ugyanitt — búcsúztak vasárnap dél­ben a találkozó résztvevői. B. Zs. — Az utóbbi időben nem ünnepelni jártunk Mezőhe­gyesre — mondotta dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter azon az ünnepélyes vál­lalati tanácsülésen, melyet pénteken az 1987. évi átla­gon felüli gazdálkodásért a mezőgazdasági kombinátnak ítélt elismerő oklevél átvé­telére hívtak össze. Való igaz, hosszú évek óta az or­szág legrégibb állami gazda­sága nem hozta a tőle, adott­ságaihoz mért, . elvárható eredményeket. A kombinát­ban foganatosított, a nyere­ség növelésére tett szerve­zeti és egyéb intézkedések, az időközben még szigorúb­bá vált közgazdasági kör­nyezet ellenére is ez az ál­lami vállalat igen eredmé­nyes lépéseket tett önmaga megújításához. Ami Mezőhe­gyesen 1987-ben a gazdálko­dásban történt, fordulattal egyenértékű a korábbi álla­potokhoz képest. A növény- termesztés fajlagos hozamai 25-50 százalékkal haladják meg az országos átlagot. Ezen belül a miniszter nagyra értékelte a vetőmag­termesztésben, annak integ­rálásában az utóbbi években bekövetkezett változásokat. Az állattenyésztésben, kü­lönösen a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben elért eredmények, ágazati nyere­ségek érdemelnek említést. Az a tény, hogy a Mezőhe­gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát az ország legjobb tejter­melő gazdasága, csak sejte­ti, hogy itt termelték az egy tehénre számított legtöbb és legnagyobb nyereséget bizto­sító tejet. Elmondta a mi­niszter, hogy itt már 60 mil­Fennállásának negyedszá­zados évfordulóját ünne­pelte a hét végén a Mező­kovácsházi Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat. Az igazgatótanács kibővített ülésén vették át az 1987. évi munkaversenyben elért Ki­váló Gazdasági Társulás megtisztelő címet. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a TOT által adományozott ok­levelet dr. Eleki János, a TÓT főtitkára nyújtotta át. Az ünnepi ülés résztvevői­nek Budácsik Gábor, a vál­lalat igazgatója ismertette az eltelt 25 év történetét. El­mondta, hogy a vállalatot 7 lió forint nyereséget hoz a szarvasmarha-tenyésztés. Az ország vezetése számára öröm, hogy egyre több he­lyen felismerik és üzemi in­tézkedéseikkel követik a mezőhégyesiek jó példáját. Mezőhegyesen 1987-ben kétmilliárd 851 millió fo­rint termelési értéket állí­tottak elő, mely 246 millió forint nyereséget hozott. Az újra fogalmazott érdekeltsé­gi rendszerben a keresetek átlagosan 15 százalékkal nö­vekedtek az eredményesség­nek megfelelően. Mezőhe­gyes példát mutatott a mű­szakiak anyagi körülményei­nek javításában, mivel az ő keresetüket húsz százalék­nál valamivel többel növel­te. Mezőhegyes tehát nem várt országos kezdeménye­zést a műszakiak fizetésé­nek rendezésére, lehetősé­geit kihasználva maga lé­pett, kezdeményezett. ­Kétségtelen, a kombinát hitelállománya — az évi 100 milliós bankköltséget alapul termelőszövetkezet 1963-ban Tövál néven alapította (ma 12 tagjuk van). A céljuk a mezőgazdaságban jelentkező építőipari beruházások ter­vezett, gyors ütemű megva­lósítása volt. A vállalat életében az 1979-es év volt a forduló­pont, ekkor lett a Töválból ÉSZKV, a névváltozás mel­lett az ágazati szabályozási rendszer és a gazdasági környezet is átalakult. A na­gyobb adóterhek, a munkák minőségi összetételének vál­tozása nehézségek elé állí­totta a vállalatot. — A közelmúlt gyenge évei, a maga tanulságain túl véve — tetemes. Ezen is könnyíteni kellene. Ehhez megvannak a szükséges kon­cepciók, melyek alapján 1987-ben igen jelentős tör­lesztésekre vállalkoztak. Ezt követően átadta Andó Fe­renc vezérigazgatónak az el­ismerő oklevelet (képünkön). Varga Ferenc, a vállalati ta­nács elnöke az ünnepélyes alkalomra meghívott, part­nergazdaságok, politikai és társadalmi szervezetek kép­viselőit, közöttük Szabó Miklóst, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Fodor- né Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát, dr. Bereczki Andrást, a Medosz központi vezetőségének tit­kárát, Szikszói Ferencet, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának tit­kárát, valamint a náluk tar­tózkodó NDK (Swahneberg- ből) és a jugoszláv (Adáról és Becsejről) állami gazda­ságok vezetőit lovasbemuta­tó megtekintésére invitálta. Kép, szöveg: D. K. valósággal kikényszerítette dolgozóinkból, vezetőinkből az átállást. Az építőiparban újra kellett • tanulnunk a szakmát, ami már tavaly eredményt is hozott — mondta Budácsik Gábor, majd rátért a jelen helyzet ismertetésére. A vállalat mai gazdálko­dása stabil, hitel nélkül gaz­dálkodnak. Ma az elmúlt évek legkiemelkedőbb, 69 milliós árbevételével dicse­kedhetnek, és a bevétel ará­nyában elért nyereségük magasan az országos átlag felett van. — Halasi — Színjátszó-juniális Nagykamaráson Kiváló címei kaptak a mezőkovácsháziak Vonalban voltunk Egy héttel ezelőtt jelentkeztünk telefonos szolgáltatá­sunkkal. Munkatársaink várták az olvasók kérdéseit, melyeket az illetékesekhez továbbították. A legérdeke­sebb kérdésekre adott válaszokat ígéretünkhöz híven most közöljük. (A gyulai kábeltévé-hálózatra később té­rünk vissza.) Varga László békéscsabai olvasónk vasárnap délután gombát szedett. Másnap reg­gel el akarta vinni megvizs­gáltatni, ám meglepetéssel tapasztalta, hogy a vásár- csarnokban csak szerdán, szombaton és vasárnap dol­gozik gombaszakértő. Pető Lászlótól, a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztály vezetőjétől kérdez­tük meg ennek az okát. — Néhány évvel ezelőtt az Egészségügyi Minisztéri­um egy rendeletében meg­szigorította a gombaszakér­tői képesítés megszerzését, s a gombaszakértők közül mindössze csak ketten tették le ezt a keményebb vizsgát. Mindkettőjük csak másodál­lásban dolgozik a vásárcsar­nokban, és nem vállalnak ennél többet. Az igaz, hogy nem kérdeztük meg, na­gyobb tiszteletdíjért nem dolgoznának-e más napokon is. Másrészt, úgy tudom, Budapesten kívül egyik me­gyeszékhelyen sincs többször gombaszakértői vizsgálat a vásárcsarnokban, mint ná­lunk. (Megkérdeztük: Debrecen­ben, Szegeden és Szolnokon — ez utóbbi városban va­sárnap kivételével — min­den nap meg lehet vizsgál­tatni a vásárcsarnokban a gombát.) Műholdak — vételi árak Békéscsabáról, a Lencsési úti lakótelepről többen ér­deklődtek a műholdas adá­sokról. Csehi Miklós, kisfiú azt kérdezte, mikortól néz­heti a külföldi műsorokat. Uhrin Ferencné pedig arra volt kíváncsi, hogy miért kell épületenként eltérő ösz- szeget fizetni a kábelteleví­ziós. vételért, és mit tesz a lakásszövetkezet akkor, ha valaki — mivel nem érdekli az adás,, vagy sokallja az összeget — nem akar a mű­holdas adásokért díjat fizet­ni. Szlota József, a lakásszö­vetkezet igazgatója válaszolt a kérdésekre: — A vételhez szükséges berendezések — a parabola- antenna,'a tartóállvány — a napokban megérkeztek, s most szereljük ezeket fe.1. A munkálatokat várhatóan 10- 12 nap múlva befejezzük, így — ha semmi rendkívüli nem jön közbe — június kö­zepén már üzemelni fog a rendszer. Ezután már a ká­belhálózaton keresztül néz­hetik a lakók a magyar televízió 1-es és 2-es műso­rát, Novi Sadot, a román tévét, a városi adást és mindhárom — Sky és Su­per Channel angol, valamint a TV—5 francia nyelvű — műholdas adást. A másik kérdésre a válasz: a lakás- szövetkezet március végén küldöttgyűlésen döntött ar­ról, hogy lakásonként ha­vonta, egy évig 80 forintot szednek be. Ez az összeg fe­dezi a parabolaantenna be­szerzésének, felszerelésének és folyamatos karbantartásá­nak a költségeit. És csak a rendszerbeállítás után, ké­sőbb derül ki, hogy ponto­san mennyi lesz az adások díja havonként. Épületen­ként pedig azért eltérő ez alatt az egy év alatt a díj, mert ott, .ahol az üzemelési számlán maradt még pénz, ebből, vagy az egész össze­get, vagy annal? egy részét ki tudjuk fizetni. Ahol pe­dig nem maradt pénz, ott lakásonként a teljes össze­get — 80 forintot — kell megtéríteni. Békéscsabáról és a kör­nyező településekről is töb­ben kérdezték, hogy mikor lesz kész a megyeszékhelyen az új autóbusz-pályaudvar. Sprőber József, a megyei ta­nács közlekedési osztályának vezetője elmondta, hogy az építkezés a tervek szerint folytatódik, az épület mű­szaki átadása augusztus kö­zepén lesz, és szeptember elsején megindul a forgalom. „n fiatalok támogatása...” A pártértekezlet kapcsán többem érdeklődtek arról, hogy az MSZMP KB-bam és a Politikai Bizottságban tör­tént generációváltás után ezt a fiatalítást folytatják-e alsóbb, területi szinteken. A kérdésben legilletékesebbet — Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát — idézzük, aki a pártkonferencia befejezté­vel á nemzetközi sajtóérte­kezleten — egy kérdésre vá­laszolva — a következőket mondta: „A folyamat nem zárul le a pártértekezlet befejezésé­vel. A Központi Bizottság­nak természetesen nincs ter­ve arra, hogy a megfiatalo- dási folyamat hol, milyen ütemben menjen végbe, de az ország és a nemzet előtt álló feladatok nyilvánvalóan változásokat követelnek, és ezekre a változásokra a XIV. kongresszusig sor kerül. Ez nem kampány, a kádercsere nem parancs, de ahol a p>árt tagjai nem elégedettek a vezetéssel, ott hívják vissza azokat, akik nem szolgálnak rá a további bizalomra. A fiatalok támogatása fölpezs- díti az életet a pártmozga­lomban." A. Mihály Békéscsabáról azt kérdezte, ihogy a Piski és a Bocskay utca sarkán 3 éve felbontott járdát miért nem javították meg?! A városgazdálkodási vál­lalat rövid időn belül hely­reállítja a járdát. Koksz helyett gáz? Dr. Cs. Lajosné azt kér­dezte, hogy a békéscsabai Centrum áruház mikor tér át a kokszfűtésről a kevésbé környezetszennyező gázfűtés­re. Oláh Gábor, a Centrum áruház igazgatója: — Nem tervezzük az átállást, de ha a környezetvédelmi .hatóság erre kényszerít, utasít ben­nünket, akkor kénytelenek leszünk megcsinálni. Az át­állás a teljes fűtési rendszer átalakítását igényelné, ami egymillió forintot is megha­ladna. Egyébként eddig még senki sem mérte be (méret­te be), hogy a fűtés során keletkező füstgázok a tűrés­határon belül vannak-e, vagy sem. Többen kérdezték, hogy a Körös Volán távolsági jára­tai miért nem állnak meg Békéscsabán, a Hunyadi té­ren. Bánfi Adám, a városi- ta­nács műszaki osztályának csoportvezetője válaszolt: — A Népújság március 29-i mellékletében részletesen megjelent a tájékoztató a buszközlekedésről. A város­ban több lakossági fórum volt erről, összesen 17! A fó­rumok időpontját előre meg­hirdettük az újságban. Meg­ítélésünk szerint a közleke­dés átszervezéséről a tájé­koztatás megfelelő volt. Az új közlekedési rend szeptem­ber 1-jén lép életbe, addig az illetékesek sajtótájékozta­tót is tartanak a menetren­dek változásáról. Szeptember elsején, a lakossági, észrevé­telekkel módosított szakmai javaslatot vezetjük be. A menetközben jelentkező ész­revételeket összegyűjtjük, az esetleges módosításokra 3 hónap elteltével visszaté­rünk. Bundula—Lovász

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents