Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
T 1988. június 6., hétfő Életmentő tűzszerészek i Ne nyúljunk a robbanó testekhez! Hazánk területén — főként a II. világháború következményeként — sajnos még napjainkban is folyik akna-, bomba- és lőszermentesítés. Ezt a munkát a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Magyar Néphadsereg tűzszerész zászlóalja végezte és végzi el. A jelenlegi parancsnok, Láng László alezredes a nemrég tartott sajtótájékoztatón ismertette az alakulat tevékenységét. Amint jelezte, a tűzszerész és aknakutató alegységek több mint 70 ezer hektár területet mentesítettek; 14 millió aknát, bombát, tüzérségi lövedéket, valamint 13 ezer tonna egyéb lőszert és robbanóanyagot semmisítettek meg. A magas fokú hozzáértést, jó pszichikai és fizikai állóképességet követelő feladat ma sem veszélytelen. Nélkülözhetetlen a bombák, gránátok és egyéb robbanótestek alapos ismerete A mentesítéseik során 1964-ig 570 tűzszerész vesztette életét, akiknek emlékére a Honvédelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács 1985-ben Budán emlékművet állíttatott. Ez egyben annak a több száz tűzszerésznek a ihősies helytállását, kockázatvállalását is szimbolizálja, akik az emberi tragédiák elhárítása végett ők maguk váltak rokkanttakká a mentesítések során. Ugyanakkor a parancsnok örömmel számolt be arról, hogy 1964 óta a tűzszerész zászlóaljnál szolgálatot teljesítők közül senki sem szenvedett balesetet. Sajnos, ez nem mondható el mindenkiről. A közvéleményben felfokozott együttérzést és mély megrendülést váltottak ki a gyermekek által elszenvedett sérülések, tragédiák. (Mint ismeretes, 1984-ben Dunaharasztiban, illetve ez év április 30-án Várpalotán fordultak elő súlyos balesetek.) A polgári lakosok körében mindez azért következhetett be, mert a felnőttek, vagy a gyermekek működésképtelennek tartották a megtalált robbanótestet, és helyükről elmozdították. A megelőzést segíti, hogy 1979-től a tűzszerész zászlóaljnál 24 órás ügyeleti szolgálatot vezettek be azzal a céllal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdhessék a mentesítő munkálatokat. A szóban (telefonon) érkező bejelentések kedvezőbbek a leveleknél, mert így mód nyílik arra, hogy a tűzszerész szolgálat alaposan kikérdezze a bejelentőt, és megfelelő segítséget nyújtson azokhoz az azonnali tennivalókhoz, amelyek az életveszély elhárítására vonatkoznak. Fontos tudni mindenkinek, hogy a talált robbanótest hatástalanítása, elszállítása és megsemmisítése a tűzszerész járőr feladata. Más személyeknek — saját érdekükben — a robbanótesthez nyúlni, azt helyéről elmozdítani szigorúan tilos! Az ország területéről érkezett bejelentéseket nyilvántartás alapján minősítik. majd a parancsnok dönt a feladat végrehajtásának sürgősségéről, amelyek azonnali, vagy három napon belüli, vagy pedig egy hóna- -pon belüli munkákat jelentenek. Az elmúlt tíz év adatai alapján évente átlagosan mintegy háromezer bejelentés érkezik a tűzszerész ügyeletre. Nem csoda, ha — a létszámáé technikai lehetőségeket is figyelembe véve — az azonnali mentesítésre csak közvetlen életveszély esetén vállalkozhatnak. Ezt nehezíTüzszerészek védőfelszerelésben ti, hogy a bejelentések zöme áprilisra, májusra, illetve szeptemberre és októberre koncentrálódik. A bejelentők — érthető módon — különösen türelmetlenek a jelzett hónapokban. Pedig a tűzszerész járőrök a mentesítések helyszínére való utazásukhoz évente mintegy 200 ezer ki Lométert tesznek meg gépjárműveikkel. Gyakran hetekig távol vannak családjuktól, s nem ritka a napi 12-14 órás munkaidő. Megkönnyíti viszont a katonák helyzetét az, hogy jó partnereket, segítő társakat találtak a tanácsi dolgozók és a rendőrök körében. Munkájukat nagymértékben támogatják a tömegkommunikációs eszközök is. Fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása, és a szünidőre való tekintettel a gyermekek felvilágosítása. Tudni kell mindenkinek: semmilyen körülmények között sem szabad a robbanó testhez hozzányúlni, amelyet biztonságosan körül kell határolni, s figyelmeztető jelzéssel ellátni, valamint azonnal értesíteni szükséges a rendőri, vagy tanácsi szerveket. A tűzszerész zászlóalj levélcíme: Magyar Néphadsereg, 4980 Budapest, Pf.: 88., 1325; telefon: 690-766. Kép, szöveg: Bukovinszky István A II. világháborúból megmaradt 250 kg súlyú amerikai bomba a felrobbantás pillanatában Kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, vendéglátóvállalatok figyelmébe! Ugye Önök tudják, hogy az ADS linker az egész világon elismert márka a pénztárgépek között i n, •»; v. AZ AQS ANKER 4 ÉS 8 CIKKGYÜJTÖS, ELEKTRONIKU8 PÖ»8&RGÉE5^ ÁFÁ-T SZÁMOL. Egyévi garancia kiépített márka-szervií^udózattal. Ára: 49 000 Ft -|- ÁFA. Címünk: Szívesen állunk rendelkezésükre, várjuk megrendelésüket telexen vagy levélben. SKÁLA MESTER-COOP VÁLLALKOZÁSI IRODA, BUDAPEST, ARADI UTCA 44. 1062. TELEX: 22-4522. Könyvhéti találkozás Páskándi Gézával Nehéz lenne felelősséggel: eldönteni, hogy a költő Páskándi Géza népszerűbb-e, jelentősebb-e kortárs irodalmunkban vagy pedig a drámaíró, a Távollevők, az Eltévedt Sámson, a Vendégség, a Tornyot választok című darabok szerzője. És akkor még nem szóltunk a gyermekversekről, az elbeszéléskötetekről és a Beavatkozás című regényről. Az 1933-ban Erdélyben született szerző irodalmunk valamennyi műfaját gazdagította, s a mai írók közül méltán az egyik legkiemelkedőbb egyéniség. A Békés Megyei Könyvtár ünnepi könyvhéti rendezvénysorozatában csütörtökön délután Páskándi Géza József At- tila-díjas íróval találkozhattak az olvasók. Nem annyira versekről, drámákról és irodalomról, mint inkább ennek a XX. század végi bonyolult, zűrzavaros világnak a dolgairól, történelmi, és kulturális örökségről, nemzeti és anyanyelvi gyökerekről, kötődésiről, közös közép-európai ügyeinkről esett szó. Így a közönség a művek után, most a mindig mélyen gondolkodó és erős indulatokkal harcba induló — még akkor is, ha ez a harc egy kötetlen beszélgetés — alkotóval találkozhatott. Ami persze a szinte valamennyi írásában feszülő konfliktus (személyiség és történelem, egyéni vágyak és külső körülmények között) után nem is volt olyan meglepő. Páskándi Géza Vendégség című darabját a Jókai Színház mutatta be 1971-ben, a Tornyot választok című drámát a Gyulai Várszínház játszotta 1977-ben. A megyei könyvtár gondozásában jelent meg A nagy ásatás, „ez a kemény szatíra az aktuális történélem megannyi torz gondolatáról”. A már tizenhatodik éve Magyar- országon élő író nem is vendégként jött Békéscsabára, ide, a „szőkébb pátria határaihoz közel”. „Számomra valamiképp ez a vidék — majdnem otthont jelent. Még az itteni születésű, Párizsban alkotó — tragikus haLálú — barátom: Patikai Ervin, a nagyszerű szobrász- és várostervező művész emléke is ideköt. Mindezt azért mondtam el, mert az én munkám — vers, dráma, próza — nem lehetnek meg tájak nélkül. Ha valamikor a -tájta Lanság közérzetét« írtam, annak állami oka volt. A háború okozta történelmi. Ma már egyre jobban csak az érdekel, ami fix pont a képzeletnek. A képzelet számára horgonypont: vidék, épület, élővilág. Békés megye is beletartozik . . .” Amikor az olvasók ezen a békéscsabai könyvheti találkozón írói hitvallásról, szándékról kérdezték Páskándi Gézát, a következő választ kapták: „Legfőbb célom, hogy ez a világrész békében éljen. Meggyőződésem, hogy mélyreható, gyökeres rendezés nélkül lehetetlen a nemzetiségi kérdést megoldani. Ars poeticám értelmében ezeket az összefüggéseket igyekszem reálisan tükrözni Egy igazi író sosem hazudhat.” Niedzielsky Katalin Népi ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai Békéscsabán A békéscsabai városi Népi Ellenőrzési Bizottság illetékességi területe Békéscsabán kívül 11 nagyközségre, illetve községre terjed ki. A saját tervezésű vizsgálatokat a városi tanács jóváhagyásával, a megyei NEB megbízása alapján végezzük. Így 1987-ben 9 témavizsgálatra (2 utóvizsgálat) került sor, a közérdekű bejelentések és panaszok száma 18 volt, ugyanakkor 19 ügyet rövid úton intéztünk el. A vizsgálatokat 52 gazdálkodó szervnél, intézménynél folytattuk le, 151 társadalmi munkatárs bevonásával. A témavizsgálatok sokrétűek voltak, hiszen a lakásépítés és lakásgazdálkodás helyzetét, a munkaidőalap védelmében hozott határozatok végrehajtását, a minőségi követelmények] érvényesülését, a diákszociális ellátás helyzetét, a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának és szociális ellátásának helyzetét, az új vállalkozási formák működését, a társadalmi tulajdon védelmének érvényesülését, a tanácsi költségvetési üzemek gazdálkodását, valamint az improduktív költségekkel való gazdálkodást érintették. A vizsgálatok főbb megállapításai a következők voltak: az átadott lakások száma a kivitelező vállalatoknál a vizsgált időszakban — a korábbihoz képest — csökkent, ennek ellenére az átfutási időben, a határidők betartásában és a munkák minőségében különösebb javulás nem következett be. A lakásépítések jelentős részénél került sor a határidők módosítására. A hiánypótlási munkák értéke még mindig elég magas, a hiánypótlás és szavatossági munkák a vállalt határidőkhöz képest elhúzódták. Mind a kivitelező, mind a beruházó szervek elsősorban a lakások mennyiségi átadás-átvételében érdekeltek, így a minőségi problémák nem kerültek elég élesen felszínre. A Békéscsabai Lakásszövetkezet a vizsgált időszakban lényegében meg tudta oldani a kezelésében levő épületek üzemeltetési és állagmegóvási feladatait. A későbbiek folyamán (az 1900-es évektől) a kezelésében levő épületek felújítása — különösen a paneles technológiával épültek — várhatóan komoly műszaki és pénzügyi nehézségeket fog okozni. A Békéscsabai Városi Tanács szakigazgatási szervei a feladatkörükbe tartozó lakásépítést és lakás- hozjutást segítő intézkedéseiket lehetőségiken belül megtették. Problémát az előre nem tervezhető időközi változások jelentettek. A lakáshozjutás feltételeiben bekövetkezett változások kedvezőtlen hatást gyakoroltak. Ennek ellensúlyozására a magánerős lakásépítésekhez igyekeznek biztosítani előkészített telkeket, de a telkek területi elhelyezkedése nem minden esestben találkozik az építtetői igényekkel. A munkaidőalap védelme érdekében az üzemek több intézkedést tettek. Az állásidők alakulására, azok lehetőség szerinti befolyásolására, a kieső, idők ledolgozására kellő figyelmet fordítanak. Ugyanakkor a magáncélú távollétek miatt kieső munkaidő a korábbi időszakhoz képest nem csökkent. A városi tanács megfelelő módon tájékoztatta a lakosságot, a munkahelyeket a tanácsi és a jelentősebb forgalmat bonyolító szervek ügyfélfogadási, nyitva tartási rendjéről. A szolgáltató és kereskedelmi egységek nyújtott, illetve szombati nyitva tartását a szakigazgatási szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, melynek következtében az egyeztetések több helyen — ha nem is mindenütt — pozitív váltöf- zást eredményeztek. Méga}-' (lapítottuk azt is, hogy az óvodáknál a nyári karbantartás miatt’ a zárva tartási időtartam még mindig nem felel meg az előírásoknak. Az oktatási intézményekben a« diákszociális ellátás lehetőségeit biztosítani, a színvonalat tartani, a meg- novekedett létszám és az áremelések miatt nagyon !ne- héz. Különösen a hátrányos és veszélyeztetett tanulókra fordítottak nagy gondot. A szociális juttatásokkal a gon- dökv nem oldódtak (meg, legfeljebb mérséklődtek. A rendelkezésre álló különböző juttatások mértéke, összege és differenciálatlansága nem jelent mindig igazi megoldást, a szakmunkástanulók ösztöndíj-rendszere nem segíti kellőképpen a minőségi munkavégzést (tanulást): A gazdálkodó szerveknél az improduktív költségekkel való gazdálkodásban alapvetően jellemző a gondosság. Mindemellett az is tapasztalható, hogy a figyelem nem minden területre terjed ki egyformán. A kötbérezés gyakorlata nem jellemző, általában (megegyezéssel zárják le a szerződésszegéssel. kapcsolatos vitákat. Általános tapasztalat, hogy az elkerülhető veszteségek esetén a gazdálkodók — a ritka, néhány esettől eltekintve — nem alkalmaznak a felelősökkel szemben kártérítést. Leggyakrabban a felelősség megállapítása is elmarad, a kollektív felelősségvállalás nyilvánul meg, így senki nem marasztalható el. A nagyközségi tanácsi költségvetési üzemeknél a termelés az utóbbi években dinamikusan nőtt. A kapacitás-bővüléssel ellentétesen változó tanácsi igények miatt a vállalkozási1 munka előtérbe került. A településeken ellátják a lakosság közvetlen vagy közvetett ellátását szolgáló feladatokat, ami gyakran gazdaságtalan tevékenység. Tapasztalható, hogy a bizonylati rend és fegyelem, a társadalmi tulajdon védelmének követelménye ezen üzemeknél nem érvényesül maradéktalanul. A vizsgálati (megállapításokat a teljesség igénye nélkül adtuk közre azzal a szándékkal, hogy a tisztán társadalmi erők bevonásával feltártak sokszínűségére, ^, prpblérnákrá^l^áros lakos- * ságát — egjms rétegeket — érintő gondokra a figyelmet felhívjuk. Hatáskörünkön belül indokolt esetekben intézkedtünk, bár sokszor a szükséges változásoknak az anyagi lehetőségek gátat szabnak. Mészáros Gáborné a városi NEB elnöke
