Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988, június 6., hétfő NÉPÚJSÁG IA vezetésben nincsenek nézeteltérések Jegor Ligacsov beszéde Togliattiban Ma hazánkba érkezik Mauno Koivisto A Magyar Népköztársaság Elnöki, Tanácsának meghívására június 6. és 8. között hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke. Ütjára elkíséri felesége is. 11 nagyvilág hírei • várkonyi péter NEW YORKBA UTAZOTT Vasárnap New Yorkba átázott dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakán. • GYŰLÉS A PUSKIN TÉREN Szombaton délután a Moszkva központjában levő Puskin téren három nem hivatalos szovjet egyesület tagjai tartottak gyűlést. A megmozduláson, amelyben több tucat ember vett részt, és mintegy másfél órán át tartott, kilencen szólaltak fel az ország társadalmi és politikai életével kapcsolatos kérdésekben. A TASZSZ rövid helyszíni beszámolója szerint a gyűlés résztvevőinek transzparensein egyebek között a következő jelszavak voltak olvashatók: „Népi önvédelmet a bürokratákkal szemben!", „Tarts ki Gorbacsov, veled megyünk a barikádokra!”. A jelentés szerint a városi hatóságokat időben értesítették a megmozdulásról, a szovjet hírügynökség rendzavarásról, illetve karhatalmi beavatkozásról nem számolt be. • ARAFAT ÜDVÖZLI CR.VXI JAVASLATÁT A Palesztinái Felszabadí- tási Szerkezet vezetője egyetért azzal az olasz kezdeményezéssel, hogy az ENSZ felhatalmazása alapján a jövőben a nyugat-európai közösség gyakorolja átmenetileg a közigazgatást az Izrael által megszállt területeken — közölte Guido Derpsa olasz szenátor. Mint a szocialista párti szenátor elmondta, Jasszer Arafattal folytatott megbeszélésén a PFSZ-vezető helyeselte Bettino Craxinak, az Olasz Szocialista Párt vezetőjének fenti elképzelését, amelyet néhány hete vetett fel. Mi több, Arafat arra figyelmeztette az olasz szenátort, és rajta keresztül-Nyu- gat-Európát —, hogy „ha az EGK húzódozik a szerepvállalástól a közel-keleti válság rendezésében, nem csupán politikai veszteségek fogják érni, de érdekei is csorbát szenvedhetnek a térségben". • HAT BÁNYÁSZ ÉLETBEN MARADT A mély, gyászba borult észak-hesseni Borken-Stol- zenbach városkában, amelynek bányaüzemében súlyos szerencsétlenség történt, szombat hajnalban legalább néhány családot kimondhatatlan öröm ért: a polgár- mester hivatalosan megerősítette az üzemi bizottságnak a lankadatlan szorgalommal dolgozó mentőosztagoktól szerzett értesülését, amely szerint a föld alatt rekedt 57 bányász közül hatan száz méter mélységben egy légbuborékban túlélték a katasztrófát. A tragédia után 65 órával kopogtatással adtak életjelt magukról. A mentőalakulatok már-már feladták a reményt, hogy bárkit is élve találnak meg. A szovjet vezetés minden tagja, élén Mihail Gortoa- csovval, mélyen élkötelezett a peresztrojka ügye iránt. Aktívan kiveszik részüket a politika alakításából, és megvalósításából — hangoztatta Togliattiban Jégor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára. A vezető szovjet politikus azon az ünnepségen vett részt, amelyen a város fennállásának 250. évfordulója alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntették ki Togliattit, Ligacsov kifejtette: „Ellenségeink Nyugaton (de még nálunk is egyesek) azt terjesztik, hogy a szovjet vezetésben, a Politikai Bizottságban nézeteltérések vannak. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy az utóbbi időben szovjet vezetők — így maga Mihail Gorbacsov — és más közéleti személyiségek a sajtó nyilvánossága előtt többször is határozottan cáfolták a szovjet vezetés megosztottságáról terjesztett híreszteléseket, amelyek személy szerint Jegor Ligacsovra vonatkoztak. Ligacsov most első ízben foglalkozott a kérdéssel a ^nyilvánosság előtt. Reagan amerikai elnök szombaton újabb egy évvel meghosszabbította a Magyarországnak és Kínának nyújtott vám- kedvezményt, ugyanakkor életbe lépett Románia kihagyása ebből a szabályozásból. Románia maga mondott le a legnagyobb kedvezmény elvéről, miután elutasította a kivándorlási politikáját ért amerikai bírálatot, illetve az amerikai kormány jelezte, hogy idén júliustól megszünteti a román áruk kedvezményes elbírálását. A KB-titkár beszédében utalt arra: bizonyos hangok azt szeretnék, hogy a Szovjetunióban politikai ellenzék, többpártrendszer jöjjön létre, sőt azt tanácsolják, hogy a szocialista gazdaságot állítsák át a nyugati típusú piacgazdaságra. Az efféle törekvések az ország politikai stabilitásának aláásásá- ra, a társadalmi igazságosság megsértésére, a társadalom megosztására irányulnak — hangoztatta Ligacsov. A továbbiakban szólt az átalakítás eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy az utóbbi két évben, a kedvezőtlen világpiaci árváltozások okozta jelentős veszteségek és az alkoholtartalmú italok gyártásának visszafogása dacára 6,5 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem. — Természetesen vannak olyanok, akik számára elfogadhatatlan a peresztrojka, régi módon akarnak élni. Egészében véve azonban az országban, a társadalomban más folyamatok, viták zajlanak. Ezek a szocializmus platformján állnak és a leghatékonyabb megoldások keresését célozzák — hangsúlyozta Jegor Ligacsov. A vámkedvezmény mcghosz- szabbítása alkalmából adott nyilatkozatában Reagan azt hangoztatta, hogy Magyarország „viszonylag pozitív és építő jellegű hozzáállást tanúsít kivándorlási ügyekben”. A Kínai Népköztársasággal kapcsolatban az elnök kijelentette, hogy Peking „viszonylag liberálisan kezeli a kivándorlás kérdését, ami tükröződik a Kínában levő amerikai nagykövetség /és konzulátusok által kiadott bevándorló vízumok növekvő számában is”. Hz USA meghosszabbította a hazánknak nyújtott vámkedvezményt OK NÉLKÜLI TŰZOLTÁS München egyik színházá- - ban, a Daphne Opera előadásán, a közönség ámulatára egy dézsa vizet öntöttek a színpadra. A talány megoldódott: az ügyeletes tűzoltó az előadásbeli lidérc- fényt tűznek vélte, s azt akarta eloltani. VASÚTI KATASZTRÓFA A SZOVJETUNIÓBAN Több mint ötven halottja és több száz sebesültje van annak a robbanásnak, amely szombat délelőtt történt a gorkiji Vasút- igazgatósághoz tartozó Arza- masz-1. vasútállomáson. Helyi idő szerint reggel fél tízkor mindeddig tisztázatlan okokból robbanás történt az állomásra begördülő tehervonat egyik va- gohjában. Az Izvesztija című lap vasárnapi pzáma a katasztrófa részleteiről, a mentési munkálatokról megkérdezte a robbanás körülményeinek tisztázására felállított 14 tagú kormánybizottság elnökét, Genna- gyij Vegyernyikov miniszterelnök-helyettest. A kormánybiztos elmondta: az ismeretlen okból történt robbanás olyan hatalmas erejű volt, liogy fél kilométeres körzetben betörtek {a házak ablakai, s az oldalára borult szerelvény a vasútállomás több épületében is kárt okozott. Az állomás közelében — a sorompó tilos jelzése miatt — a vasúti átjárónál sok személy- és tehergépkocsi jVárakozott, s a robbanás közöttük végzett irtózatos pusztítást. Emiatt több mint ötven a halottak száma és sok száz a sebesülteké a katasztrófában. A helyi rádió azonnal beszámolt a történtekről, a lakosság segítségét kérve. Tíz órára a kivonult húsz tűzoltókocsinak sikerült kioltani a keletkezett tüzet. Gorkij városából helikopterekkel szállították az orvosokat — sebészeket, trauraa- tológussokat — a helyszínre, összesen mintegy nyolcvanat. Vegyernyikov az Izvesztyija tudósítójának elmondta, hogy egyelőre korai lenne /bármilyen feltételezésbe bocsátkozni a robbanás okát illetően, de a szakértői vizsgálat eredményét nyilvánosságra fqgják hozni. Az elmúlt egy évben a Szovjetunióban mintegy tucatnyi vasúti baleset történt, közülük nem egynek halálos ' áldozatai is voltak. Autóba épített számítógépes forgalomirányító Japánban. Egy ifjú hölgy ellenőrzi a helyes útirányt az autója műszerfalába épített miniatűr képernyőn feltűnő térképen, amely kijelzi a zsúfolt útszakaszokat. A közlekedési rendőrség szolgáltatta adatokkal dolgozó, egyelőre kísérletileg működő, és 1989-re rendszerbe állítandó számítógépes hálózat révén a japán főváros akut forgalmi gondjain igyekeznek enyhíteni. A bukaresti írta: Munkalátogatás Hargita megyében Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceausescuval együtt a közelmúltban látogatást tett Hargita megyében, ahol jelentős számú magyar nemzetiség él. A napokban kaptuk meg a bukaresti Előrének a látogatásról hírt adó számait. Az újságban olvasható tudósítások felhasználásával készítettük az alábbi összeállítást. A munkalátogatás Hargita megyében május 25-é.n kezdődött. ..Az egész országhoz hasonlóan — olvashatjuk az Előrében — Hargita megye ás a IX. kongresszus óta a rohamos gazdasági- társadalmi fejlődés útját járja pártunk és államunk ama következetes politikájának alkalmazása nyomán, hogy kiegyensúlyozottan, harmonikusan telepítjük a termelőerőket hazánk egész területén. Ez biztosította az összes övezetek és települések új, virágzó életét, a szocialista Románia összes honpolgárainak reális jogegyenlőségét, nemzetünk anyagi és szellemi jólétének gyarapodását. Az új területi-közigazgatási beosztás óta eltelt két évtized során az össztermelés értéke itt több mint 7-szeresen növekedett. Hargita megye országos viszonylatban is az egyik legmagasabb fejlődési ütemet érte el. (Az új területi-közigazgatási felosztást a Nagy Nemzetgyűlés törvényerejű rendeletével 1968. február 16-án alakították ki. Ekkor szüntették meg a Maros- Magyar Autonóm Tartományt, s hoztak létre 35 megyét és 45 municipiumot — a szerk.) Jelenleg az 1968-as esztendő egész termelését nem egészen két hónap alatt állítják elő. Az eltelt 20 év folyamán körülbelül 70 .modern egység és új termelőkapacitás épült, több mint 54 000 munkahely létesült. Ügy szintén mélyreható változások következtek be urbanisztikai és gazdálkodási téren, nagy lakótömbegyüttesek épültek me- gyeszterte, több mint 48 000 lakással', számos szociális- kulturális létesítményt emeltek.” A Hargita megyei látogatás Székelyudvarhelyen (Odorheiul-Secuiesc, jelenlegi nevén Odorhei, magyarul Udvarhely — a szerk.), a municipiumi stadionban kezdődött, ahol „több ezer honpolgár lelkes fogadtatásban részesítette, hosszasan éltette és éljenezte Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt”. A pártfőtitkár Székelyudvarhelyen felkereste a Matrica- és vasöntvény gyártó vállalatot, valamint az élelmiszeripari felszereléseket gyártó Technoutilaj Vállalatot. „A két vállalat megtekintése során — tudósít az Előre — számos munkás, fiatal és idősebb lépett oda Nicolae Ceausescu elvtárshoz, és Elena Ceausescu elvtársnőhöz, virágot nyújtott át nekik, szívből jövő szavakkal fejezte ki megkülönböztetett nagyrabecsülését és mély 'háláját a látogatásért, az egész ország dolgozói iránti állandó gosdosko- dásukért. Lelkesen visszhangzott: „Ceausescu és a nép!”, „Ceausescu—RKP!". „Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceausescu—Románia!”. A párt főtitkára Székelyudvarhelyről helikopteren Csíkszentmártonba repült, ahol felkereste az Üj Agrárforradalom Hőse címmel kitüntetett termelőszövetkezetet. Innen a látogatás befejeztével továbbrepült Csíkszeredára (Miercuera Ciuc), ahol találkozott a megyei pártbizottság bürójának tagjaival.. A találkozón — az Előre szerint — a pártfőtitkár többek között „értékelte a megyei pártbizottság bürójának azzal kapcsolatos igyekezetét, hogy intézkedéseket és programokat szab meg a település- rendezésre. Ugyanakkor hangsúlyozta, szigorúan be kell tartani a törvényes előírásokat a városok, a falusi települések körletének kijelölésekor, sakkal következetesebben kell alkalmazni a területszervezési és településrendezési programokat, csökkenteni kell a beépíthető területeket, biztosítva újabb területek visszaadását a mezőgazdasági termelésnek, az érvényben lévő szabályozásoknak megfelelően.” A Román Kommunista Párt főtitkára a következő napot Csíkszeredán töltötte. Felkereste a traktorgyártó, valamint a kötöttárugyártó vállalatot, majd Hargita megyei látogatását nagy népgyűléssel fejezte be. „Több mint százezer ember — tudósít az Előre —, bányászok, fémipari dolgozók, gépgyártók, erdőmunkások, textilipari dolgozók, szövetkezeti parasztok, a megye számos településének más dolgozói, gyűlt egybe Miercurea Ciuc municípium főterén, a népgyűlés valamennyi résztvevőjét ugyanaz a mély óhaj hatotta át: ismételten, közvetlenül és meleg szeretettel kifejezésre juttatni határtalan háláját Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek az országrészben tett újabb látogatásukért, a Hargita megye szüntelen fejlesztéséhez nyújtott állandó támogatásukért. A felemelő pillanatok érzéseit fejezve ki, a jelenlevők lelkesen éltették a pártot és főtitkárát, szabad, méltó és virágzó szocialista hazánkat. Műkedvelő együttesek dallal, tánccal tették teljessé a nap ünnepi hangulatát.” A díszemelvényre lépő Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut „hatalmas lelkesedés, erős taps és éljenzés fogadta”, majd Aurel Costea, a Hargita megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. Többek között a következőket mondta: „Ez ősi román tájak emberei, egész népünkhöz hasonlóan, a nagy szcfcialista beteljesülések időit élik, amelyeket a párt IX. kongresszusa avatott fel az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra és az oktatás modern létesítményeivel, ezek pedig összegezve tükrözik sok évezredes történetünk legered- ménydúsabb időszakát, a Nicolae Ceausescu-ikorszakot. Hargita megye, amely a múltban az ország gyengén fejlett övezetei közé tartozott, az új területi-közigazgatási beosztás óta eltelt két évtized során gyökeres átalakuláson ment át, végérvényesenk az ipari és a mezőgazdasági fejlődés, az ur- banizálódás útjára lépett, ami mélyreható és sokatmondó változásokat hozott az emberek munkájában és életében, megteremtette anyagi és szellemi jólétüket.” A nagygyűlésen Nicolae Ceausescu is felszólalt. Bevezetőként értékelte Hargita megyei látogatásának tapasztalatait, majd a következőket mondta: „Ami Hargita megyét illeti, az ipari termelés ebben az időszakban körülbelül 8-szorosan növekedett, gyarapodott a munkások száma, munkahelyet biztosítottunk minden ember, az egész ifjúság számára — mint egyébként az egész országban. Sok szociális-kulturális létesítmény épült. Ha ma végignézünk Miercurea Ciuc municípiu- mon, mindannyian — vagy az idősebbek — emlékeznek rá, milyen volt 20 évvel ezelőtt. Részt vettem akkor a megye megalakításán — de ismertem a várost a múltban is. Miercurea Ciuc ma tulajdonképpen, akár az ország más városai és települései — de most Miercurea Ciuc municípiumról van szó —, modern, új várossá fejlődött, olyan lakóházakkal, amelyek a legszebb romániai városok, sőt, a világ sok ilyen városa közé sorolják. Modern város, amely megfelelő életkörülményeket biztosít, jó architektúrával, valóban új, szocialista jelleget kölcsönöz Miercurea Ciuc municípiumnak és Hargita megyének. Sok mindent megvalósítottunk, de még hosszú út áll előttünk. Következetesed valóra kell váltanunk a XIII. kongresszus és az országos konferencia határozatait, azon kell lennünk Hargita megyében is, az összes megyékben, szerte az országban, hogy végrehajtsuk az egész tevékenyég korszerűsítésére, jobb szervezésére vonatkozó programokat, a hatékonysággal és a jövedelmezőséggel, a gazdaságipénzügyi mechanizmussal kapcsolatos programokat, az általános pénzügyi rendszerünk jobb működésével és normázásával kapcsolatos .intézkedéseket. Növeljük erőteljesebben a munka termelékenységét, tegyünk meg mindent, hogy a román vállalatok termékei felvehessék a versenyt a világviszonylatban előállított legjobb termékekkel. Munkálkodjunk a leghatározottabban a szervezési, a helységrendezési programok végrehajtásáért, hogy biztosítsuk mind a városi, mind a falusi dolgozók számára az egymáshoz lehető legközelebb álló munka- és életkörülményeket, tanulási és művelődési körülményeket. Haladjunk a dolgozó nép egységes társadalmának megvalósítása feié, népünkért, amely szabadon, sorsának egyedüli uraként teljes egységben építi kommunista jövőjét, amely méltó és szabad helyet biztosít számára a világ nemzetei sorában!” Beszéde befejező részében Nicolae Ceausescu Románia nemzetközi kapcsolataival, az egyenjogúság elvén alapuló együttműködés elmélyítésével foglalkozott. Beszédét a százezres nagygyűlés résztvevői nagy ovációval fogadták: „Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és taps; hosszasán visszhangzik: Ceausescu — RKP!, Ceausescu és a nép!. Tiszteletünk, büszkeségünk: Ceausescu — Románia!, Ceausescu — béke! A nagy népgyűlés összes résztvevői hatalmas lelkesedéssel és ragaszkodással, szoros egységben a párt körül, hosszasan éltetik és éljenziik a Román Kommunista Pártot, a párt főtitkárát, a köztársaság elnökét, Nicolae Ceausescu elvtársat” — tudósít az Előre. Csíkszeredáról való elutazásakor Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut a helybéliek tízezrei „a látogatás minden pillanatára jellemző lelkesedéssel, a megkülönböztetett tisztelet és határtalan szeretet ugyanolyan érzéseivel búcsúztatták”.
