Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

1988. június 30., csütörtök NÉPÚJSÁG Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Ezután — az elfogadott na­pirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter terjesztette a képviselők elé. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabi­lizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Ország- gyűlés, két törvény meg­születésével valóra vált az adóreform első része, meg­kezdte működését a kétszin­tű bankrendszer. Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szük­séges fordulatot még nem ér­tük el. Kevés volt a kény­szer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelménye­ket támasztó piacokon ér­tékesítsék termékeik növek­vő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gaz­daság szerkezete, az export- képesség javulása, a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rulása. A termelés minőségi mutatói valamivel jobbak az előző évinél, de nemzetközi összehasonlításban nem le­hetünk elégedettek. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó dön­téseket mindenekelőtt az kényszerítette ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyze­tünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelem­mel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a tervezett hiány is túlzott mértékben igénybe vette volna a belföldi hitelforrá­sokat, ami viszont a gazdál­kodó szervezetek finanszíro­zását erőteljesen beszűkí­tette volna. Ezért kellett az előirányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A kormány szándéka az volt, hogy az egyensúlyi kö­vetelményekhez igazodóan a költségvetés hiányát 30-35 Viilányi Miklós expozéja milliárd forintra szorítsa le. Jelenthetem az Országgyű­lésnek, hogy ez a törekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de — teljesült. A költségvetés végleges hiánya 9 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Csak emlékez­tetőül jegyzem meg: tavaly ilyenkor arról kellett szá­mot adni, hogy a hiány több mint a duplája lett a terve­zettnek. Az évközi intézkedések megítéléséhez az is hozzátar­tozik, hogy javították ugyan a költségvetést, ám a reálfo­lyamatokat csak részben változtatták meg, néhány te­rületen pedig kifejezetten feszültségeket okoztak. Üjra bebizonyosodott, hogy az utólagos beavatkozások mind a gazdálkodók, mind az in­tézmények körében zavaro­kat okoznak, rontják az elő­relátó gazdálkodás feltéte­leit. Viszont az is igaz, hogy a hatásukra kialakult, rész­ben átmeneti feszültségek összességükben kevesebbek annál, mintha ezek az intéz­kedések elmaradtak volna. Ezért kellett vállalnia a kor­mánynak a népszerűtlen in­tézkedéseket is, az egészség­ügy, az oktatás, a tudomány mellett a vállalatoknál is ér­vényesülő szigorítások rövid távú, mindenképpen negatív hatásait. Az állami költségvetés fel­halmozási kiadása 43,5 mil­liárd forint, a tervezetthez közelálló volt. Főként az év­közi intézkedések hatásának köszönhető, hogy csak szűk körben kellett az előirány­zatnál több támogatást fo­lyósítani, mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházások­ra és a magánerős lakásépí­tésekre. — A költségvetési kiadá­sok között növekvő arányt képviselnek a lakossági és a közösségi fogyasztással összefüggő kiadások, illetve támogatások. A költségve­tés egyensúlyának javítása érdekében a költségvetési intézmények körében az el­múlt évben csökkentettük év közben a támogatásokat. A tervezéskor zárolt tarta­lékot — a támogatások 3 százalékát — nem lehetett felhasználni, év közben dif­ferenciáltan, további több mint 4 milliárd forinttal csökkent a támogatás. Mindez az árak növeke­désével párosulva az intéz­ményi előirányzatok reálér­tékének visszaesését okozta. Különösen azok az egészség- ügyi, szociális, oktatási és az igazságszolgáltatási intéz­mények kerültek nehéz helyzetbe, amelyeknél a mérsékelten bővülő vagy éppen csökkenő állami pénz­eszközöket nem, vagy nehe­zen lehet vállalati, esetleg lakossági pénzeszközökkel kiegészíteni. Ügy véljük, hogy 1989-től az oktatási és a kutatási-műszaki fejlesz­tési területen javítani kell az ellátás színvonalát, az egészségügyi ellátás reálér­tékét pedig meg kell őrizni. A többi intézmény helyzete a gazdaság jövedelemterme­lő-képességétől függ, a tá­mogatások reálértékének megőrzésére egyelőre nem vállalható garancia. A tanácsok állami támo­gatása 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzott­nál. A kieséseket a taná­csok részben takarékosabb gazdálkodással, részben ér­dekeltségi bevételeik növe­lésével igyekeztek pótolni. A lakosságtól és a területü­kön gazdálkodó szervezetek­től eredő bevételeik 11 mil­liárd forinttal lettek maga­sabbak. Végül is a tanácsok összkiadásai 10 milliárd fo­rinttal haladták meg a par­lamenti előirányzatot. A többletet lényegében fejlesz­tésekre fordították. A taná­csokat nagymértékben segí­tette a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A munka je­lentős hányada a meglevő értékek védelmét, karban­tartását szolgálta. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milli­árd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forint­tal meghaladja az előirány­zatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai in­tézkedések következménye. Az 1987-es évközi fogyasztói árintézkedések miatt a 70 éves és idősebb, valamint aj rokkant ellátottak nyugdí­ját, illetőleg a nyugdíjszerű egyéb ellátás összegét év közben többször is emeltük. E körben sikerült az ellátá­sok reálértékét megőrizni. Növeltük a 70 éven aluli el­Jobb lenne titkosan A ‘parlamenti ldemokrácia fejlődéséről kérdeztük a szünetben megyénk legrégibb képviselőjét, Balogh Lászlót, aki már a hatodik ciklusban képviseli az Ország­gyűlésben választóit. — Véleményem szerint az utóbbi idő­ben élénkült a parlament munkája. Ko­rábban nem Ivóit ennyire heves a vita. Ügy tűnik, minden képviselő őszinte vé­leményét mondja el a Tisztelt Házban. A titkos szavazást már korábban be kellett volna vezetni. Nem emlékszem, hogy erre előzőén lett volna példa. A szocialista demokratizmus fejlesztése még további feladatot ró ja politikai, társadalmi szer­vétére. Az Országgyűlés elnöki funkciójá­ra szerintem is két jelöltet kellett volna állítani. Már az előző választási ciklus­ban ugyanis jól ■vizsgázott a kettős jelö­lés a képviselők választásakor. A jövőben alaposabb, körültekintőbb előkészítő munka után Ikellene a Parlament elé ter­jeszteni a személyi javaslatokat. A tech­nikai berendezésekről is szó esett. Való­ban elavultak, így nehéz követni a nyílt szavazás menetét. A számítógépek vilá­gában már lehetett volna megoldást ta­lálni erre a gondra. A miniszterek vá­lasztása, az országgyűlés tisztségviselői­nek és az Elnöki Tanács tisztségviselői­nek választása Ijó lenne, ha <a jövőben titkosan történne — mondta befejezésül a képviselő. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagyváradon. Felsőfokú tanul­mányait a Szegedi {Tudomány- egyetem orvostudományi ka­rán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent-Györgyi Al­bert mellett kezdte. 1937—39 között az angliai Cambridge-ben tanult, 1941- ben magántanár lett, 1945— 49 között pedig a Szegedi Tu­dományegyetem rendes ta­nára volt, 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1970-től 1978- . ig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi [Biológiai Központjának főigazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettesi tisztsé­gét is ellátta. Nyugállományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója volt. 1946-ban lett a fflagyar Tudományos ;Akadémia le­velező, 1949-ben pedig irendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés tele­pülésfejlesztési lés környezetvédelmi bizottságának fneg- alakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenységéért kétszer kapott Kossuth-díjat. Az állami támogatások eltűnnek a nyereségben A Magyar (Népköztársaság költségvetése nem könnyű olvasmány, még azoknak sem, akik végzettségüknél, szakmájuknál fogva értik az abban leírtakat. A Békés megyei 15. Választókerület képviselőjét, Vass Józsefnét, laki civilben a Sark^di Lenin Tsz főkönyvelője, arról kérdeztük, hogyan készült fel a napirendre. — Megmondom őszintén, a rendkívül nagy anyag ■— táblázatok nélkül csupán a jelentés 35 oldal >— puszta végigolvasá- sa is igen fárasztó volt. Meglehetősen bo­nyolult a költségvetés szerkezete, nem mindig világos az egyes számok háttere, ha valahol /elakad az ember, nincs kihez fordulnia. |Érdemi vitára szerintem csak akkor kerülhet sor, ha előzetesen szakmai konzultációt is tartunk, olyan szakembe­rek bevonásával, akik jó ismerői az adott téma részleteinek is. Ez sajnos, egyelőre nem igazán gyakorlat a képviselőcsoport ülésein. A költségvetési törvény szerin­tem akkor kap igazán tartalmat, ha az Országgyűlésnek több ponton lesz alkal­ma módosításra, illetve az elfogadott számok Változtatására. Ez irányban ta­pasztalható némi előretörés. Az 1988-as költségvetésben a tartalék felhasználásá­ról, illetve a nagy összegű veszteségek rendezésének forrásáról, csak az Ország- gyűlés dönthet. Ügy vélem, a törvényben az elvárás- szinteket kellene meghatározni, s azon belül ki-ki gazdálkodjon belátása szerint. A tárcák — n jelek szerint — a mostani rendszerben minden különösebb konzek­vencia nélkül eltérhetnek a tervszámok- tól. — A mérlegkészítésben önnek igencsak nagy tapasztalatai vannak, hogy érzi, mennyiben ad valós képet a költségvetési beszámoló? — iCsupán a vállalati eredmények és veszteségek mérlegével kapcsolatban me­rek kételkedni, az ugyanis nem titok, hogy a mérlegkészítést különböző belső taktikai , megfontolások befolyásolják. Gondolok arra, hogy a mindenkori rö­vid távú gazdálkodói érdekeknek megfe­lelően alakíthatók a számok, el lehet fe­lejteni például a nyereséget, illetve annak egy részét. Ilyen szempontból kétséges, hogy valós \képet ad a vállalati mérleg, de figyelemreméltó az is, hogy az dllarry, támogatások eltűnnek a nyereségben. A támogatás kimutatása, egyelőre nem kö­vetelmény, bár a gazdálkodó egységeknek egyre inkább alapvető érdekük, hogy tisz­tán lássanak le tekintetben is. Ha a rész­leteknek nem hihetünk teljes mértékben, az egészben is maradnak kérdőjelek... látottak nyugdíját is, vala­mint a házastársi pótlékot. A családi pótlékot és a csa­ládi pótlékban nem része­sülő egy gyermekes csalá­dok részére fizetett jövede­lempótlékot év közben két alkalommal emeltük. Nőtt a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótléka is. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosz- szú lejáratúvá szükséges át­alakítani, és a további 9,8 milliárd forint hiány fedezé­sére hosszú lejáratú jegy­banki hitelt kell igénybe venni. Kiérem Önöket, adják meg a kormánynak a felhatalma­zást arra, hogy a hiány - fi­nanszírozásához szükséges hiifcelmegállapodásokat meg­köthesse — mondta a pénz­ügyminiszter, majd rátért az idei feladatok elemzésére. — Gazdasági munkánk kö­zéppontjában a Miniszterta­nács — Önök által elfoga­dott — stabilizációs prog­ramjában kitűzött célok el­érése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensú­lyi helyzet javítását és a bel­ső egyensúly megteremté­sét. Az 1988. év első öt hónap­jának tapasztalatai azt jel- zik, hogy jó és nemkívána­tos folyamatok is jelen van­nak gazdasági életünkben. Így legfontosabb gazdaság- politikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jelez­nek. Ma még nehéz megítél­ni az idei folyamatok továb­bi alakulását, de az eddigi tapasztalatok mintha azt je­leznék, hogy bár kezdeti for­mában és sok feszültséggel, elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. A külkereskedelmi árufor­galom egyenlege konvertibi­lis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal forintérté­ke mérséklődött. Az árufor­galmi egyenleg az év eddig eLtelt időszakában kiegyen­súlyozott, szemben a tava­lyi nagy összegű hiánnyal. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Tény, hogy vi­szonylag kedvező a kivitel rendelésálllománya, a jónak ígérkező mezőgazdasági ter­més is segítheti a külgazda­sági egyensúly javulását. A kereskedelmi és a nemzet­közi fizetési mérlegre vonat­kozó céljaink megvalósítása azonban komoly erőfeszíté­seket igényel: az év hátrale­vő részében a behozatal és a kivitel üteme között 7-8 szá­zalékpontnyi különbséget kell elérni a kivitel javára. A rubelviszonylatú külke­reskedelemben a csereará­nyok számunkra most ked­vezőek, a behozatal meny- nyiségben az egy évvel ez­előttit körülbelül 4 százalék­kal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A hiány első öthavi összege forint­ban az 1987. év hasonló idő­szakáénál mintegy 20 száza­lékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a nö­vekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgo­zóipari ágazatok termelésnö­vekedése alacsony. A lakosság belföldi fo­gyasztása a tervezett ütem­hez közelálló jövedelem- kiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforga­lom 6 százalékkal alacso­nyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beru­házások — különösen a vál­lalatiak — igen gyorsan nő­nek. A Parlament márciusi ülé­sén is elég részletesen szól­tam az év elején kialakult, „likviditási válságnak” ne­vezett pénzügyi feszültség­ről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közreműkö­désével megáLlapodás szüle­tett a kereskedelmi bankok és a jegybank között a ki­alakult helyzet rendezéséről. A . kereskedelmi bankok pénzellátásának lehetősé­geiről a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke folyama­tosan konzultál a kereske­delmi bankok vezetőivel. A második negyedévben a hi­telpiacon nem volt számot­tevő feszültség, a bankok a vállalatok reális hiteligé­nyét kielégítették. A belső pénzpiac egyensúlyának to­vábbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent meglegyen annak érdekében', hogv a költségvetés hiteligé­nye a tervezettet lehetőleg nie haladja meg. Az év hát­ralevő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk. Ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szö­vetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíte­niük. Felvetődött, hogy a ki­magasló gabonatermés fel­vásárlása érdekében meg kell teremteni a többlethi- tel-nyújtás lehetőségét. A * gabona és más piacképes ter­mékek felvásárlása pénz­ügyi oldalról megoldható. A szigorú pénzpolitika konfliktusok vállalását is megkívánja, s ennek tükrö­ződnie kell a kereskedelmi bankok szelektív hitelezési tevékenységében is. Fel kell készülniük a bankoknak ar­ra, hogy — különösen a ne­gyedik negyedévben — a jegybank tovább csökkenti a kereskedelmi bankoknak nyújtott hiteleket, ezért egyéb forrásaik jelentősége megnő. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy az 1987. évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­latot megvitatás után fogad­ja el, és támogassa a kor­mánynak azokat a törekvé­seit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi kül­ső és belső egyensúlyviszo­nyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják — mondotta befejezésül Villá­nyi Miklós. Ezután Fehérné Eke Ka­talin (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., io. vk.), Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapent, 51. vk.) és Bőr­ösök Dezső (Budapest, 38. vk.) képviselő szólalt fel. Nyers Rezső. (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaság-tudomá­nyi Intézetének tudományos tanácsadója elöljáróban megállapította, hogy az 1987. évi zárszámadás adatai összhangban vannak azzal (Folytatás a 3. oldalon) Stadinger István, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülő­gép-szerelő, s 1945-ig szakmá­jában |dolgozott. 1945 óta tag­ja a pártnak. A felszabadulás pdán párt­munkás lett, 1951-től pedig különféle gazdasági beosztá­sokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett. 1978 óta a Fővárosi Ta­nács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési kép­viselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára, 1985-től az Or­szággyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke volt.

Next

/
Thumbnails
Contents