Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
1988. június 30., csütörtök NÉPÚJSÁG Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Ország- gyűlés, két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szükséges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kényszer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelményeket támasztó piacokon értékesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazdaság szerkezete, az export- képesség javulása, a gazdaságtalan termelés visszaszorulása. A termelés minőségi mutatói valamivel jobbak az előző évinél, de nemzetközi összehasonlításban nem lehetünk elégedettek. — A költségvetési hiány mérséklésére vonatkozó döntéseket mindenekelőtt az kényszerítette ki, hogy külső és belső egyensúlyi helyzetünk romlásának megálljt kell parancsolni. Figyelemmel kellett arra is lenni, hogy a számításba vehető külső források mellett már a tervezett hiány is túlzott mértékben igénybe vette volna a belföldi hitelforrásokat, ami viszont a gazdálkodó szervezetek finanszírozását erőteljesen beszűkítette volna. Ezért kellett az előirányzottnál alacsonyabb szintre szorítani a hiányt. A kormány szándéka az volt, hogy az egyensúlyi követelményekhez igazodóan a költségvetés hiányát 30-35 Viilányi Miklós expozéja milliárd forintra szorítsa le. Jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy ez a törekvés — ha nem is a kívánt alsó szinten, de — teljesült. A költségvetés végleges hiánya 9 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Csak emlékeztetőül jegyzem meg: tavaly ilyenkor arról kellett számot adni, hogy a hiány több mint a duplája lett a tervezettnek. Az évközi intézkedések megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy javították ugyan a költségvetést, ám a reálfolyamatokat csak részben változtatták meg, néhány területen pedig kifejezetten feszültségeket okoztak. Üjra bebizonyosodott, hogy az utólagos beavatkozások mind a gazdálkodók, mind az intézmények körében zavarokat okoznak, rontják az előrelátó gazdálkodás feltételeit. Viszont az is igaz, hogy a hatásukra kialakult, részben átmeneti feszültségek összességükben kevesebbek annál, mintha ezek az intézkedések elmaradtak volna. Ezért kellett vállalnia a kormánynak a népszerűtlen intézkedéseket is, az egészségügy, az oktatás, a tudomány mellett a vállalatoknál is érvényesülő szigorítások rövid távú, mindenképpen negatív hatásait. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása 43,5 milliárd forint, a tervezetthez közelálló volt. Főként az évközi intézkedések hatásának köszönhető, hogy csak szűk körben kellett az előirányzatnál több támogatást folyósítani, mindenekelőtt a mezőgazdasági beruházásokra és a magánerős lakásépítésekre. — A költségvetési kiadások között növekvő arányt képviselnek a lakossági és a közösségi fogyasztással összefüggő kiadások, illetve támogatások. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében a költségvetési intézmények körében az elmúlt évben csökkentettük év közben a támogatásokat. A tervezéskor zárolt tartalékot — a támogatások 3 százalékát — nem lehetett felhasználni, év közben differenciáltan, további több mint 4 milliárd forinttal csökkent a támogatás. Mindez az árak növekedésével párosulva az intézményi előirányzatok reálértékének visszaesését okozta. Különösen azok az egészség- ügyi, szociális, oktatási és az igazságszolgáltatási intézmények kerültek nehéz helyzetbe, amelyeknél a mérsékelten bővülő vagy éppen csökkenő állami pénzeszközöket nem, vagy nehezen lehet vállalati, esetleg lakossági pénzeszközökkel kiegészíteni. Ügy véljük, hogy 1989-től az oktatási és a kutatási-műszaki fejlesztési területen javítani kell az ellátás színvonalát, az egészségügyi ellátás reálértékét pedig meg kell őrizni. A többi intézmény helyzete a gazdaság jövedelemtermelő-képességétől függ, a támogatások reálértékének megőrzésére egyelőre nem vállalható garancia. A tanácsok állami támogatása 1,5 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzottnál. A kieséseket a tanácsok részben takarékosabb gazdálkodással, részben érdekeltségi bevételeik növelésével igyekeztek pótolni. A lakosságtól és a területükön gazdálkodó szervezetektől eredő bevételeik 11 milliárd forinttal lettek magasabbak. Végül is a tanácsok összkiadásai 10 milliárd forinttal haladták meg a parlamenti előirányzatot. A többletet lényegében fejlesztésekre fordították. A tanácsokat nagymértékben segítette a lakosság társadalmi munkája, ami kereken 20 milliárd forintot tett ki, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A munka jelentős hányada a meglevő értékek védelmét, karbantartását szolgálta. A társadalombiztosítási kiadások összege 12,6 milliárd forinttal több az előző évinél, és 2 milliárd forinttal meghaladja az előirányzatot is. A túllépés döntően az évközi szociálpolitikai intézkedések következménye. Az 1987-es évközi fogyasztói árintézkedések miatt a 70 éves és idősebb, valamint aj rokkant ellátottak nyugdíját, illetőleg a nyugdíjszerű egyéb ellátás összegét év közben többször is emeltük. E körben sikerült az ellátások reálértékét megőrizni. Növeltük a 70 éven aluli elJobb lenne titkosan A ‘parlamenti ldemokrácia fejlődéséről kérdeztük a szünetben megyénk legrégibb képviselőjét, Balogh Lászlót, aki már a hatodik ciklusban képviseli az Országgyűlésben választóit. — Véleményem szerint az utóbbi időben élénkült a parlament munkája. Korábban nem Ivóit ennyire heves a vita. Ügy tűnik, minden képviselő őszinte véleményét mondja el a Tisztelt Házban. A titkos szavazást már korábban be kellett volna vezetni. Nem emlékszem, hogy erre előzőén lett volna példa. A szocialista demokratizmus fejlesztése még további feladatot ró ja politikai, társadalmi szervétére. Az Országgyűlés elnöki funkciójára szerintem is két jelöltet kellett volna állítani. Már az előző választási ciklusban ugyanis jól ■vizsgázott a kettős jelölés a képviselők választásakor. A jövőben alaposabb, körültekintőbb előkészítő munka után Ikellene a Parlament elé terjeszteni a személyi javaslatokat. A technikai berendezésekről is szó esett. Valóban elavultak, így nehéz követni a nyílt szavazás menetét. A számítógépek világában már lehetett volna megoldást találni erre a gondra. A miniszterek választása, az országgyűlés tisztségviselőinek és az Elnöki Tanács tisztségviselőinek választása Ijó lenne, ha <a jövőben titkosan történne — mondta befejezésül a képviselő. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagyváradon. Felsőfokú tanulmányait a Szegedi {Tudomány- egyetem orvostudományi karán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent-Györgyi Albert mellett kezdte. 1937—39 között az angliai Cambridge-ben tanult, 1941- ben magántanár lett, 1945— 49 között pedig a Szegedi Tudományegyetem rendes tanára volt, 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1970-től 1978- . ig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi [Biológiai Központjának főigazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettesi tisztségét is ellátta. Nyugállományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója volt. 1946-ban lett a fflagyar Tudományos ;Akadémia levelező, 1949-ben pedig irendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés településfejlesztési lés környezetvédelmi bizottságának fneg- alakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenységéért kétszer kapott Kossuth-díjat. Az állami támogatások eltűnnek a nyereségben A Magyar (Népköztársaság költségvetése nem könnyű olvasmány, még azoknak sem, akik végzettségüknél, szakmájuknál fogva értik az abban leírtakat. A Békés megyei 15. Választókerület képviselőjét, Vass Józsefnét, laki civilben a Sark^di Lenin Tsz főkönyvelője, arról kérdeztük, hogyan készült fel a napirendre. — Megmondom őszintén, a rendkívül nagy anyag ■— táblázatok nélkül csupán a jelentés 35 oldal >— puszta végigolvasá- sa is igen fárasztó volt. Meglehetősen bonyolult a költségvetés szerkezete, nem mindig világos az egyes számok háttere, ha valahol /elakad az ember, nincs kihez fordulnia. |Érdemi vitára szerintem csak akkor kerülhet sor, ha előzetesen szakmai konzultációt is tartunk, olyan szakemberek bevonásával, akik jó ismerői az adott téma részleteinek is. Ez sajnos, egyelőre nem igazán gyakorlat a képviselőcsoport ülésein. A költségvetési törvény szerintem akkor kap igazán tartalmat, ha az Országgyűlésnek több ponton lesz alkalma módosításra, illetve az elfogadott számok Változtatására. Ez irányban tapasztalható némi előretörés. Az 1988-as költségvetésben a tartalék felhasználásáról, illetve a nagy összegű veszteségek rendezésének forrásáról, csak az Ország- gyűlés dönthet. Ügy vélem, a törvényben az elvárás- szinteket kellene meghatározni, s azon belül ki-ki gazdálkodjon belátása szerint. A tárcák — n jelek szerint — a mostani rendszerben minden különösebb konzekvencia nélkül eltérhetnek a tervszámok- tól. — A mérlegkészítésben önnek igencsak nagy tapasztalatai vannak, hogy érzi, mennyiben ad valós képet a költségvetési beszámoló? — iCsupán a vállalati eredmények és veszteségek mérlegével kapcsolatban merek kételkedni, az ugyanis nem titok, hogy a mérlegkészítést különböző belső taktikai , megfontolások befolyásolják. Gondolok arra, hogy a mindenkori rövid távú gazdálkodói érdekeknek megfelelően alakíthatók a számok, el lehet felejteni például a nyereséget, illetve annak egy részét. Ilyen szempontból kétséges, hogy valós \képet ad a vállalati mérleg, de figyelemreméltó az is, hogy az dllarry, támogatások eltűnnek a nyereségben. A támogatás kimutatása, egyelőre nem követelmény, bár a gazdálkodó egységeknek egyre inkább alapvető érdekük, hogy tisztán lássanak le tekintetben is. Ha a részleteknek nem hihetünk teljes mértékben, az egészben is maradnak kérdőjelek... látottak nyugdíját is, valamint a házastársi pótlékot. A családi pótlékot és a családi pótlékban nem részesülő egy gyermekes családok részére fizetett jövedelempótlékot év közben két alkalommal emeltük. Nőtt a gyermekgondozási segélyben részesülők jövedelempótléka is. Az 1987. évi költségvetési hiány végleges rendezéséhez a rövid lejáratú hitelt hosz- szú lejáratúvá szükséges átalakítani, és a további 9,8 milliárd forint hiány fedezésére hosszú lejáratú jegybanki hitelt kell igénybe venni. Kiérem Önöket, adják meg a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy a hiány - finanszírozásához szükséges hiifcelmegállapodásokat megköthesse — mondta a pénzügyminiszter, majd rátért az idei feladatok elemzésére. — Gazdasági munkánk középpontjában a Minisztertanács — Önök által elfogadott — stabilizációs programjában kitűzött célok elérése áll. Ez határozza meg a pénzügypolitika közvetlen feladatait is: egyidejűleg kell szolgálnia a külső egyensúlyi helyzet javítását és a belső egyensúly megteremtését. Az 1988. év első öt hónapjának tapasztalatai azt jel- zik, hogy jó és nemkívánatos folyamatok is jelen vannak gazdasági életünkben. Így legfontosabb gazdaság- politikai célunk: a külső egyensúly terén az eltelt öt hónap adatai figyelemre méltó eredményeket jeleznek. Ma még nehéz megítélni az idei folyamatok további alakulását, de az eddigi tapasztalatok mintha azt jeleznék, hogy bár kezdeti formában és sok feszültséggel, elkezdődött a gazdaság, a társadalom lépésváltása. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege konvertibilis valutákban lényegesen javult. Az export gyorsan nőtt, a behozatal forintértéke mérséklődött. Az áruforgalmi egyenleg az év eddig eLtelt időszakában kiegyensúlyozott, szemben a tavalyi nagy összegű hiánnyal. Ezeket az eredményeket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad. Tény, hogy viszonylag kedvező a kivitel rendelésálllománya, a jónak ígérkező mezőgazdasági termés is segítheti a külgazdasági egyensúly javulását. A kereskedelmi és a nemzetközi fizetési mérlegre vonatkozó céljaink megvalósítása azonban komoly erőfeszítéseket igényel: az év hátralevő részében a behozatal és a kivitel üteme között 7-8 százalékpontnyi különbséget kell elérni a kivitel javára. A rubelviszonylatú külkereskedelemben a cserearányok számunkra most kedvezőek, a behozatal meny- nyiségben az egy évvel ezelőttit körülbelül 4 százalékkal meghaladja, a kivitel a tavalyihoz hasonló. A hiány első öthavi összege forintban az 1987. év hasonló időszakáénál mintegy 20 százalékkal kisebb. Az ipari termelés az év elején még viszonylag gyors ütemben bővült, majd a növekedés mérséklődött. Nem jó az ipari termelés belső szerkezete, egyes feldolgozóipari ágazatok termelésnövekedése alacsony. A lakosság belföldi fogyasztása a tervezett ütemhez közelálló jövedelem- kiáramlás mellett csökkent. A kiskereskedelmi áruforgalom 6 százalékkal alacsonyabb az elmúlt év azonos időszakához képest. A beruházások — különösen a vállalatiak — igen gyorsan nőnek. A Parlament márciusi ülésén is elég részletesen szóltam az év elején kialakult, „likviditási válságnak” nevezett pénzügyi feszültségről. Már akkor jeleztem, hogy a kormány közreműködésével megáLlapodás született a kereskedelmi bankok és a jegybank között a kialakult helyzet rendezéséről. A . kereskedelmi bankok pénzellátásának lehetőségeiről a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke folyamatosan konzultál a kereskedelmi bankok vezetőivel. A második negyedévben a hitelpiacon nem volt számottevő feszültség, a bankok a vállalatok reális hiteligényét kielégítették. A belső pénzpiac egyensúlyának továbbra is fontos előfeltétele, hogy a kormány mindent meglegyen annak érdekében', hogv a költségvetés hiteligénye a tervezettet lehetőleg nie haladja meg. Az év hátralevő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk. Ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíteniük. Felvetődött, hogy a kimagasló gabonatermés felvásárlása érdekében meg kell teremteni a többlethi- tel-nyújtás lehetőségét. A * gabona és más piacképes termékek felvásárlása pénzügyi oldalról megoldható. A szigorú pénzpolitika konfliktusok vállalását is megkívánja, s ennek tükröződnie kell a kereskedelmi bankok szelektív hitelezési tevékenységében is. Fel kell készülniük a bankoknak arra, hogy — különösen a negyedik negyedévben — a jegybank tovább csökkenti a kereskedelmi bankoknak nyújtott hiteleket, ezért egyéb forrásaik jelentősége megnő. Kérem a tisztelt Ország- gyűlést, hogy az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megvitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azokat a törekvéseit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi külső és belső egyensúlyviszonyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják — mondotta befejezésül Villányi Miklós. Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., io. vk.), Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapent, 51. vk.) és Bőrösök Dezső (Budapest, 38. vk.) képviselő szólalt fel. Nyers Rezső. (Bács-Kiskun m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója elöljáróban megállapította, hogy az 1987. évi zárszámadás adatai összhangban vannak azzal (Folytatás a 3. oldalon) Stadinger István, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülőgép-szerelő, s 1945-ig szakmájában |dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás pdán pártmunkás lett, 1951-től pedig különféle gazdasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett. 1978 óta a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára, 1985-től az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke volt.
