Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÜNIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka Szerdán délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson részt vettek a párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető képviselői. Cservenka Ferencné, az Országgyűlés al- elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezután a képviselők döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 0| személyi javaslatok tárgyalása; , 0 a Magyar Népköztársaság 1987. évi ' költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; A az ipari miniszter beszámolója az iparszerkezet átalakítási feladatairól; 0 Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének javaslata la Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében; _ 0 interpellációk és kérdések tárgyalása. Az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatokat az Országgyűlés — egy tartózkodással — elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként személyi kérdésekben döntött az Országgyűlés. Az elnöklő Cservenika Ferencné a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége személyi kérdésekben tett együttes javaslatnak megfelelően indítványozta, hogy Sarlós Istvánt, az Orsizággyűlés elnökét kérésére — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett — mentse fel tisztségéből. A Parlament (22 ellenszavazattal és 14 tartózkodással) a javaslatot elfogadta. Ezután az Országgyűlés — személyenkénti külön szavazással — Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett (két ellensizavazattal), Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangúlag) és Bartha Tibort, az Elnöki Tanács tagját kérésére, érdemei elismerése' mellett (egyhangúlag) tisztéből felmentette. Cservenka Ferencné a Parlament nevében Bartha Tibornak megköszönte több évtizedes képviselői munkáját. A képviselői mandátumáról való lemondást felajánlotta Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Németh Károly és Óvári Miklós, tekintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az országos listán képviselővé választották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javasolta, hogy a Parlament fogad ja el lemondásukat. Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vette a képviselők lemondását mandátumukról. Az elnök megköszönte az Ország- gyűlésben több ciklusban a társadalom érdekében kifejtett képviselői munkájukat. Ezt 'követően az Ország- gyűlés Straub Ferenc Brúnót — aki, még korábban vállalt kötelezettségének megf elelően az ülésszak idején az Egyesült Államokban, a Szent-Györgyi Albert tiszteletére rendezett emlékülésen vesz részt előadóként — az Elnöki Tanács elnökévé’ választotta (36 ellenszavazattal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az Elnöki Tanács helyettes elnökévé választotta meg (29 ellenszavazattal és 18 tartózkodással). Ezután Cservenika Ferencné bejelentette: az Elnöki Tanács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT elnöksége azt javasolta, hogy az Országgyűlés Pozsgay Imrét államminiszterré válassza meg. Indítványozta továbbá, hogy Markója Imre igazság- üpvrainisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert tisiztségükből — nyugállományba vonulásukra tekintettel, érdemeik elismerése mellett — mentse fel, Kulcsár Kálmánt igazságügyminiszternek és Czibere Tibort művelődési miniszternek válassza meg. A képviselők Pozsgay Imrét (két ellenszavazattal és három tartózkodással) megválasztották államminisztemek. Markója Imrét (egy ellenszavazattal és egy tartózkodással), Köpeczi Bélát (nyolc ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással) — nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerése mellett — felmentette tisztségéből. A képviselők Kulcsár Kálmánt (nyolc tartózkodással) igaz-, ságügy-, Czibere Tibort pedig (21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással) művelődési miniszternek választották meg. A következőkben az ülés elnöke ismertette a HNF OT elnökségének azt a javaslatát, hogy dr. Tóth Károlyt és Viczián Jánost képviselővé válasszák meg az országos listán megüresedett két képviselői helyre. Az MSZMP KB és a HNF OT elnöksége javaslatot tett az Országgyűlés elnökének és elnökihelyettesi tisztének betöltésére is. A törvényhozó testület elnökének Stadinger Istvánt, harmadik alelnök- nek Horváth Lajost ajánlotta. Tanácskozik az országgyűlés E javaslatokkal kapcsolatban több képviselő kért szót. Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), Palgárdi József (Pest m., 17. vk.), Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), Gajdócsi István (Bács-Kisteun qg., 13. vk.), Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), Balta Éva (Budapest, 46. Vk.), Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), Filló Pál (Budapest, 18. vk.), Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) és Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők javaslatokat tettek többek között más személyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illetve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban szereplő képviselők részletesebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólásra Stadinger István és Horváth Lajos. Röviden ismertették életpályáik főbb szakaszait képviselőtár- sadfenaik. Ezután az elnöklő Cservenka Ferencné szavazásra tette fel a kérdé'st: elfogad - ja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal, 16 tartózkodással emellett döntöttek. Ezt követően titkos szavazásira került sor. * * * Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter — a tanácskozás szünetében — Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla állami díjasnak, művelődési miniszternek a szocialista művelődéspolitika megvalósítása érdekében kifejtett sokirányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársasáig babér- koszorúvall ékesített Zászló- rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Traut- rnann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre; az Elnöki Tanács titkára. A szavazás után Pesta László jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károlyt 342 szavazattal 11 ellenében, Viczián Jánost 338 szavazattal 16 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette, hogy Stadinger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés elnökévé, Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 38 ellenében az Országgyűlés alel- nökévé megválasztotta. Az Országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Istvánt bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek. Ezt követően Tóth Károlyt — egyhangú szavazással — az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Ország- gyűlés. (Folytatás a 2. oldalon) Felszólalásokkal folytatódott az SZKP értekezlete őszinte, tartalmas vita folyik az SZKP 19. pártértekezletének második munkanapján a Mihail Gorbacsov által előterjesztett beszámolóban foglaltakról. Leonyid Abalkin közgazdász professzor kifejtette, hogy helyteleníti a területi első titkárok tanácselnökké választását, Vlagyimir Ka- lasnyikov a volgográdi területi pártbizottság első titkára ugyanakkor támogatta ezt a javaslatot. Abalkin akadémikus komoly kétségeit egyebek között az váltotta ki, hogy a javaslat megvalósítása nem igazi választást eredményezne, hiszen a tanácselnöki posztra mindösa- sze egy jelölt lenne. Abaillkin azt is vitatta, hogy ez az elképzelés nem mond ellent a párt és tanácsi szervek funkciójának elhatárolásáról elmondottaknak. Abalkin a gazdaságban végbemenő kedvező irányú változások ellenére hiányolta a gyökeres áttörést. Kifejtette, hogy az ötéves terv kidolgozásakor olyan koncepciót fogadtak el, amely egyaránt szorgalmazza a termelés mennyiségi növelését, és a minőségi mutatók javítá(Folytatás a 4. oldalon) Tanácsülés Békéscsabán — lemondott az elnökhelyettes „Zajlik ám az élet mostanában, az ember csak kapkodja a fejét, hogy követni tudja a dolgokat!” — jegyezte meg az egyik „városatya” a tegnapi tanácsülés után Békéscsabán. Szó, ami szó, való igaz: a testületi ülések hajdan előre jól kiszámítható menete, beleértve sokszor a döntéseket is, az utóbbi időkben korántsem ilyen „sima” — és ez jó jel. Az elnökválasztás utáni első tanácsülés már jó szellemben zajlott a megyeszékhelyen. Az ülést levezető dr. Gally Mihály tanácselnök a munka megkezdése előtt javasolta; felújítva a testület egy korábbi elhatározását egy-egy hozzászóló legfeljebb öt percet vegyen igénybe, mindenekelőtt a pergő, gyors, alkotó szellemű ülések érdekében. Helyeslő moraj fogadta a javaslatot, sőt, néhányan még azt is megjegyezték, sokszor kevesebb idő is elég lehet. S valóban pergő, határozott munka kezdődött az ülésteremben. Az ingatlankezelő vállalat tevékenysége, mint fő napirend, vitát ígért — ám a beszámoló és a tanácselnök-helyettes által készített kiegészítő senkit sem késztetett vélemény nyilvánítására, mindössze egy tanácstag mondott néhány mondatot, de ő sem lényegi kérdésben. A bejelentések, szóbeli előterjesztések sorában meglepetéssel fogadták a testület tagjai Blahut Lajos tanácselnök-helyettes szavait, aki azt a kérését terjesztette elő, hogy a tanács a vá-. laxztott tisztségéről való lemondását fogadja el. Indoklásképpen elmondta: szükségesnek érzi ezt a lépést, többek közt azért, mert nem ért egyet azzal, hogy átmeneti megoldásként helyettesítéssel az igazgatási osztályvezető végzi a vb-tit- kári teendőket is. Utalt a megválasztott tanácselnök és a közte kialakult szemléleti különbségekre, amely megítélése szerint az egységes vezetői munka hatékonyságát gátolná. Ezek után Tor- dai Ferenc tanácstag azt javasolta, gondolkozzon a szeptemberi tanácsülésig (Folytatás az 5. oldalon) Burgonyadömping... A Mészöv elnökségének ülése Nehezen indult a vita a Mészöv elnökségének tegnapi ülésén, ahol megtárgyalták többek között a vésztői Körösmenti Áfész munkáját, valamint az áfészek burgonya, zöldség- és gyümölcs- félvásérlásának, értékesítésének tapasztalatait. A kérdésekből azonban kiviláglott, hogy a testület tagjai mindenekelőtt arra kíváncsiak.: milyen a szövetkezet nyereségle, mennyi a behajtásira váró követelés összege (3 millió forint), miként birkóznak meg a létszámhiánnyal, milyen nehézségeket okoz az alacsony bérszínvonal és a jónak egyáltalán nem mondható vagyonvédelem? Ezek a kérdések akikor kapnak igazi tartalmat, ha tudjuk: a vésztői áfész az elmúlt években nehéz időszakot élt át. Gazdaságii, pénzügyi, személyi, vezetési gondok miatt még ma is sok tekintetben az utolsó helyen állnak. Az ülésen hangsúlyozták: az új vezetőgárda mindent megtesz a sikerért, stabilizálódott a gazdálkodás. egyes területeken szép eredményeket értek el. Ezt viszont nem szabad túlértékelni, hiszen a lehetőségeket mé^ nem használták ki teljesen. Igaz, a megyének ez a része, adottságai miatt is, nehezen képes kibontakozni az elmaradottságból. Rossz a fizetőképes kereslet, alacsonyak a bérek, a nyugdíjak. Elnnék ellenére elengedhetetlen a fejlesztési, a korszerűsítés. Nemcsak Vésztőn, hanem a környező községekben, falvakban is. Ugyanakkor jobban oda kellene figyelni a kereskedelmi munka megújítására is. Nem elég nagy alapterületű üzleteket építeni, ha azok átérés ztőképessége vajmi csekély, például egyetlen pénztárgép működik csúcsidőben is. Ugyancsak fontos az árukészlet össizetétele. Szakítani szükséges azzal a gyakorlattal, hogy a raktárak teli vannak áruval, a választék mégis szűkös, korszerűtlen. Ezután került terítékre a zöldségellátás, elsősorban az idei burgonyadömping A szakemberek arra az álláspontra jutottak, hogy az idei bőség hátterében a szervezetlenség, a piac nem kellő ismerete áll. Szerintük ugyanis nincs meg a termeltetésben az integráció, a termelők nem alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Érdemes ezen az elmefuttatáson elgondolkozni. Tavaly *6 csabai piacon' is 20 forintért mérték a burgonya kilóját. Az idén mindenki krumplit: termel, a felvásárlási árak alacsonyak. Ennyit már nem bír el a piac. Ráadásul köztudott: burgonyát exportálni és importálni sem üzlet. Tehát annyit kellene termeszteni itthon, amennyi a szük- i séglet és amennyit még jó pénzért el lehet adni. Ehhez azonban olyan megállapodásokra, szerződésekre lenne szükség, amelyek szabályoznák a piacot. És korrektségről árulkodnak! Mert ebből, legalábbis eddig, nincs dömping. (seres)
