Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
- Konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását Megnyílt az SZKP19. értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) géz te le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető apparátusban tapasztalható erős konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, munkája hatékonyságának növelésére. Övott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ezután kitért arra, hogy az árreform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági viszonyok. Az árképzés reformjának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, hátráltatják a tudományos-műszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremteni a pénzügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhat ja érintetlenül a kiskereskedelmi árakat sem, mert ezek nem tükrözik a valódi ráfordításokat, illetve a felvásárlási árakat. Az árreformot úgy kell végrehajtani, hogy ne csökkenjen a lakosság életszínvonala. A refom részeként felülvizsgálták a külgazdasági politikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a kölcsönös előnyök alapién kívánja fejleszteni gazdasági kapcsolatait a tőkés és fejlődő országokkal is — tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalv a rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos kiadványokban sohasem látott méretű nvílt párbeszéd folyik a szocializmus meeűiításának lehetőségeiről, a történelemről. a íelen korról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terület sem mentes a társadalomban is ielen levő ellentmondásoktól. konzervativizmustól. A főtitkár részletesen foglalkozott a szovjet külpolitika változásaival is — Hagytuk, hogy belekénvsze- rítsenek bennünket a fegyverkezési hajszába, amely már kritikus ponthoz érkezett. E folyamat logikájának megtörése nélkül a világ a katonai összecsapás szélére sodródott volna, ezért vált szükségessé a külpolitika határozott megújítása. Jelentős eredményként értékelte, hogv a nemzetközi viszonyokban a párbeszéd, a leszerelés terén az átfogó kölcsönös ellenőrzésre való készség vált meghatározóvá. A szocialista országok viszonylatában az érintkezések tárgyszerűvé és operatív iellegűvé váltak, tökéletesedett a szocialista közösség külpolitikáiénak összehangolása. Az új gondolkodásmód kapcsán Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a szabad választás elvének jelentőségét. — Aki elutasítja a választás szabadságát, lényegében a történelem folyamatát nrő- bälia megállítani —mutatott rá. A főtitkár szerint az elmúlt három évben csökkent a háborús fenyegetés veszélye. Javultak a szovjet— amerikai kapcsolatok, megélénkült az összeurópai folyamat. Jelentős állomásnak nevezte az afganisztáni megállapodást. Megítélése szerint ez új szakaszt nyit a regionális konfliktusok politikai rendezésének útján. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról szólva utalt arra, hogy a szovjet kommunisták a teljes egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján részt vesznek a közös útkeresésben. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a kommunista világmozgalom szerves részének tekinti magát. Mihail Gorbacsov ezután részletesen kitért a szovjet politikai rendszer fejlődésére a forradalomtól egészen napjainkig. Kiemelte, hogy a sztálini parancsuralmi, adminisztratív irányítási rendszer károsan hatott az ország fejlődésére, és ez a mára kedvezőtlen hatással van. Megállapította, hogy a XX. pártkongresszus után az ország nem használta ki a lehetőségeket a párt- és az állami élet lenini normáinak helyreállítására. A kialakult politikai rendszer gátolta a gazdasági és társadalmi fejlődésit, kudarcra ítélte a megkezdett reformokat. így az emberek közömbössé váltak, csökkent a társadalmi aktivitás, a dolgozók elidegenedtek a köztulajdontól. Gorbacsov kitért az emberi jogok és a peresztrojka viszonyára. Minit mondta, az utóbbi időben voltak olyan kísérletek, amikor a demokratikus jogokat antidemokratikus célokra akarták felhasználni. — Egyesek úgy' vélik, hogy ezen az úton bármilyen problémát meg lehet oldani, a határok újrarajzolásától az ellenzéki pártok alapításáig. Az SZKP Központi Bizottsága a nép érdekeivel ellentétesnek tekinti ezeket a próbálkozásokat — szögezte le a főtitkár. Mihail Gorbacsov megítélése szerint a demokratizálódás folyamata túl lassú, márpedig az átalakítás céljai csak az egész politikai rendszer átalakításával érhetők el. Elvi jelentőségűnek minősítette a párt és az állam jogköreinek szétválasztását, valamint a tanácsok szerepének jelentős mérvű növelését. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: meg kell újítani a képviseleti szervek munkáját, el kell érni, hogy a kérdések mind nagyobb hányadát a képviseleti testületek ülésein döntsék el. Nyomatékosan hozzátette, hogy a tanácsok egész munkáiénak nyilvánosan, a választókerületben kell folynia. Egyetértett azzal a iavaslattal. hogy a tanácsi funkcionáriusok ne legyenek a választott testület tagjai. Támogatta azt az elképzelést is, hogy a tanácselnöki posztra az adott pártbizottság első titkárát javasolják. Az SZKP KB főtitkára ' hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervekben is erősíteni kell a dolgozók képviseletét. Célszerűnek tartotta, hogy a társadalmi szervezetek központi szervei is válasszanak képviselőket. Ezek és a jelenlegi parlament képviselői együttesen alkotnák a népképviselők kongresszusát. A szovjet parlament két kamarájának munkája kapcsán javasolta, hogy a nemzetiségi tanács elsősorban a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosítsa figyelmét. A KB nevében célszerűnek tartotta a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztének létrehozását. Javasolta, hogy a legfelsőbb hatalmi szerv állandó bizottságainak előzetes vitája nélkül ne születhessen döntés nagy jelentőségű kül- és belpolitikai vagy személyi kérdésekben. Az utóbbi évek meggyőzően bizonyították a jelentősebb országos döntéseket megelőző össznépi viták hatékonyságát. Gorbacsov utalt arra, hogy a szocialista önigazgatás számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Rámutatott ugyanakkor, hogy a munkahelyi demokratizálásnak csak Ekkor lesz meg a gyümölcse, ha kiegészül a központi gazdaság- irányítás demokratizálásával. A főtitkár kívánatosnak tartotta az országos hatáskörű hivatalok apparátusának negyvenszázalékos, a köztársasági szintűek ötvenszázalékos és helyi szintűek hatvanszázalékos csökkentését. A nemzetiségi viszonyokra áttérve a szónok nyomatékosan hangoztatta: e téren is csak a lenini elvek következetes érvényesítése biztosíthatja a töretlen fejlődést. Rámutatott arra, hogy a reformokkal összhangba kell hozni a köztársaságok jogait. Emlékeztetett rá, hogy az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a történelmi műemlékek megőrzése nem mindig kapta meg a szükséges figyelmet. Mihail Gorbacsov leszögezte: aki a nemzetiségek szembeállítására törekszik, az árt a demokratizálásnak és az átalakításnak. A szovjet jogrendszer kapcsán Mihail Gorbacsov megállapította, hogy az konzervatív jellegű, számos rendelkezése kifejezetten fékezi a társadalmi haladást. — Szigorúan be kell tartanunk azt az elvet, hogy mindent szabad, amit nem tilt törvény — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a bírói szervek munkájában is helyre kell állítani a lenini normákat. Az ügyészségek és a rendőrség munkájáról hangsúlyozta e szervek megújulásának a fontosságát. Egyetértett azzal, hogy az ügyvédi kar önállóan és tevékenyebben munkálkodjon a büntető és a polgári jogi ügyek vizsgálatában. A társadalmi, szervezetek átalakítása kapcsán utalt arra, hogy napirenden van a szakszervezetek, az ifjúság, a társaságok és az egyesületek jogairól szóló törvények kidolgozása. Kiemelte a szakszervezeti tevékenység megújításának fontosságát és az ifjúság bevonásának jelentőségét az átalakítási folyamatba. A politikai párbeszéd és a vitakultúra fejlesztése kapcsán Gorbacsov utalt az országszerte kibontakozó hazafias mozgalomban rejlő lehetőségekre. Ebben kommunisták és hívők, veteránok és fiatalok tömörülnek. A KB főtitkára ezt követően részletesen foglalkozott az SZKP vezető szerveinek megújulásával, rámutatva arra, hogy nem minden párt- szervezet tevékenysége felel meg a mai követelményeknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvtársiasságra épülő kapcsolatokat felváltották az utasításokon alapuló alá- és fölérendeltségi viszonyok. A demokratikus centralizmus elvét egy időben a bürokratikus centralizmus váltotta- fel. KifejezA külügyminisztérium szóvivőinek sajtótájékoztatója te reményét, hogy a párt öntisztulása, a szervezeti szabályzattal összhangban álló minősítések elősegítik a párt megújulását. Megengedhetetlen, hogy a minősítés megtorlássá, leszámolássá váljon — hangsúlyozta. A párt választott szerveiről kifejtette: gyökeres változásokra van szükség, növelni kell e testületek tekintélyét, nyíltságát, és el kell kerülni, hogy az apparátus beavatkozzon munkájukba. Ez vonatkozik a Központi Bizottságra is. A főtitkár célszerűnek tartotta a KB-tagak részvételének erősítését a Politikai Bizottság munkájában, hozzátéve, hogy a PB rendszeresen számoljon be tevékenységéről a Központi Bizottságnak. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy egységesen öt évben állapítsák minden pártbizottság megbízatásának idejét, valamint, hogy két egymást kö'vető időszakra korlátozzák a választott párttisztségek betöltésének idejét. A párt és az állam funkcióinak szétválasztását a legfelsőbb szinten kell elkezdeni — mondotta Gorbacsov. Meg kell akadályozni, hogy a pártbizottságok közvetlenül az állami, gazdasági és társadalmi szervezeteket utasító határozatokat hozzanak. A városi és kerületi párt- szervekről szólva kiemelte, hogy a pártalapszervezetek- re kell támaszkodniuk tevékenységükben. Ehhez azonban gyökeresen meg kell változtatni munkastílusukat és munkamódszereiket. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével, a kollektivitással és a nyíltsággal lehet csapást mérni a pártot is megfertőző bürokratizmusra — hangoztatta a főtitkár. Utalt rá: a konferencia előkészítése során támogatást kapott az a javaslat, hogy a pártfegyelem, ' a szervezeti szabályzat előírásai betartását a kongresszus által választott ellenőrző-revíziós szervezet lássa el. A nyíltság kérdéseit elemezve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy maga az átalakítás helyezte előtérbe ezt a fogalmat. Most azonban tovább kell lépni, a pártsajtónak új minőségre kell szert tennie politikai, felvilágosítói és szervező tevékenységében. — A sajtónak a folyamatok mélyére kell hatolnia, elemeznie kell az új társadalom születésének dialektikáját, ellentmondásait — mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek a szocialista ideológiát és gyakorlatot torzító dogmák felszámolása ka picsán a szocializmus elveinek és alapjainak állítólagos fellazításáról, történelmének befeketítéséről beszélnek. Mihail Gorbacsov leszögezte: a dogmatizmus, és a konzervativizmus, az előítéletek nem állhatják a peresztrojka útját. Befejezésül a főtitkár kifejtette: az előkészítő vita során tett javaslatok és elképzelések a párt, az egész nép együttes gondolkodásának eredményei, amelyek célja a nagyobb demokrácia, több szocializmus, a dolgozó ember jobb élete, a haza nagysága és java. * * * Délután megkezdődött a vita az előadói beszédről, összesen heten kaptak szót, pártbizottsági titkárok az ország különböző térségeiből, a mezőgazdasági termelés dolgozói és az értelmiség képviselői. Kedden a Kreml Kongresszusi Palotájában befejeződött az SZKP 19. értekezletének első munkanapja. Az értekezlet szerdán folytatja munkáját. Mindenekelőtt a leszereléssel kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe a Külügyminisztérium két szóvivőjének kedden megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Tóth Tibor, a leszerelési ügyekben illetékes szóvivő az ENSZ-tközgyűlés június 26-án zárult 3. rendkívüli leszerelési ülésszakát értékelve emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi fórum — bár kedvező politikai körülmények. között ült össze — nem tudott közmegegyezésen alapuló záródokumentumot megszövegezni. Tóth Tibortól Komoróczki István vette át a szót, s bejelentette: a jövőben a külföldi televíziósok forgatási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon. Ezzel megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely a külföldi tévéstábok munkáját a Külügyminisztérium előzetes engedélyéhez kötötte. Több tudósító érdeklődött a hétfőn Budapesten, több ezer résztvevővel megtartott békés tüntetésről, s azt tudakolták, a Külügyminisztérium értesülései szerint Romániában terveznek-e hasonló válaszakciót. Komoróczki István emlékeztetett arra, hogy a hétfő esti megmozdulás hivatalosan nem támogatott, békés tüntetés volt, amelyet a magyar törvények szabta kereIoan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere június 28-án bekérette Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte vele a román párt- és állami vezetőség dön tését arról, hogy a Magyar Népköz- társaság kolozsvári főkonzulátusának működését azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti, és követeli, hogy a főkonzulátus személyzete 48 órán belül hagyja el Románia területét. A döntést a romániai településrendezési tervek elleni magyar tiltakozó megmozdulásokkal indokolta. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között hatályban levő konzuli szerződés megszegéséért a felelősség a Román Szocialista Köztársaság kormányát terheli. A Magyar Népköztársaság kormányát ez a súlyos román intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban Hétfőn Bukarestben ülést tartott a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa. Ugyancsak ülést tartott hétfőn a Német Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa — jelentették a román sajtószervek. A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának ülésén részt vett Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára. A tanácskozáson Gere Mihály, az RKP KB PVB póttagja, a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának elnöke terjesztett elő jelentést. A jelentés szerint a Ceau- sescu-korszak egyik legnagyobb vívmánya az, hogy következetesen biztosították a teljes honfiúi egyenlőséget, megvalósították a dolgozók egységét. A jelentés így folytek között, rendzavarás nélkül tartottak meg. Az illetékes magyar szervek az 1961. évi — a diplomáciai kapcsolatokról szóló — bécsi szerződés előírásainak eleget téve szavatolták a román külképviselet biztonságát, az ott dolgozók szabad mozgását. Elmondta azt is, hogy a Külügyminisztérium diplomáciai útoh előzetesen tájékoztatta a román felet a tiltakozó akcióról. Ennek megfelelően ha a magyar képviseleteket is érintő hasonló jellegű demonstráció készülne Bukarestben, arról aromán fél minden bizonnyal tájékoztatná partnerét. Ilyen jelzés eddig nem érkezett a Külügyminisztériumhoz. A további magyar lépésekről kérdező újságírókat a szóvivő emlékeztette arra, hogy a közelmúltban az RKP és az MSZMP Központi Bizottságai között levélváltásra került sor. Magyar részről állást foglaltak a vitás kérdések tárgyalásos úton való rendezése mellett, s azt javasolták, hogy egy esetleges magas szintű látogatást előkészí- tendő tartsák meg a két párt külügyi titkárainak találkozóját. Hazánk nem kíván külső döntőbírókhoz fordulni: abból indul ki, hogy a vitás kérdéseket a két országnak egymás között kell rendeznie. élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar—román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányú 1. * * * Az oly sokat emlegetett és változatlanul érvényben levő 1977. évi debreceni— nagyváradi legfelső szintű találkozón a két fél kézjegyével hitelesítetté azt a jegyzőkönyvet, amely' az 1973-ban Bukarestben aláirt konzuli szerződés alapján meghatározza, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Kolozsvár, illetve Debrecen székhellyel főkonzulátust létesít. A megállapodást követően a magyar főkonzul 1980-ban, a román 1981-ben kezdte meg működését, újabb lehetőséget teremtve a magyar—román kapcsolatok sokoldalú, kiegyensúlyozott fejlesztésére. 1985 végén Románia — gazdasági helyzetére hivatkozva — felszámolta debreceni főkonzulátusát. tiségu Román Dolgozók Tanácsa felháborodással utasítja vissza a Magyar Nép- köztársaság bizonyos köreinek soviniszta, irredenta, re- wansista megnyilvánulásait, amelyek szándékosan eltorzítják Románia valóságát és ellenségesen szemlélik a román nép által az új, szocialista társadalmi rendszer útján elért nagy eredményeket, meghamisítják nemcsak a jelent, hanem a történelmi múltat is. Aggodalomra ad okot az a tény, hogy egyes szomszédos országok támogatják e törekvéseket. A Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának plénuma ezért kinyilvánítja felháborodását e reakciós tételek miatt, azokat határozottan visszautasítja”. Lapzártakor érkezett: Románia megszüntette a kolozsvári magyar főkonzulátust (MTI) Ülésezett a Magyar Nemzetiségű Román OolgozAk Tanácsa tatódik: „A Magyar Namze-
