Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. JÚNIUS 29., SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM A konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását Megnyílt az SZKP19. értekezlete A moszkvai Kreml {Kongresszusi Palotá­jában kedden délelőtt, moszkvai idő sze­rint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP 19. értekezlete. A négynaposra ter­vezett tanácskozás kezdetéről élő adás­ban számoltak be a szovjet televíziós és rádióállomások. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta — a küldöttségvezetők ta­nácsának javaslatára — a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az iSZKP 19. értekezleté­nek elnökségében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titkárának, akit egyúttal meghív­tak az értekezlet elnökségébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Ligacsov irányításával az értekezlet egyhangúlag megválasztotta a 27 tagú titkárságot, a dokumentumszerkesztő, a mandátumvizs­gáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet — a múlt év júniusi KB-ülésen 'kidolgozott és elfoga­dott munkarend szerint — megkezdte tényleges munkáját. A Füzesgyarmati Vörös Csillag {Tsz 50 hektáros meggyese jó termést ígér. A napokban kezdték a gyümölcs szedését, és már körülbelül 8 vagonnyit le is szedtek. A meggy minősége kitűnő, olyannyira, hogy a »nyugatnémet piaci igényeket is kielégíti. jA kamionok már 'folyamatosan szállítják, és a fü­zesgyarmatiak úgy tervezik, hogy az idei termés háromne­gyed részét szállítják tőkés exportra Fotó: sarkad! László HNF-tanácskozás az egészségmegőrzésről Jegor Ligacsov emlékezte­tett arra, hogy a pártérte­kezlet mindkét fő témájá­ról — a XXVII. kongresszus határozatai időarányos vég­rehajtásáról, a XII. ötéves terv megvalósításának hely­zetéről és a peresztrojka fo­lyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizá­lásának feladatairól — egy­séges beszámoló készüljön. A KB titkára ezt követő­en átadta a szót Mihail Gor­bacsov főtitkárnak, s ő meg­kezdte előadói beszédét. .Aratási szalonnát kérek, egy jó külónyit!” Az ABC fiatal elárusítónője majd’ ki­ejti a szeletelőkést a kezé­ből. Segélyt kérőén tekint- get hol a kolléganőjére, hol a mögöttem sorban állókra — aztán megmagyarázom a helyzetet, és maradunk a 20 deka párizsinál. S hogy honnan jutott most eszem­be éppen az aratási szalon­na? A naptár június 29-et mutat, Péter, Pél napja va­gyon — tudvalevő, ekkortól számítják az aratás kezde­tét —, s a kíváncsiság fel- lapoztatott velem néhány régi újságköteget. Itt van például a Békés Megyei Népújság 1957. jú­nius 29-i száma, amiből megtudhatta az olvasó, hogy annak idején hogvan készült fel a kereskedelem az ara­Az elmúlt három év joggal tekinthető a fordulat idő­szakának, mert megállt az ország gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sodródása — hangsúlyozta bevezetőjében Mihail Gor­bacsov. — Mindez azonban nem jelenti, hogy minden­hol és teljes lendülettel zaj­lanak a kedvező irányú vál­tozások — mutatott rá a fő­titkár, aki a forradalmi át­alakítás elmélyítésében és visszafordíthatatlanná téte­tásra. Nos, azt ígérték az illetékesek, lesz bőven ara­tási szalonna, zsír, kolbász, tartósított húsáru, ugyanak­kor imigyen kesergett a cikkíró: „Komoly hiányos­ság, hogy az iparcikk árufé­leségekben ugyanakkor, ami­kor a MEZÖSZÖV békéscsa­bai lerakata 11 ezer kaszá­val, 60 ezer kaszakővel, 8 ezer tokmánnyal, 5-5 ezer kalapáccsal és üllővel, 5 ezer zsákkal, 200 mázsa arató zsi­neggel rendelkezik, a szövet­kezeti boltok ellátása nem megfelelő.” Az egyik kisáru- házb&n az ellenőrzéskor mindössze egy darab kaszát találtak, a másik falusii bolt­ban a dottnadrág hiányzott, de — talán vigasztalásul? — hűsítőital és aratópáliinka mindenütt kapható volt. Ugorjunk pár esztendőt, s lében jelölte meg a tanács­kozás legfontosabb célját. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság kulcskérdés­nek tekinti a politikai rend­szer reformját. Az értekez­let politikai célja tehát: min­den területre kiterjedően kritikusan átgondolni az 1985. áprilisi KB-ülés és a párt XVII. kongresszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stratégiáját, konkretizálni taktikáját. Az átalakítás eredményeit értékelve a főtitkár felhívta nézzük, mi újság járta a határban, mondjuk 1963 jú­niusában? A június 30-i hír­adás szerint „a kévekötő aratógépek és a kombájnok megyeszerte ugrásra készen állnak ... Ebben az eszten­dőben megyénk első kom­bájnaratását a battonyai Dó­zsa Tsz-ben látni.” Üj évtized, új hírek a me­zőgazdaságból. Az 1978. jú­nius 29-i vezércikkben már SZK—5-ös, E—512-es, John Deer kombájnok, Claas Do- milnátorok dübörögnek, ám azért „az aratás csak aratás marad”. S hogy ez mit is jelent? „Nem kevesebbet, mint éves reményeink meg­valósulását a jobbik eset­ben, vagy háromhetes, egy­hónapos izgalmat, terveink féltését, megállás nélküli küzdelmet idővel, időjárás­sal, ismét és ismét minden nyáron.” Mert igaz, kom­bájnnal összehasonlíthatat­lanul gyorsabb a munka, mint kézi kaszával, de ez a figyelmet arra, hogy a gazdaságban lassú a válto­zás, különösen a nép élet- színvonalát illetően. A meg­oldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellá­tást emelte ki, mert e téren a változások nem kielégitőek. Elmondta hogy a mezőgaz­daságban különböző, haté­kony munkamódszerek szé­les körű elterjesztésével kí­vánják növelni a termésho­zamot, bővíteni a jószágállo­mányt. Emellett szükség van az ágazat anyagi-műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági re­form megvalósítása kapcsán Gorbacsov utalt rá: még nem vezették be a reform minden elemét, s magát a reformot is az ötéves terv menetében kezdték végre­hajtani. Jelentős tényezőként említette a gazdaságirányí­tás parancsuralmi módsze­reinek meglétét, a régi szte­reotípiák hatását. Megen­gedhetetlennek nevezte pél­dául, hogy az állami meg­rendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fo­gyasztói kereslet. Hangsú­lyozta, hogy a tervező szer­veknek is a tervvel való ösz­tökélés helyett a gazdasági ösztönzőkre kell támaszkod­niuk. — A reform nem hozza meg a remélt eredményt, ha nem érinti minden dolgozó személyes érdekeit, ha nem válik mindenki számára élet és halál kérdésévé — sző­ném jelenti azt, hogy köny- nyebb is, ami rövidebb ideig tart. „Nem jelenti azt sem, hogy a búzaszem jelképi tartama úgy csökken, ahogy az új meg új fajták hozama növekszik” — gondolkodtat­ja el az olvasót a cikkíró. Az aratások krónikájába a következő hetekben újabb sorok kerülnek. Annyi már bizonyos, hogy ebben sze­repel: Békésben 1988. nyarán több mint 140 ezer hektár kalászos betakarítása volt a feladat. Az őszi árpa vágása a héten megkezdődött, s ha marad a jó idő, egy hét múl­va a búzatáblákon is megin­dulhatnak a kombájnok. T. 1. * * * * Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül az elsők között kezdték meg az el­múlt hét végén az őszi ár­pa aratását a Nagykamarási Ságvári Termelőszövetkezet­ben. Mint Ádárn Tamás nö­vénytermesztési főágazat ve­zetőtől megtudtuk, öt kor­szerű Claas Dominátor 106- os kombájn vágta az elmúlt napokban a takarir^ánygabo­nát. A Ságvári Termelőszö­vetkezetben az idén 118 hek­táron termesztették az őszi árpát. A Kompalti korai fajta igen jó hozammal lepte meg a szövetkezet szakembereit, várhatóan elérik a hektáron­kénti 4.8-5 tonnás termésát­lagot. Eddig már a terület háromnegyed részét learat­ták, a hét elején azonban a hűvösebb időjárás miatt le­álltak a gépek. Amennyiben kedvező lesz az időjárás, akkor a megmaradt terüle­ten egy nap alatt végez a betakarítással az öt korsze­rű kombájn. A tsz-ben több mint 1500 hektár őszi búza is betakarításra vár. A terü­let 30-40 százalékán a vihar megtépázta az állományt, így nehéz aratásra számíta­nak. Várhatóan 10-14 nap múlva foghatnak hozzá a kenyérinek való betakarításá­hoz Nagykamaráson. V. L. Tegnap Balogh László el­nökletével ülést tartott a HNF megyei bizottsága Bé­késcsabán. Ezen elsőként dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, a HNF OT tagja az országos párt­értekezlet tapasztalatairól tá­jékoztatta a testületet. A pártértekezlet új koncepciót dolgozott ki arra vonatkozó­an, milyen legyen a politikai intézményrendszer, a párt­vezetés, s így tovább. Ennek megfelelően az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottságának is ki kell munkálnia a saját feladattervét, és itt nem a részkérdéseket, hanem a fő irányvonalakat szükséges előtérbe helyezni. A tájékoz­tató után a titkár válaszolt a feltett kérdésekre. A második napirendi pont­ban dr. Rócz László, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője megyénk egészségmegőrzési program­jának fontosabb témáit is­mertette. Bevezetőjében utalt arra, hogy lakosságunk egészségi állapotát tekintve az utolsók között vagyunk a megyék sorában. Fogy a né­pesség, ami — az elvándor­J üli us elsejétől isimét gyárként működik a Gyulai Harisnyagyár. Erről beszélt tegnap délután' a gyulai dolgozóknak a Budapesti Harisnyagyár Vállalat ve­zérigazgatója, Szurovecz Bé- láné. A jelenleg még leányvál­lalatként üzemelő egység formaváltása vegyes vállalat létrehozása miatt vált szük­ségessé. Egységes szervezet kialakítása nélkül ugyanis nehezen vonható be a kül­földi tőke, hozható létre a vegyes vállalat, amire pedig úgy tűnik, nagy szükség van. Az úgynevezett durva ha­risnyaárut előállító géppark — amivel a gyulai üzem rendelkezik — igen elavult, felújítása sókba kerül, és importigényes. Vegyes válla­lat létrehozásával mód nyí­lik a nagyarányú fejlesztés­re, egy szintre hozható ez a terület a már európai szín­vonalú gépekkel dolgozó fi­nomharisnyát gyártó buda­pesti üzemmel. A vezérigazgatónő arról is tájékoztatta a dolgozókat, láson kívül — a halálozások növekedése és a születések számának csökkenése miatt következett be. Szemlélet­változtatás szükséges, éspe­dig mindenkiben tudatosíta­ni kell, hogy az egészség ér­ték, amelynek megőrzéséért maga az egyén is felelős. Nagy súlyt kell fektetni a dohányzás, az alkoholizmus és a narkománia elleni harc­ra. Az osztályvezető ezután a kistelepülések hátrányos helyzetéről, az üzemegész­ségügyi szolgálatról beszélt, majd a kérdésekre válaszol­va egyebek között a gyógy­szerellátással és a kórházak műszerezettségével' foglalko­zott. Ezt követően a bizottsága nemzetiségi kongresszusok előkészítésének mozgalmi feladatait ismerhette meg Bocskai Mihálynénak, a HNF megyei alelnökének előter­jesztésében. Az ülésen részt vett és felszólalt Popovics György, a délszláv szövetség titkára, valamiint Szikszai Ferenc, a HNF Békés me­gyei titkára is. hogy az Európában a leg­drágább zoknit gyártó cég­gel sikerüLt megegyezniük. A tárgyalások ugyan még nem zárultak le, előrelátha­tóan október elejétől vagy január elsejétől valósul meg a vegyes vállalat. Mindez a budapesti gyárban nem je­lent nagy változást, a ve­zérigazgatónő reméli, hogy Gyulán sem okoz különösebb gondot a váltás. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy nem a régi szervezetet hozzák vissza, hanem önelszámoló egység lesz a gyulai gyár, tehát mérleget készít, s annyi nye­reséget oszthat fel, amennyit megtermel. Szólt arról is, hogy a kollektív szerződést a szűkös határidő miatt még nem módosították, azonban az augusztusi fizetések már feltehetően a központ és a gyár egyeztetett, összhangba hozott kollektív szerződése szerint történnek. Nem titok, hogy ez a pótlékok emelését jelenti a gyulai dolgozók esetében. —szi— Az újságkivágás 1957-ből való, középen, a fénykép pedig tegnap jkészült az Elek! Lenin Tsz árpatábláján (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az aratás Munkásgyűlés a harisnyagyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents