Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
EGK—KGST közös nyilatkozat Utón Bartók Béla hamvai Luxembourgban aláírták az Európai Gazdasági Közösség és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködési készségét kinyilvánító együttes nyilatkozatot. Az aláírásnál jelen volt Henry Lord Plumb, az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elnöke, Jacques Delors, az Európai közösségek Bizottságának elnöke és Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter. Az aláírást követtő beszédében Hans-Dietrich Genscher visszapillantást vetett a két gazdasági tömörülés párbeszédének hosszú folyamatára, és utalt rá, hogy az 1985 óta, Gorbacsov főtitkár kezdeményezésére felgyorsult. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés nyomán a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek koránt sincsenek kihasznál• GÁRDOS PÉTER ELNYERTE A iFÖDÍJAT Gárdos Péter kapta a legjobb rendezésért járó fődijat a Lisszabon környéki Troia üdülőtelepen megrendezett nemzetközi filmfesztiválon. A magyar rendező „Szamárköhögés” című filmjével Portugáliában is igen nagy elismerést váltott ki. A díjakat odaítélő zsűri elnöke Kira Muratova szovjet filmrendezőnő volt — sokáig dobozban tartott „Hosszú búcsúzások” című filmjét most vetítik Magyarországon —, s zsűritag volt Kardos Ferenc filmrendező is. A troiai filmfesztiválon Tarr Béla műveiből retrospektív bemutatót rendeztek. A közönség Kira Muratova és John Huston műveiből összeállított életműsorozatot is láthatott. • MUNKAFELVÉTEL Az Azerbajdzsánhoz tartozó, többségében örmények- lakta Karabah-Hegyvidéki Autonóm Terület közigazgava, lendületet kapnak, kialakul egy összeurópai kereskedelmi és gazdasági együttműködés, amely kulturális és egyéb vonatkozású együttműködéssel is bővülve a béke, a biztonság és a stabilitás fontos tényezője lesz. Reményét fejezte ki, hogy a két szervezet közti kapcsolat a Közös Piac és a KGST egyes tagországai közti kétoldalú egyezményekben realizálódik. Vjacseszlav Szicsov beszédében történelmi jelentőségűnek mondta a más-más társadalmi berendezésű országokat tömörítő két szervezet egyezményét. Ügy ítélte meg, hogy a hivatalos kapcsolatok megteremtése új és ígéretes kezdete egy átfogó európai és az egész világra kiható enyhülési folyamatnak. tási székhelyének lakosai szombaton úgy döntöttek, hogy felveszik a munkát. A moszkvai Pravda tudósítója a lap vasárnapi számában megjelent sztyepana- kerti jelentésében beszámolt arról a nagygyűlésről, amelyet a város egyik központi terén szombaton tartottak, és amelyen döntöttek a munka- felvételről. A gyűlésen a sztyepana- kerti városi pártbizottság első titkára, Z. Movszejan kijelentette: támogatja ugyan a város lakóinak azt a követelését, hogy az autonóm területet csatolják az örmény SZSZK-hoz, de nem ért egyet azzal, hogy a követelésnek erőszakos módszerekkel szerezzenek érvényt. Az első titkár szavaival nem mindenki értett egyet, voltak olyan javaslatok is, hogy várják meg az SZKP XIX. országos pártértekezletének a végét, hátha a tanácskozáson a sztyepanaker- tieket kielégítő döntés születik. Ez az indítvány azonban nem részesült támogatásban, a többség a munka felvételé mellett döntött. A II. Erzsébetről elnevezett óceánjárón- szombaton elindult New Yorkból Budapestre a Bartók Béla hamvait tartalmazó koporsó. A nagy magyar zeneszerző földi maradványait két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter is elkíséri. A brit hajó elsőnek Southampton kikötőjében áll meg, ahol emlékhangversenyt tartanak Bartók tiszteletére, majd a franciaországi Cherbourgban köt ki: ott már a magyar kormány Nem hozott eredményt az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszaka: a küldöttek nem tudtak megegyezni egy politikai záródokumentum elfogadásában. A vasárnap reggelig tartó viták után az ülésszakon csupán egy technikai jellegű, a tanácskozást összefoglaló záróközleményt hagyták jóvá. Az ülésszaknak új leszerelési javaslatokat kellett volna kidolgoznia, meg kellett volna erősítenie a világszervezet szerepét a leszerelési folyamatban. Ez azonban, hasonlóan a második rendkívüli ülésszakhoz, ezúttal sem sikerült. Vlagyimir Petrovsz- kij szovjet külügyminiszter- helyettes a záró plenáris ülésen felszólalva a reakciós, konzervatív erőket hibáztatta ezért, de kifejtette, hogy Nagygyűlés! tartott pénteken Vilniusban a „Mozgalom a Peresztrojka támogatására” elnevezésű, nemrég alakult szervezet. A mintegy tízezer ember részvételével tartott gyűlésen a város lakói a 19. országos pártértekezlet küldötteivel találkoztak. A találkozón írók, tudósok és az értelmiség egyéb képképviselői várják. Francia- ország után az NSZK és Ausztria területén halad át a hamvakat szállító kocsisor, hogy végül Budapestre érjen. Útközben több városban rendeznek Bartók-em- lékkoncertet, hogy így tisztelegjenek a nagy zeneszerző emléke előtt. A New York-i kikötőbe elkísérte a koporsót dr. Bánlaki György, Magyarország New York-i főkonzulja. lesz lehetőség előrehaladásra más leszerelési fórumokon. Az első kommentárok szerint a politikai közlemény elmaradásának számos oka van: a tervezet egyes részeit a legkülönbözőbb államok, államcsoportok kifogásolták. Az Egyesült Államok például ellenezte, hogy abba bekerüljenek végrehajtandó leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok és más, Washington által kifogásolt leszerelési elképzelések. A fejlődő országok egy része viszont nem akart beiktatni a tervezetbe olyan megállapításokat, amelyek saját fegyverkezési programjukra vonatkozóan is korlátozást helyeztek volna kilátásba. Nem alakult ki egyetértés olyan fontos kérdésekben, mint a leszerelés és a gazdasági fejlesztés közötti összhang megteremtése. viselői támogatásukról biztosították a Szovjetunióban folyó átalakítási és demokratizálási folyamatot, a nyilvánosság fejlesztését. A küldöttek ígéretet tettek: minden téren fellépnek a közélet demokratizálásáért, és a litván közvélemény javaslatait az országos párt- fórum elé viszik. REPÜLŐGÉPBŐL LÖVIK KI A MŰHOLDAKAT Egy amerikai vállalatnak sikerült kifejlesztenie olyan légi indítású hordozóeszközt, amely képes kisméretű műholdakat Föld körüli pályára juttatni. A hírt az Orbital Science Corp elnevezésű vállalat elnöke jelentette be. A három fokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétáit egy B 52-es repülőgép vinné fel 12 ezer méter magasságba, s ott indítanák. A 15 méter hosszú hordozóeszköz maximum 272 kilogrammos terhet állíthat a Föld felszínéhez közeli pályára. Ez a duplája annak, mint amire pillanatnyilag a hasonló jellegű rakéták képesek. ÜJABB KIVÉGZÉS AMERIKÁBAN Louisiana amerikai államban kedden még egy halálbüntetést hajtottak végre. Edward Byrne 28 éves fiatalembert végezték ki, mert egy benzinkúton megerőszakolta a 25 éves Roberta Johnsont, ezután kifosztotta, majd megölte. Byrne azt állította, hogy nem akarta megölni a lányt, csak elkábítani egy kalapácsütéssel. Az orvosok azonban megállapították, hogy 13-szor ütötte fejbe. Az elmúlt 10 év alatt, amióta az Egyesült Államokban ismét bevezették a halálbüntetést, 100 bűnözőt végeztek ki. Csak Louisianában 18-at. FELMENTETTÉK A HALÁLOS ÍTÉLET ALÓL Egy indiai férfit halálra ítéltek mert megölte szeretőjét. A bíróság miután megtudta, hogy a férfinak a szíve a jobb oldalon van, megmásította ítéletét és életfogytiglani fegyházra ítélte. A döntést azzal indokolták, hogy nem lenne igazságos halálra ítélni egy olyan embert, akinek testi rendellenessége van. 9 ÉVIG EGY LÁBON... Kadesvári Maharadzs indiai buddhista szerzetes az elmúlt kilenc évben egy lábon állt, és így imádkozott a világbékéért. Nemrég repülőgéppel Nairobiba utazott, a repülés ideje alatt szintén egy lábon állt, kivéve a felszállást és a leszállást, amikor le kellett ülnie. Ládában alszik láncokba kapaszkodva eközben, s kizárólag tejet és gyümölcsöt fogyaszt. Tizennyolc éves korában határozta el, hogy élete végéig egy lábon fog állni. KÉT VADDISZNÓ TÖBBMILLIÓS KART OKOZOTT Jacksonville amerikai város repülőterén két vaddisznó nagy zűrzavart okozott. Tömkretettek egy 16 millió dollár értékű F—16-os vadászgépet. A pilóta az utolsó pillanatban ugrott ki a gépből, és szerencsére csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A repülő közvetlenül a leszállás után 257 kilométeres sebességgel száguldott a kifutópályán, amikor a két vaddisznóba ütközött. A gép letért a kifutópályáról, és beszáguldott a közeli erdőbe. PARANCSSZÓRA ÉS IDÓRE A WC-RE Morbihan francia városban egy tyúkfarmon az igazgatóság olyan rendeletet hozott, az összes alkalmazottnak 10.30 órakor a WC-re kell menni. Az alkalmazottak háromórás sztrájkja után ezt a rendeletet hatályon kívül helyezték. ADATBANK VAKOKNAK Japánban, a cukubal egyetemen olyan adatbankot fejlesztettek ki, amely az összes betáplált információt és használati utasítást szintetizátor segítségével mesterséges hangon Közli, anélkül, hogy aki kezeli, látná, mi van a rendszerrel ösz- szekapcsolt képernyőre Írva. A vakok számára kiklsérletezett rendszer Haszegava Szadao professzor műve, ö maga Is világtalan. A szövegfeldolgozóval összekapcsolt adatbank lelke az Írott szót beszéddé átalakító szoftver, amely a szintetizátort működteti, valamint a Braille rendszerű, vakok számára átalakítón személyi számítógép és az információt papíron Braille-je- lekkel kiadó gyorsnyomtató. iámé flz ENSZ leszerelési ülésszaka Vilniusi nagygyűlés A bukaresti írta: Területrendezés — átfogó komplex program az ország helységeinek felvirágoztatására „Határozottan alkalmaznunk kell az országos pártkonferencia és a néptanácsok konferenciája területrendezésre vonatkozó határozatait (...) Általában a mostani ötéves terv folyamán be kell fejezni a szervezési intézkedéseket és rá kell térni az Agráripari központok, '.agráripari városkák megvalósítására az agráripari tanácsok keretében.” Nicolae Ceausescu Amikor anyagi és szellemi civilizációs színvonalunk emeléséről beszélünk, általában szóba hozzuk a városiasodást, azt a tényt, hogy az utóbbi évtizedekben — különösen az 1968. évi területid közigazgatási átszervezés után — megújultak városi településeink, teljesen átalakultak megyeközpontjaink és más városaink, nem csak iparosodtak, de lakás- állományuk is jelentősen bővült, rendezett, esztétikailag is szép településekké váltak. Azt mondják: átalakult az ország arculata, amelyen a modern i.par fellegvárai, új városok és városrészek, új vízi utak, erőművek sorakoznak. Ennek ellenére — magából a fejlődési folyamatból következően — akad további teendőnk is. Éppen a civilizációs színvonal további emelése, a termelőerők^ folytatólagos, gyors ütemű fejlesztése, termelési és társadalmi viszonyaink további tökéletesítése, a környezetvédelem stb. veti fel a területrendezés és -szervezés kérdését, amelyet az 1974-ben elfogadott pártprogram a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének fontos gazdasági- társadalmi és politikai-kulturális feladataként határoz meg. Kidomborítja, hogy a termelőerők gyors fejlesztése az ország egész területén, iparvállalatok telepítése minden megyében és jelentős központban, nagy mezőgazdasági egységek kialakítása határozott intézkedéseket követel a jó területi-közigazgatási szervezés és rendezés, a gazdasági, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi és más egységek telepítésének jó szervezése és rendezése terén a városok és községek harmonikus fejlődése érdekében. Miként leszögezi azt, is, hogy az egész rendezési akció egyik alapelve: biztosítani az ország valamennyi állampolgára számára az egyenlő és méltányos életfeltételeket, a város és a falu közötti lényeges különbségek fokozatos elmosódását a falunak a város fejlettségi színvonalára történő emelésével, az ipari, a mezőgazdasági és a többi gazdasági- társadalmi tevékenység harmonikus egybekapcsolásával, a természeti szépségek megőrzésével, a földi, a vizek, a levegő, az erdők, a zöldövezetek, a történetei és műemlékek, az egész környezet védelmével. Mindebből kiindulva hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának április 29-i ülésén, hogy a terület- és helységrendezés lényeges szükségszerűségként vetődik fel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte- remtéséberí, az ország további fejlődésében. „El kell fogadnunk a területrendezési és --szervezési intézkedéseket és programokat — mondotta a párt főtitkára az említett előadói beszédben —, amelyek a szocialista fejlődés szükségességét képezik, (...) biztosítják a falu és a város közötti egyes lényeges különbségek mérséklését, vagy éppenséggel felszámolását, a falusi élet- és munkakörülmények egyre erősebb közelítését a városiéhoz és a feltételek megteremtését a dolgozók homogén társadalmának létrehozásához, akik törekvése és érdeke azonos, hogy szabadon, akaratuknak megfelelően éljenek.” Átfogó és komplex gazdaság- és társadalompolitikai akció ez, amely fokozatos és körültekintő, alaposan átgondolt végrehajtást igényel. A kidolgozandó program az eddigi eredményekből indul' ki, abból, hogy a IX. kongresszus óta eltelt időszakban a városok száma 183-ról 237- re emelkedett, országszerte mintegy 3,3 millió lakás épült fel, s ma a városi népesség kétharmada új lakásokban él, s megnövekedett a községek gazdasági ereje is, az új házak mellett számos szociális-kulturális létesítmény jelent meg falun is. Ám a falvak fejlődésében', a jelenlegi községhálózatban aránytalanságok is tapasztalhatók. Nagyszámú, ezer-ezerötszáz lakosúnál kisebb, gazdasági továbblépésre képtelen kis település létezik. A rendezés jelenlegi szakasza célul tűzi ki a gazdaságilag kiegyensúlyozott falusi települések erősítését, létrehozását, olyanokét, amelyek képesek az önálló gazdálkodásra. A cél olyan állami és szövetkezeti agráripari tanácsok kialakítása, melyek révén növekszik mindegyiknek a mezőgazda- sági területe és gazdasági potenciálja a törvényben meghatározott felelősségüknek, hatásköröknek megfelelően, növekszik szerepük az illető területi egység önigazgatásában. Ezek a tanácsok ily módon a mezőgazdasági alaptevékenység mellett termelőegységeket fejlesztenek ki a kisiparban, a szolgáltatások területén, a kézmű- és népművészeti iparban, valamint más tevékenységi területeken annak érdekében, hogy jobban értékesítsék a helyi erőforrásokat, a helyi munkaerők Ezek az új községközpontok széles távlatokat nyitnak a további -gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődés előtt, civilizált életfeltételeket biztosítanak lakosaiknak. Hogy meghatározzak a beépíthető területeket, a települések szerkezetét és szervezési módját, a népta- nácsok kidolgozzák a rendezési terveket, melyeiknek az előre -meghatározott szabályozók szerint a szociális- kulturális és kereskedelmi ellátmányokat is tartalmazniuk kell. Az állami és szövetkezeti- egységes agráripari tanálcsok székhelyein 12 osztályos líceumokat és szakiskoláikat, 50-100 ágyas kórházakat, művelődési házakat építenek, biztosítva ezáltal a lakosságnak a városihoz hasonló életfeltételeit, civilizációs színvonalát. A területrendezési törvény előírásainak megfelelően az épületeket tipizálják, min- den háztartásra 200-250 négyzetméter terület jut lakás és gazdasági melléképületek céljaira, amiből 4-6 háztartás egy épületbe való csoportosítása esetén 80-90 négyzetméter zöldségeskert. A szövetkezeti tagoknak az mtsz-ek szabályzata szerint' járó parcelláik számára a helységhez közel álló, külön övezetet jelölnek ki. Úgyszintén a földalap megfelelő -kihasználása céljából, pontos normák szerint, szigorúan meghatározzák a gazdasági egységek területét, amely magába foglalja a melléképületeket is. Nagy gazdasági-társadalmi fontosságú akcióról van tehát szó. S ebben- nagy felelősség hárul a néptanácsokra, amelyek a néptanácsi elnökök ez év márciusi országos konferenciájának határozata alapján meg kel-1 hogy: szervezzék ezt az akciót, biztosítaniuk kell valamennyi érdekelt tényező — a szakemberek és néptanácsi képviselők, az összes honpolgárok — részvételét a tervek megvitatásában, elemzésében, majd végrehajtásé- " ban. A településhálózat struktúrájának a meghatáro-. zásával egy időben 'kijelölik a beépíthető területeket is, határozottan intézkedve az ezeken kívül álló területek felszabadításáról; itt hangsúlyozni kell a néptanácsók felelősségét, szerepét a területrendezési törvény szigorú betartásában. A néptanácsi bizottságokra és irodákra hárul a feladat, hogy mozgósítsák és támogassák a falvak lakosságát ez építkezésben. Miként a párt főtitkára hangsúlyozta, oly módon kell eljárni, hogy ebben az ötéves tervben- minden állami és szövetkezeti egységes agráripari tanács keretében megteremtődjenek a tartós gazdasági alapiok e nagyszabású akcióprogramok valóra váltására, 1990-ig körvonalazódjék megfelelően mindegyik agráripari városközpont, s a 2000. esztendő távlatában gyakorlatilag fejeződjék be azok korszerű megszervezése. Alapos, gondos munkára van szükség, jól átgondolt, a lakosok által részileteiben megvitatott terveket kell végrehajtani. Felelősségteljes akció ez, hiszen településeink távlati fejlődését, jövőbeni szocialista arculatát határozza meg. Mlhálka Zoltán
