Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

NÉPÚJSÁG 1988, június 24., péntek Berecz János tévényilatkozata A múlt évi költségvetés és az egészségmegőrző program a megyei tanács napirendjén Üzemegészségügy az újkígyós! tsz-ben Seres Mihályné, (az Űjkígyósi Aranykalász Tsz fő­könyvelője örömmel újságolja, hogy ismét van főállású üzemorvosuk: — A korábbi nyugdíjba ment, és hiába hirdettük a pályázatot, nem volt jelentkező az állásra. A szabadkí- gyósi körzeti orvos dolgozott nálunk félállásban. Ez azért nem volt jó megoldás, (mert a betegeket nem ve­hette táppénzre, vizsgálat után újra a körzetbe kellett küldenie őket, sokat járkáltak a betegek. Az 1600 tsz- tag közül 800 aktív dolgozó, nagy szükségünk van or­vosra. Egy Erdélyből áttelepült (orvosunk van, elégedet­tek vagyunk egymással. Kórházi gyakorlatot követően folyamatosan tanulja az üzemorvos jogait és feladatkö­rét, kijár a munkahelyekre, megkezdte például az ösz- szes dolgozó szűrővizsgálatát. Ezt tartom az üzemorvos legfontosabb feladatának, hogy a még egészséges em­berek egészségét őrizze. (Megnyugtató, iia tudjuk, rend­ben a vérnyomásunk, nincs cukorbajunk, és állandóan vigyáznak ránk. Az egészséges munkahelyi környezet alakításába is van beleszólása. Ma a határszemlével egybekötött vezetőségi értekezleten jelen lesz az üzem­orvos is, és láthatja a munkakörülményeinket. A fa­ipari üzemünkben például száz nő dolgozik, rendszere­sen elmegy hozzájuk, és válaszol a kérdéseikre, segít az egészségügyi gondjaik megoldásában. Az agrárágazatban dolgozókat különösen sok veszély (növényvédő szerek, foglalkozási megbetegedések), túl­hajszoltság fenyegetheti, igen nagy jelentősége van hát az üzemegészségügyi szolgálatnak. (Folytatás az 1. oldalról) a múlt évi és az idei ta­pasztalatokat figyelembe vé­ve az 1989—90-es tervek ké­szítésekor tekintsék át újra a normatív fejlesztéseket, s ahol szükséges, változtassa­nak. A tanácsülés a beszámolót a vitáiban elhangzott javas­latokkal együtt — a megye központi 1987. évi terv tel­jesítését 1 milliárd 900 mil­lió 252 ezer forint működé­si, fenntartási és 647 millió 486 ezer forint fejlesztési célú kiadással — elfogadta. Második napirendként a megyei egészségmegőrző programmal foglalkoztak, amelynek írásos anyagát szó­ban kiegészítette dr. Rácz László megyei főorvos. „Az egészség semmi más­sal nem pótolható érték az egyén, a csalód és a társa­dalom számára. Az ország lakóinak egészségi állapota Európában köztudottan a legrosszabb, ezen belül a Békés megyei egészségügyi, azaz betegségi adatok, halá­lozási mutatók még aggasz­tóbbak. Feltétlenül szükség van tehát az egészségmeg­őrző program kidolgozására, amelynek megyei változatát másfél éves munka során alakították a különböző ága­zatok.” (Az egészségmegőrző program részleteire, célkitű- saira, a szakmai tennivalók­ra, az egészséges, tiszta kör­nyezet megteremtésének le­hetőségeire, a társadalmi szervek összefogásának szük­ségszerűségére lapunk ha­sábjain folyamatosan vissza­térünk majd.) A megyei fő­orvos felhívta a figyelmet arra, hogy széles körű szo­ciológiai kutatásokkal szük­séges feltárni a megye sa­játos problémáit, a túlhaj­szoltság megelőzésének lehe­tőségeit. Fontos az egészség- ügyi dolgozók és a pedagó­gusok példamutatása. Hasz­nálható, naprakész informá­ciós hálózat szükséges, csak­úgy, mint a helyi tanácsok saját egészségvédő program­jainak kidolgozása. A megyei tanács elnöke vitát nyitott az egészségmeg­őrzési program felett. Tá- borszky László esperes ha­zánk egyik legfontosabb kér­désének értékelte az egész­ség megőrzését. A diagnózis és a terápia kidolgozása so­rán részletes és széles körű társadalmi összefogás kell, amelyben a lelkészekre szá­míthat az ország. Az egész­ségmegőrzés bázisa a tiszta erkölcsű csalód, amelynek tagjai kölcsönösen segítik és tisztelik egymást. Pintér Miklós professzor részt vett a program előkészítésében, és igen fontosnak tartja a riasztó adatok nyilvánosság­ra hozatalát, s többek között az ifjúság mozgásszegény életmódjának sürgős meg­változtatását. Szólt az alko­holfogyasztás, a dohányzás veszélyeiről, a hazai gyógy­szervásárlás és -fogyasztás példátlan liberalizmusáról, a magas vérnyomásos megbe­tegedések megelőzésének, ki­szűrésének és gondozásának fontosságáról. Gál Mihály (Battonya) az alapellátás gondjairól be­szélt, s arról, hogy a tele­pülésen élőknek el kell szen­vedniük a Szárazér kömye- zetszennyezett vizének ártal­mait. Varga Imre, a Szak­szervezeték Megye1 Tanácsá­nak titkára ismertette az SZMT és a Megyei Társada­lombiztosítási Tanács állás- foglalását és javaslatait az egészségmegőrzéssel kapcso­latosan. (Ezekről a társadal­mi fórumok tanácskozásai során már írtunk.) Murányi Miklós, a megyei. tanács el­nökhelyettese az agrárágazat nevében fejezte ki aggodal­mát. A különféle ágazatok vezetőinek nagyon pontosan kell ismerniük az emberek egészségét veszélyeztető kü­lönféle anyagok, kemikáliák tulajdonságait és adatait, hogy dönteni tudjanak; mi a fontosabb; a termelés foko­zása, vagy a vegyszerek használatának csökkentése. Megyénknek egyre nagyabb gondja, hogy drágán kell importálnunk szellemi, ké­miai, ipari termékeket, egy­re drágábban termelünk a mezőgazdaságban is ahhoz, hogy a korábbi nyereségeket produkáljuk. A környezet zsarolásának veszélyeire hív­ta fel a figyelmet, az emberi és műszáki erők, eszközök erőn felüli kihasználására. Az egészségmegőrzés lánco­latának az utolsó állomása az egészségügy, fontos lánc­szemei viszont egészséges környezetünk és táplálékunk megteremtésének biztosítása. Loska Tamás, az Országos Egészségügyi Tanács titkár­ságának vezetője hozzászó­lásában a WHO egészség- megőrző programjáról, a ha­zai egészségügy helyzetéről, az egészségvédelmi tanács koordináló tevékenységéről szólt. Rácz László megyei főor­vos válaszait a kérdésekre, majd Gyulavári Pál lezárta a vitát, és szavazásra kérte a tanácstagokat. A testület Békés megye egészségmegőr­zési programját elfogadta. A bejelentések sorában dr. Pataki István, a megyei ta­nács vb-titkára tájékoztatta a testületet a május 28-ón megtartott időközi tanácsta­gi választásról. Az érintett 26 választókerület mindegyi­kében megkapta az egyik jelölt a megválasztásához szükséges szavazatokat, 16 választókerületben a máso­dik jelölt póttanácstaggá vált. Az egészségmegőrzési programhoz kapcsolódva in­terpellált Gál Mihály bgtto- nyai megyei tanácstag a te­lepülésen keresztülfolyó Szá­razér szennyezettsége ügyé­ben, melyre Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhe­lyettese válaszojt. Az elnöklő Gyulavári Pál ezután, megköszönve a ta­nácstagok aktivitását, az ülést berekesztette. B. Zs.—S. F. (Folytatás az 1. oldalról) is. Ez nem a Központi Bi­zottság kompetenciája, de nincs 'kifogása az ellen, hogy a jelölőbizottság azt a sze­mélyi javaslatot terjessze elő, amit eddig előkészített. A jelölőbizottság olyan tá­jékoztatást adott, hogy — bár sok név hangzott el a pártbizottság tagjaival való beszélgetés során — nagy többséggel két elvtársat, Iványi Pált, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a Budapesti Pártbizottság titkárát java­solják jelölni. Egyetértünk azzal, hogy kettős jelölés le­gyen — hacsak az ülésen nem lesz egy harmadik je­lölt is. — Kisebb vita után arról is döntött a Központi Bi­zottság, hogy ezután mindig közzéteszi ajánlásait is. Te­hát a pénteken kiadandó kommüniké tartalmazza majd mindazoknak a nevét, akiket a Központi Bizottság különböző funkciók betölté­sére alkalmasnak talál, s ajánl részben a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, részben pedig az Or­szággyűlésnek, az Elnöki Ta­nácsnak. Miért volt kisebb vita? Azért, mert minket az a megbecsülés is vezet, amit a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, mint szuverén / testület iránt érezni kell. Volt, aki úgy Vélte: ha köz- zétesszü'k a neveket, furcsá­nak tűnik majd egy esetle­ges más döntés, Én szerin­tem, ha netalán egyik-másik javaslatot kiegészítik, akkor az a demokrácia erősödését jelenti, és nem a Központi Bizottság bírálatát vagy kri­tikáját. Ezek ajánlások. Kér­jük, hogy fogadják el. Más­részt pedig: az Országgyű­lésnek egy-két dologban tit­kos szavazással kell dönteni, tehát még ott is előfordul­Két hónappal ezelőtt je­lentette be Kozák Sándor, Szeghalam városának ta­nácselnöke, hogy posztjáról le kíván mondani. Ezért a tegnap délutáni maratoni hosszúra nyúlt tanácsülés­nek az új elnök megválasz­tása volt a legfontosabb na­pirendi pontja. A városban elterjedt a hír, hogy a személycsere kérdését zárt ülésen kíván­ják eldönteni. Érdeklődtünk néhány meghívottól, hogyan vélekednek erről? — Sokkal) demokratiku­sabb lenne, ha nyílt ülésen választanák meg az új elnö­köt — válaszolták egyöntetű­en a megkérdezettek. De tartsunk sort. Kozák Sándor az ülés megnyitása után az elmúlt hónapok há­rom végrehajtó bizottsági üléséről számolt be a testü­letnek. Elmondta, hogy eze­ken — többek között — megtárgyalták a VII. ötéves tervben szereplő beruházá­sok jelenlegi állását, meg­hallgatták az árhatósági ta­pasztalatokról, szabálysértési ügyekről szóló előterjesz­tést, megvitatták a Szegha­lom és Vidéke Takarékszö­vetkezet, illetve a helyi mű­velődési központ tevékeny­ségét. Ezt követően Zellei Ist­ván, egy ideiglenes bizottság elnöke, a lakossági szolgál­tatás helyzetéről és tovább­fejlesztésének lehetőségéről számolt be. E napirendi ponthoz többen hozzászól­tak, s rendkívül élénk vita alakult ki. A szolgáltatást ugyanis a városiban nagyon sok bírálat éri a lakosság ré­széről, mivel számos szak­máiban nagyon kevés a kis­iparos. Dr. Kardos Mihály, a vég­rehajtó bizottság titkára tett ezután jelentést, az 1987. évi hatnak különböző álláspon­tok vagy javaslatok. Min­denesetre a Központi Bizott­ság pénteken közzéteszi a személyi javaslatokat is. E lista a dolog természeténél fogva hosszú. Változás van a Központi Bizottság agitá- ciós és propagandaosztályá­nak élén: Lakatos Ernő elv­társ más fontos, állami be­osztásba kerül, az osztályve­zetőjévé a Központi Bizott­ság Andics Jenőt, az MSZMP Politikai főiskolá­jának rektorhelyettesét vá­lasztotta meg. S ha végig­gondoljuk, javaslatot kell tennni az Elnöki Tanács el­nökének, a Parlament elnö­kének, az Elnöki Tanács el­nökhelyettesének személyére, a kormányban is bizonyos változásokra, például állam­miniszteri poszt betöltésére. — Hogy neveket is mond­jak — nem teljes listát per­sze —, az Elnöki Tanács el­nökének a Központi Bizott­ság Straub F. Brúnót, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnökét javasolta, figye­lembe véve nagy tekintélyű értelmiségi mivoltát, s azt, hogy országgyűlési képvise­lő, álllamminiszternek pedig Pozsgay Imrét, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitká­rát ajánlja a testület. Berecz János végezetül ki­tért az ülés egy másik na­pirendi pontjára, a válasz­tási törvény alkalmazásának tapasztalataira és módosítá­sának főbb irányaira. El­mondotta, hogy az országos pártértekezlet listányi fel­adatsort jelölt meg a tör­vényhozás számára, most a választási törvény módosítá­sa van napirenden. Több al­ternatívát vázoltak fel, köz­zé is teszik majd ezeket az­zal, hogy ne a Központi Bi­zottság döntsön, hanem le­gyen országos vita felette. Varga Istvánná 50 éves, legmagasabb iskolai végzett­sége: tudományegyetem. Pá­lyakezdőként került Szegha­lomra, ahol először középis­kolai tanárként dolgozott. 1976 óta a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. 1970 óta párttag, 1972-ben választották meg először ta­nácstaggá '■ Fotó: Fazekas Ferenc tanácstagi beszámolók lebo­nyolításának tapasztalatairól. Itt született egy javaslat — amelyet szinte a lakosság egyöntetűen támogat —, hogy a településfejlesztési hozzájárulást szüntessék meg, mert nem tölti be a célját. Erről, később dönte­nek majd. „Bejelentések.” Ez a kife­jezés is szerepelt a tanács­ülés meghívójának 4. napi­rendi pontjaként. Ennek el­lenére a városban szinte mindenki tudta, hogy a szó­beli, illetve írásbeli beter­jesztéseken kívül személyi kérdésekben is döntenek. Kozák Sándor szavazásra szólította fel a tanács tagja­it, hogy döntsenek: nyílt vagy zárt üléssel folytassa-e — Az egyik kulcskérdés — húzta alá a Központi Bizott­ság titkára — a jelölés. Itt kezdődik és itt vizsgázik a demokrácia. A jelölés kul­csa, hogy egy választókerü­letben azok vegyenek részt a jelölésben, akik majd sza­vaznak. Tehát ne úgy, hogy egy üzem állít jelöltet azok­nak az embereknek, akik abban a kerületben élnek, s az üzemben dolgozók lakó­területén megint csak mások jelölnek. Vagyis: azok jelöl­jenek, akik majd választa­nak is, s ennek különböző módjai legyenek. Dönteni kell arról is, hogy egyszerre legyen-e az országgyűlési és a tanácsválasztás, vagy kü­lön. A politikusok a külön választást fogadják el, ám akiknek munkájuk van ve­le — az apparátus —, azok azt szeretnék, ha egy vá­lasztás maradna. Jóllehet: az országgyűlési és a ta- nácsváliasztás tartalmilag lé­nyegesen eltér egymástól, az egyiken országos politikáról, a másikon helyi teendőkről van szó. A különböző alter­natívákat ősszel a Hazafias Népfront 'megismerteti az ország közvéleményével, és kéri majd az emberek véle­ményét. A következő ország- gyűlési ülésszakon pedig már foglalkozni kívánunk például a gyülekezési és egyesülési szabadságot sza­bályozó, biztosító törvényke­zéssel. Tehát igyekszünk az országos pártértekezlet ál­lásfoglalását ütemesen telje­síteni. — Az országos pártérte- kezlét utáni első központi bizottsági ülés más, élén- kebb, frissebb, ugyanakkor felelősségteljesebb volt, mint a korábbiak. Kitűnt: a Köz­ponti Bizottság nem csupán beavatott, hanem dönté­si szerv kíván lenni — zár­ta nyilatkozatát Berecz Já­nos. a tanács a munkáját. Szó­többséggel a nyílt ülés mel­lett voksoltak. Ekkor a ta­nácselnök megkérte Horváth László tanácselnök-helyet­test, hogy az ülés vezetését vegye át tőle. Az új levezető elnök azonnal visszaadta a szót Kozák Sándornak, aki' hivatalosan bejelentette, ké­ri a tanácsot, hogy fogadja el lemondását. Indoklásul azt hozta fel, hogy majdnem három évtizedes tanácsi munka és az ehhez járuló felelős beosztás után úgy ér­zi, a megújulás szellemében át kell adnia a helyét egy új vezetőnek. Nyíltan elis­merte, hogy eredmények mellett érték bírálatok, ku­darcok is. A tanácsülés Kozák Sán­dor lemondását — érdemei­nek elismerése mellett — egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Boros Zsigmond, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke emelke­dett szólásra, és bejelentette, hogy új tanácselnöknek Var­ga Istvánnét, a Hazafias Népfront városa bizottságá­nak titkárát javasolja, a megüresedett vb-tagsági tisztségre pedig Zellei Ist­vánt. Elmondta, hogy e ja­vaslatot széles körű közvé- leménykutatás előzte meg, s Varga Istvánná jelölésével a város lakossága egyetért. A titkos szavazás eredmé­nyeként Varga Istvánnét hu­szonheten támogatták, nyol­cán ellene szavaztak. A tes­tület Zellei Istvánt egyhan­gúlag megválasztotta a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának tagjává. A tanácsülés az újonnan megválasztott tanácselnök beszédével ért véget, amely­ben megköszönte a testület bizalmát, és közös cselek­vésre, szoros együttműkö­désre hívta fel a tanács tag­jait. ' B. Cs. Esélyegyenlőséget a kistelepüléseknek Az egészségmegőrző program egyik lényeges szem­pontja, hogy a megye kistelepülésein élők számára is próbáljon esélyegyenlőséget teremteni az egészségügyi ellátásban. Dr. Tajti János, medgyesbodzási körzeti or­vos a megyei községi átlaghoz hasonlónak értékeli a te­rületén élők egészségi állapotát, és törekszik tudása és műszerezettségi lehetőségei szerint a betegek legijobb el­látására : — A segélykérő telefonnal sürgős esetben gyorsan elf­érjük az orosházi mentőállomást — mondja —, ahonnan húsz percen belül kiér az autó, és kórházba szállítja a beteget. Az ügyeleti rendszerben Medgyesegyházához tartozunk, ez a módszer nálunk jól bevált. Harminc éve dolgozom itt, ismerem az embereket, a területet, a gyó­gyítás feltételei ebben a községiben jók. Domsik József né, a kevermesi 'bölcsőde gondozónője, ugyancsak megyei tanácstag a kevermesi—dombiratosi terület egészségügyi alapellátását jónak értékeli: — Három körzeti orvosunk van — tájékoztat. — Az új fogorvosunk augusztusban áll munkába. Az egész­ségügyi központunkat felújítják, az egészségházunkban már dolgoznak. Gondunk a hétvégi ügyelettel van, ugyanis kimaradtunk a távbeszélő fejlesztési program­ból. Ha a betegekhez orvost kell hívni, még a segély­kérőn is előbb Békéscsabát kapcsolják, s így közvetítik a medgyesegyházi ügyeletet. Olykor beletelik egy óra is, amíg az összeköttetést sikerül megteremteni. A megol­dást majd az jelenti, ha egy nagy teljesítményű CB- rendszert kapunk, és segítségével könnyen elérjük az ügyeletet. A betegek bonyolultnak érzik a rendszert, hogy szakrendelésre és kórházba Gyulára, a hétvégi ügyeletre pedig Medgyesre kell menniük. Az egészség- megőrző programot jónak tartom, de bizony kétségeim vannak az életmód-változtatás realitásai felől. Új tanácselnököt választnttak Szeghalmon

Next

/
Thumbnails
Contents