Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-12 / 112. szám
NÉPÚJSÁG 1988. május 12., csütörtök Elhunyt Such János Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke, a Magyar Népköztársaság Érdemrendjének kitüntetettje, aki 1945 óta tagja volt a pártnak, 65 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása május 19-én, csütörtökön 12.30 órakor lesz ia Farkasréti te- m »tőben. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, Művelődési Minisztérium, az MSZMP VI. 'Kerületi Bizottsága, Országos Béketanács, Közalkalmazottak Szakszervezete Idegenvezetők a békéért Importpótlő alapanyagok „Az idegenvezetők a békéért” mozgalom alakuló ülést tartott szerdán az OBT székházéban. A résztvevők megfogalmazták, hogy az idegenforgalom érzékenyen reagál a legkisebb békétlenSzerdán az aszódi Petőfi Sándor Múzeum fennállásának 30. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt a Galga menti régészeti kutatások kincseiből, a vidék néprajzi értékeiből, ismertetik továbbá a múzeum létrejöttét. Az épület falai között hajdan Petőfi Sándor kopségre, politikai változásra. Az idegenvezetők csakis a béke és bizalom megléte esetén gyakorolhatják megfelelően hivatásukat, ezért személyesen is érdekeltek annak megteremtésében és fenntartásában. tatta három éven át az iskolapadot. Az elöregedett házat a helybéliek társadalmi összefogásával hozták helyre. Az elmúlt évtizedekben a környék ásatásaiból, néprajzi, régészeti, képző- művészeti értékeiből értékes gyűjtemény alakult ki, ezek legjava látható a most megnyílt kiállításon. Gyógyszergyártási alapanyagok, intermedierek előállítására készül a Pélpusz- tai Állami Gazdaság eddig illő olajokat és különféle vegyszereket készítő darány- pusztai ipari üzeme. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár részére évi 120 tonna, eddig a nyugateurópai országokból beszerzett alapanyagot állít elő. A gyártáshoz szükséges gépek — amelyeket tartós bérletre a gyógyszergyár adja — hamarosan megérkeznek, s július végén, augusztus elején már termelnek. Most újabb megállapodást készítenek elő, eszerint, az első vegyi Industria Kisszövetkezet részére állítanak jnajd elő évi 1200 tonna intermediert. Az előzetes terTársadalmi vita A Baranya megyei Öfalu térségében tervezett radioaktív hulladéktemetőről tartottak társadalmi vitát szerdán a KISZ Központi Bizottságának székházában. A Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottsága és a KISZ KB ifjúsági környezetvédelmi tanácsa által rendezett fórumon a sugártemető biztonságáról eltérő álláspontot képviselő szakértők, továbbá az illetékes vek szerint a szintén importárut pótló alapanyagok előállításához szükséges korszerű gépsorról a kisszövetkezet gondoskodik, az állami gazdaság pedig megteremti az egyéb gyártási feltételeket. A magas szakmai tudást és korszerű berendezéseket igénylő készítmények előállítását termék- szerkezetének módosítása keretében kezdi meg a da- ránypuszta'i kisüzem. Hagyományos termékeit — a környező dombokon termő gyógynövényekből készített illő olajokat — ugyanis, már nem fizeti meg a piac. Ezek gyártásával sem hagynak azonban végképp fel, ellenkezőleg: igyekeznek az illó olajokat értékesebb, tovább feldolgozott formában előállítani. főhatóságoknak, az érintett falvak lakóinak, valamint a sajtónak a képviselői is részt vettek. Az esti órákba nyúló szerdai vitában — amelynek során a szakmai nézet- különbségek továbbra sem csökkentek jelentősen — felmerült, hogy az atomtemetőről folytatott polémiát a legmagasabb szakmai fórum, a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével, esetleg külföldi szakértők bevonásával lehetne megnyugtatóan lezárni. Jubileumi kiállítás üsződön „Tűz van!!!” Katasztrófagyakorlat a gyulai kórházban A feltételezett katasztrófa: ötös erősségű földrengés sújtotta a környéket. A gyulai megyei kórház műtéti tömbjében a magasföldszinti röntgendiagnosztikai osztályon az elektromos vezetékek és berendezések meghibásodása miatt gyorsan terjedhető tűz keletkezett. A tűz a födém és falszerkezetek repedése miatt is tovább fut az osztály feletti műtőkbe és az épület többi kórtermeiben fekvő betegeket és a személyzetet is veszélyezteti. A feladat: az azonnali riasztás, az emberek mentése, a tűz oltása és a károk lehetőség szerinti helyreállítása. A kórház főigazgató főorvosa, polgári védelmi parancsnok, dr. Szepesvári Elemér, és gazdasági igazgatója, polgári védelmi törzsparancsnok, Vinnai Szilárd mozgósítja a belső erőket, értesíti a felettes hatóságokat, és elrendeli a belgyógyászati osztályok átcsoportosítását, a belső mentőegységek készenlétét. Mindenki teszi a dolgát, a riasztott egységek elfoglalják helyüket, a rendőrség biztosítja a terepet a mentéshez, az orvosok a kórház ebédlőjében azonnali gyorssegélyhelyet alakítanak’ ki dr. Kovács József irányításával. Ide mentik a kezelésre és vizsgálatra, további irányításra szoruló betegeket, akiket a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanulói felelősségük teljes tudatában helyettesítenek. A majd 230 ágyas tömbből feltételezetten a bennt lévők 80 százalékát menteni kell, méghozzá igen gyorsan. Van, akiket már csak a gázálarcos tűzoltók tudnak kihozni az épületből és az udvaron átadni a betegszállítóknak!, van akiket a tetőről lehet lehozni tűzoltólétra segítségével, és van, aki maga menekül, vagy menekít. A megye összes tűzoltó- egységeit riasztották, itt vannak a mentők, a legkorszerűbb rohamkocsi. Váratlan, előre nem egyeztetett helyzetekre is azonnal döntenek, reagálnak az egész- ségügyisek, a polgárvédelmisek, a mentők, tűzoltók, rendőrök. Riasztották a békéscsabai kórházat, arnely- lyel a megyei véradóállomáson keresztül tudtak igen gyors kapcsolatot létesíteni. Tíz percen belül itt is helyet tudtak volna adni a szállításra, vagy műtétre kényszerülő betegeknek, a megyei véradóállomáson a várhatóan szükségesnél több infúziós oldat, vérkészítmény állt rendelkezésre (perceken belül tudták miből, mennyi van, és milyen típusú vért tudnak szállítani, vagy helyben adni). A kétórás gyakorlat során' kipróbálhatták az állami tűzoltóság, a polgári védeQ- mi egységek, a mentők, a rendőrség, a kórházi szakdolgozók munkájának gyorsaságát, életmentő összehangoltságát. Nánási János, a kórház szakképzett fiatal tűzvédelmi üzemmérnöke dolgozta ki a gyakorlat részletéit a gyulai tűzoltóparancsnok, Kiss János százados szakszerű tanácsaival. A gyakorlatot követő rövid értékelésen minden érdekelt testület vezetője elmondta véleményét, az erényeket és a tapasztalt hiányosságokat, amelyekből ugyancsak tanulni lehet. Az Egészségügyi és Szociális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Megyeri György hangsúlyozta a jelentőségét, hogy rendkívül nagy szükség van az ilyen katasztrófahelyzetek gyakorlására, hogyha netán az igazi baj bekövetkezik, ne álljanak tehetetlenül az érintettek, és ne a pánik uralja a helyszínt. Bizonyos, hogy nemcsak fizikailag, de lelkileg is próbára tette a gyakorlat a mintegy 200 kórházi dolgozót, beteget imitáló diákot, és a gyorsan cselekvő 270 hivatásos tevékenykedőt. Mindössze csak annyi mind- annyiuk kívánsága, hogy „élesben” soha ne kelljen hasznát venni a gyakorlatnak. Nagyon fontos része volt a tegnapi napnak, hogy a betegellátás nem láthatta kárát a gyakorlatnak, és a valódi betegeket nem mozgatták. Bede Zsóka Az oltóberendezéseket azonnal használták Figyelem! A Békés Megyei Patyolat Vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy a szokásos használtruha-vásárt május hónapban kivételesen a hónap harmadik szombatján, május 21-én tartja, jelentős mennyiségű LEÉRTÉKELT RUHÁZATI CIKK árusításával egybekötve, a Békéscsaba, Vandháti út 1. sz. alatti telepén. Az „újszülötteket” (ezeket játékbabákkal helyettesítették) tűzoltólétrán szállították le az emeletekről Fotó: Gál Edit CUKRÁSZÜZEMEK, CUKRÁSZOK, FAGYLALTOSOK! MINDENT EGY HELYEN! Újonnan nyílt cukrászati szaküzletünkben teljes alapanyag-, berendezés- és eszközválasztékkal várjuk önöket. — fagylaltporok, stabilizátorok, javítók, velők, aromák, tölcsérek, masszák, szörpök automatákhoz, fondantok, kakaó, reszelékek stb. — fagylaltgépek, tárolók, egyéb gépek, berendezések, eszközök. Cím: 5600 Békéscsaba, Jókai út 28. Telefon: (66) 27-453. Teléx: 83-414. Békéscsaba és Vidéke Áfész Forog? Nem forog? Lakossági befektetések Az infláció idei, kiugróam magas mértékét a kormány szóvivője már tavaly szeptemberben jelezte, sőt — a korábbi szokásoktól eltérően — bejelentette. A lakosság első reagálása, magától értetődően, a gyors pénzköltés volt. Az év utolsó három-négy hónapjában mindenki igyekezett megvenni a bútort, építőanyagot, híradástechnikai cikket, háztartási gépet, amit egyébként csák jóval később szerzett volna be. A vásárlásnak azonban gátat szabott egyfelől a szűkös kínálat, másfelől a fogyasztói szükséglet. Amikor már minden megvan, ami kapható, és ami az ésszerűség határain belül megvehető, és még mindig marad az értékét gyorsan vesztő pénzből, akkor mi a teendő? Akkor a pénzt oda kell helyezni, ahol az a leginkább megőrzi értékét. 'Miután pénzüket sokan ingatlanba és műkincsekbe menekítették, a házak, lakások, telkek, festmények, régiségek ára is felszökött. S még mindig több száz milliárd forint maradt a lakosság birtokában, részben szerényen kamatozó takarékbetétben. Mi sem természetesebb ilyen helyzetben, mint hogy a kereslet a befektetési .lehetőségek felé fordul. Miután magánszemélyek egyelőre csak magánvállalkozásba fektethetnek be pénzt közvetlenül — azok száma viszont csekély, kockázatuk viszont nagy — azt lehetett várni, hogy a háztartások megtakarításaikat közvetve, kötvények vásárlása útján, állami vállalatokba, szövetkezetekbe fektetik. Vagyis, azt lehetett várni, hogy igencsak felélénkül a kötvénypiac, és ennek következtében magasra kúszik az értékpapírok árfolyama is. Miért alacsony a kötvények árfolyama? Ám nem így történt. A várakozásokkal ellentétben ma a lakossági kötvények árfolyama alacsonyabb, mint valaha. Hogy miért, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a múlt év végén a gazdálkodó szervezetek rendkívül sok kötvényt bocsátottak ki; ez vezetett túlkínálathoz, az pedig az árfolyamok lefelé tendálásához. Mások abban látják a kötvénypiac lany- haságának okát, hogy a legmagasabb. hozadékú értékpapírok sem őrzik meg a befektetett pénz értékét kamatuk a kamatprémiummal együtt is éppen csak hogy eléri azt a bizonyos 15 százalékot, az előirányzott inflációs rátát. Mindkét véleményben lehet igazság, de ha meggondoljuk, hogy a tavaly év végi nagy kötvénykibocsátási hullám utáp is vagy tízszer- tizenötször annyi pénzt őriz a lakosság jóval alacsonyabb kamatozású takarékbetétben, mint a 11-15 százalékot kamatozó kötvényekben, akkor más ökokra is gyanakodnunk kell, az említett két ok nem szolgál kielégítő magyarázattal. Vélhető, hogy a lakosság nem szokott hozzá, hogy pénzével bánni kell, hogy pénzét kezelni kell tudni, s csak kevesen gondolnak rá, hogy ma már a pénzt forgatni is lehet. A rövid ideig nélkülözhető pénzből például kincstárjegyet venni 3, 6, illetve 9 hónapra, mert annak kamata is több, mint a betét, a hosszabb időre be- fektethetőből pedig kötvényt vásárolni, s nem is akármilyet, nem is bármelyik kötvényt, hiszen az értékpapírok között is akad kamatos kamatozású, kamatprémiumot fizető, illetve nem fizető éppen névértóken • kapható, és így tovább. A sokféle lehetőséget mérlegelni, a lehetőségeket összevetni befektethető pénzük mennyiségével, a pénz nélkülözhe- tőségének idejével — az efféle számításokat egyelőre kevesen gyakorolják. Ebből egyebek között az is következik, hogy a mi viszonyaink között, ahol a pénz kezelésének, forgatásának kultúrája széles körben még nem alakult ki, a lakossági megtakarítások nemzetgazdasági hasznosításához nem elegendő az új, a viszonylag változatos befektetési formák egyszerű felkínálása. Ezeket a formákat a kincstárjegyek, a kötvények kibocsátóinak, a bankoknak és a biztosítóknak — az utóbbiak is ajánlanak új formákat — erőteljesebben kellene ismertetniük, propagálniuk. A lakosság többsége ugyanis ma még a feltételeket sem ismeri; sokak számára homályban maradtak a kamatjövedelem adóterhei, amint az sem köztudott, hogy milyen garanciák vannak érvényben a befektetett tőke visszafizetésére. Így akik vonzódnak az új megtakarítási formákhoz, azok is inkább a járt utat választják, s a takarékpénztárakhoz kitaposott út vezet. Mikor érdemes értékpapírt vásárolni? A hazai kötvénypiac atyjának titulált Járai Zsig- mond azonban úgy látja, hogy mindamellett más is hozzájárul a kötvények iránti kereslet lanyhaságához. Nevezetesen.: éppen az értékpapírok alacsony árfolyama. Mert akik azt látják, hogy a tavaly vett kötvényt idén csak szerény haszonnal lehet eladni, azok úgy vélhetik, most sem érdemes értékpapírt venni, mert jövőre esetleg még alacsonyabb lesz az árfolyam. Holott a pénzpiaci műveletekben gyakorlott szakértők szerint inkább akkor kell venni, amikor olcsón lehet, és akkor eladni, amikor magas az árfolyam. Ám ennek belátásához olyan tapasztalatok kellenének, amilyenekkel a hazai lakosság nem rendelkezhet. \ Járai Zsigmond szerint a papírokét forgalmazó bankoknak össze kellene fogniuk a kötvénypiac megsegítésére, és éppen az árfolyamok feltornász^sával lehetne megerősíteni a kötvények iránti bizalmat. Ö, a legnagyobb forgalmazó, a Budapest Bank nevében ezt meg is tenné, de a többi bank másként gondolkodik, s nem akar vele tartani. Ezért a Budapest Bank azt tervezi, hogv megveszi a többi banknál levő, mintegy 200 millió forint értékű papírkészletet — kiegészítve ezzel saját, mintegy 700 milliós készletét — és magasabb árfolyamokat diktál, amitől a yá- sárlási-befektetési kedv megélénkülését reméli. Mert a tömegpszichózis azt sugallja: ami drága, az biztosan értékes. És a kötvény valóban értékes, lévén pillanatnyilag a legbiztonságosabb és a legjobban jövedelmező megtakarítási forma. Még akkor is, ha kamata csupán megközelíti a reálkamatot. De talán ennek a felismerése lendíthetné a legnagyobbat a kötvénypiacon. Az, ha sokkal többen tanulnánk és gyakorolnánk a pénzforgalom művészetét, tudván: csak az a pénz hasznosul igazán, amelyiket forgatnak, amelyik bekerül a gazdaság vérkeringésébe. Amelyik ingatlanba vagy műkincsbe merevül, az legfeljebb az inflációt gerjesztheti. Gál Zsuzsa
