Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

0 1988. május 12., csütörtök í:h aurait • VRANITZKY AZ SPÖ ÜJ ELNÖKE Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) rendkívüli kong­resszusa szerdán nagy több­séggel a párt új elnökévé választotta Franz Vranitz- kyt, a kétpárti kormány- koalíció jelenlegi kancellár­ját. Az 51 éves Vranitzky az 59 éves Fred Sinowatztól veszi át a párt irányítását. Sinowatz két hónappal ez­előtt jelentette be, hogy le­mond a pártelnöki tisztség­ről. A rendkívüli kongresz- szus küldöttei közül 498-an adták szavazatukat Vra- nitzkyra, s mindössze 34 küldött szavazott elnökké választása ellen. • BIZONYTALAN A TÜZSZÜNETI TÁRGYALÁSOK JÖVÖJE MANAUGÁBAN • DUKAKIS MÁR BIZTOS JELÖLT Immár megállíthatatlan­nak tűnik Michael Dukakis hosszú menetelése a demok­rata párt elnökjelöltsége fe­lé. Dukakis kedden két to­vábbi előválasztáson diadal­maskodott, és jelenleg már a jelöltség elnyeréséhez szükséges küldöttszavazatok több mint kétharmadának birtokosa. Egyetlen megma­radt ellenfele, Jesse Jackson polgárjogi vezető azonban egészen a júniusban esedé­kes kaliforniai előválasztá­sig folytatni kívánja a po­litikai csatát, mindenekelőtt azért, hogy befolyásolni tudja a demokrata párt po­litikai programjának össze­állítását. • ' INDUL A MUNKA GDANSKBAN A Nicaraguái Ellenállás (RN) szervezetébe tömörülő kontrák vezetése május 19. és 21. között akarja folytat­ni a tűzszüneti tárgyaláso­kat a sandinista kormány- nyál, de semmiképpen sem Managuában — közölte a La Prensa című ellenzéki Lap. Daniel Ortega Managuá­ban újságírók előtt kijelen­tette, hogy a nicaraguai kor­mány a háború mihamarab­bi befejezését akarja. Ugyan­akkor utalt rá, hogy az el­lenforradalmárok kiélező­dött belső ellentétei miatt továbbra is bizonytalan a végleges tűzszünetről foly­tatandó tárgyalások jövője. • ÚJABB HARCOK BEJ RÚTBAN , Szerdára virradó éjszaka kiújultak a harcok a Bejrut külvárosaiban a rivális síita csoportok között. Az Amal és az Irán-barát Hezbollah (Isten Pártja) fegyveresei­nek összecsapásaiban szer­dán a rendőrség szerint leg­alább húsz ember vesztette életét, s mintegy ötvenen megsebesültek. A bejrúti rendőrség kö­zölte. hogy a hétfőn este iráni és szíriai közvetítéssel létrejött tűzszünetet kedden mind a két szembenálló fél betartotta. Nem sokkal éjfél után azonban az Amal fegy­veresei lőni kezdték a Hez- bollahnak Bejrút déli elővá­rosában elfoglalt állásait. A gdanski Lenin Hajó­gyár igazgatója szerdán köz­leményben jelentette be, hogy az eddigi akadályok elhárulása, vagyis a 8 na­pig tartó okkupációs sztrájk kedd esti befejeződése nyo­mán csütörtöktől újra indul az üzem, egyben felszólítot­ta a munkásokat: csütörtö­kön jelenjenek meg munka­helyükön. A közlemény nem utal arra, hogy a törvénytelen sztrájkok résztvevőit bármi­lyen megkülönböztetésben részesítené a gyár vezetése és arról sem érkezett eddig hír, hogy a törvénysértő ak­cióért valakit is felelősségre vontak volna, vagy ilyenre készülnének. TÁMADÁS KABUL ELLEN Legalább 23 halálos áldo­zata és 28 sebesültje van annak a rakétatámadásnak, amelyet az afgán ellenfor­radalmárok hétfőn délután hajtottak végre az afgán fő­város ellen. A tizenhét ra­kéta közül több a szovjet nagykövetség, illetve a szov­jet tisztségviselők Lakóhelyé­nek közelében robbant — jelentette szerdán a kabuli rádió híradására hivatkozva az UPI hírügynökség. A Szovjetunió a genfi megállapodások értelmében a tervek szerint május 15.- ikén kezdi meg csapatainak kivonását Afganisztánból. Megkezdődtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Háromórás volt Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter első, szerda délutáni tanácskozása. Az amerikai ENSZ-képviseleten tartott tárgyalások után egyik fél sem -nyilatkozott — hír szerint az eszmecserék befejezéséig nem kívánnak érdemi tájékoztatást adni. Szerdán este munkavacso­ra keretében folytatódtak a megbeszélések, ezúttal a Szovjetunió ENSZ-képvise- letén, amelyet egyébként kis távolság választ el az ame­rikai missziótól. Ma reggel lesz a következő, majd a délutáni órákban az újabb, várhatóan befejező tárgya­lási forduló. A ma esti saj­tóértekezletek után a két külügyminiszter csak pénte­ken reggel hagyja el Genfet. Rendkívüli jogkörökkel ruházták fel a lengyel kormányt Két tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el szerdán a lengyel Szejm azt a törvényt, amely rend­kívüli jogkörökkel és hatás­körrel ruházza fel a mi­nisztertanácsot a reform meggyorsítása érdekében. A lengyel szakszervezetek képviselői fenntartásaikat hangoztatták amiatt, hogy a rendkívüli • felhatalmazás alapján hozott központi döntések esetében nem él­hetnek a sztrájkjoggal. A szakszervezetek ellenállásá­ra már korábban törölték a törvényjavaslatból a sztrájk­kok teljes betiltását. A szakszervezet képviselője szerint az érdekképviseleti szervek korlátozása a re­form megvalósításéban ed­dig tapasztalt határozatlan^ Ságért fizetendő újabb ár, és csak remélni lehet, hogy a kormány a rendkívüli felha­talmazást eredményesen fog­ja alkalmazni, ami utólag igazolhatja a mostani dön­tést. A 9 paragrafusból álló törvény felhatalmazza a kormányt egyes vállalati ki­adások ellenőrzésére, válla­lati beruházások megtiltásá­ra, bér- és árstop bevezeté­sére, mégpedig három hó­napnál hosszabb időre, a vállalati többletjövedelmek adóval történő elvonására, vállalati igazgatók leváltásá­ra, felfüggesztésére, a gaz­daságtalan vállalatok elleni csődeljárás meggyorsítására, vállalatok kényszeregyesíté­sére. Amerikai szerep Halil Vazir meggyilkolásában? Egy arab nyelvű lapnak adott nyilatkozatában a í*FSZ vezető­je szerdán azt állította, hogy az Egyesült Államoknak köze volt Halil Vazir (Abu Dzsihad) pa­lesztin vezető áprilisban történt meggyilkolásához. — Az Egyesült Államok nem- cssak hogy zöld utat adott Iz- raelnak az akció végrehajtásá­hoz, de szerepet is játszott ben­ne, s erről bizonyítékunk van — jelentette ki Jasszer Arafat az Abu Dzabiban megjelenő Al- Ittihad című napilapnak nyilat­kozva. Arafat közölte: az ,a Boeing— 707 típusú izraeli gép, amely a gyilkosság estéjén Tunisz fölött körözve megzavarta a helyi hír­közlést, valamint a tetteseket elszállító hajó aligha tartózkod­hatott volna Tunisz térségében az Egyesült Államok Földközi- tengeri flottájának jóváhagyása nélkül. A PFSZ vezetője szerint a Bosingot két /vadászgép kísérte. „Megtudtuk, hogy egy katonai egység tartózkodott a hajó fe­délzetén, s készenlétben állt két. harcigép is, hogy szükség ese­tén más gépekkel együtt} kellő időben beavatkozhassanak" — nyilatkozta Arafat. METRÓ GEBINBEN A papa a New York-i metró alkalmazottja, aki családi körben elmesélte, hogy Brookly-állomás na­ponta több órán át >— pél­dául reggel 5-től 7-ig — zárva van, s a kulcsokat ő őrzi. A 16 éves fiú hallotta a családfő meséjét, és két barátjával „üzletet látott” a dologban, elcsente a kul­csokat, azokról másolatot készíttetett, és reggelenként barátaival féláron engedte be az utasokat. A környék lakói szívesen fogadták a váratlan árleszállítást, amely tíz napon át tartott. A há­rom fiú — ahogy az ilyen esetben rendre megesik — lebukott, mert egy metróal­kalmazottnak kínálta az ol­csóbb utazást. A kerületi bíróság már ítélkezett a há­rom fiatalkorú felett: 70 órán át a metróállomás sze­metét kellett összetakaríta­niuk. DRÁGAKŐ Rekordáron kelt el New York-ban egy 85,91 karátos gyémánt. Kikiáltási ára 6 millió dollár volt, hárman versengtek érte, egy úr sze­mélyesen az árverési csar­nokban, ketten pedig telefo­non. A drágakő ára két perc alatt 9.13 millió dollár­ra emelkedett. Az eddigi re­kord 6,6 millió dollár volt, ennyiért kelt el egy 131,86 karátos gyémánt 1980-ban Genfben. TELEFONPORNÖ Tilos lesz a pornó — leg­alábbis telefonon keresztül. Az USA-ban évek óta virág­zik egy különös „üzlet”: fel­tárcsázhatok bizonyos — új­ságokban hirdetett — szá­mok, mire a vonal túlsó vé­gén behízelgő női hang je­lentkezik. Szövege több mint pikáns, nyomdafestéket nem tűrő stílusban tájékoztatja hallgatóját ágyban szerzett intim tapasztalatairól. A képviselőház a napokban úgy döntött, hogy megszün­teti a botrányos „élménybe­számolónak” ezt a módját. Megfigyelők szerint a szená­tus jóvá fogja hagyni dön­tését. Az élelmes vállalkozók azonban állítólag már tud­ják, mivel pótolják a sikam­lós sztorikat — ezentúl hor­rortörténeteket hallhatnak majd a hívók. BOSSZÚÁLLÓ FÉRJ Szokatlan „gyilkossági ügy­ben” hozott ítéletet a hét elején a Los Angeles-i bí­róság. A 26 éves George Ji­menez tavaly szeptemberben rendkívül feldühödött, ami­ért felesége minden előzetes bejelentés nélkül egy barát­nőjével moziba ment. Dühét az asszony kedvenc macs­káján töltötte ki: ,a mikro­hullámú sütőbe tette. A bí­róság 30 napi fogházra és 150 dolláros pénzbüntetésre ítélte a fiatalembert, s emel­lett megtiltotta neki, hogy az elkövetkező két évben „bármivel is gyötörje” fele­ségét. TÖBB MINT 26 MILLIÖ DOLLÁR GÁZSI ÉVENTE Amerikában az igazgatók között tavaly Jim Manzi (36), <a Lotus Development Informatika Korporáció igazgatója keresett legtöb­bet, évi 26,33 millió dollárt. Lee Iacoccát, a Chrysler autógyár igazgatóját váltot­ta fel az első helyen, akinek 1986-os 20,1 millió dolláros évi fizetése tavaly 17,80 mil­lióra csökkent. REPÜLŐ HALAK A Martiniyue-szigeti halá­szok lepkefogó hálóval fog­ják a halakat. Ezek a halak — makrélák elől menekülve — gyakran több méterre is kiszökellnek a tengerből, így próbálván egérutat nyerni. A nőstények szaporodása idején „repülés” közben a levegőből fehér foltokat ke­resnek a vízfelszínen, s „le­csapva”, oda rakják ikrái­kat. A halászok „lepkefogó” hálójukba tükröt rejtenek, villanásával ez csalogatja magához a halakat, s így véget is ér azok vízi pálya­futása. DER SPIEGEL-ben olvastuk: Az utolsó vadászszezon Brazíliában A múlt év augusztusában néhány yanomarmi terület el­hagyására késztették az el­ső aranyásókat. Viszály tá­madt; négy garimpeiro és négy indián meghalt. A he­lyi hatóság igyekezett kiuta­sítani a misszionáriusokat a rezervátumból olyan meg- okolóssal, hogy fellázították a bennszülött lakosságot. A Venezuela és Guayana határán elterülő kilenc millió hektár őserdő oly gazdag aranyban és ónban, hogy végül mind az indiánokat, mind a garimpeiirókat a ha­talmas érdekek el tudták „söpörni”. A repülők meg­akadályozása ugyanis semmi esetre sem szolgálta az in­diánok védelmét: a brazil bányacégek egyre mohóbban kapkodnak a kincsek után. amely ekb ől dollá r m i Ilié rdo- kat remélnek maguknak. A konszernekből álló klikk kampánya miatt elbizonyta­lanodva, Bernardo Cabral, az új brazil alkotmányt ki­dolgozó bizottság elnöke át­írta az indiánokra vonatko­zó paragrafusokat. Brazília történelmében ez a legellen­ségesebb szöveg az őslakos­sággal szemben. A tervezet-leszögezi, hogy az indiánok egy darab föld­re csak akkor tarthatnak igényt, ha az „örök lakóhe­lyet” és a „jelenlegi földtu­lajdont” bizonyítani tudják. Ám a legtöbb törzset olyan gyakran űzték el vagy köl­töztették át, hogy az őser­dő bizonyos részén „örökké” egyetlen egy sem lakhatott. S már annyiszor elvették tő­lük a területet, hogy képte­lenek igazolni a „jelenlegi földtulajdont”. Sőt, megvonják tőlük azt a csekély védelmet is, amellyel eddig a törvény ol­talmazta őket. Ugyanakkora „csökkent cselekvőképessé­gű emberek” közé sorolta őket; vagyis a kiskorúakkal azonosította. Aki már nem meztelenül jár az őserdő­ben, azt nem indiánnak, ha­nem rendes brazil állampol­gárnak tekintik. Ez azt cé­lozza, hogy az indiánokat besorolják az összlakosság­ba, így szüntetve meg egy tollvonással a népcsoporto­kat. Az etnológusokat géprom- bolóknalk csúfolják, akik meg akarják akadályozni a haladást. „Vajon jobbak lennének-e a törzsek, ha a világ magukra hagyná őket? Ez a kérdés alaptalan” — mondja David Maybury-Le- wis, a Harvard Egyetem ant­ropológusa. „Egyáltalán nem fogják megengedni nekik, hogy elszigetelődjenek. Mi csak az elkerülhetetlen érintkezésből eredő megráz­kódtatást kívánjuk enyhíte­ni, azért, hogy a haladás nevében folyó rombolás ne bomlassza a kapcsolatot.” De az aranyláz, amely most Brazília utolsó indián­jait fenyegeti, nem hagy hosszú időt. az alkalmazko­dásira. Az indiánok által la­kott földbirtokoknak csu­pán 3,8 százalékát ismerik el törvényesen rezervátum­nak, s az összes indián te­rület egyharmadán telepe­sek, aranyásók és favágók élnek. Egy 1983. évi tör­vény — öt év távlatában — 518 rezervátummal számolt, de az állam eddig csak 41- et ismert el. A vagyont és földet biz­tosító jog nélkül az Amazo­nas vidékein élő indiánok története csak népirtással fejeződhet be — figyelmez­tetnek a misszionáriusok és az etnológusok. „A föld az egyetlen olyan vagyon, ame­lyet életében egy indián ma­gáénak tudhat. Enélkül ál­lattá válik és úgy él, mint egy kivert kutya” — mondja Brazil aranyfelvásárló Mário Juruna, a xavante törzs: egykori képviselője. Mind a mai napig megsza­kítás nélkül folytatódott a konquistádori kor szörnyű­sége: az indiánok kiirtása. „Az évszázad kezdete óta 87 törzs tűnt el — jegyzi meg Darcy Ribeiro antropológus. Egy kaucsukkereskedő 200 benszülöttet mérgezett meg 1957-ben; Cinta-Larga indi­án falut egy repülő 1963- bam dinamitrudakkal bom­bázott és haj tó vadászatot indított az életben maradot­tak ellen. Hat xavante gyer­mek pusztult el 1980-ban, amikor kútjukból ittak — egy telepes fertőzte meg a vizet. A XIX. század alapvető baját az indiánok földjének elrablása okozta — írja John Hemming brit kutató az indiánok pusztulásának történetéről szóló művében. Az új alkotmánytervezet csak azzal törődik, hogy a hatalmat gyakorló bányatu­lajdonosok és földbirtokosok továbbra is megkaparint­hassák és kizsákmányolják az indiánok területét. „Kevés esélyünk van arra, hogy valami is megváltoz­zon. Több milliárd dollár ér­tékű bányaérdek ellen har­colunk” — jegyzi meg re- zignáltan Julio Gaiger, a ka­tolikus indián misszió egyik ügyvédje. Az ón, bauxit, arany és nemesfa életbevá­góan fontos annak a Brazí­liának, amely csak három évvel a 21 esztendeig tartó katonai diktatúra után proklamálta az „Üj Köztár­saságot”. A világ legeladó- sodottabb, fejlődő országá­nak szüksége van exportra. A folyton hangoztatott szándék ellenére, hogy egy igazságos és demokratikus államot hoznak létre, az utolsó 220 ezer indián (aki a 487 éves civilizációt a fehér ember révén élte meg) fel­tartóztathatatlanul el fog tűnni. Manuela Carneiro da Cun- ha, a brazil antropológusok szövetségének elnöke előtt nem kétséges: „A vadász­szezon az indiánok ellen el­kezdődött”, s talán ez lesz az utolsó részükre. (Vége) Fordította: Bukovinszky István „ ^ , \ • ■mm (I MMHIIIlilnH LÍhaS “ nagyvilág hírei

Next

/
Thumbnails
Contents