Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
l?l3dUVT‘Tti Könyvárusítás az Uj Auroránál Az ünnepi könyvhét az eddig megszokott május végi időpontról az idén június elejére került. Igaz ugyan, hogy a kultúra nem áru, de a könyveknek bizony áruk van, és a legnagyobb könyvvásárló, az értelmiség ilyenkor, június elején kap fizetést. — Nálunk még az árak is kedvezőek. Tizenöt-húsz forintért már igen komoly tanulmányt vagy versesfüzetet lehet kapni. Aki tehát barátja a szép könyveknek, kétszáz forintért egy egész táskával vásárolhat — mondja az Új Aurora főmunkatársa, Tomka Mihály, amikor új, egész júniusban tartó könyvterjesztő akciójukról érdeklődünk a szerkesztőségben. — Az új helyett azt mondanám, hogy felújított akció ez az ünnepi könyvhét alkalmából — magyarázza Tomka Mihály —, hiszen 1984—85-ben már próbálkoztunk hasonlóval. Ennek az volt a lényege, hogy részben a saját, részben a megyei kiadványoknak teremtsünk egy kis piacot, hiszen a nem hivatásos kiadók művei a terjesztés gyengeségei miatt kevésbé ismertek az olvasni szeretők körében. Az idén ezt azzal bővítettük, hogy sok megyénkén túli vidéki folyóirat kiadványait is Könyvvásár az István király téren Fotó: Gál Edit tartalmazza kínálatunk. Ilyenek például a pécsi Pannónia-könyvek, a tatabányai Üj Forrás, a salgótarjáni Palócföld, a kaposvári Somogy, vagy a győri Műhely című folyóiratok legnépszerűbb kötetei. Mint kuriózumot említem a bizonyára sokak által várt Németh László leveleskönyvét, a Levelek Magdához címűt, amelynek kiadását a Németh László Társaság szorgalmazta. A választék valóban gazdag, s minden bizonnyal érdemes megállni az István király téren, a szerkesztőség épületénél felállított asztal előtt. Az Üj Aurora új kiadványai között magam is találtam két érdekességet, amelynek nagy hasznát vehetik (például) a középiskolás diákok. Az egyik Béládi Miklós Arcképvázlatok című füzete, amelyben a szerző Illyés Gyulától kezdve Tamási Áronig sok-sok népszerű klasszikus író, költő művéről ír a tőle megszokott színvonalon. A másik Lacz- kó András műve, amelyben Ady és Bródy kapcsolatáról tudunk meg bővebbet a Vonások Bródy Sándor arcképéhez című tanulmányában. Azok a vidékiek pedig, akik júniusban nem juthatnak el a megyeszékhelyre, a hírlapboltokban is kapható Új Aurora-jegyzék megrendelőlapján posta segítségével kérhetik a kiválasztott műveket. _r:a_ M egalakul az ország legsűrűbb hálózatú bankja Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer bevezetése, számos kereskedelmi bank és szakosított pénzintézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban valójában alig terjed túl a főváros határán, hiszen a legtöbb pénzintézet itt és csak itt működik. Községeinkben a lakosság változatlanul a takarékszövetkezetekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Ez nem a ma is létező posta takarék továbbfejlesztése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Postabank és Takarékpénztár Rt. — szolgáltatása lesz. Várhatóan több mint egymilliárd forint értékű részvényt jegyez mintegy 70-80 alapítója — vállalatok, pénzintézetek, köztük a Magyar Posta —, amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egyharmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Budapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala révén mégis a legkiterjedtebb hálózattal rendelkezik. Megbízásából ugyanis a Postabanknál nyitott betétek tulajdonosai bármelyik posta- hivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fizethetnek be. A bank természetesen e tevékenységéért jutalékot fizet a Postának, mint ahogy a mai postatakarék ügyeit is az OTP megbízásából jutalékért intézi a Posta. (Jelenleg egyébként mintegy 50 milliárd forint értékű ez a fajta betétállomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betétállomány sem több 280 milliárd forintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átutalási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulajdonos megbízása esetén a különféle számlákat, akár a rendszeres, havonta fizetendő törlesztéseket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni például az OTP-nél, de az említett kiterjedtebb hálózatnak köszönhetően a Postabank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. Felkészült az Dior hálózata a nyári autós fűidényre Az Áfor kereskedelmi szervezetei évről évre a forgalmi tapasztalatok és a helyi igények figyelembevételével alakítják ki az idegenforgalmi idény szolgáltatási rendjét. Ezt a forgalom szempontjából meghatározó jelentőségű munkát nevezik idegenforgalmi felkészülésnek, nyári benzinkút-menetrendnek, de mindenkép ugyanazt jelenti számukra: meg keli felelni az egyre növekvő hazai és az idegenforgalmi követelményeknek. Ennek jegyében készült az Afor a most induló nyári főidényre is. A vállalat üzemigazgatóságai mindenütt felmérték a várható igényeket, és e szerint változtatták a benzinkutak úgynevezett fehéráru-kínálatát. A hálózatban a tartály- és kútoszlop-átállítások nyomán 107 helyen változik a kínálat. A szuperbenzin-ellátást például a legforgalmasabb helyeken lehelyezett új tartályok segítik. Ilyen munkákra került sor Békésen kívül Hajdú- Biihar, Győr-Sopron és Bor- sor-Abaúj-Zemplén megyében. Tizenöt forgalmas töltőállomáson a korábban 86- os normálbenzint árusító tartályokat és kútoszlopokat állították át a most induló szezonra. Heves és Nógrád megyében például 4-4 kút- nál, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1 kútnál, Csong- rád megyében szintén 1 kútnál, Fejér megyében 4 helyen, Vas megyében 2 helyen, míg Somogybán, Szolnokon és Szabolcsiban szintén 1-1. Néhány Áfor-kút- nál a télen háztartási tüzelőolajat árusító berendezéseket tették alkalmassá szuperbenzin eladására. Bővült a 98-as extra benzint árusító hálózat is. Hat helyen a korábban háztartási tüzelőolajat árusító tartályokat és kútoszlopokat állították át extra benzinre, másutt a szuperbenzines berendezéseket. Csongrád megyében például 2 helyen, Fejér, Somogy és Szolnok megyében szintén 2-2 helyen, Zalában, Baranyában és Vas megyében pedig 1-1 töltőállomáson. Mindezeken túl — főleg a külföldi autósturisták igényeihez igazodva — 34 töltőállomáson megteremtette az Áfor a 95 oktánszámú ólommentes euro- szuper benzin árusításának lehetőségét is. Az Áfor „nyári menetrendje” egyébként széleskörű szolgáltatásokról tanúskodik. A vállalat cégjelzése alatt a most induló autózási főidényben 406 közúti üzemanyagtöltő állomáson tankolhatunk, ebből a három műszakosok, tehát éjjel-nappal szolgálatot tartók száma nyolcvanhét, a vasárnap és munkaszüneti napokon árusítók pedig kettőszáznyolcvanhárom. Budapesten összesen 44 Áfor-benzinkút üzemel, ebből 17 tart éjszakai ügyeletet, az úgynevezett két- műszakos töltőállomások száma a nyári idényben 26. A vidéki, összesen 362 üzemanyagtöltő állomás közül egyébként 245 tart vasárnap és munkaszüneti papokon ügyeletet, az éjszaka is nyitva tartó kutak száma 70. Talán jellemzi az Áfor körültekintő felkészülését, hogy a téli időszakhoz képest mintegy 230 üzem- anyagkút nyitva tartási ideje módosult. A nemzetközi turizmus szempontjából fontosak a határátkelőhelyek közelében lévő töltőállomások. Az Áfor hálózatában 35 ilyen van, s ezek közül 17 éjjelnappal nyitva tart a többi kétműszakos, de a nyári időszakban ezek is este 21 óráig várják az autósokat és motorosokat. A vasárnap és munkaszüneti napokon is ügyeletet tartó 37 határmenti benzinkútra elsősorban az idei magyar Forma I futam idején vár nagy feladat, hiszen az első augusztusi hét végén legalább 40 ezer külföldi gépkocsi érkezik hazánkba. Az idei autós idegenforgalmi szezonra tovább bővülnek az Áfor közúti szolgáltatásai. A vásárlók számára a legbiztatóbb hír, hogy a vállalat a még tökéletesebb kiszolgálás és áruellátás érdekében az idén már 75 töltőállomáson honosította meg az úgynevezett jövedelemérdekeltségű rendszert. — Ezeknél a kutaknál gazdagabb áruválasztékra, rugalmasabb kereskedésre, gyorsabb kiszolgálásra számíthatnak a vásárlók. Az idén egyébként már valamennyi Áfor-benzinkút árusít autóápolási és felszerelési cikkeket. Az autókhoz gumiabroncsot, országszerte 197 töltőállomáson lehet venni. Az egész évben üzemelő autómosók mellett a nyári szezonban az idényjellegű szabadtéri mosókat is üzemibe helyezik, főleg a Balaton mentén és az idegenforgalmi központokban. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult a palackos pb-géz cseréje és a kis turistapalackok helyszíni utántöltése az Áfor-nál'. A korábbi 70 benzinkút helyett ma már 90 töltőállomáson lehet palackot cserélni. Nyári szolgáltatásokról lévén szó, figyelmet érdemel az Áfor „üdítőital-programja”. A legforgalmasabb országutak mentén 20 benzinkút eszpresszóval, snack- bárrall, vagy autós étteremmel várja a betérőket. Ezeken kívül 90 olyan töltőállomás van, ahol hűtőpultból üdítőitalokat is árusítanak. A nyári „benzinkút-menet- rendben” sok olyan Áfor- állomást is találhatunk, ahol a klasszikus autóscikkeken kívül idényholmikat, vagy mezőgazdasági termékeket kínálnak. Ilyen például a virágföld, a műtrágya, vagy a különféle vetőmagok, apróbb kerti eszközök. Budapesten 18, vidéken 110 üzemanyagtöltő állomás tart efféle cikkeket. Az Áfor nyári felkészülése kapcsán két apró hír, de nyilván sok vásárló örömmel veszi. Az egyik, hogy az üzemanyagtöltő-á llomásók ezen a nyáron is foglalkoztatnak diákfiatalokat kisegítőként. ök elsősorban olyan apró szolgáltatásokat nyújtanak a betérő vásárlóknak, mint például a szélvédőüvegek, a lámpák megtisztítása, az olajnívó ellenőrzése és a többi. A másik, elsősorban a dízeljárművekkel hozzánk érkező külföldi turisták számára hasznos információ. Néhány éve hatósági rendelkezésre a külföldi rendszámú dízelüzemű gépjárművekhez Magyarországon üzemanyagot csak az e célra rendszeresített, és valutáért árusított dizel-üzem- anyag-jegyekre árusítanak az Áfor kútjai. Ezeket a jegyeket a külföldi turisták a Magyar Nemzeti Bank, az OTP és az Ibusz valutaváltásra jogosult helyem szerezhetik be. 1988. május 31., kedd Optimális foglalkoztatás n hivatalosnak minősíthető legújabb adatok szerint hazánkban jelenleg 11 ezer körül van az elhelyezkedésre várók száma, ám a tévedés különösebb kockázata nélkül még legalább 10 ezer emberrel számolhatunk, azokkal, akik valami okból elkerülik a nyilvántartást is elvégző munkaközvetítőket. További 10-15 ezer azok száma, akik soha, vagy hosszabb ideje nem voltak munkaviszonyban, ám most — a családi költségvetés diktálta kényszerűség miatt — mégis elhelyezkednének. Ök többnyire szakképzetlenek, háztartásbeliek, akiknek azért sem lehet sok reményük az elhelyezkedésre, mert a lakóhelyükön, vagy ahhoz viszonylag közel nem találhatnak semmiféle munkahelyet. Óvatos becslések szerint tehát mintegy 30-35 ezerre tehető a munkanélküliek száma. Ez még mindig nem túl nagy szám, hiszen jelenleg több mint 50 ezer szabad munkahely van az országban. De például a szabolcsi, vagy a borsodi munkanélkülit aligha nyugtatja meg, ha tudja, hogy a fővárosban gond nélkül elhelyezkedhetne. A szakképzetlen segédmunkás sem vigasztalódhat azzal, hogy az átképzési rendszer révén majd keresett szakmunkássá válhatj Az utóbbi megjegyzés már csak azért is idekívánkozik, hogy jelezzük: létezik és működik ugyan valamiféle foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer, ám félő, hogy ennek kiépítése megkésett. Igaz: legutóbb ez ügyben lényeges változások történtek. A felmondási idő meghosszabbításához már nem feltétel, hogy legalább tíz embert bocsássanak el egyszerre. Már az év elején formálódtak az újrakezdési támogatással kapcsolatos elképzelések, akkor még személyenként 150 ezer forinttal számolva. Később 300 ezer forint kamatmentes hitelben állapították meg azt az összeget, amely — bizonyos feltételek esetén •— vállalkozási kölcsönként folyósítható a munkanélkülieknek. A szakértők prognózisai szerint már az év végéig is jelentősen emelkedik a munkanélküliek száma. Egyes számítások szerint elérheti a 40-50 ezret, a borúlátóbbak ennél is többre számítanak. És ez már nem jelentéktelen gond. Ráadásul a munkanélküliek várható szaporodása, fájdalom, nem az olyannyira kívánatos szerkezetátalakítás felgyorsulásának a következménye. A létszámcsökkentési akciók szinte kizárólagos célja, hogy mindazoknak, akik a munkahelyükön maradhatnak, valamicskével több bért fizessenek a munkáltatók. Ez is szempont, csak hát — jelenlegi körülményeink ismeretében — a gazdasági racionalitást bizony nélkülöző szempont... Most az a nagy kérdés, hogy megbarátkozunk-e végre a munkanélküliség gondolatával egy racionálisabban, hatékonyabban működő gazdaság érdekében, vagy — főleg ideológiai, politikai megfontolásokból — arra az álláspontra jutunk, hogy ez a mi társadalmunkban még átmenetileg sem fogadható el. Töprenghet az állampolgár, hogy voltaképpen miről is van itt szó? Elfogadhatatlan az, ami végül is létező és gondokat okozó társadalmi jelenség? Van itt valamiféle ellentmondás, egy régi ideológiai beidegződés. Ezt jelzi az egyre sürgetőbb munkanélküli segéllyel kapcsolatos bizonytalanság. Mert ugye, ha egyszer van munkanélküli segély, akkor bevallottan létezik a munkanélküliség is. Másodszor, ha intézményesítik és persze állampolgári jogon garantálják — mert másképpen mi lehet a megoldás — a munkanélküli segélyt, akkor mi a garancia arra, hogy sokan nem ezt a jövedelemforrást tekintik majd megélhetési lehetőségnek? És általában: a munkanélküli segély bevezetésével vajon nem a közveszélyes munkakerülők járnak-e jól? Meglehet, hogy lesznek, akik kihasználják a munka- nélküli segély adta — és nyilván nagyon szerény — megélhetési lehetőségeket, ám ezt csak ideig-óráig tehetik. (Sehol a világon nincs élethossziglan járó munkanélküli segély!) Másrészt gondoljunk csak az 1956. utáni időkre: akkor is létezett munkanélküli segély, sőt az ezzel kapcsolatos rendelkezés több mint másfél évtizedik volt érvényes. 4 És mégsem volt jellemző a segélyezettek megengedhetetlenül nagy száma! S nem csak azért, mert az akkori segély összege már a hatvanas évtized elején sem garantálhatta a legelemibb létfenntartást sem. V olt alkalmunk megkérdezni az illetékes államigazgatási szakembert; szerinte itt és most szükség van-e a munkanélküli segélyre? A válasz: feltétlenül, már csak azért is, mert az 1986-ban bevezetett elhelyezkedési támogatás is a munkanélküli segély egyik — igaz: csak korlátozott — formája. Az igenlő válasz persze korántsem jelenti azt, hogy ne lenne továbbra is cél a teljes foglalkoztatás fenntartása. De tudni kell — és erre fel kell készülni! — ha a gazdasági szerkezetváltás, vagy a szándékoltnál lassúbb gazdasági növekedés, esetleg a társadalmi beilleszkedési zavarok miatt emberek tízezrei maradnak munka nélkül, akkor elemi megélhetésükről, egyáltalán: a létbiztonságról igenis gondoskodni kell. A teljes foglalkoztatás látszatának fenntartása miatt nem szabad sorsukra hagyni az embereket, vagy éppen — végső megoldásként — életkörülményeiknek és egészségi állapotuknak nem megfelelő munka végzésére kényszeríteni őket. Az elmondottakból az következik, hogy az előbb- utóbb megjelenő munkanélküli segély összege nem lehet olyan alacsony, mint volt például 1956 után. Az érvelést erősítendő figyelmeztetésként csak annyit,' hogy már manapság is jóval több a munkanélküliek száma, mint amennyiről hivatalosan tudomásunk lehet. A méltányos munkanélküli segély sem anyagilag, sem erkölcsileg sem teheti tönkre az országot.' Már csak azért sem, mert az emberek nagy többsége munkát vállalóként és nem ingyenélőként gondolkodik. Vértes Csaba
