Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Befejeződött a bérreform-tanácskozás Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács előterjesztést vitatott meg a költség­vetési reform téziseiről. Jóváhagyta a munka irányára, szervezésére és ütemezésére vonatkozó javaslatokat. Tudo­másul vette, hogy a pénzügyminiszter a munkálatok elvég­zésére költségvetési reformbizottságot hozott létre. A kormány módosította a kiemelt üdülőhelyekről szóló jogszabályokat. Az új rendelkezések növelik a helyi taná­csok önállóságát. ' (A kormányszóvivő tájékoztatója a 3. oldalon.) Hogyan növelhető az export? Szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban befejeződött az a háromnapos tanácskozás, amelyen neves közgazdászok, vállalati vezetők és társa­dalmi szervezetek képviselői vitatták meg a bérreform kérdéseit. A konferencia ta­pasztalatait Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal bér­reformtitkárságának tagja összegezte az MTI munka­társának. Elmondta: a konferencián arra a megállapításra jutot­tak, hogy a bérreform meg­valósítása társadalmi, gaz­dasági és politikai okokból egyaránt indokolt. Halaszt­hatatlanná teszi a gazdaság­ban tapasztalható teljesít- ményhiánv, s ezzel össze­függésben az érdekeltség hiánya, az egyre nehezedő megélhetés, a bérarányok eltorzulása, s a mindezekből adódó társadalmi feszült­ség. A tanácskozás megerősí­tette annak a távlati bérre­formkoncepciónak a fő irá­nyait, amelyet az ÁBMH mellett működő bérreform­titkárság dolgozott ki. Esze­rint az állami bérpolitika funkciója a gazdaságilag ra­cionális és egyben társadal­milag méltányos bérszínvo­nal és bérarányok kialakí­tása kell hogy legyen. A vál­lalatoknak biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a bérekkel szabadabban, a többi költségtényezőhöz ha­sonlóan gazdálkodhassanak. A bérarányok és a bérszín­vonal alakításában nagyobb szerepet kell kapnia a mun­kaerőpiacnak, a munkaerő iránti kereslet és kínálat alakulásának. Az is szüksé­ges, hogy az érdekegyeztetés által növekedjék a bérszín­vonal és a bérarányok alakí­tásának társadalmi megala­pozottsága. A konferencia vitájának egyik legsarkalatosabb pont­ja az volt, hogy a'bérpoliti­ka és a bérmechanizmus megújítása nélkül a stabili­zációs és kibontakozási program nem valósítható meg. A jelenlegi központi korlátozó bérszabályozás he­lyett minél előbb a bérek olyan szabályozását kell ki­alakítani, amely vállalaton belül lehetővé teszi a telje­sítmények megfelelő ösztön­zését. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérreform csak egv átfogó reformfo­lyamat részeként valósítható meg. Alapvető feltétel a gaz­dasági mechanizmus olyan általános reformja, amely- I ben a vállalati magatartást elsődlegesen a piaci környe­zet és nem a költségvetés, il­letve az állami irányítás ál­tal teremtett adminisztratív kényszer határozza meg. E reformfolyamaton belül alapvető fontosságú olyan tulajdonosi, vagyoni érde­keltség létrehozása, amely - visszafogja a béremelésre irányuló munkavállalói tö­rekvéseket. Eltérő vélemények hang­zottak el a jelenlegi bérkü­lönbségek megítélésével kap­csolatban is. A felszólalók többsége azon az álláspon­ton volt, hogy a jelenlegi bérarányok túlzottan szűk lehetőséget adnak a teljesít­mények lehetséges mennyi­ségi és minőségi különbsé­geinek kifejezésére. A Magyar Gazdasági Ka­marában szerdán Zányi Jenő alelnök tájékoztatta az új­ságírókat a Kamara ügyve­zetőségének a gazdasági tár­saságokról szóló törvény ter­vezetével, valamint az ex­portteljesítményének alaku- j lásával kapcsolatos állásfog­lalásáról. Mint ismeretes, az idei első negyedévben jó eredmények születtek a kon­vertibilis exportban. Ebben nagy mértékben szerepet ját­szott az, hogy a múlt eszten­dő utolsó hónapjaiban a ter­vezettnél lényegesen többet importáltak a vállalatok. A kamarai szakemberek ebből arra következtetnek, hogy a külgazdasági egyensúlyt el­sősorban a konvertibilis kül­kereskedelmi forgalom nö­velésével — tehát az export és az import egyidejű fel­futtatásával — lehetne a kí­vánt mértékben javítani. A jelenlegi termékszerkezet ad­ta exportlehetőségeket sem használják ki a vállalatok, többek között a szűkös im­portbeszerzések miatt. A Ka­mara számos módszert ajánl az export felfuttatása érdé- j kében, így például speciális zárt pénzügyi elszámolási rendszerek létrehozását, a bartel üzleteket, az állami vállalatok részvénytársaság­gá alakítását, ,s a részvények egy részének külföldi érté- ’ kesítését, vállalati céghitelek igénybevételének és folyósí- j fásának engedélyezését a külföldi (pénzügyi elszámo- ] lásokban. Elmondta: a bérreform­mal kapcsolatos jelenlegi vi­ta alapján úgy tűnik, jövőre csak a bérmechanizmus át­alakítására készül a kor­mányzat. Ezzel a Kamara nem ért 'egyet. Arra lenne szükség, hogy a versenyszfé­rában teljes mértékben meg- < szűnjön a bérszabályozás, a bér ugyanolyan termelési költséggé váljon, Jnint min- : den más ráfordítás, s fel- - használásáról a vállalatok saját jövedelmezőségi érde­keiket figyelembe véve dönt­senek. Hosszabb távon pe­dig ezt a rendszert más te­rületekre is ki kell terjesz­teni. Befejezés előtt a tavasziak vetése késcsabán 185 milliméter csapadék hullott, mindez 37 milliméterrel haladja meg az ötvenéves átlagot. Ennek ellenére, mivel áprilisban kevés volt a csapadék, a ta­lajok nagy része száraz. A vetésekre jól jönne az elkö­vetkező napokban a kiadós eső. A régi gazdák szerint ugyanis a májusi eső ara­nyat ér! V. L. Az elmúlt napok kedvező időjárását igyekeztek ki­használni megyénk mező- gazdasági nagyüzemei. Mint a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyán Hankó László osztály­vezető-helyettestől megtud­tuk, ezen a héten befejező­dik a kukorica és a napra­forgó vetése. Jelenleg már földben van a 26 ezer hektár napraforgó 90-95 százaléka, és a 110 ezer hektár kukori­ca 95-96 százaléka. Földbe került a szója 80 százaléka és a szántóföldi zöldségfélék 60 százaléka. A gazdaságokban befeje­ződött az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtása. A búzában megjelent a napra­forgó árvakelés, ellene az el­következő napokban kezdő­dik meg a védekezés. A ga­bonaféléknél a vetésfehérítő bogár kártétele lépett fel. Az átlagosnál sűrűbb állomány miatt szórványos liszthar- matfertőzés tapasztalható. Várható, hogy a hirtelen fel- melegedés hatására tovább terjed a gombafertőzés. Az április 25—26-i lehűlés fagykárokat okozott a már kikelt cukorrépában és a gyümölcsösökben. A cukor­répánál 300-400 hektár újra- vetéssel kell számolni, emel­lett kár érte a kajszit és az őszibarackot, de a virágzó meggy, cseresznye, alma és körtefélék terméskilátásait is csökkentette a lehűlés. 200 hektár mákterületen részle­ges fagyást észlelték. A márciusi erős időjárás után áprilisban behozták le­maradásukat a mezőgazda- sági üzemek. Vetőmaghiány nem gátolta a munkát, né­hány alkatrész hiánya vi­szont gondot jelentett a ter­melő üzemekben. Legújab­ban a felmelegedés hatására erős cukorrépabarkó-fertő- zöttség lépett fel. Szeren­csére a répabarkó ellen használatos növényvédő szer, az Azodrin megérke­zett a Békéscsabai Agroker- hez. Az idén január elseje és április 30-a között Bé­Befejeződött a cirok vetése az Orosházi Oj Elet Tsz-ben Fotó: Veress Erzsi Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete két napig Békés megye vendége volt. Programja befejező napján, tegnap Nagyszénásra látogatott el. Képünk a helyi Október 6. Termelőszövetkezet 2-es számú központjában ké­szült, ahol Hegedűs Béla, a tsz elnöke (balról) fogadta a nagykövetet (középen), akit elkísért Nagy Jenő (jobbról), a megyei pártbizottság titkára is Fotó: veress Erzsi Gondok a szakmunkásképzésben Oldani kellene a szak­munkásképzés központi elő­írásain, melyeken az utób­bi évtizedekben semmiféle változás nem észlelhető. Ezeket a következtetéseket vontuk le a megyei tanács mellett működő termelési és ellátási bizottság tegnap, május 4-én Békéscsabán tar­tott ülésén, melyet Györfi Károly, a Teszöv titkára, a teb elnöke vezetett. A társadalmi erőket tö­mörítő munkabizottság előtt a Békés Megyei Tanács négy osztályvezetője —* Vá­mos László művelődési, dr. Molnár Margit munka­ügyi, Antal József mezőgaz­dasági és élelmezésügyi és dr. Tóth János ipari — egy­ségesen szerkesztett írásos előterjesztésben számolt be a megyében folyó középis­kolai és szakmunkásképzési helyzetről. Volt miről szá­mot adni, hiszen az oktatás­nak ez a területe igen ellent­mondásosan fejlődött. Az oktatás szükségességének megítélésében nem alakult ki nézetazonosság a termelő üzemek, az intézetek és az oktatást szervező hivatalok között. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a megye szakmun­kásszükségletét nem hely­ben, hanem Budapesten ha­tározzák meg, írják elő, hogy milyen szakmákra hány tanulót képezzenek. Ezek az előírások rendsze­rint nem találkoznak a me­gye ipari, szolgáltató és mezőgazdasági igényeivel. Csakis ezért fordulhat elő, hogy egyes szakmákból túl­képzés, más, a megye gaz­daságát érintő szakmákból, melyek képzését, beiskolázá­sát ugyancsak nem bízzák a megyére, évről évre hiány van. A napirend vitájában többen szót kértek és el­mondták véleményüket. A szakmunkásképzés szervezé­sében több önállóságot sür­gettek. Ebben az időben kü­lönösen azért is fontos errőL beszélni, mert a demográ­fiai hullám az általános is­kolákból a közép- és a szakmunkásképző iskolákba tevődik át. A fiataloknak a megye szükségletei alapján és a fejlődés irányát látva kellene a pályaválasztásról Varrógépet nyert a zebracslkos délutáni ruha az Air France versenyén Jó ideje — pontosabban 1982 óta —, hogy az Air France légitársaság meghir­deti a fiatal, 31 év alatti di­vattervezők nemzetközi ver­senyét; idén délutáni — fo­gadásra. ünnepélyre, s mondjuk lovasversenyre il­lő — ruhákra várnak, eddig nem látott, sikeres, s ked­vező vevőkörre váró model­leket. A színes rajzterveket, műleírással, anyagmintával, rövid életrajzzal együtt, szeptember 9-éig kell bekül­deni a légitársaság buda­pesti képviseletére. Ezt kö­vetően Sárváry Katalin ve­zetésével — aki az Iparmű­vészeti Főiskola tanára — szakmai zsűri osztályoz, s dönt arról, melyik a leg­jobb 50 modell, amelyeket persze kivitelezni is kell, adott méret szerint. Novem­berben bárki meggyőződhet arról, ezek közül melyik a legjobb, 10 modellt pedig a Párizsi Kongresszusi Palo­tában is felvonultatnak — decemberben. A legtetszető­sebb ruhaköltemények meg­álmodóira tisztes jutalom vár — a legeslegjobbra pél­dául 15 ezer francia frank, s egy év tanulmányi lehetőség a párizsi divatiskolában, de érdemes forgatnia az eszét a többi nevezőnek is, hiszen külön díjazzák a legjobban tervezett ruhát, a legerede­tibbet, a legkreatívabbat is. A részletekről tartottak tegnap sajtótájékoztatót a Duna Intercontinentál Szál­lóban; Hemeret Tharaldsen, az Air France, Erica Damet, a Parfüms Nina Ricci — a verseny magyar támogatója —, André Paillarol, az Air France budapesti irodájának képviselője és Sárváry Ka­talin, az Iparművészeti Fő­iskola képviselője. S aki ezek után úgy hinné, bár­milyen ügyesen tervez is délutáni ruhákat, ez a ver­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents