Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
1988. május 4„ szerda o Jó ütemben épül a leendő MO-ás autópálya, a körgyűrű két dunai hídja. Bár az utóbbi hetek magas vízállása megnehezítette az építkezést, a Hídépítő Vállalat dolgozói tartják a tervezett határidőt. A ráckevei Dunaág felett átívelő 500 méter hosszú vasbeton szerkezetű híd szabadon betonozott technológiával épül. Jelenleg a pillérjeit készítik MTI-fotó: Kerekes Tamás „Warcia” öszvérautó Wartburg Dacia-motorral Dacia-motorral működő környezetkímélő Wartburg személygépkocsi prototípusát mutatta be kedden a sajitó képviselőinek a pécsi Panmonautó. A mecsekaljai gépjárműjavító vállalat azzal a céllal fejlesztette ki a „Warcia” névre keresztelt öszvérautót, hogy példát mutasson a hazánkban futó több mint negyedmillió Wartburg gépkocsi környezetkímélőbb négyütemű autóvá való átalakítására. Az eddig 5000 kilométeres próbafutást teljesített prototípus a tapasztalatok szerint jobb teljesítményű az eredeti gépkocsinál, nemcsak kevésbé szennyezi a levegőt, hanem gazdaságosabb is. Az átalakítási lehetőség további előnye, hogy segíthet az új motorra váró wartburgosokon, mivél kétütemű motor jelenleg egyáltalán nem kapható, s akadozik a felújításhoz szükséges alkatrészek ellátása is. A vállalat a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közbenjárását kérte ahhoz, hogy a hétezer forintra rúgó ÁFA elengedésével csökkenteni lehessen az átalakítás 45 ezer forintos költségét. További költségcsökkentést jelenthetne a 2100 forintos átalakítási engedélyezési díj eltörlése, illetve a motort szállító külkereskedelmi vállalattal történő árcsökkentő megegyezés. Mindezekről már tárgyalnak, s közben megkezdték az ugyancsak kétütemű motorral szerelt Barkas furgonok Dacia motorral való járatásának kísérleteit is. A Pannonautó az idén 50 Wartburg átalakítását tervezi, de amennyiben több igény lesz rá, akár háromszázat is vállalni tudnak. A Dacia motorokat gyártó román cég késznek mutatkozott a már rögzített mennyiségen felül megrendelt motorok leszállítására. A Pannonautó a közeljövőben megkezdi a Trabant gépkocsik „négyüteműsítésé- nek” kísérleteit is. Oz MSZBT munkáról beszélgettek... Az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei, a Penza Klub vezetőségi tagjai, valamint a barátsági mozgalomban tagcsoportként működő vállalatok, intézmények párttitkárai találkoztak tegnap Békéscsabán, a városi pártbizottság agitáció és propaganda központjában. A résztvevőket Tóth Jolán, az MSZMP városi bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Pirityi Károlyné társadalmi munkatárs szólt a városban dolgozó tagcsoportok munkájáról, s a jövő feladatairól. A résztvevők ezt követően megismerhették többek között a Penza Klub ez évi munkatervét, illetve a „Szovjetunióval a leszerelésért” című rendezvény programját, melyet Békéscsaba, Békés illetve Gyula MSZBT-tagcsoportjainak részvételével tartanak meg május 9-én Békéscsabán, az Ifjúsági Házban. Megyénk vendége a Szovjetunió nagykövete A Hafe békéscsabai gyárában, dr. Jakab Katalin igazgató és Hergyán János fejlesztési mérnök (jobb szélen) társaságában Fotó: Gál Edit Borisz Ivanovics Sztukalin éppen a mai napon 65 éves. A Szovjetunió voronyezsi területén született, itt élt és dolgozott 1960-ig, leszámítva négy és fél esztendőt, amelyet a fronton töltött. A háború után a voronyezsi pedagógiai főiskola történész szakát} szerzett diplomát. Üjságíróként dolgozott szükebb hazájában, majd 1960-ban került Moszkvába, ahol különböző párt- és állami funkciókat töltött be, de munkaterülete mindig a propaganda, a sajtó volt. Az SZKP KB propagandaosztályán a sajtó, rádió tevékenységével foglalkozó alosztályt vezette, volt a Pravda főszerkesztő-helyettese, utána miniszteri rangban a nyomdával és kiadással foglalkozó állami bizottság vezetője, 1982-től pedig újra a párt központi bizottságának propagandaosztályán kapott felelős beosztást. 1985-ben nevezték ki a Szovjetunió magyarországi nagykövetének. Családos, felesége elkísérte budapesti állomáshelyére, felnőtt gyermekeik, unokáik Moszkvában élnek. (Folytatás az 1. oldalról) Dobos Gyula vezérigazgató egyéb témák mellett arról beszélt, hogy jó a kapcsolat, az együttműködés a szovjet partnerekkel, ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy az ötéves tervciklusok fordulói nem zökkenőmentesek, ilyenkor mindig visszaesés tapasztalható. Késő délután, a HAFE- látogatás után érkezett ven- ' déglátói társaságában a nagykövet Újkígyósra, az Aranykalász Tsz-be, ahol a község és a mezőgazdasági nagyüzem vezetői fogadták a vendéget, élen Ruck Jánossal, az Aranykalász Tsz elnökével. A 6 ezer lakosú települést, a 9 ezer hektáron gazdálkodó téeszt, s annak főbb termelési adatait és a háztáji gazdálkodást a közös gazdaság elnöke mutatta be. A vendég többek között arról érdeklődött, hogyan próbálnak védekezni az aszály ellen, a háztáji gazdálkodásban miként sikerült a közös és az egyéni érdekeket egyeztetni, s végül arra is kíváncsi volt, milyenek a szociális körülmények? A válasz után a nagykövet annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon nagy előrelátással hajtották végre a mezőgazdaság átszervezését,- s hogy a kollektív nagyüzemek jogosultságát igazolják a termelési eredmények. Vonzónak minősítette azt az összhangot is, amelyben a háztáji és a közös gazdaságok működnek hazánkban — ezt a tapasztalatot szeretnék a Szovjetunióban is hasznosítani. A szovjet nagykövet programja ma folytatódik megyénkben; délelőtt Nagyszénásra látogat. T. I. „I diákoknak meg kell tanulni politikusán gondolkodni!” Marxista oktatás — változás előtt Az utóbbi egy-két évben a nagyvilágban és hazánkban — ha nem is földrengésszerű, de — rendkívüli jelentőséggel bíró változások történtek. Ezek az események, új megközelítési módok., elgondolások mind a nemzetközi politikában, mind Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális életében szembeötlők. Oldalakat tenne ki, ha mindezeket akár csak tételesen sorolnánk is fel. Felsőoktatási intézményeinkben ezekkel a kérdésekkel a tudományos szocializmus tantárgy keretében foglalkoznak. Dr. Cseuz Imrével, a DATE Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola docensével arról beszélgettünk, hogy ez a tárgy — tantervei, tankönyvei, oktatási módszerei — mennyiben felel meg korunk követelményeinek. — Hogy finoman fogalmazzak, nem túl népszerű a tudományos szocializmus, a tanítása éppen ezért hálátlan dolog. A fiatalok ugyanis csak azt tapasztalják, meg kell1 húznunk a nadrágszíjat, csökken az élet- színvonalunk, és az a véleményük, hogy a szocializmus nem tudta megoldani az évek során felszínre kerülő problémákat. Nehéz elhitetni velük, hogy a súlyos gondok nem ezen társadalmi rendszer alapvető hibáiból, tévedéseiből fakadnak, hanem abból, hogy nem tudtunk idejében váltani, képtelenek voltunk a világgazdasági kihívásokra megfelelő választ adni, és politikai intézményrendszerünket a kor követelményei szerint átalakítani. — Milyen frissek a tankönyvek, történt-e az utóbbi időkben a tantervben mó- dosítás? — A könyvek 8-10 éve íródtak, akkor még viszonylag korszerűek voltak, ma mór alig használhatók. A legfőbb probléma velük az, hogy nem tudják a marxizmus szellemét átadni, csak a kivonatát köziik. Kategóriákat, definíciókat állítanak fel, holott a marxizmus nem halott dogma. Bár sok minden nem úgy alakult, ahogy a klasszikusok hajdanán elképzelték, eszmei arculata ma is élő, eleven^ főbb irányvonalai változtatás nélkül alkalmazhatók a jelen korban is. Sajnos a tantervűnk sem módosult az elmúlt néhány évben, ezért rá vagyunk kényszerítve arra, hogy önállóbbak legyünk mi tanárok, és erre ösztönözzük a tanulásban a diákokat is. — Sokat beszélünk mostanában a demokrácia alap- követelményeiről, a nyílt- ságról, a nyitottságról. Mennyire _____érvényesülnek e zek az elvek az oktatásban? — Egyre jobban. Az előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon számos olyan témát megbeszélhetünk, amelyek még a közelmúltban is tabunak számítottak. De ahhoz, hogy a diákok megismerjék hazánk és a világ helyzetét, szükség is van az őszinteségre, az egyenes beszédre. Ugyanakkor nekünk tanároknak is problémát okoz, hogy számos rendkívül fontos eseményről nem értesülünk, vagy csak félhivatalos, illetve szóbeszéd útján terjedő információink vannak. Akkor vagyunk bajban, amikor a hallgatók kérdeznek meg bennünket ezekről a dolgokról, s mi sem tudunk több konkrétummal szolgálni. Bár meg kell említeni, az utóbbi időkben javult a helyzet, a tájékozódás egyszerűbb, könnyebb lett.- Másképpen, más értelmezéssel kell most ezt a tantárgyat tanítani, mint tíz évvel ezelőtt? — Igen, mindenképp, hiszen most számos gazdasági, kül- és belpolitikai társadalmi kérdést másképp látunk, mint akár egy évtizede. Fölösleges lenne ezeket részleteznem, hiszen aki nyitott szemmel jár, az biztosan tudja, mire gondolok. Balogh Tamás és Varga Attila másodévesek, őket — a többségtől eltérően — érdekli ez a tantárgy, aktívak az órákon, és a véleményüket sem rejtik véka alá. Először arról érdeklődtem tőlük, melyek azok a problémák Magyarországon, amelyek leginkább foglalkoztatják a fiatalokat. — Szerintem ugyanazok, amelyek az idősebbeket — kezdi Balogh Tamás. — A pórt által meghirdetett gazdasági-politikai változások, és elsősorban az adórendszer. — Hogyan vélekedtek ti az említettekről? — Ez az adórendszer — úgy gondolom — nem erre a gazdaságra méretezett, túlzottan kemény feltételeket szab a gazdálkodó szervezeteknek, de a magánszemélyeknek is. A párt feladata, hogy az ország gazdaságát kihúzza a bajból, hiszen beleszólása van minden döntő fontosságú kérdésbe. — Az MSZMP ideológiai téren is új programot akar bevezetni — kapcsolódik a beszélgetésbe Varga Attila —, mivel az eddig meghirdetett eszmék egy részét — mint ahogy ezt nyíltan beismeri — túlhaladta az idő. Az adórendszerrel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy az inkább az állam érdekét védi, nem az emberekét. — Az államot emberek alkotják... — Ez igaz, de az állampolgárok érdekei ezáltal csak nagyon közvetetten jutnak kifejezésre.- Az ország gazdasága, politikai intézményrendszere hogyan tudna megújhod- ni? — Az embereket — feleli Tamás — érdekeltté kellene tenni a jobb, hatékonyabb munkában, amit a bérezés differenciálásával lehetne leginkább elérni. Ehhez kapcsolódik a teljes foglalkoztatás problémája. Ez egyrészt elismerésre méltó szocialista vívmány, ugyanakkor gátolja a hatékonyságot. A felépítményről: az egypártrendszer a szocializmus egy bizonyos fejlődési szakaszában mindenképp beválik. Az a döntő, hogy ez a párt hogyan viszonyul a kialakult helyzethez, mennyire veszi figyelembe a dolgozók problémáit, igényeit. — Olyan politikára van szükség — vág közbe Varga Attila —, amely a gazdasághoz igazodik, s akkor meggyőződésem, hogy kilábalunk ebből a helyzetből. — A tudományos szocializmus órákon megvitatjátok ezeket a kérdéseket? — Igen — válaszol ismét Balogh Tamás. — Azért szeretjük ezeket az előadásokat, szemináriumokat, mert nem ragaszkodunk szigorúan a könyv tematikájához, hanem mindig azokat a témákat vitatjuk meg elsősorban, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tartanak számot, leginkább foglalkoztatnak bennünket. Az aktuális eseményekre helyezzük a hangsúlyt, így minden fontosabb téma terítékra kerül. Cseuz Imrének tolmácsoltam diákjai véleményét. —■ Örülök, hogy ilyen őszintén elmondták gondolataikat, de sajnos nem ez a jellemző a többségre. Éppen ezért kellene megreformálni a tantárgyat, hogy a diákok az iskolából kikerülve ne csak gazdasági, hanem politikai vezetők is legyenek egyben. Ennek a követelménynek — mint már több fórumon is hangoztattam — talán jobban megfelelne a politikai elmélet, vagy a politológia oktatása. De nem is az elnevezés a lényeg, hanem olyan oktatási szisztéma, hogy a diákok el tudjanak igazodni a mai világban, ismerjék a jelenkor viszonyait, megtanuljanak politikusán gondolkodni, képesek legyenek a közéletiség követelményeinek megfelelő magatartást tanúsítani. Bundula Csaba
