Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-04 / 105. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁJUS 4., SZERDA Ara: 1,80 forint XML ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Megyénk vendége a Szovjetunió nagykövete Borisz Sztukalin látogatása a HOFE-ban és az Újkígyési Aranykalász Termelőszövetkezetben Fogadás a megyei pártbizottságon. Jobbról a második Borisz Sztukalin Magas rangú vendéget köszönthettünk tegnap megyénkben : kétnapos látogatásra Békésbe érkezett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A vendéget Békéscsabán a megyei pártbizottság székházéban Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára fogadta. A megye vezetői tájékoztatták a nagykövetet az országos pártértekezletre való felkészülésről; a megyei pártbizottság állásfoglalásáról, a megye párttagságának a tézisekről alkotott véleményéről. Átfogó képet kapott természetesen a vendég Békés megye politikai-gazdasági helyzetéről, szó esett a szovjetunióbeli Penza és Békés megye testvéri kapcsolatáról és arról is, hogyan lehetne a közvetlen árucserét megteremteni a két megye vállalatai, üzemei között. Tájékoztatást kapott a vendég a megyében élő nemzetiségekről, és kérdésére válaszolva a romániai áttelepültek helyzetéről is. A megyeszékhely egyik ipari nagyüzeme, a Hajtóművek és Festékberendezések Gyára 3. számú békéscsabai gyára, ahol a szovjet—magyar államközi szerződés alapján festőberendezéseket, komplett technológiai sorokat gyártanak a szovjet fél számára. Nem véletlen tehát, hogy a nagykövet tegnapi programja itt folytatódott. A gyárban Dobos Gyula, a HAFE vezér- igazgatója és dr. Jakab Katalin, a békéscsabai gyár igazgatója köszöntötte és tájékoztatta a vendéget az országos vállalat, illetve a békéscsabai egység termeléséről, exportjáról, kereskedelmi kérdésekről, a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatról. A HAFE évente 1,2 milliárd forint, vagyis mintegy 40 millió rubel értékű forgalmat bonyolít le a Szovjetunióval, zömében a járműipar, a mezőgazdasági gépipar, valamint a háztartási gépgyártás számára szállítanak festőberendezéseket. A békéscsabai gyár részaránya ebből az 1,2 milliárdos forgalomból évente 250-300 millió forint. A tájékoztató után üzemlátogatást tett a nagykövet, majd — részben, az itt tapasztaltak nyomán — kötetlen beszélgetés következett. B. Sztukalin kitért egyebek között Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő áprilisi magyarországi látogatására. Elmondta: a kormányfő a magyar vezetőkkel szót váltott arról is, hogyan lehetne közvetlen kapcsolatokat kiépíteni, s hogy számos konkrét kérdéssel, így például a közös gépkocsigyártással is foglalkoztak. (Folytatás a 3. oldalon.) Várhatóan május végén helyezik üzembe Békésszentandrá- son, a Tessedik Termelőszövetkezetben azt a két Valmont Lynear típusú öntözőrendszert, melynek szerelési munkálatait a napokban végzik a gazdaság dolgozói a KITE szakembereinek irányításával. így ebben az esztendőben 329 hektáron termesztenek szuperintenzív rendszerben kukoricát. Az egyik berendezés ezeregyszáz, a másik nyolcszáz méter szélességben öntözi majd a vetést Fotó: Veress Erzsi A nemzetiségi politika részeként Kongresszusra készülnek a német nemzetiségiek A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége előreláthatóan 1988. december 3-án és 4-én rendezi meg 7. kongresszusát Budapesten. A feladatok „ megbeszélése céljából tegnap Békéscsabára érkezett Wohlfahrt János, a szövetség titkára, akit Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára a felkészüléssel kapcsolatos tennivalókról tájékoztatott. Amint elhangzott, a nemzetiség helyzetéről már több megyei szintű testület is tanácskozott. A tervek szerint Imájus 27-re és 30-ra összehívják a szlovákok, németek és délszlávok, illetve a románok lakta településeink (párt- és tanácsi vezetőit, népfronttitkárait, hogy megbeszéljék a helyi nemzetiségi választógyűlések előkészítésének teendőit. Az elképzelések szerint a Békés megyében élő német ajkú lakosságot a decemberi értekezleten hat küldött képviseli, s közülük egy személy tagja lesz az országos választmánynak is. , —y—n Megújulóban a szövetkezetpolitika Elvetették a cukorrépát „A jövő szövetkezeti modelljét kell megteremteni ugyanolyan előnyökkel, mint bármely más társulási formát. Ezt azonban csak az osztatlan szövetkezeti tulajdon keretein belül lehet megvalósítani, hiszen az eszköz- rendszer is erre méretezett. A módosított szövetkezeti törvény már lehetőséget ad arra, hogy a tagok vagyoni kötődését és érdekeltségét is erősítsék az egyes gazdaságok. Igazán csak a nagyüzemi gazdálkodás alkothatja a magyar élelmiszergazdaság gerincét. A társulási törvénytervezet nagyobb szabadságot ad majd az ágazat különböző tulajdonformájú gazdálkodóinak az együttműködéshez, részvénytársaság, kft. vagy egyéb formában. Félő azonban, hogy a jelenlegi költség- és jövedelemviszonyok mellett a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társulások a külső • tőkebefektetéshez nem lesznek eléggé vonzóak, éppen az ágazat alacsony jövedelmezősége miatt. Békés megyében a termelőszövetkezeteknek erejükhöz és képességükhöz mérten a kiegészítő tevékenységet kell fejleszteniük. Azért, hogy az alaptevékenység egyre romló jövedelmezőségét ellensúlyozni tudják, és legalább részben stabilizálják eredményeiket” — mondotta dr. Eleki János, a TOT főtitkára, aki tegnap megyénkbe látogatott. Békéscsabán Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, akivel néhány órás megbeszélést folytatott a megye szövetkezeteinek helyzetéről. Ezt követően a főtitkár Kiss Sándornak, a megyei párt- bizottság titkárának kíséretében a Csorvási Lenin Tsz- be látogatott, ahol a megye szövetkezeti mozgalmának szakembereivel konzultált. Dr. Eleki János vitaindító előadását követően késő délutánig tartó, élénk eszmecsere folyt a szövetkezeti mozgalom gondjairól, időszerű kérdéseiről. Egységes volt a vélemény abban, hogy új, átütő szövetkezeti törvényre van szükség, ezért a közeljövőben egy rendkívüli szövetkezeti konferenciát kell összehívni. A viták során a megyei területi szövetség képviselői aggályuknak adtak hangot, amikor arról beszéltek, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek jelentős állami támogatásából az alapanyag-termelő szövetkezetek nem részesednek, holott nélkülük nem lenne mit gyártani, és tulajdonképpen azonos az ágaza- ,ti hovatartozás. Felvetődött a központi bérszabályozás kérdése is, mely a jelenlevők véleménye szerint, kerékkötője az igazi érdekeltség bevezetésének. Több szakember aggódott az elmaradott térségű, rossz termőhelyi adottságú szövetkezetek sorsáért, az ott dolgozó emberekért, lakóhelyükért. „A szövetkezetpolitika mindig falupolitiikát is jelentett, a kettőt nem szabad szétszakítani” — hangzott el. A foglalkoztatási gondok megoldására, új munkahelyek teremtésére még a jó szövetkezeteknél is kevés a pénz. A központi pénzforrások pedig a tényleges megoldáshoz egyelőre vajmi keveset jelentenek. A kormány mezőgazdasági munkaprogramja mellé új agrárpolitika megfogalmazása szükséges, a szövetkezeti és érdekképviseleti szerveknek egyaránt. (rákóczi) Gyors ütemben haladnak a tavaszi munkák; a gépek folyamatosan dolgoznak a határban és -egyelőre — bár ez nem mindenütt előny — még kisebb esők sem zavarják a vetést. A cukorrépa vetőmagja már országszerte földben van. A tervezettnél mintegy 20 ezer hektárral nagyobb területre vetették el a gazdaságok a cukorgyári alapanyagot, amelyre termeltetési szerződést kötöttek az iparral. A MÉM koordinációs bizottsága korábban megvizsgálta, hogy milyen következményekkel járhat ez a többletterület és úgy döntött: nem vállal felelősséget az innen kikerülő áru Borsáért. Az esetleges értékesítési gondok következményeiért a gyáraknak kell viselniük a felelősséget, ameny- nyiben az őszi időszakban a terméstöbblet elhelyezése korlátokba ütközne. A cukorgyárak, valamint a termelők ezúttal együttesen hozták meg a döntést,' bízva abban, hogy a növénytermesztésnek ebben az ágában érdekeltek — la kockázatot is betudva — a későbbiekben együttesen találják meg számításukat. „A vasút kapcsolta be az ország vérkeringésébe a Dél- Alföldet, s ezzel felvirágoztatta az ország ezen részének kereskedelmét és gazdaságát.” — olvashatjuk annak a programfüzetnek az első oldalán, ami a Szegedi MÁV Igazgatóság centenáriumi rendezvényeit ismerteti. A megemlékezés ünnepségsorozatával a rendezők a vasútnak és a vasutas elődöknek kívántak tisztelegni. A centenáriumi megemlékezések ünnepélyes megnyitójára május 4-én, ma délelőtt fél 11-kor kerül sor Szegeden a MTESZ Kígyó utcai székházában, ahol Lovász Lázár, vásútigazgató mond ünnepi beszédet. A jeles évfordulóra emlékezve ezen a héten két emléktábla-avatásra is sor kerül Szegeden. Az egyiket a MTESZ Csongrád Megyei Szervezete és a Szeged Megyei Városi Tanács állítja emlékül, a volt szegedi vasúti híd újszegedi hídfőjénél, május 6-án 12 órakor. A másik emléktáblát a MÁV Szegedi Igazgatósága avatja, az igazgatóság épületének előcsarnokában, szintén aznap, 14 órakor. Az ünnepségek mellett érdekes szakmai-tudományos előadássorozatot rendez a MTESZ Közlekedéstudományi Egyesülete, előbb Csongrád megyében (május 4-én és több más alkalommal), majd Bács-Kiskun és Békés megyében. A 100 éves MÁV igazgatóságot kulturális rendezvényekkel is köszöntik majd. A vasutas fotókiállításra, a területi vasutas ifjúsági találkozóra, a vasutas fúvós találkozóra, a képzőművészeti kiállításra és a vers- és prózamondó versenyre a nyári hónapokban kerül sor. Az utóbbiakról és a Békés megyei rendezvényekről részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. p. a. Százéves a MÁV Szegedi Igazgatósága
