Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. MÁJUS 21., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Pénteken folytatódtak a szakmai rendezvények a tavaszi vásáron. Több üzleti tárgyalás sikerrel befejeződött és szerződéseket írtak alá a partnerek. Többek között a Lenin Kohászati Művek az NSZK egyik legnagyobb kohászati cégének szállít 15 ezer tonna ötvözött és ötvözetlen acélt egy most aláírt 8 millió márka értékű üzletkötés eredményeként. Ebből az alapanyagból a felhőkarcolók, repülőgéphangárok építésénél használatos különleges minőségű betonacélokat állítanak elő. A nap folyamán több járműipari szerződést is aláírtak a BNV-n. A MOGÜRT a csehszlovák Motokov céggel állapodott meg 50 Ikarus 280-as autóbusz eladásáról. Ugyancsak a MOGÜRT, a Merkúrral közösen a lengyel FSM vállalattal 1850 Polski Fiat 126-ós személyautó behozataláról írt alá megállapodást. Üzletkötések a BNV-n Egységre, összefogásra és helytállásra van szükség lovábbi előrehaladásunkhoz Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson.^ Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke: Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, az MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az OKISZ elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; Lukács János, iaz MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mi- halics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lenard, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanacs elnöke; Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet házár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes, majd bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztő bizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó. írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. A szerkesztő bizottság tagja Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy ■a párt nézető testületéi megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjává- lasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjá- választásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, illetőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint ia létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát ia következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. ■ Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott emléküknek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet.------s----------------------------------------------------------------------------K ádár János előadói beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresz- szusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitűzött gazdasági és életszínvonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendszerünk a megváltozott i viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot, s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének meg- újítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyományainknak megfelelően — a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A párt- értekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pártértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell keresni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártértekezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet megkövetel, s amit az előzetes viták tanúsága szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a véleményben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a döntések halogatásából több kár származna, mint ameny- nyi hasznot az előkészítés el- nyújtása adott volna. Egyébként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezd(Folytatás a 2. oldalon)
