Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. MÁJUS 21., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Pénteken folytatódtak a szakmai rendezvények a tavaszi vásáron. Több üzleti tárgyalás sikerrel befejeződött és szer­ződéseket írtak alá a partnerek. Többek között a Lenin Ko­hászati Művek az NSZK egyik legnagyobb kohászati cégé­nek szállít 15 ezer tonna ötvözött és ötvözetlen acélt egy most aláírt 8 millió márka értékű üzletkötés eredményeként. Ebből az alapanyagból a felhőkarcolók, repülőgéphangárok építésénél használatos különleges minőségű betonacélokat állítanak elő. A nap folyamán több járműipari szerződést is aláírtak a BNV-n. A MOGÜRT a csehszlovák Motokov cég­gel állapodott meg 50 Ikarus 280-as autóbusz eladásáról. Ugyancsak a MOGÜRT, a Merkúrral közösen a lengyel FSM vállalattal 1850 Polski Fiat 126-ós személyautó behozatalá­ról írt alá megállapodást. Üzletkötések a BNV-n Egységre, összefogásra és helytállásra van szükség lovábbi előrehaladásunkhoz Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezle­te pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munká­ját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött kép­viseli a tanácskozáson.^ Jelen vannak — szavazati jog­gal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendé­gei. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézeté­nek főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasá­gi Kamara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Csehák Judit egészségügyi és szo­ciális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke: Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnö­ke, az MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgép­ipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazga­tója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottsá­gának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az OKISZ elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; Lu­kács János, iaz MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mi- halics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggöny­gyár osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Panno­nius Tudományegyetem rektora; Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lenard, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zol­tánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanacs el­nöke; Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Ta­tai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet házár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes, majd bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökség­re, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkársá­gára, a szerkesztő bizottságra és a szavazatszedő bizott­ságra vonatkozó. írásban kiosztott javaslatokat változ­tatás nélkül elfogadták. A szerkesztő bizottság tagja Sza­bó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy ■a párt né­zető testületéi megújításának elősegítése céljából java­solja az országos értekezletnek mindkét testület újjává- lasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi El­lenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjá- választásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bi­zottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, il­letőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint ia létszámra vonatko­zó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát ia következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. ■ Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távo­zott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott emléküknek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgya­lása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet.------s----------------------------------------------------------------------------­K ádár János előadói beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidő­szak felén túlhaladva a Köz­ponti Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresz- szusi határozatok végrehaj­tásának alakulását, tapasz­talatait. Múlt év decembe­rében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, ha­nem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehí­vását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indo­kolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a ténye­ket mérlegelve kell a hely­zet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgaz­dasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruhá­zásokra 1987-ben 9,4 száza­lékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre szá­mítva két év alatt 2,4 szá­zalékkal, a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986-ban 46,9 milli­árd forint, 1987-ben 35 mil­liárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis va­lutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milli­árd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató szá­mok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunk­ban nem következtek be mi­nőségi változások, a szerke­zetátalakítás vontatottan ha­lad, a belső és a külső pénz­ügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az életszínvonal érzékelhető emeléséhez, ha­nem annak teljes körű meg­védéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitű­zött gazdasági és életszín­vonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozot­tak, s a végrehajtás is elma­radt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határo­zattá emelte a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás prog­ramját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs prog­ramot terjesztett az Or­szággyűlés elé, amely elfo­gadta azt. A gazdasági helyzet ala­kulása természetszerűleg ki­hatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazda­sági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása mi­att. A jelen nehézségei mi­att a korábbinál többen lát­ják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendsze­rünk a megváltozott i viszo­nyok között nem áll felada­ta magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Rom­lott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a veze­tők iránt. S ahogy ez ilyen­kor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban ha­lászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocia­lista rendszer ellen felhasz­nálni. Mindezt mérlegelve hatá­rozott úgy a Központi Bi­zottság, hogy a párt szerve­it és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos érte­kezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a leg­fontosabb feladatokat a kö­vetkező kongresszusig. Nyil­vánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista épí­tés legidőszerűbb, a párttag­ságot, s a közvéleményt leg­inkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre össz­pontosítja, s ezekben hatá­rozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakor­lati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártérte­kezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének meg- újítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — moz­galmi hagyományainknak megfelelően — a pártszer­vek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizott­ság, a Budapesti Pártbizott­ság, a megyei és megyei jo­gú pártbizottságok küldöt­teinek tanácskozása. A párt- értekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-ter­vezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívü­li szövetségeseink széles kö­re vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre fel­kért testületek tagjainak, mindazoknak, akik vélemé­nyük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés mun­kájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-terve­zet véglegesítésénél a Köz­ponti Bizottság hasznosítot­ta mindazokat, amelyek ab­ba beépíthetők voltak. Szá­mos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás mene­tében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rend­szerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetői­nek rendelkezésére bocsátja. Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalma­zása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pártértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell ke­resni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így kö­zelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártér­tekezletnek joga és köteles­sége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet meg­követel, s amit az előzetes viták tanúsága szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a véle­ményben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a döntések halogatásából több kár származna, mint ameny- nyi hasznot az előkészítés el- nyújtása adott volna. Egyéb­ként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezd­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents