Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

1988. május 19-, csütörtök

Körkép az építőanyag-ellátásról

Itt a tégla, hol a deszka?

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ajtóból, ablakból zsalus kivitelű és bajai típusú kapható, amelyek a hőtechnikai előírásoknak is megfelelnek. SOFA típusú nyílászárót nem tartunk, mivel nem tudnánk megfelelő választékot kialakítani. Falazóanyagból a gázbeton, a gáz- szilikát korlátlanul kapható, valamint az Uniform és Thermoton tégla előjegyezhető. Hiány van áthidalókból, szigetelőanyagokból és faanyagból. Kisméretű téglát és cserepet csak a megadott keret erejéig tudunk adni. Erre előjegyzést veszünk fel, de sajnos ebben a negyedévben még nem érkezett megfelelő mennyiség. A faanyag már a lerakodás után egy órán belül vevőre talál. Itt a keresletet csak sorban állással tudjuk kielégíteni. A burkolóanyagok választéka csökkent, de jelenleg is várunk árut. Ennél az árufajtánál egyébként az áremelkedés egy-két forint körül mozog. A vevők részére mint szolgáltatás, anyagbiztosítási szerződést kötünk és sorszámozott előjegyzést alkalmazunk. Ez utóbbi igen közkedvelt a vásárlók körében.

Orosházán is gombamódra szaporodnak az új családi házak. Az időjárás kedvez az építkezőknek, nem kell kényszerszüneteket tartaniuk a munkában. Vagy .mégis? A Kelet utcán félkész ház: egy hónapja áll az építkezés, mert a tulajdonos sehol sem tudja beszerezni a munka folytatásához szükséges betongerendákat. Néhány házzal arrébb kőművesek dolgoznak. A lábazat már kész, a falazást kezdik el a mai napon. A tulajdonos éppen úton van. Ö 60 X 120-as íves ablakokat keres. A város túlsó felén, a Móricz Zsigmond utcában F. Pál is építkezik. Előrelátó ember lévén, már egy éve megkezdte az anyagbeszerzést':

— Sajnos, ennek ellenére még sok minden hiányzik — mondja. — Amit sikerült beszereznem, az is túl drága és rossz minőségű. Szilikát gázbetonnal falazunk, de nézze csak meg, törik, mállik szét az egész. Felháborító! Megvettem az Alba- plast ablakokat is. Amikor kibontottam, akkor derült ki, hogy a tartozékokat „kifelejtették” a csomagból. Most törhetem a fejem, hogyan szereljem be.

Ilovszky Béláné, az Alföldi Tüzép orosházi telepvezetője tájékoztat:

— Az élelmesebbek anyag- biztosítási szerződést kötöttek velünk. Mások viszont féltek a kötöttségektől, és most próbálkoznak mindent megmozgatni, hogy beszerezzék a hiányzó építőanyagokat. Sajnos, az ellátásunk nagyon változó. Feldarabolt fűrészáruból komoly ellátási gondjaink vannak, ugyanúgy, mint a szigetelőanyagokból. Mivel betongerendánk nincs minden méretben, ezért födémhelyettesítő anyagokat kínálunk. Tetőcserepet a keddi napon kaptunk. Falazóanyagunk kevés van. Tízszer ennyit is el tudnánk adni. Import cementből viszont olyan meny- nyiséget halmoztunk fel, hogy raktározási gondjaink támadtak emiatt. Ami országos tapasztalat az idén: a faanyagok szinte mindenütt hiánycikknek számítanak, így nálunk is.

* * *

Az építőanyag-hiány okairól kérdeztük meg Kecskeméten Farkas Miklóst, az Alföldi Tüzép építőanyagosztályának vezetőjét.

— Több oka is van véleményem szerint a jelenlegi áruhiánynak. Az egyik az, hogy az idei esztendőben egyszerűen nem volt induló készlet, mert az év végi felvásárlások során szinte kisöpörték a vevők a raktárakat. Ehhez jött az is, hogy az ipar, gondolván, hogy az áremelkedések miatt amúgy is visszaesik a kereslet, leálltak az évente szükséges felújításokat, nagyjavításokat elvégezni. Ám a lakosság, legalábbis a kereslet azt mutatja, változatlan lendülettel vásárol. Igaz, a vállalatok nem termelnek kevesebbet, ám ez nem pótolja a nyitókészletet, ígv egyszerűen nem tudjuk feltölteni a telepeket. Szerintem egyébként nem lesz tartós a jelenlegi építőanyag-hiány, hiszen ismét elővásárlást is tapasztalunk, úgyhogy a harmadik negyedévben akár árubőségre is számíthatunk. Vannak már erre utaló jelek.

Brno és Weimar után Békéscsabán

Nemzetközi tudóstanácskozás

(Folytatás az 1. oldalról.)

Dr. Sipiczki Mátyás genetikust, a Debreceni Orvostudományi Egyetem docensét — aki egyben a rendezvény főszervezője — arra kértük, mondja el, tulajdonképpen miről tanácskoznak az itt jelenlevő tudósok ezen a laikus számára meglehetősen bonyolult elnevezésű konferencián.

— Először arról szólnék, hogy mi a protoplaszt. Ez egy olyan sejt, amelyet laboratóriumban lehet csak előállítani úgy. hogy megfosztják a sejtfalától. E sejtek rendkívül érzékenyek, ezért csak rövid ideig lehet őket életben tartani. Ilyen állapotban azután ezeket föl lehet használni genetikai manipulációra és génsebészetre. Hogy világosabb legyen: például különböző fajokhoz tartozó sejteket lehet így keresztezni és hibrideket előállítani. így az ember génjeit is be lehet vinni akár még baktériumokba, vagy gombákba is.

— Magyarországon milyen hagyományai vannak ezeknek a kutatásoknak?

— Hazánkban, a szegedi József Attila Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Központban állították elő először 1976-ban sejtfúzióval hibrideket. Az eltelt több mint egy évtized alatt azonban a világ számos nagyobb laboratóriumában kezdték el a kutatásokat ebben a témában, és sajnos az eredményeiket tekintve rendre megelőztek minket. E tanácskozásnak is egyik célja az, hogy a lehetőségekhez képest felzárkózzunk a világ vezető országaihoz.

— S miért éppen Békéscsaba ad otthont az értekezletnek?

— A legutóbbi, Weimarban megtartott tanácskozáson határozták el, hogy a következő találkozó Magyarországon lesz. Békés megye az ország egyik legnagyobb élelmiszer- termelő területe, de itt hiányzik a biotechnológiai ipar, magyarán az itt megtermelt élelmiszereket nem helyben dolgozzák fel. Ezért a megye vezetése arra törekszik, hogy Békésben is kiépüljön a feldolgozóipar, s ezt a tervet segítheti ez a konferencia is. Másrészt mind a megyei, mind a városi tanács előnyös feltételeket biztosított számunkra a rendezvény megtartásához.

— bundula —

Egy nagycsalád különös története

Hallgattak az anyai biztatásra

Az érdi illetőségű Kiss József né két gyermeke már nagyon bánja, hogy hallgatott anyja biztató szavára. Kissné erős akaratú, határozott jellemű családfő volt (több házasságából öt gyermeke született), a férj meg éppenséggel az ellentéte, amolyan pipogya természetű. Minden úgy történt a családban, ahogy az anya diktálta. Sokszor nehéz, ínséges időket éltek, amikor a napi betevő is legalább olyan bizonytalan volt, mint a kutya vacsorája.

Évekkel ezelőtt, Békés megyéből — Köröstarcsáról — költöztek a főváros környéki településre, akkor minden pénzüket az ottani ház vásárlásába fektették. S hogy ne éhezzenek, Kissné ráparancsolt a gyerekeire: ha nincs mit enni, szerezzetek! A felszólítás egyértelműen a „szerzés” tiltott formájára utalt, s a gyerekek meg is fogadták anyjuk intő szavát. Két fiúgyermek,

Debreczeni Lajos és a fiatalkorú Sz. F. — hol együtt, hol külön-külön — mindig éppen olyasmit loptak, amire a családnak szüksége volt: disznót, birkát, tyúkot, egyebeket.

Később bevonták akcióikba a család régi ismerőseit is: Kaszás Sándort, aki idővel a „bűnös ügyletek” egyik meghatározó személyiségévé vált. Aztán csatlakozott még llyés Lajos, Géró János, Dénes Pál és Tóth Ferenc is. Az apa, Kiss József az orgazda szerepét vállalta.

Kissék házát lopott holmikkal rendezték be. Az Érd környéki hétvégi házakból mindent elvittek, amire szükségük volt: televíziót, magnót, háztartási felszereléseket. Rendszeresen loptak benzint, Géró Trabantját teljesen felszerelték (fejtámlát, hangszórót, autórádiót, pótkereket kerítettek bele). A legnagyobb értékű lopott holmit Kaszás Sándor gyűjtötte össze. Munkaadója, a Budapesti Élépszer Vállalat telephelyéről értékes berendezéseket, műszaki cikkeket vitt el. Az ellopott tárgyak egv részét továbbadták, értékesítették.

A Békéscsabai Városi Bíróságon dr. Bándiné dr. Szabó Éva büntetőtanácsa előtt mintegy 100 esetre derült fény. Ebből Kaszás Sándor egyedül 75 ügyben vett részt. A vádlottak közül szinte mindannyian őszintén bevallották a cselekményeiket, s ezt a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe.

Az ügyben tegnap hirdetett ítéletet az első fokú bíróság, Az elsőrendű vádlottat, Kaszás Sándort lopás bűncselekményének különböző minősített esetei és más bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 5 évi, a másodrendű vádlottat 3 évi és 8 hónapi fegyházbüntetésre, a többieket különböző időtartamú börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetésre ítéllte. Kiss József és Dénes Pál büntetése jogerős, a többiek, védőikkel együtt enyhítésért fellebbeztek.

L. E.

n megyei könyvtár sorozatának utolsó előadása

U mai jugoszláviai magyar irodalomról

A megyei könyvtár Mai magyar irodalom című, tizenkét részes előadás- és beszélgetéssorozatának utolsó rendezvénye a napokban Pomogáts Béla irodalomtörténész előadása a mai jugoszláviai magyar irodalomról. Tartalmas, gazdag program ért ezzel véget, olyan sorozat, amely egyben Békéscsaba kulturális kínálatát jelentősen fellendítette.

A kortárs próza, dráma és líra hazai képviselői, vála- mint népszerű irodalmi folyóiratok és az Élet és Irodalom szerkesztősége mutatkozott be egy-egy alkalommal az ősszel kezdődött sorozatban, s a közönség képet kapott a határainkon túl élő, de az egyetemes magyar irodalomhoz tartozó írók, költők munkásságáról is. A mai romániai, csehszlovákiai és nyugati magyar irodalom után a jugoszláviai magyar irodalmat mutatta be Pomogáts Béla, vagyis, ahogy mondta, „a legkisebb és egyben legkevésbé ismert, másik szocialista országban élő írók, költők műveit. Történelmi előzményeknek és politikai körülményeknek meglehetősen kiszolgáltatott művészek sorsába és művek hátterébe pillanthattunk be. Az előadó beszélt a bánáti és a bácskai nemzetiségek helyéről és kulturális intézményrendszerének kialakításáról ott, ahol nem voltak olyan erős hagyományok és gyökerek, mint Erdélyben vagy Szlovákiában. Érdekes,

hogy a nagyobb városok közül — ellentétben például Kolozsvárral és Pozsonnyal — mégis egyedül Szabadka őrizte meg mindmáig magyar jellegét.

Az irodalomtörténetből ismert tény, hogy a szabadkai költők legrangosabbjai

előbb-utóbb áttelepültek Budapestre, ahogyan Kosztolányi Dezső vagy Csáth Géza. Az utóbbi 20-30 évben fejlődött ki Újvidék mai szellemisége, s ebben nagy szerepet játszottak a televízió, a rádió, a színház és az ottani lapok. A jelentősebb irodalmi művek is azután születhettek meg, amikor már nem a magyar főváros felé kacsingattak és nem utánozni próbáltak, hanem az eredeti vajdasági irodalom megteremtésére, egyéni arculatának kialakítására törekedtek.

1945 után, a Titó-kormány új nemzetiségpolitikájának köszönhetően új folyóiratok és lapok, könyvkiadó, két színház, televízió és rádió jöhetett létre a magyar kultúra ápolására. Elhangzott, hogy a többnemzetiségú jellegből fakadóan a szocialista táboron belül Jugoszlávia tolerálja legjobban a nemzetiségű kisebbségeket.

Érdekességként említette Pomogáts Béla azt az ötvenes évekre jellemző lépéselőnyt, amikor Jugoszláviában az értelmiség, a tudósok és a művészek tevékenységét, alkotását nem sújtotta a többi szocialista országra érvényes sztálinista kultúrpolitika. Weöres, Pilinszky,

Nemes Nagy Ágnes és Tan- dori Dezső ott már megjelenhettek, amikor nálunk még épphogy „megtűrtként” szerepelhettek. Ez a lépéselőny aztán a hetvenes évekre megszűnt. Az irodalom mai helyzete már nem annyira jó, sokan elmentek, mások nem írnak, s kevés a fiatal szerző.

A háború utáni irodalom első nemzedékéből Ács Károly, Fehér Ferenc és Major Nándor, a második nemzedékből Tolnai Ottó, Domonkos István és a most József Attila-díjjal kitüntetett Gion Nándor nevét említette az előadó. A legfiatalabbak közül pedig Sziveid János és Szombathy Bálint költészetét tartja figyelemre méltónak.

A történelemben és a mai világban tájékozódni akaró, felelősségteljes válaszokat kereső és művészi színvonalon alkotó írókról, költőkről szólt az előadás. Meg arról, hogy kisebbségben élni sosem lehet öröm, s hogy a határainkon túl születő irodalom is valahol nemzeti irodalmunk része. Nem először hallhatott a könyvtár közönsége irodalmat, politikát, magyarságot és nemzetiséget szoros összefüggésben, korszerűen tárgyaló előadást. S nem először gondolkodtatott el az a tény, hogy a téma aktualitásához és súlyához képest olyan túl nagy érdeklődés nem mutatkozott a város közönsége részéről...

Niedziclsky Katalin

Áruellátás Zsadányban

Hamarosan megoldódik a tőkehúsellátás is

„Alszik a piac, a zsadá- nyiak nagyon megnézik, mire költik pénzüket, amikor bemennek egy-egy üzletbe" — kezdi Vajas Mihály, a vésztői Körösmenti Áfész zsadányi területi ügyvezetője. amikor a település ellátásáról kérdezzük. Nála illetékesebbet nem is találhatnánk, hiszen egy kis tej- kenyér bolt kivételével (a 3. Számú Sütőipari Vállalat gyulai üzeme működteti) valamennyi kereskedelmi, vendéglátóipari egységet az áfész üzemeltet. Ellátási felelősségük tehát nagyon nagy. A helybeliekkel beszélgetve, nemigen hallottunk panaszt az alapellátásra. Az áfésznak van két élelmiszerboltja, egy húsboltja (fél műszakos), egy Tüzép- telepe, egy táp- és felvásárlási boltja és három vendéglátóipari egysége. Annak ellenére, hogy a fizetőképes kereslet alacsony, a legnagyobb üzlet, az ABC évente 20 milliót meghaladó forgalmat bonyolít le, nyereségesen gazdálkodnak. Szövetkezeti szinten is kiemelkedő eredményeket érnek el évről évre — a vásárlók megkárosítása nélkül. Nem véletlen tehát, hogy a területi ügyvezető az ABC bővítéséről beszél:

— Az üzletet 130 négyzet- méterrel bővítjük, így az építés, korszerűsítés után összesen 460 négyzetméter alapterületen szolgáljuk ki vásárlóinkat. A lakosság joggal várja el, hogy javítsuk a húsellátás színvonalát, s azt, hogy a többi áruféleségből is szélesebb legyen a választék. Az új élelmiszerrészleg átadása után a tőkehús és töltelékáru kínálata, választéka ugrásszerűen javulni fog. Lehetőségünk lesz a húselőkészítésre, a megfelelő tárolásra és a hűtőpultban való értékesítésre. A 2 millió forintot megközelítő beruházással év végéig szeretnénk elkészülni. Két héten belül befejeződik a hozzáépítés, kezdődhetnek a belső munkák.

Végül Vajas Mihályt arról kérdeztük, hogy ha rajta múlna — és egy jó tündér pénzt is adna hozzá —, akkor miben javítaná azonnal Zsadány áruellátását. A következőket válaszolta:

— Feltétlenül a ruházati cikkek választékával, kínálatával kezdeném, a második a cipő lenne, ugyanis ezekből szinte minimális a készletünk. S ha egy jótündértől nem is várhatunk segítséget. de arra törekszünk, hogy belátható időn belül ezekben az áruféleségekben is igazítsuk kínálatunkat a községbeliek elvárásaihoz, a kereslethez.

Az ABC — a Béke Áruház — 130 négyzetméter alapterülettel bővül és ezzel egyidejűleg a berendezéseit is korszerűsítik Fotó: Gál Edit