Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 116. szám

1988. május 17-, kedd o fl lehetőség adott Városi televízió Gyulán? Közel két éve, hogy a Telekábel budapesti kisszö­vetkezet — referenciaberendezésének bemutatása után i— engedélyt kapott a Gyulai Városi Tanács műszaki osztályától, bogy kábeltelevízió-hálózatot építsen ki a városban. A gyulai kirendeltség először a Kertészeti Vállalattal kötött szerződést a kezelésük­ben lévő Kuznyeczk lakótelepi lakások nagyközösségi vevőrendszerének kialakítására. Mivel a szövetkezet rendelkezett műhold továbbította programokat vevő berendezéssel is, «más városrészek lakói ugyancsak csatlakoztak rendszerükhöz. Jelenleg mintegy 1500 lakás kapja Gyulán a Tele- __ kábel hálózatán keresztül a tévéjeleket. A város vezetése úgy vé­lekedett, hogy a bővülő egységes rendszer alkalmas a leendő városi televízió adásának, de más jelek to­vábbítására is; például a tűz- és vagyonvédelem te­rületén tölthet be még hasz­nos szerepet, vagy szolgál­hatná a távoktatást és táv­beszélést. Ezek közül a vá­rosi televízió volt az, amely az érdeklődés középpontjá­ban állt — már a rendszer telepítése előtt szó volt ar­ról, hogy a kisszövetkezet külön csatornát biztosít e célra. A Telekábel az el­múlt ősz végén elkészült az­zal a vezérlőközponttal, ami a városi adást is továbbít­hatja: ez azonban még csak lehetőség volt, hiszen a he­lyi adások indításához fel­készült stáb és technikai háttér is kell. E feltételek, úgy tűnik, nemcsak meg­vannak a városban, de vég­re találkoznak. A Telekábel május 2-án és 9-én kísérleti jelleggel a Kővázig videó- stábja által készített május elsejei felvételeket továbbí­totta rendszerén. Miután a kezdeményezés jól vizsgá­zott. mind a felvételkészítés, mind a -továbbítás terén, dr. God a Péter, a Kövizig igaz­gatója tanácskozásra kérte fel a város vezetőit, illeté­kes munkatársait. Mint ki­derült, a Kövizig rendelke­zik jól felszerelt videostú­dióval és egy olyan stábbal, melynek tagjai hobbiból jó néhány éve foglalkoznak ri- poi'ti'ilmkészítéssel is. A ta­nácskozáson, melyen jelen volt dr. Marsi Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és dr. Takács Lőrinc ta­nácselnök, felmérték a meg­lévő szakmai és technikai erőket, az indításhoz még szükséges anyagi feltétele­ket. Dr. Goda Péter elmond­ta, hogy stábjuk tulajdon­képpen csak a szakmai szer­kesztőmunkát nem tudja felvállalni; vagyis, a felvett anyag még nem műsor — ehhez technikai stáb és az övékénél többet tudó vágó­asztal, editáló berendezés szükséges. Szólt arról, hogy alakulóban van egy kisszö­vetkezet, amely a felvételek technikai szerkesztését vál­lalná. Az elmondottak mel­lett a Kövizig rendelkezik számítógépparkkal, amellyel megoldható lenne a képúj­ságszerkesztés, sőt újabb in­formációelemként a közel­jövőben meteorológiai adás is; ezt a műholdas progra­mot az Országos Meteoroló­giai Intézettel történő vég­leges megállapodás után, sa­ját parabolaantennával ve­hetik. A tanácskozáson részt ve­vők egyetértettek abban, hogy a városi televíziózás lehetősége adott: az adás in­dításához szükséges enge­délyt megkérik, egyeztetik az együttműködés részleteit az érintett kisszövetkezetek­kel, valamint szerkesztő- bizottságot hoznak létre. Az adás — remélik ebben az évben megindulhat — elein­te kéthetente egy alkalom­mal jelentkezne. Sz. M. „Megpróbálok zöldségtermelőként megélni” Mezőgyánban az 1970-es évek elején esett vissza az állattartási kedv, azóta egy­re több családban fóliázás­sal, zöldségtermeléssel fog­lalkoznak. Csótya Imre 12 évvel ezelőtt állított fel elő­ször fóliasátrat, azóta min­den évben terem náluk paprika, uborka. Eleinte más munka mellett — ingázott Sarkadra, majd helyben épületbádogosként gebines- kedett — termesztette a zöldségeket,, három éve pe­dig már egyedül ezzel fog­lalkozik. „Nézze, gebinesként nehe­zen boldogultam, nagyon magas volt a befizetendő átalány, előfordult olyan hó­nap is, hogy csupán néhány forintnyi volt a keresetem. Főnökeim nemigen akarták mindezt elhinni, de bebizo­nyítottam: így van. Koráb­ban ingáztam évekig, az utazással is rengeteg idő ment el, helyben pedig ke­vés a munkalehetőség. Ezért döntöttem három éve, meg­próbálok zöldségtermesztő­ként megélni." Ebben az elhatározásban támogatta a felesége, de im­már hetedikes kisfia is so­kat tud segíteni a munká­ban. A nagylány kevésbé, de csupán azért — most ballagott —, mert Gyulára járt gimnáziumba. Nem tartozik a nagyter­melők közé Csótya Imre, fó­liasátra 460 négyzetméter föld fölé hajlik, s van egy kisebb üvegháza, ahol a pa­lántákat neveli. „Nem nagy a terület, de munka van éppen elég. S persze, kiadás is. Ha hiszi, ha nem, ebben az idényben több olaj fogyott fűtésre, mint tavaly abban a nagy hidegben. Akkor ugyanis szikrázó napsütés volt több­nyire, most pedig általában szeles, borongás idő. Az sem lényegtelen, akkor 6,20 volt az olaj literje, ma pedig már 8 forint.” A megtermelt árut el is kell adni, s miiként a mező- gyániak többsége, Csótya Imre is hol a budapesti, hol a debreceni piacokon próbál szerencsét. Ritkán találja meg számításait, rossz ta­pasztalatai vannak. „Nagyon korán kell kelni, hogy jó helyet foghasson ki az ember. Egyáltalán nem lényegtelen dolog ez. Ren­geteg az áru az idén, s min­denki túl akar adni azon. A paprikát, uborkát nem lehet hazahozni — mint mondjuk rossz vásárból a malacokat —, mert tönkremegy. Az­után jönnek a felvásárlók, a kereskedők, fitymálják az első osztályú termést, és igyekeznek minél lejjebb szorítani az árakat. Mi elöbb-utóbb kénytelenek va­gyunk engedni, mert vissza nem vihetjük az árut, s vár otthon a munka is. Sokszor térünk haza keserű szájíz­zel.” Nemrég a fóliasátor alatt egy pesti ismerős is járt. csodálta a gyönyörű papri­kákat, s mondta, ilyeneket a fővárosban 14-15 forintért árulnak... „Igencsak meglepődött, amikor megmondtam neki, tőlünk mennyiért veszik meg darabját; 3-4 forintért legfeljebb. Nem akarta el­hinni. Pedig így van. Nem is olyan régi az eset, mely velem történt. Eladtam egy nagyobb tételt egy kereske­dőnek, paprikánként 5 fo­rintjával. Maradt még egy zsákkal, tettem egy kört a piacon, s visszaértem az előbb említett kereskedőhöz. Azt hittem, rosszul látok, a tőlem vett paprikát 15 fo­rintért árulta. Nem jól van ez így .. Néhányszor sikerült csak jobb vásárt csinálnia Csótya Imrének, ennek a reményé­ben is váltogatja a két vá­ros piacát. De, ahogy mond­ja, nem nagy különbség van Debrecen és Budapest kö­zött, már csupán ha azt ve­szi tekintetbe: sokszor ugyanazokat a felvásárlókat látja itt is, ott is. Az évek során volt ideje megismer­nie őket. De csinálja tovább. „Nincs mit tennem. Tu­dom, főleg városban járja az a hír, ha már fóliázik vala­ki, az egyben gazdag ember is. S egyre kevésbé éri meg. elég ha csak azt mondom, hogy a felvásárlási árak gyakorlatilag 12 éve válto­zatlanok. A. költségeink eközben lényegesen meg­emelkedtek. Ha egy számve­tést csinálok, akkor azt mondhatom, egy évre szá­molva a jövedelmemet, kö­rülbelül a magyarországi átlagfizetés körül kereshe­tek. De ebbe benne van a feleségem segítsége is, aki dolgozik.” * * * Csótya Imre tegnap este hét órakor indult autójával, s vitte leszedett paprikáját Debrecenbe, a piacra. Jó he­lyet akart kapni. Pénzes Ferenc Csótya Imre (balról) szedi a paprikát Fotó: Gál Edit Emelkednek a kamatok 1988. június 1-jével emel­kedik a lakossági betétek kamata és kamatprémiuma — adta hírül a hét végén az MTI közleménye. Az intézkedés célja a la­kossági megtakarítások ösz­tönzése, annak a folyamat­nak a megállítása, amely az utóbbi hónapokban a betét- állomány növekedésének le­lassulásához vezetett. Az 1 éves és azon túli le­kötésű kamatozó betétek és Betétfajta Kamatozó betétek és csekkszámla-betétek 1 évre lekötött 2 évre lekötött 3 évre lekötött Takaréklevél 1 év után 2 év után 3, 4 év |Után 5 év után < év után 1 Lakáscélú betétek (ifjúsági, „OJ otthon” stb.) Lakáscélú felhasználás esetén 5 éven belül 5 éven jtúl Nem lakáscélú felhasználás esetén S éven belül S éven túl Nyugdlj-előtakarékosságl betét életbiztosítással életbiztosítás nélkül Gyámhatósági betétek és közérdekű célra juttatott adományok Átutalási betét csekkszámlabetétek, a ta­karéklevél, a lakáscélú be­tétek, a nyugdíj-előtakaré- kossági betétek, a gyámha­tósági betétek és a közérde­kű célra juttatottl adomá­nyok, valamint az átutalási betétek kamatai átlagosan közel 3 százalékkal emel­kednek. Az egyes betétfaj­ták érvényes kamatairól a lakossági pénzintézetek ad­nak részletes tájékoztatást. A kamat- A felemelt emelés kamat prémium Együtt mértéke 3,5 1 9*5 4 13,5 3 10 4 14 1,5 11 4 15 4,5 10 4 14 3 11 4 15 2 11,55 4 15,5 2 112 4 16 —X 12,5 4 16,5 Pénzintézetenként eltérő 10 4 14 2 14 4 18 Pénzintézetenként eltérő 8 4 12 1,6 11,2 4 15,2 —X 12,5 4 16,5 —X 13,5 4 17,5 —X 12,5 4 16,5 2 7 7 tunk, hogy ez az intézkedés növeli a takarékossági kész­séget, ugyanis a pénzintéze­tek, a lakossági bankok, köztük az OTP esetében gondot okoz, hogy a tavalyi 9,9 milliárd forintos betét­növekedéssel szemben az idén csak mintegy fél mil­liárd forintos növekményről beszélhetünk. A lakosság hi­teligényei viszont, szintén a múlt évhez képest, lényegé­ben változatlanok marad­tak: április végéig mintegy 6,5 milliárd forinttal nőtt az igénybe vett hitelek össze­ge. És ehhez a hitelkihelye­zéshez forrást kellett terem­teni ! A most végrehajtott ka­matlábemelés) mintegy 4 és fél millió betétest, vagy be­tétszámlát érint. Mint a táblázatból is ki­tűnik, a legnagyobb mér­tékben az 1-2 évre lekötött betétek kamatlába emelke­dett, az árszínvonal-emelés mértékétől ez maradt el leg­inkább. E kategóriában 4,5 —3,5 százalékos a növeke­dés. Ne tévesszen meg senkit, hogy a Takaréklevél-betétek 6 év utáni, a Nyugdíj-előta- karékossági betétek ugyan­csak 6 év utáni összege nem emelkedett, ezeket ugyanis április 1-jén már 2 száza­lékkal megemelte a pénz­ügyi kormányzat. Külön kell szólni az át­utalási betétekről. Ez eset­ben ugyanis a megtakarí­tások mennyiségi növelése mellett az is cél, azt szeret­nénk elősegíteni, hogy a rö­vid időtartamú megtakarí­tások ebbe a formába tér­jenek át. Vagyis a készpénz nélküli fizetési módok ter­jedését kívánjuk segíteni. Minthogy kormányszintű ha­tározatok is szorgalmazzák, a lakossági pénzforgalomban egyre nagyobb szerepet kell kapnia a készpénz nélküli fizetési formáknak. A mostani intézkedés eredményeként a hátralevő 7 hónap alatt — tehát' jú­nius I-től december végéig — 4,4 milliárd forint több­letkamathoz és prémiumjö­vedelemhez jut a lakosság — mondotta dr. Kalocsay Tamás, az OTP ügyvezető igazgatója. —x E betéteknél 3988. Április 1-jén történt 2%-os kamatemelés A kamatemelés részletei­ről dr. Kalocsay Tamástól, az Országos Takarékpénztár ügyvezető igazgatójától kér­tünk tájékoztatást. — Mint az MTI közlemé­nyéből kitűnik, a pénzügyi kormányzat a tartós, 1 év­nél hosszabb lekötésű taka­rékbetétek kamatát emelte. Ez a lakosság szempontjá­ból azt jelenti, hogy az 1988. évi betétállomány a jelzett 15 százalékos árszínvonal­növekedés ellenére sem fog veszíteni az értékéből. Ter­mészetesen a hosszabb idő­re lekötött betétek jobban kompenzálják az áremelke­dést, illetve hoznak jövedel­met a tulajdonosoknak. Ta­karéklevél esetében például 6 év után 16,5 százalék, a lakáscélú betéteknél — if­júsági, vagy az „Üj otthon” betétformánál — 18 száza­lékos a kamat. És ezek a mértékek már meghaladják az inflációt, következéskép­pen nemcsak; megőrzik a megtakarítás értékét, hanem kis mértékben gyarapítják azt. Arról se feledkezzünk meg — bár ez a lakosság szempontjából talán közöm­bös —, hogy úgynevezett nettó-kamatlábról van szó, a pénzintézetek ugyanis a központi döntés értelmében magukra vállalják a kamat- jövedelem után járó adó megfizetését. Arra számi­II második lombikbébi Pécset! Ütban van a második pé­csi lombikbébi. A terhessé­get a hétfői ellenőrző vizs­gálat során állapították meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti kliniká­ján. A leendő édesanya egy pécsi asszony, aki tizenkét évi meddő házasság után került áldott állapotba. Mint emlékezetes: szinte napra pontosan három hónappal ezelőtt sikerült az első lom­bikbébi létét igazolni Pé­csett. Dr. Csaba Imre professzor, a szülészeti klinika igazgató­ja elmondta az MTI munka­társának, hogy a fiatalasz- szonynál az elmúlt évek so­rán minden más kezelés eredménytelennek bizonyult, és ezekután került sor a megtermékenyített pete visz- szaültetésére a klinikán. Ugyanaz a munkacsoport végezte a műveletet, ame­lyik az előzőt, s már az első kísérletet siker koronázta. A magzat most 9-10 hetes kor­ban van, normálisan fejlő­dik. A kismama is egészsé­ges, semmiféle rendellenes­séget nem észleltek a ter­hességét illetően. A számítá­sok szerint november végén lát napvilágot az újszülött. Az első sikeres petesejt- visszaültetés egy paksi fia­talasszonynál történt, aki tíz éve élt meddő házasságban. A professzor elmondta, högy a kismama túljutott a ter­hesség félidején, az ismételt ellenőrző vizsgálatok arra vallanak, hogy teljesen rend­ben fejlődik a magzat. Az első magyar lombikbébi megszületését szeptember elejére várják. I Egy év tízhavi fogházra ítélték a gázoló buszvezetőt A Pécsi Városi Bíróság dr. Kovács Csaba tanácsa hét­főn hirdetett ítéletet a vá­ros határában tavaly no­vember 11-én történt autó­busz-szerencsétlenség ügyé­ben, amelynek egy halálos áldozata, négy súlyos és ti­zenöt könnyű sérültje volt. Gergics Márk gépkocsiveze­tőt, aki túl gyorsan haladó üres autóbuszával fékezés közben átcsúszott a bal ol­dalra, s ott összeütközött egy utasakkal teli másik busszal, a bíróság bűnösnek találta halálos tömegszeren­csétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, és ezért egy évi és tíz hónapi, fogházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte, to­vábbá három évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. A bíróság az ítéletet in­dokolva hangsúlyozta, hogy azért szabott ki a törvényi minimum alatti büntetést, mert méltányolta a busz mű­szaki állapotára vonatkozó szakértői véleményt, amely szerint a jármű hátsó ten­gelyén karbantartási hiá­nyok miatt eltérő erővel mű­ködött a bal és a jobb oldali kerék fékberendezése az alacsonyabb nyomástarto­mányú — úgynevezett üze­mi — fékezés közben. A bí­róság ugyanakkor megálla­pította, hogy a balesetet a vádlott védekezésével szem­ben nem kizárólag a műsza­ki hiba, hanem a relatív gyorshajtás is okozta. Növekvő kivitel Az export bővítését szol­gáló beruházás fejeződött be a Gyulai Kötőipari Vállalat­nál: több mint 30 millió fo­rintért vásároltak számító­gép-vezérlésű síkkötőgépe­ket, és e gépek jó kihaszná­lásához szükséges kiegészítő berendezéseket. A fejlesztés eredményeként a vállalat tő­késexportjának értéke a két évvel ezelőtti 5,3 millió fo­rintról már tavaly 18 millió forintra emelkedett, az idén pedig megközelíti a 20 mil­liót. A legnagyobb tételben az Egyesült Államokba szál­lítanak pulóvereket, s kisebb mennyiségben sapkát és sá­lat kötnek skandináv meg­rendelőknek. Jelentős — évente mintegy 50 millió fo­rint értékű — a szocialista országok megrendelése, ke­resettek a gyulai kötöttáruk a Szovjetunióban és Len­gyelországban.

Next

/
Thumbnails
Contents