Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988. április 13., szerda A nagyvilág SP hírei HOLNAP ÍRJAK ALÄ GENFBEN AZ AFGÁN RENDEZÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁST Eduard Sevardnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről létrejött megállapodások ünnepélyes genfi aláírásán — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. Előző napon Washingtonban bejelentették, hogy a csütörtöki ünnepélyes aktuson az Egyesült Államokat George Shultz külügyminiszter képviseli. Az AFP francia hírügynökség egy genfi híre szerint az afgán—pakisztáni megállapodásokat Abdul Vakil afgán külügyminiszter és Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter fogja aláírni. Jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. • URBAN A GETTÓFELKELÉSRÖL Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén érintette a varsói getlófelkelés negyvenötödik évfordulóját. Mind az antiszemitizmust, mind a fajgyűlölet és a sovinizmus egyéb megnyilvánulásait Urban a lengyel állam alapvető ideológiai elveivel ellentétesnek' minősítette és jelezte hogy a gettólázadásról megemlékező ünnepségen is kellő hangsúlyt kap ez a kérdés. Emlékeztetett arra hogy még a múlt hónapban a LEMP központi napilapja a Trybuna Ludu hasábjain jelent meg kritikus elemzés az 1968-as len- gvelország antiszemita megnyilvánulásokról. • A SPRATLEY- SZIGETEK HOVATARTOZÁSÁRÓL Kína április eleje óta megerősítette haditengerészeti jelenlétét a Dél-Kínai- tengeren fekvő Spratley-szi- getek térségében, és arra készülj hogy megtámadja a szigetcsoport egy részén állomásozó vietnami csapatokat — közölte kedden a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi napilapja. A Spratley-szigeteknek, amelyek Vietnam partjaitól 450, Kínától 1 500 kilométerre találhatók, nemcsak katonai, hanem gazdasági jelentőségük is nagy, mert a terület feltehetően olajban gazdag. A szigetcsoport feletti rendelkezési jogról folytatott vitában ez év március 14- én fegyveres konfliktus robbant ki Kína és Vietnam között. Az összecsapásban két vietnami hajó elsüllyedt, 3 vietnami katona meghalt. • BERTOLUCCI DI VDALA Teljes diadalt aratott Bernardo Bertolucci filmje, az Utolsó császár hétfőn este Hollywoodban, az Oscar-díjak kiosztásán: nem kevesebb, mint kilenc díjban részesítette az amerikai Filmművészeti Akadémia. Bertolucci kapta meg a legjobb rendező díját, s művét ítélték az év legjobb filmjének. Ezenkívül megkapta a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat is: a Kínában készült, sokszor felejthetetlen szépségű képeket a hazánkban is jól ismert olasz operatőr. Vittorio Storaro alkotta. Az Utolsó császár kapta meg a legjobb díszlettervező, a legjobb hangmérnök, ai legjobb vágó, a legjobb filmzene, a legjobb jelmez és a legjobb — nem eredeti — forgatókönyv díját is. Változatlan a patthelyzet Larnaca repülőterén Kedden, egy héttel a kuvaiti utasszállító gép elrablása után még mindig tart a túszként fogva tartott utasok kálváriája. A Boeing—747-es kedden is a ciprusi Larnaca repülőterén vesztegelt. A Palesztinái Felsza- badítási Szervezet képviselői kedden három alkalommal is tárgyaltak a légi kalózokkal, és — mint elmondták — felvették a kapcsolatot azok „parancsnokságával” is. Palesztin források szerint a terroristák állandó rádiókapcsolatban vannak ezzel a „parancsnoksággal”. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Kuva- itban elmondta: a tárgyalásokon arról van szó, hogy milyen feltételekkel repülhet a gép tovább Algírba. A légi kalózok ugyanis azt akarják. A terroristák ezen a napon kétszer is újabb határidőt szabtak azon követelésük teljesítésére, hogy töltsék fel a gépet üzemanyaggal, majd a határidőt mind a kétszer meghosszabbították. A PFSZ képviselői és a géprablók közötti harmadik, keddi tárgyalásra már az „utolsó” határidő lejárta után, kora délután került sor. A ciprusi kormány kedden elvetette annak lehetőségét, hogy kommandóakció révén vessenek véget az ügynek. Hazánkba látogat a szovjet miniszterelnök A nemzetiségiek helyzete Romániában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására április 18. és 20. között hivatalos baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. „Reformkormány” alakult Kínában Li Peng miniszterelnök előterjesztésére a Kínai Országos Népi Gyűlés keddi plenáris ülésén jóváhagyták a kínai Államtanács, azaz az új központi kormány névsorát. A kormányban három miniszterelnök-helyettes, kilenc államtanácsos és negyvenegy miniszter — a minisztériumok és az állami bizottságok vezetője — foglal helyetj A három miniszterelnökhelyettes: Jao Ji-lin, Tien Csi-jün és Vu Hszüe-csien, aki államtanácsosként és külügyminiszterként dolgozott az előző kormányban. Az új kormányban eggyel kevesebb a miniszterelnökök és kettővel az államtanácsosok száma, mint korábban. A kínai államtanács 13 vezető tagjának az átlagos életkora 61 év. Kilencüknek van főiskolai végzettsége, s többen közülük magas szintű műszaki képzettséggel rendelkeznek. Megfigyelők szerint az új központi kormány vezetői nemcsak államirányítási ügyekben járatosak, hanem gyakorlati gondolkodásúak és egytől-egyig elkötelezett hívei a Kínában folyó gazdasági és politikai reformnak, a nyitási politikának és a korszerűsítésnek. Az államtanács főtitkári tisztét és kilenc minisztérium és állami bizottság irányítását a miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes és hét államtanácsos látja el. A miniszterek átlagos életkora 58 év. Egy kivételével valamennyien egyetemet, vagy főiskolát végeztek. Tízen közülük első ízben töltenek be miniszteri tisztséget. Az új miniszterek között van Csien Csi-csen külügyminiszter, aki korábban külügyminiszter-helyettes volt. A parlament által jóváhagyott reformprogram alapján az eddigi 45-ről 41- re csökkent Kínában a központi kormány hatáskörébe tartozó minisztériumok és állami bizottságok száma. A kuvaiti külügyminiszter még hétfőn este kijelentette, hogy országa akkor sem teljesíti a géprablók követeléseit, ha azok újabb utasokat ölnének meg. Eddig a terroristák két túszukkal végeztek; mindkettő a kuvaiti fegyveres erők tagja volt. A légi kalózok továbbra is azt követelik az arab országtól, hogy bocsásson szabadon 17 iszlám szélsőségest. Kedden egy kuvaiti lap azzal vádolta Iránt, hogy ez az ország áll a terrorista akció mögött. Mohammed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes keddi londoni sajtóértekezletén ezzel szemben azt állította, hogy Ku- vait nem tett meg mindent az ügy megoldására. Laridzsani szerint Teherán a múlt héten azt javasolta a kuvaiti kormánynak, hogy ostromolják meg a gépet, amely akkor még egy iráni repülőtéren vesztegelt, de az arab ország nem vállalta a felelősséget. Rodney Wallis, a Nemzetközi Légiforgalmi Társulás (IATA) biztonsági részlegének vezetője szerint a terroristák a bangkoki repülőtéren juttatták föl fegyvereiket a gépre. * * * A PFSZ megbízottai és a légi kalózok közötti megállapodás alapján kedden késő este megkezdték az elrabolt gép üzemanyaggal való feltöltését, a géprablók pedig szabadon engedtek több túszt — közölték a hírügynökségek. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Kuvaitban úgy nyilatkozott, hogy a gép néhány órán belül felszáll. Üticélt nem adott meg; egy korábbi tájékoztatása szerint a terroristák Algériába kívánnak jutni. A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romániai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezentúl használni a magyar és német nyelvein megjelenő nemzetiségi sajtóban. A Romániában élő szászok és svábok révén közvetlenül is érintett NSZK sajtóban pedig különösen: aggodalommal vegyes rosszallással fogadták a hírt. A konzervatív Die Welt így fogalmazott: „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbségekre”, majd megállapította: „Ez mindenekelőtt az erdélyi magyarokat sújtja, de érinti a kivándorlás miatt egyre csökkenő lélekszámú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is.” A lap „durva kihívásnak” nevezi a rendeletet, amely annál különösebb — írja —, mert Románia szívesen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené. „A legtöbb romániai német már amúgyis el akarja hagyni az országot’. Ugyancsak kihívással ér fel az Észak-Erdélyben összefüggő népességet alkotó magyarok százezreitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helyneveikről” — mutatott rá a Die Weit. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemzetiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romániában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt a magyar történelemben és a magyar kultúra fejlődésében különleges hely illeti meg, a magyarországi lapok, érthető módon, élesen, de mértéktartóan, a tiltakozás és az aggodalom hangján reagáltak erre az intézkedésre”. Felfigyeltek persze a nyugati lapok is a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelentésekben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspontjáról. A magyar nemzetiség széles körű hátrányos megkülönböztetését szóvá tevő kifogásokra válaszul „Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy panaszai csupán az Erdély visz- szaszerzésére tett erőfeszítések leplezései” — állította szembe a véleményeket például az amerikai AP hírügynökség. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illusztrálta a romániai nemzetiségek helyzetének romlását. A tekintélyes londoni The Financial Times tömören megállapította: „A Romániában élő magyar és német kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát.” A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anyanyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma, egymás után zárják be a nemzetiségi kulturális intézményeket. Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmarasztaló visszhangot a román településrendezési program is, amelynek értelmében — mint az amerikai AP hírügynökség jelentette — „hétezer falut fenyeget felszámolás veszélye, s vidékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségiek, kényszerülnek a családi házakból átköltözni emeletes lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy-egy közös konyha és fürdőszoba. Elvesztik háztáji földjeiket is, holott azok eddig fontos szerepet töltöttek be az amúgy is hiányos élelmiszer- ellátásban”. „Helsinki óta az emberi jogok, és azokon belül a nemzetiségi jogok, nem tekinthetők többé pusztán egy ország bel- ügyének” — ez az általános alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kormánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánást Románia esetében. Felfigyelitek továbbá a nemzetközi sajtóban a Romániát mind nagyobb számban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais —, hogy egy szocialista ország állampolgárai nem a nyugati demokráciákat választják, hanem egy másik szocialista országot, mert a politikai viszonyok számukra ott elfogadhatóbbak.” Szűcs D. Gábor A szabadkai lín ví-ir-' _ban olyast Magyarországi hétköznapok Lépések az új reform jegyében A népszerű Ludas Matyi vicclap nemrég az első oldalán egy karikatúrát közölt egy állomásra éppen befutó vonatról, mozdonyán a „Reform" felirattal. Égy várakozó a peronon megkérdi szomszédját: „Nem késik ez a vonat?” — „De igen, késik, teljes két évtizedet..Ez a karikatúra sajátos módon emlékezteti a magyarokat az 1968. évre, amikor a gazdasági reform bevezetése alkalmával Magyarországon több, a mostanihoz hasonló rendszabályt hoztak, amelyek akkor nem váltak be. Mi több, Nyers Rezső, az ismert gazdasági szakértő és politikus, az említett rendszabályok megteremtője, akkor nyu- godtabb munkahelyre került. A komolyabb gazdasági reformra vonatkozó akkori javaslatot pedig elvetették. Ma sok magyar van azon a véleményen — és nem ok nélkül —, hogy a Nyers és munkatársai által annak idején javasolt reform sok tekintetben a peresztrojkához hasonló kísérlet volt. Hogy akkor nem került sor keresztülvitelére — az okot a korabeli társadalmi és gazdasági viszonyokban kell keresni. Ennek ellenére, a termelésben elért eredményeknek köszönhetően, no meg — mint ahogy most kiderült — a jelentős nemzetközi kölcsön jóvoltából a magyar gazdaság látszólag jól működött. Magas életszínvonalat értek el és az egész világon Magyar- ország példájával bizonyították, hogy „szocialista berendezésű klasszikus társadalomban” is lehet jól és boldogan élni. Még két évvel ezelőtt is Magyarországot a keleti blokk Svájcaként emlegették. Külföldi kölcsönök És valóban mindenki, aki Magyarországon járt, meggyőződhetett magas életszínvonaláról, számtalan gazdasági létesítmény kiépítéséről és az újonnan épült turisztikai építmények egész soráról, különösen a Budapesten épült hatalmas hotelekről. A magyar termelők nem minden büszkeség nélkül hangoztatták, hogy üzleti kapcsolatban áll az egész világgal, sok országból hoznak be árut, de ugyanakkor a világ minden táján megtalálhatók a „Made in Hungary” felirattal ellátott árucikkek. Sőt, más kelet-európai országok lakói irigységgel szemlélték Magyarország magas életszínvonalát és gyáriparának — a keletihez viszonyított — nagy gazdasági önállóságát. Másrészt a külföldi tőke sokfelől özönlött az országba. Sok hitelt és kölcsönt vettek fel, úgyhogy most a zárszámadások alkalmával kiderült, hogy az ország minden egyes állampolgára — tőke vagy kamatok fejében — 1700 dollárral tartozik a nagyvilágnak. A tőke tetemes részét új gyárak építésére és felszerelések vásárlására használták fel. Kétségtelen, hogy a beléjük fektetett összeg sok gyárban meg is térül majd. II gyárak jobb élete Nemrég az ismert budapesti Csepel gyár egyik munkása a jugoszláv újságírónak arra a kérdésére, hogy tudja-e, mennyi dollárral tartozik hazája, kijelentette: „Nem tudom, de engem nem is kérdeztek, amikor a kölcsönöket fölvették. Csak azt tudom, hogy ezentúl többet kell dolgoznom ...” Ez a kijelentés sajátosan illusztrálja a hangulatot és sok magyar ember felismerését á nemzetközi hitelekkel kapcsolatban, melyeket Magyarországnak az elkövetkező években kell visszafizetnie különféle nemzetközi hitelezőinek. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az állampolgárok — akik sok olyan országról tudnak, amely visszafizette tartozásait — felkészültek arra, hogy nehéz idők következnek. Egyébként az a vélemény uralkodik, hogy a kölcsönökből származó pénzt, amelyet most vissza kell fizetni, nem a legésszerűbben és nem csupán a felszerelés beszerzésére használták fel. Több mint egy évvel ezelőtt egy tévéműsorban a még mindig népszerű Nyers Rezső, a nézőknek arra a kérdésére, hogy a különféle nemzetközi forrásból eredő pénzt hogyan használták fel, így válaszolt: „Részben befektetésekre fordítottuk, de egy részét a jobb életre költöttük. Ez nem volt éppen a legcélszerűbb, de talán mégis jobb volt annál, mintha ezt a pénzt nem kifizetődő befektetésekbe öljük. Akkor ez az összeg egyszerűen elúszott volna.” Magyarán: az állampolgárok nagy része szerint a gazdasági rendszer nem volt eléggé hatékony a pénz jobb felhasználását illetően. Sok nem kifizetődő, nem gazdaságos létesítményt építettek. Továbbá sokak véleménye szerint a villamossági és fémipari kulcsirányzat sem volt éppen a legmegfelelőbb, mert ma már a külföld részére termelt árut nagyon nehezen tudják elhelyezni a fejlett országokban stb. Sokan ma már azt is hangoztatják, hogy eddig az életszínvonalúik sokkal magasabb volt, mint amilyent a termelés akkori szintje objektiven biztosíthatott volna. B reális gazdaság felé vezető út Néhány kiemelkedő politikai személyiség már évek óta hangoztatja Magyarországon, hogy az ország gazdasági életébe okvetlenül jóval több realitást kell vinni. A Szovjetunió peresztrojkája és a nagyvilágban végbemenő gazdasági folyamatok mintha Magyarországon is ösztönözték és meggyorsították volna a reálisabb gazdasági élet és a reálisabb élet- színvonal létrejöttét. Az igazság kedvéért meg kell azonban említeni, hogy némely magas rangú magyar vezető már néhány éve hangoztatja, hogy az ország sok nehézséggel fog majd szembekerülni. „Az ország gazdasági fejlődésében azonban a várt nehézségek mellett váratlanok is felbukkantak” — mondja dr. Kemenes Ernő, a Magyar Népköztársaság terv- gazdasági minisztere. — „A magyar gazdaság az 1985. és 1986. évben stagnált. Elsősorban az okozott nehézségeket külkereskedelmünkben, hogy a kivitel csőikként. Ezzel a helyzettel természetesen szembe kellett néznünk, s most arra törekszünk, hogy új politikai-gazdasági megoldásokat találjunk.” A magyarok most azt mondják, hogy „hajójuk túlterhelt” és hogy nehéz lesz a keskeny folyómederben megfordulniuk. Ám ezen a „magyar hajón” sok ^haszontalan teher” is van, s ha ezektől megszabadulnak, a hajó könnyebben indulhat. A mindennapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti: többet dolgozni, jobban termelni. Luka Ivkovic Vételek és adások Budapesten ezekben a napokban a leghosszabb sorok az Adidas-sportüzlet előtt állnak. Habár az Adidas-véd- jeggyel ellátott Isportcipők a budapesti Váci utca legismertebb üzleteiben kétszer, sőt háromszor drágábbak, mint az ismert világcégek szabadalma alapján Magyar- országon gyártott sportcipők, a wásárlók mégis amaz előtt iaz üzlet előtt várakoznak türelmesen. A fiatalok körében ma ez a legdivatosabb.
