Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-13 / 87. szám

1988. április 13., szerda A nagyvilág SP hírei HOLNAP ÍRJAK ALÄ GENFBEN AZ AFGÁN RENDEZÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁST Eduard Sevardnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésé­ről létrejött megállapodások ünnepélyes genfi aláírásán — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Előző napon Washing­tonban bejelentették, hogy a csütörtöki ünnepélyes aktu­son az Egyesült Államokat George Shultz külügyminisz­ter képviseli. Az AFP fran­cia hírügynökség egy genfi híre szerint az afgán—pa­kisztáni megállapodásokat Abdul Vakil afgán külügy­miniszter és Zain Nurani pakisztáni külügyi állammi­niszter fogja aláírni. Jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. • URBAN A GETTÓFELKELÉSRÖL Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi nemzetközi sajtóérte­kezletén érintette a varsói getlófelkelés negyvenötödik évfordulóját. Mind az anti­szemitizmust, mind a faj­gyűlölet és a sovinizmus egyéb megnyilvánulásait Ur­ban a lengyel állam alap­vető ideológiai elveivel el­lentétesnek' minősítette és jelezte hogy a gettólázadás­ról megemlékező ünnepsé­gen is kellő hangsúlyt kap ez a kérdés. Emlékeztetett arra hogy még a múlt hó­napban a LEMP központi napilapja a Trybuna Ludu hasábjain jelent meg kri­tikus elemzés az 1968-as len- gvelország antiszemita meg­nyilvánulásokról. • A SPRATLEY- SZIGETEK HOVATARTOZÁSÁRÓL Kína április eleje óta megerősítette haditengeré­szeti jelenlétét a Dél-Kínai- tengeren fekvő Spratley-szi- getek térségében, és arra készülj hogy megtámadja a szigetcsoport egy részén ál­lomásozó vietnami csapato­kat — közölte kedden a Nhan Dan, a Vietnami Kom­munista Párt központi napi­lapja. A Spratley-szigeteknek, amelyek Vietnam partjaitól 450, Kínától 1 500 kilomé­terre találhatók, nemcsak katonai, hanem gazdasági jelentőségük is nagy, mert a terület feltehetően olajban gazdag. A szigetcsoport feletti ren­delkezési jogról folytatott vitában ez év március 14- én fegyveres konfliktus rob­bant ki Kína és Vietnam kö­zött. Az összecsapásban két vietnami hajó elsüllyedt, 3 vietnami katona meghalt. • BERTOLUCCI DI VDALA Teljes diadalt aratott Bernar­do Bertolucci filmje, az Utolsó császár hétfőn este Hollywood­ban, az Oscar-díjak kiosztásán: nem kevesebb, mint kilenc díj­ban részesítette az amerikai Filmművészeti Akadémia. Ber­tolucci kapta meg a legjobb rendező díját, s művét ítélték az év legjobb filmjének. Ezen­kívül megkapta a legjobb ope­ratőrnek járó Oscar-díjat is: a Kínában készült, sokszor felejt­hetetlen szépségű képeket a ha­zánkban is jól ismert olasz operatőr. Vittorio Storaro al­kotta. Az Utolsó császár kap­ta meg a legjobb díszlettervező, a legjobb hangmérnök, ai leg­jobb vágó, a legjobb filmzene, a legjobb jelmez és a legjobb — nem eredeti — forgatókönyv díját is. Változatlan a patthelyzet Larnaca repülőterén Kedden, egy héttel a kuvaiti utasszállító gép elrablása után még mindig tart a túszként fog­va tartott utasok kálváriája. A Boeing—747-es kedden is a ciprusi Larnaca repülőterén vesztegelt. A Palesztinái Felsza- badítási Szervezet képviselői kedden három alkalommal is tárgyaltak a légi kalózokkal, és — mint elmondták — felvették a kapcsolatot azok „parancs­nokságával” is. Palesztin forrá­sok szerint a terroristák állandó rádiókapcsolatban vannak ezzel a „parancsnoksággal”. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Kuva- itban elmondta: a tárgyaláso­kon arról van szó, hogy milyen feltételekkel repülhet a gép to­vább Algírba. A légi kalózok ugyanis azt akarják. A terroristák ezen a napon kétszer is újabb határidőt szab­tak azon követelésük teljesítésé­re, hogy töltsék fel a gépet üzemanyaggal, majd a határidőt mind a kétszer meghosszabbítot­ták. A PFSZ képviselői és a géprablók közötti harmadik, keddi tárgyalásra már az „utol­só” határidő lejárta után, kora délután került sor. A ciprusi kormány kedden el­vetette annak lehetőségét, hogy kommandóakció révén vessenek véget az ügynek. Hazánkba látogat a szovjet miniszterelnök A nemzetiségiek helyzete Romániában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására áp­rilis 18. és 20. között hivatalos baráti látogatást tesz a Ma­gyar Népköztársaságban. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. „Reformkormány” alakult Kínában Li Peng miniszterelnök előterjesztésére a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés keddi plenáris ülésén jóváhagyták a kínai Államtanács, azaz az új központi kormány névso­rát. A kormányban három miniszterelnök-helyettes, ki­lenc államtanácsos és negy­venegy miniszter — a mi­nisztériumok és az állami bizottságok vezetője — fog­lal helyetj A három miniszterelnök­helyettes: Jao Ji-lin, Tien Csi-jün és Vu Hszüe-csien, aki államtanácsosként és külügyminiszterként dolgo­zott az előző kormányban. Az új kormányban eggyel kevesebb a miniszterelnökök és kettővel az államtanácso­sok száma, mint korábban. A kínai államtanács 13 vezető tagjának az átlagos életkora 61 év. Kilencüknek van fő­iskolai végzettsége, s többen közülük magas szintű mű­szaki képzettséggel rendel­keznek. Megfigyelők szerint az új központi kormány ve­zetői nemcsak államirányí­tási ügyekben járatosak, ha­nem gyakorlati gondolkodá­súak és egytől-egyig elköte­lezett hívei a Kínában folyó gazdasági és politikai re­formnak, a nyitási politiká­nak és a korszerűsítésnek. Az államtanács főtitkári tisztét és kilenc miniszté­rium és állami bizottság irá­nyítását a miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes és hét államtanácsos látja el. A miniszterek átlagos élet­kora 58 év. Egy kivételével valamennyien egyetemet, vagy főiskolát végeztek. Tí­zen közülük első ízben töl­tenek be miniszteri tisztsé­get. Az új miniszterek kö­zött van Csien Csi-csen kül­ügyminiszter, aki korábban külügyminiszter-helyettes volt. A parlament által jó­váhagyott reformprogram alapján az eddigi 45-ről 41- re csökkent Kínában a köz­ponti kormány hatáskörébe tartozó minisztériumok és állami bizottságok száma. A kuvaiti külügyminiszter még hétfőn este kijelentette, hogy országa akkor sem telje­síti a géprablók követeléseit, ha azok újabb utasokat ölnének meg. Eddig a terroristák két túszukkal végeztek; mindkettő a kuvaiti fegyveres erők tagja volt. A légi kalózok továbbra is azt követelik az arab országtól, hogy bocsásson szabadon 17 iszlám szélsőségest. Kedden egy kuvaiti lap azzal vádolta Iránt, hogy ez az ország áll a terrorista akció mögött. Mohammed Laridzsani iráni külügyminiszter-helyettes keddi londoni sajtóértekezletén ezzel szemben azt állította, hogy Ku- vait nem tett meg mindent az ügy megoldására. Laridzsani szerint Teherán a múlt héten azt javasolta a kuvaiti kor­mánynak, hogy ostromolják meg a gépet, amely akkor még egy iráni repülőtéren vesztegelt, de az arab ország nem vállalta a felelősséget. Rodney Wallis, a Nemzetközi Légiforgalmi Társulás (IATA) biztonsági részlegének vezetője szerint a terroristák a bangkoki repülőtéren juttatták föl fegy­vereiket a gépre. * * * A PFSZ megbízottai és a légi kalózok közötti megállapodás alapján kedden késő este meg­kezdték az elrabolt gép üzem­anyaggal való feltöltését, a gép­rablók pedig szabadon engedtek több túszt — közölték a hírügy­nökségek. Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője Kuvaitban úgy nyilatkozott, hogy a gép néhány órán belül felszáll. Üticélt nem adott meg; egy korábbi tájékoztatása sze­rint a terroristák Algériába kí­vánnak jutni. A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romániai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezen­túl használni a magyar és német nyelvein megjelenő nemze­tiségi sajtóban. A Romániában élő szászok és svábok révén közvetlenül is érintett NSZK sajtóban pedig különösen: ag­godalommal vegyes rosszallással fogadták a hírt. A konzervatív Die Welt így fogalmazott: „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbségekre”, majd megállapította: „Ez mindenekelőtt az erdélyi magya­rokat sújtja, de érinti a kivándorlás miatt egyre csökkenő lélekszámú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is.” A lap „durva kihívásnak” nevezi a rendeletet, amely annál külö­nösebb — írja —, mert Románia szívesen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené. „A legtöbb romániai német már amúgyis el akarja hagyni az országot’. Ugyancsak ki­hívással ér fel az Észak-Erdélyben összefüggő népességet al­kotó magyarok százezreitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helyneveikről” — mutatott rá a Die Weit. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemzeti­ségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romá­niában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt a magyar történelemben és a magyar kultúra fejlődésében különleges hely illeti meg, a magyarországi lapok, érthető módon, élesen, de mértéktartóan, a tiltakozás és az aggoda­lom hangján reagáltak erre az intézkedésre”. Felfigyeltek persze a nyugati lapok is a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelentések­ben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspontjáról. A magyar nemzetiség széles körű hátrányos megkülönböz­tetését szóvá tevő kifogásokra válaszul „Románia azzal vá­dolja Magyarországot, hogy panaszai csupán az Erdély visz- szaszerzésére tett erőfeszítések leplezései” — állította szem­be a véleményeket például az amerikai AP hírügynökség. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illuszt­rálta a romániai nemzetiségek helyzetének romlását. A te­kintélyes londoni The Financial Times tömören megállapította: „A Romániában élő magyar és német kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát.” A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredé­ke tanulhat anyanyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma, egymás után zárják be a nemzetiségi kulturális in­tézményeket. Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmarasztaló visszhangot a román településrendezési program is, amely­nek értelmében — mint az amerikai AP hírügynökség je­lentette — „hétezer falut fenyeget felszámolás veszélye, s vidékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségiek, kénysze­rülnek a családi házakból átköltözni emeletes lakótömbökbe, ahol csak több családra jut egy-egy közös konyha és fürdő­szoba. Elvesztik háztáji földjeiket is, holott azok eddig fon­tos szerepet töltöttek be az amúgy is hiányos élelmiszer- ellátásban”. „Helsinki óta az emberi jogok, és azokon belül a nemzeti­ségi jogok, nem tekinthetők többé pusztán egy ország bel- ügyének” — ez az általános alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kormánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi el­bánást Románia esetében. Felfigyelitek továbbá a nemzetközi sajtóban a Romániát mind nagyobb számban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais —, hogy egy szocialista ország állampolgárai nem a nyugati demokráciákat választ­ják, hanem egy másik szocialista országot, mert a politikai viszonyok számukra ott elfogadhatóbbak.” Szűcs D. Gábor A szabadkai lín ví-ir-' _ban olyast Magyarországi hétköznapok Lépések az új reform jegyében A népszerű Ludas Matyi vicclap nemrég az első olda­lán egy karikatúrát közölt egy állomásra éppen befutó vonatról, mozdonyán a „Re­form" felirattal. Égy várako­zó a peronon megkérdi szom­szédját: „Nem késik ez a vo­nat?” — „De igen, késik, tel­jes két évtizedet..Ez a karikatúra sajátos módon emlékezteti a magyarokat az 1968. évre, amikor a gazda­sági reform bevezetése alkal­mával Magyarországon több, a mostanihoz hasonló rend­szabályt hoztak, amelyek ak­kor nem váltak be. Mi több, Nyers Rezső, az ismert gaz­dasági szakértő és politikus, az említett rendszabályok megteremtője, akkor nyu- godtabb munkahelyre került. A komolyabb gazdasági re­formra vonatkozó akkori ja­vaslatot pedig elvetették. Ma sok magyar van azon a vé­leményen — és nem ok nél­kül —, hogy a Nyers és mun­katársai által annak idején javasolt reform sok tekintet­ben a peresztrojkához hason­ló kísérlet volt. Hogy akkor nem került sor keresztülvite­lére — az okot a korabeli társadalmi és gazdasági vi­szonyokban kell keresni. En­nek ellenére, a termelésben elért eredményeknek kö­szönhetően, no meg — mint ahogy most kiderült — a je­lentős nemzetközi kölcsön jó­voltából a magyar gazdaság látszólag jól működött. Ma­gas életszínvonalat értek el és az egész világon Magyar- ország példájával bizonyítot­ták, hogy „szocialista beren­dezésű klasszikus társada­lomban” is lehet jól és bol­dogan élni. Még két évvel ezelőtt is Magyarországot a keleti blokk Svájcaként em­legették. Külföldi kölcsönök És valóban mindenki, aki Magyarországon járt, meg­győződhetett magas életszín­vonaláról, számtalan gazda­sági létesítmény kiépítéséről és az újonnan épült turiszti­kai építmények egész sorá­ról, különösen a Budapesten épült hatalmas hotelekről. A magyar termelők nem min­den büszkeség nélkül han­goztatták, hogy üzleti kap­csolatban áll az egész világ­gal, sok országból hoznak be árut, de ugyanakkor a világ minden táján megtalálhatók a „Made in Hungary” fel­irattal ellátott árucikkek. Sőt, más kelet-európai orszá­gok lakói irigységgel szem­lélték Magyarország magas életszínvonalát és gyáripará­nak — a keletihez viszonyí­tott — nagy gazdasági ön­állóságát. Másrészt a külföldi tőke sokfelől özönlött az ország­ba. Sok hitelt és kölcsönt vettek fel, úgyhogy most a zárszámadások alkalmával kiderült, hogy az ország minden egyes állampolgára — tőke vagy kamatok fejé­ben — 1700 dollárral tartozik a nagyvilágnak. A tőke te­temes részét új gyárak épí­tésére és felszerelések vásár­lására használták fel. Két­ségtelen, hogy a beléjük fek­tetett összeg sok gyárban meg is térül majd. II gyárak jobb élete Nemrég az ismert buda­pesti Csepel gyár egyik mun­kása a jugoszláv újságírónak arra a kérdésére, hogy tud­ja-e, mennyi dollárral tarto­zik hazája, kijelentette: „Nem tudom, de engem nem is kérdeztek, amikor a köl­csönöket fölvették. Csak azt tudom, hogy ezentúl többet kell dolgoznom ...” Ez a kijelentés sajátosan illusztrálja a hangulatot és sok magyar ember felisme­rését á nemzetközi hitelek­kel kapcsolatban, melyeket Magyarországnak az elkövet­kező években kell visszafi­zetnie különféle nemzetközi hitelezőinek. Ezért egyálta­lán nem meglepő, hogy az állampolgárok — akik sok olyan országról tudnak, amely visszafizette tartozá­sait — felkészültek arra, hogy nehéz idők következ­nek. Egyébként az a véle­mény uralkodik, hogy a köl­csönökből származó pénzt, amelyet most vissza kell fi­zetni, nem a legésszerűbben és nem csupán a felszerelés beszerzésére használták fel. Több mint egy évvel ezelőtt egy tévéműsorban a még mindig népszerű Nyers Re­zső, a nézőknek arra a kér­désére, hogy a különféle nemzetközi forrásból eredő pénzt hogyan használták fel, így válaszolt: „Részben be­fektetésekre fordítottuk, de egy részét a jobb életre köl­töttük. Ez nem volt éppen a legcélszerűbb, de talán még­is jobb volt annál, mintha ezt a pénzt nem kifizetődő befektetésekbe öljük. Akkor ez az összeg egyszerűen el­úszott volna.” Magyarán: az állampolgá­rok nagy része szerint a gaz­dasági rendszer nem volt eléggé hatékony a pénz jobb felhasználását illetően. Sok nem kifizetődő, nem gazda­ságos létesítményt építettek. Továbbá sokak véleménye szerint a villamossági és fémipari kulcsirányzat sem volt éppen a legmegfelelőbb, mert ma már a külföld ré­szére termelt árut nagyon nehezen tudják elhelyezni a fejlett országokban stb. Sokan ma már azt is han­goztatják, hogy eddig az életszínvonalúik sokkal ma­gasabb volt, mint amilyent a termelés akkori szintje ob­jektiven biztosíthatott volna. B reális gazdaság felé vezető út Néhány kiemelkedő politi­kai személyiség már évek óta hangoztatja Magyaror­szágon, hogy az ország gaz­dasági életébe okvetlenül jó­val több realitást kell vinni. A Szovjetunió peresztrojkája és a nagyvilágban végbeme­nő gazdasági folyamatok mintha Magyarországon is ösztönözték és meggyorsítot­ták volna a reálisabb gazda­sági élet és a reálisabb élet- színvonal létrejöttét. Az igazság kedvéért meg kell azonban említeni, hogy né­mely magas rangú magyar vezető már néhány éve han­goztatja, hogy az ország sok nehézséggel fog majd szem­bekerülni. „Az ország gazdasági fej­lődésében azonban a várt nehézségek mellett váratla­nok is felbukkantak” — mondja dr. Kemenes Ernő, a Magyar Népköztársaság terv- gazdasági minisztere. — „A magyar gazdaság az 1985. és 1986. évben stagnált. Első­sorban az okozott nehézsé­geket külkereskedelmünk­ben, hogy a kivitel csőikként. Ezzel a helyzettel természe­tesen szembe kellett néz­nünk, s most arra törek­szünk, hogy új politikai-gaz­dasági megoldásokat talál­junk.” A magyarok most azt mondják, hogy „hajójuk túl­terhelt” és hogy nehéz lesz a keskeny folyómederben meg­fordulniuk. Ám ezen a „ma­gyar hajón” sok ^haszonta­lan teher” is van, s ha ezek­től megszabadulnak, a hajó könnyebben indulhat. A mindennapi nyelvre lefordít­va ez azt jelenti: többet dol­gozni, jobban termelni. Luka Ivkovic Vételek és adások Budapesten ezekben a napokban a leghosszabb sorok az Adidas-sportüzlet előtt állnak. Habár az Adidas-véd- jeggyel ellátott Isportcipők a budapesti Váci utca legis­mertebb üzleteiben kétszer, sőt háromszor drágábbak, mint az ismert világcégek szabadalma alapján Magyar- országon gyártott sportcipők, a wásárlók mégis amaz előtt iaz üzlet előtt várakoznak türelmesen. A fiatalok körében ma ez a legdivatosabb.

Next

/
Thumbnails
Contents