Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988, április 13., szerda o Vonalban voltunk — hét városban Tegnap délután rendhagyó módon a megye hét városában voltunk vonalban. Mint ismeretes, a téma a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalás-tervezete volt. Ehhez vártuk Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Mezőko- vácsházán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon olvasóink — párttagok és párton- kívüiiek — véleményét. Amint az várható volt, sokan hívták a megadott számot. de emellett többen személyesen is felkeresték munkatársainkat, hogy úgy mondják el észrevételeiket és javaslataikat. Sőt, voltak olyanok is, akik levélben juttatták el gondolataikat. Az elhangzottakat és a leírtakat természetesen összegezzük, és szerkesztett formában lapunk 16-i, szombati számában megjelentetjük. Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény NEB-vizsgálat indult Milyen a tanácsi szociálpolitika? Az illúziója is szertefoszlott annak, hogy a szocialista fejlődés során, az életszínvonal töretlen növekedése révén megszűnik az a társadalmi réteg, amely a létminimum határán tengődik. A szegénységről szólni nem tabu ma már. Bebizonyosodott, hogy az okokat kutatni kell, beszélni róla, és minden lehetséges módon enyhíteni a hátrányban élők bajait. A dumái hajózás nemzetközi jogi alapjául szolgáló egyezményt hét Duna- menti ország 40 éve írta alá Belgrádiban. A jubileum alkalmából a Duna Bizottság 46. ülésszakának keretében tegnap ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepi ülést Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete, a Duna Bizottság elnöke nyitotta meg. A (Folytatás az 1. oldalról) mellett további anyagi segítségben részesíti a megyei tanács. Az így megvalósítandó kis alapterületű, egyszerű szerkezetű épületek a fiatalok első lakáshoz jutását segíti. A KISZ Békés Megyei Bizottsága a közelmúltban foglalkozott a lakásgazdálkodással, s javaslatait a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztette. Ugyancsak véleményezte e napirendi előterjesztést a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa, s megerősítette, hogy a nehezedő feltételek ellenére jelentős erőfeszítések történtek a lakás- gazdálkodás fejlesztésére. Ennek ellenére a legrászorultabb rétegek igényeit kielégítő tanácsi lakások építésének elmaradása elfogadhatatlan, mert állandósítja ezen rétegek nehéz helyzetét. Megerősítette az üresen álló családi házak vásárlásának szorgalmazását, felhívta a figyelmet az időskorúak és a gyermeküket egyedül nevelők lakáshoz jutásának segítésére. EllenBékés megyében mintegy 10-11 ezer cigány lakos él. Az elmúlt évtizedek eredményeként a telepek felszámolása csaknem teljesen befejeződött. Az elmúlt években jelentősen nőtt a munkaviszonyban állók száma is, viszont döntő többségüknek nincs szakképesítése, valamint a nyolc általános iskolai végzettsége sem. A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága a cigánylakosság körében évek óta közösen folytat rétegpolitikai munkát. Az elmúlt évben 24 településen rendeztek együtt helyi, majd ezeket követően körzeti fórumokat is, melyeken számíthattak a cigánylakosok cselekvő részvételére. Ezeken a fórumokon választották meg azokat az aktívákat, akik az adott településen a cigánylakosok között — jó értelemben vett — hangadók, s képviselik a többség érdekeit. Most őket hívták össze, s rendezték meg tegnap Béjubileum alkalmából Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára méltatta a belgrádi konvenció jelentőségét. Kiemelte, hogy a kölcsönös megegyezésen alapuló konvenció nem tesz kivételt, a Dunán minden ország számára szabad hajózást biztosít. A bizottság titkára beszámolt a dunai hajózás négy évtizedes eredményeiről, fejlődéséről. A Duna Bitétes vélemények mellett is — mint ez a mostani végrehajtó bizottsági ülésen is megfogalmazódott — támogatja a pályakezdők és családalapítók első lakáshoz jutásaként a kis alapterületű lakások építését, kedvezőnek ítélte a fiatalok építőközösségeinek támogatását azzal, hogy az legyen nyitott, és pályázat útján lehessen hozzájutni. Végezetül arra az alapelvre hívta fel a figyelmet, hogy a szociálpolitikai célokat fokozottabban érvényesítsék. A vitában a legtöbb szó az állami lakásépítés elfogadhatatlanul alacsony arányáról, a fiatalok és a sokgyermekes családok lakáshoz jutásának módjáról esett. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a jelentésnek az eddigi munkát taglaló részét elfogadja, a feladatokat pedig a lakásépítés és lakásgazdálkodás országos új koncepciójának kidolgozása után újra napirendre tűzi. A Békés Megyei Beruházási Vállalat tevékenységéről szóló beszámoló a bevekéscsabán a HNF városi székházában a megyei cigányügyi fórumot, melyen a megyei tanács illetékes osztályainak képviselői is részt vettek. Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy — noha a korábbi években sem volt érdektelen a Hazafias Népfront a cigánylakosság problémáival szemben — a rétegpolitikai munka az 1980-as évek elejétől lényegesen nagyobb figyelemben részesül. Ezután vázolta a megyei helyzetet, amely jobb az országosnál, de a foglalkoztatási gondokkal a jövőben nálunk is számolni kell, hiszen egyre nehezebb lesz elhelyezkedni szakképzetlenül. A hozzászólások során szinte valamennyi érintett település képviselője vázolta az adott községben, városiban kialakult helyzetet. Sok helyen még ma is előítéletekkel viseltetnek velük szemben, ez akár az elhelyezkedésnél, akár a lakásvásárlásnál, kölcsönök zottság fennállása alatt be-, bizonyította, hogy fontos fóruma Európában a nemzetközi együttműködésnek. A magyar küldöttséget vezető Urbán Lajos közlekedési miniszter a Magyar Nép- köztársaság kormányának megbízásából köszöntötte az ünnepi ülést, majd felolvasta Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a jubileumi ülés résztvevőihez intézett levelét. zetőben a vállalat tevékenységi körét ismertette. Eszerint beruházások és felújítások szervezése, előkészítése, műszaki és pénzügyi lebonyolítása, illetve a műszaki tervezés a fő feladata. Munkájukat alapvetően a megye területén végzik, megbízásaik zömét a tanácsoktól kapják. Alapelvük a megbízók érdekeinek lehető legteljesebb képviselete. A városok közül hagyományosan jó a kapcsolat Békéscsabával, Békéssel és Orosházával, de több községgel is gyümölcsöző az együttműködés. Ami a jövőt illeti, a beruházó tevékenység színvonalának emelésére, a megbízó igényeinek kielégítésére, a partneri kapcsolat erősítésére, s az e munkához szükséges szakember-utánpótlás biztosítására törekszenek. A végrehajtó bizottság a beszámolót elfogadta, elismeréssel szólt a vállalat tevékenységéről, amely a megye több színvonalas létesítményében ölt testet. A testületi ülés bejelentésekkel ért véget. folyósításának megítélésénél előfordul. Kirívó példát- is említettek, miszerint a KISZ-be nem vettek fel fiatalokat — csupán a származásukra hivatkozva —, akik pedig többéves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. Van olyan település is, ahol a helyi cigányság kulturális törekvései, klubalapítási szándékuk nem talál kellő támogatásra. Természetesen jó példákról is hallhattunk a tegnapi tanácskozáson, 'több településen kiemelkedően jó a helyi vezetéssel, valamiint a nem cigány lakossággal való kapcsolatuk. A tanácskozás résztvevői elhatárolták magukat — és minden jó érzésű társukat —, azoktól, akiknek kirívó magatartása alapján szokták az egész cigányságot „egy kalap alá venni”. A fórum résztvevői arról is szóltak, hogy nagyon sok múlik magukon az embereken, s szívós munkával, személyes példamutatással, a gyerekek megfelelő nevelésével, a felvilágosító munka fokozásával ledolgozható — ha nem is egy-két év alatt — a cigányság ma még hátrányos helyzete. P. F. A segítség egyik lehetősége a szocialista segélyezés. Ezekre igyekszik ráirányítani a figyelmet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amelyet néhány hete indítottak az országban. Ebben részt vesznek megyénk népi ellenőrei is. A békéscsabai, a békési, a sar- kadi, a szarvasi NEB összesen 13 településen tájékozódik a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeiről. Természetesen kiveszi a részét ebből a munkából a népfront, a szakszervezet, a KISZ, a Vöröskereszt. Sok az idős ember Békés megye adottsága sajnos ebből a szempontból sem a legjobb. Sok az idős ember. A népesség negyede túlhaladta a nyugdíjkorhatárt. A fiatalok elvándorolnak, többen halnak meg, mint amennyien születnek. A községekben gyakori, hogy a szép ház felépítése után a családfő meghal, egyedül marad a asszony, a gyerek. Sok a válás, a labilis élettársi kapcsolat, a gyerekét egyedül nevelő szülő, és az országos átlagnál jóval több a nagycsalád. A veszélyeztetett kiskorúak száma öt év alatt csaknem 80 százalékkal gyarapodott. A napi gondok elől nem kevesen az alkoholba menekülnek. A nagycsaládosok 60 százalékában az egy családtagra jutó havi jövedelem nem éri él a 2500 forintot. Évente többen vannak a megváltozott munkaképességűek. Mindez feladja a leckét a szociálpolitikával foglalkozóknak: a tanácsoknak, a társadalmi szervezeteknek. Ezért is készült el a megyei tanács középtávú szociálpolitikai terve, amelyet a szakszervezet és a népfront is véleményezett, A rangsorban első helyen szerepelnek az idős korúak, majd a csa- lódalapító fiatalok, a nagy- családosok, a megváltozott munkaképességűek következnék. Ehhez feltétlenül hozzá kell! tenni: a megyei elképzelés a tényeket rögzíti, arról szól, ami jó lenne, vagy ami várható. Az önállóság ugyanis lehetővé teszi, hogy a helyi tanácsok testületéi maguk döntik el: mit akarnak fejleszteni, mit tartanak a legfontosabbnak. A terv kimondja például, hogy el kell érni: minden rászoruló kapjon segélyt, ezt az összeget emelni szükséges. Ugyanakkor a nyugdíjasok kőiében várhatóan tovább növekszik a szociális segélyt igénylők száma. A javasolt módszer a pénzek átcsoportosítása, az ésszerűbb tanácsi gazdálkodás. Mielőtt bárki is felkapná a fejét, megjegyezzük: ma is többször előfordul, hogy „elspórolják” a segélyre szánt forintokat, és az sem ritka: a rászorultság helyett a kérelmező szemfülessége, rárne- nőssége dönti el, kinek adnak és hányszor tanácsi szociális segélyt. Hiányos az Információ Nem szabad tehát lekicsinylőén kezelni a szociálpolitikát. Aligha csak azért, mert széles rétegeket érint, hanem azért is: hatással van a családok életére, meghatározza a munkahelyi közérzetet, a települések jelenét és jövőjét, befolyásolja az oktatást, a nevelést, a közlekedést, a kereskedelmet. Kár lenne elhallgatná: megyénkben 34 ezer alacsony jövedelmű család él, közülük a többgyerekeseik száma mintegy hét és fél ezer. A cigánytelepeken még mindig 126 család található, a testi-szellemi fogyatékosok tízezres csapatából mindösz- sze 2700-at tudnak intézményekben elhelyezni. Rokkant és megváltozott munkaképességű ember 25 ezer van a megyében, de a rehabilitációs tevékenység gyerekcipőben jár. Tavalyelőtt a rendszeres és rendkívüli szociális segély elérte a 65 millió forintot, 2500 igénylőt mégis el kellett utasítani. A cselekvés sürgető. Mindenekelőtt igazságosabb, hatékonyabb szociálpolitikára van szükség. És arra. hogy a tanácsok lépjenek ki a „hatósági” szerepkörből, a vállalatok, intézmények pedig fogadják el partnernek a tanácsokat, a társadalmi szervezeteket. Kétségtelen, a szociális tevékenységnek figyelemre méltó információs feltételei vannak, ha ez hiányzik, a munka sem lehet elvszerű és hasznos. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsok információi a lakosság szociális körülményeiről meglehetősen hiányosak. Ez nem sommás megállapítás, hiszen 1984- ben központi intézkedéssel kellett a tanácsokat rábírni arra, hogy feltérképezzék az idős korúak helyzetét, rászorultságát. A mostani népi ellenőri vizsgálat kideríti: milyen hatással volt ez a feltáró és a nyilvántartó munkára, mely rétegek életét kísérik figyelemmel, és milyen módszereket használnak. Ehhez kapcsolódik a vizsgálat célja is. Választ keresnek arra, hogy a helyi tanácsok milyen szempontok alapján választják ki és segítik az érintett állampolgárokat, családokat, hogyan kísérik figyelemmel az adott államigazgatási területen az emberek szociális helyzetét, a segélyek elosztását, fel- használását. Van-e maradékelv ? Már a vizsgálatok kezdeti szakaszában látható, hogy a tanácsok kevésbé keresik, kutatják a rászorult családokat, állampolgárokat. Ez összefügg azzal, hogy menynyi pénz áll a tanácsok rendelkezésére. De miért jut kevesebb szociálpolitikára? Ebben elsősorban a gazdasági nehézségek játszanak szerepet. Ugyanakkor sokan azon a véleményen vannak, hogy a szociálpolitikában az úgynevezett maradékelv érvényesül. Vagyis: annyi pénzt szánnak erre, amennyi éppen jut a költségvetésből. A vizsgálatnak ezt a feltételezést is tisztáznia kell. Ennek megfelelően megnézik a szakemberek, hogy miként tervezik a szociálpolitikát, egyáltalán van-e egységes ilyen költségvetés, milyen elvek szerint osztják el a rendelkezésre álló összegeket. Ellenőrzik, hogy ki kap rendszeres nevelési, szociális, illetve rendkívüli segélyt, temetési, gyámügyi hozzájárulást, és ki részesül közgyógyellátásban. Választ keresnek arra is: a valóban rászoruló fiatal házasok kapnak-e lakásvásárláshoz, -építéshez vissza nem térítendő, vagy visszafizetendő támogatást, kölcsönt. Már utaltunk rá: a jelenlegi időszak nem a társadalmi hátrányok megszüntetésének kedvez. A gazdasági hatások következményeit képtelenség ugyanis a szociálpolitika eszköztárával kivédeni. Az viszont nyilvánvaló Békés megyében is, hogy meg kell állítani az egészségromlást, az öregék, a nagycsaládosok létbizonytalanságát. Ezt segíti elő a mostani NEB-vizsgálat. Seres Sándor Már hagyományai vannak Tapolcán az idült légúti megbetegedések gyógyításában a barlangterápiának. A tapasztalatokra alapozva, sikeresen kezelik a 15 méter mély barlang tiszta levegőjén a beteg gyerekeket is II lakásépítésről és -gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága S. F. Megyei cigányügyi fórum
