Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. ÁPRILIS 13., SZERDA Ára: 1,80 forint XLm. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Ipari szövetkezetek Termékszerkezet-váltás és érdekeltség A Békés megyei ipari szövetkezetek küldöttközgyűlését tegnap — április 12-én — délelőtt rendezték meg Békéscsabán, a Kiszöv székházában. A vendégek között volt Mészáros Vilmos, az OKISZ .főtitkárhelyettese, valamint Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. A Hungaroncktár békési édesipari üzemében csomagolják a vegyes korsós mézet. Évente ezerkettőszáz tonna a termelésük, amelyből ötszáz tonna a tőkés export Fotö: Fazekas Ferenc Munkaerőhelyzet megyénkben A megye ipari szövetkezeteinek 1987. évi gazdálkodósáról, szövetkezetpolitikai és mozgalmi tevékenységéről, az idei tervekről és célkitűzésekről szóló beszámolóban elhangzott, hogy a termelést befolyásoló tényezők lényegében változatlanok. A szövetkezetek nagy részénél még mindig első helyen állnak az anyagellátással ösz- szefüggő problémák, az alapanyagok rossz minősége, az ütemtelen szállítás, stb. Gondot okozott továbbá a kooperációs partnereknél tapasztalható bizonytalanság, a háttéripar fejletlensége és a belföldi vevők egyenetlen megrendelései. Javult viszont a piaci munka, s a kereslethez való alkalmazkodás. Erre utal a küll'öldii partnerek körének bővülése. Tavaly 14 szövetkezet nyújtott be hosszú távú exportfejlesztő pályázatot, melynek révén — főként lízingben — korszerű gépeket és technológiákat sikerült beszerezni. Mindezek a kapacitás növelésén túl, a minőség javításához is hozzájárultak. • Az átlagkeresetek jelentősen meghaladják az előző évi szintet. Á növekedés valamennyi szövetkezetre jellemző. A hagyományos szöA vb-határozatok végrehajtásáról szóló napirendi pont keretében a testület először a felügyeleti vizsgálatok rendjéről szóló elővetkezetek döntő részének a létszámcsökkenése révén, kisebb részének pedig termelési eredményeihez kapcsolódóan volt lehetősége a kereseteket növelni. A keresettömeg az előző évhez képest tavaly 11,2 százalékkal emelkedett, összefoglalásképpen megállapítható, hogy a jövedelmezőséget és a rubelelszámolású exportot kivéve, a gazdálkodás valamennyi területén előrelépés történt. A hagyományos szövetkezetek jövedelmezősége ugyanakkor romlott. Az idén — a beszámoló szerint — az adóreform és az ehhez kapcsolódó egyéb szabályozások hatályba lépése sok tekintetben új helyzetet teremtett. A szövetkezeteknek az eddigieknél is szigorúbb körülmények között, megváltozott jövedelemszabályozás mellett és a rendkívül szűk lehetőséget nyújtó bértömeggazdálkodás keretei között kell bizonyítaniuk. A termelési érték növekedési üteme várhatóan lelassul. Ezzel szemben a termékszerkezet korszerűsítésének folyamata gyorsul. A szövetkezetek jelentős része módosítja az eddig gyártott termékei kő- tét. A termékszerkezet az terjesztést vitatta meg és fogadta el. A második téma, a lakásépítés és -gazdálkodás váltott ki nagyobb vitát. Békés megye lakásáltoztatására főként a gép- és bútoriparban lehet számítani. Az új termékek mellett ■várhatóan több gazdaságtalan, illetve a piacon nem ■keresett termék gyártását is ■megszüntetik. A beszámolóhoz dr. Sü- meghy Csaba, az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta többek között, hogy a megye szövetkezeteinek termékszerkezet-változásában is egyre több az úgynevezett „piaci vezérlés”. Általában azoknál a szövetkezeteknél figyelhető meg a termékváltási törekvés, amelyek nyugati piacokra kívánnak betörni, illetve bővíteni szeretnék ez irányú értékesítéseiket. Hasonló a tapasztalat az újonnan alakult kisszövetkezeteknél is. A szövetkezeti mozgalom több évtizede tapasztalható eredményes tevékenységének jellemzője volt az állami szektorhoz képest nagyobb vállalkozókészség, a dinamikus fejlődés és a demokratikus önigazgatás. Sajnálatos módon mindezeket az utóbbi időszakot tekintve nem mondhatjuk el. A gazdasági reform elindításakor a szövetkezeti mozgalom helye, ■szerepe a magyar gazdaságban átértékelődött. A szövetkezetek gazdálkodását az ’állam ma ugyanolyan módon és eszközökkel befolyásolja, mint ahogyan azt az állami vállalatok esetében is teszi. Ezáltal az évek folyamán a szövetkezeti jelleg erősen tompult. Kisebbfajta előrelépést jelent a szövetkezeti ■törvény jelenlegi módosítálománya január elsején 163 ezer 70 lakás volt, ennek 37 százaléka még a felszabadulás előtt, 36 százaléka pedig 1970 és 1988 között épült. A lakásépítések száma megyénkben folyamatosan csökken. Tavaly 2803 lakás épült, 10 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az állami lakásépítés egyébként sem túl magas aránya tovább romlott, és 1983-tól lényegesen lecsökkent. A VI. ötéves tervben előirányzott 2176 lakással szemben mindössze 1209 épült. Jelenleg 3827 lakásigénylőt tartanak számon, 34 százaléka tanácsi bérlakásra vár, és 66 százaléka személyi tulajdonút kér. Az igénylők fele a megyeszékhelyen él, ezt követi sorrendben Orosháza, Gyula, Szarvas, Szeghalom. Az elmúlt két évben a tanácsok 1020 tanácsi bérlakásra jelöltek bérlőt, és sa, amely a belső szervezeti ■viszonyokat érinti, s a nem indokolt kötöttségeket feloldja. Napjainkra a szövetkezeti vagyon létrehozásában, felhalmozásában, hatékony működtetésében a tagok érdekeltsége minimálisra csökkent. Lényeges korlátot jelent, hogy a szabályozási kötöttségek miatt a Vagyon feletti rendelkezésben, a jövedelem felhasználásában formális a tagok döntési lehetősége, s ez érdektelenséget vált ki. Ma a fogalmak vizsgálatára is sor kell hogy kerüljön, visszaadva a tartalmat olyan fogalmaknak, mint a szövetkezeti tulajdon, vagy a gazdasági önállóság. A küldöttközgyűlés a beszámolót elfogadta, majd módosították a szövetség alapszabályát. A legutóbbi Szövetkezeti kongresszus állásfoglalása után magas szintű jogszabály jelent meg, miszerint az érdekképviseleti szervek elnöki tisztségét — társadalmi funkcióban — aktív szövetkezeti elnöknek kell betöltenie. A küldött- közgyűlés titkos szavazás útján Székely Lászlót, a Szarvasi Vas-, Fémipari Kisszövetkezet elnökét választotta a Kiszöv társadalmi elnökévé. Az alelnök Havas István, a Békéscsabai Rutex elnöke, az elnökségi tag dr. XJgrai András,- a Kiszöv titkár-helyettese lett. Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségének titkárává, azaz ügyvezető elnökévé meghatározatlan időre, dr. Sü- meghy Csabát választották. H. E. 2386 igénylő tanácsi vevőkijelöléssel vásárolt lakást. Súlyos gond, hogy míg 1986- ban 78 új tanácsi bérlakást adtak át, tavaly mindössze hatot. A helyi takácsok elsősorban a fiatal házasok és a sokgyermekes családok gondjain igyekeznek segíteni. Az összes elosztott lakás 54 százalékát fiatal házasok kapták. Tavaly lakásvásárláshoz, illetve -építéshez 843 család mintegy 60 millió forintos támogatást kapott. Az igénylők magas és a lakások kis száma ellenére is a megye lakásállományának 5,7 százaléka üresen áll. Alapvető gond, hogy a hitelezési feltételek kedvezőtlenek a családok számára. Ezeket a lakásokat a kifejezetten hátrányos helyzetben levő többgyermekes családok vásárolják a tanácsokon és pénzintézeten keresztül, ugyanakkor az indokolt szociálpolitikai kedvezményt nem kapják meg. Az előterjesztés külön foglalkozott a fiatalok lakáshoz jutásának javításával. A KISZ Békés Megyei Bizottsága védnökségében és szervezésében megvalósuló építőközösségeket — az idén kísérleti jelleggel — a jelenlegi támogatási formák (Folytatás a 3. oldalon.) A munkaerőhelyzet alakulását szerte az országban továbbra is az jellemzi leginkább, hogy egyidejűleg tapasztalható munkaerőhiány és foglalkoztatási gond; ez azonban nem egyszerűsíthető le a különböző ágazatok, szakmák, netán vállalatok eltérő konjunkturális helyzetére. Helyenként olyan képesítésű szakemberekre lenne szükség, amelyek másutt csak üggyel-bajjal tudnak elhelyezkedni. Általános érvényű tapasztalat, hogy mind nehezebben ’•találnak munkát azok, akiknek semmilyen szakmájuk nincs, s ebbe a rétegbe nemcsak az iskolázatlan emberek tartoznak, hanem a középiskolából kikerülő olyan fiatalok is. akik különböző okok miatt nem tanulnak tovább. Egy dolog azonban tény: a gazdaságosan termelő, fejlődő- képes vállalatok többnyire keresik a munkaerőt. * * * Megyénkben tavaly a foglalkoztatottak száma — a vízgazdálkodást kivéve — valamennyi termelő ágazatban csökkent, együttesen mintegy 2,5 százalékkal. A létszámfogyás az állami szektorban az átlagosnál mérsékeltebb volt, a szövetkezeteknél nagyobb. A csökkenés az építőiparban — ezen belül is a fizikai foglalkozásúaknál (8,8 százalék) — volt a legjelentősebb. A mezőgazdaságban is jóval kevesebben dolgoznak, mint eddig. A közlekedésben azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A Körös Volánnál a foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezzel szemben a MÁV munkaerőgondokkal küzd. A nemtermelő ágazatban foglalkoztatottak száma növekedett, bár itt is jelentős munkaerőproblémákkal küzd az egészségügy és az oktatás. Főleg a szakképzettek — elsősorban a diplomások — iránti igény számottevő. A szakképzettség és foglalkoztatási struktúra közötti összhang tavaly néhány területen Békés megyében is megbomlott. A szakmunkás- képzés tervezése jelenleg is a munkáltatók munkaerőszükségleteire épül, de ezek az igények egyre bizonytalanabbak, elsősorban a termelési szerkezet középtávú előrejelzéseinek nehézségei fniatt. Egyre több olyan munkahely van. amelyre nem képeznek szakembert, és növekedett az olyan szak- képesítésű munkavállalók száma, akikre saját szakmájában egyre kevésbé van szükség. Ennek megszüntetéséhez az oktatás, a képzés és a szakemberszükséglet összhangját szükséges javítani. Jelenleg foglalkoztatási gondok elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségekben vannak, ahol zömmel a szakképzetlenek, főleg a nők elhelyezkedése jelent problémát. Már évek óta nem megoldott az igen jelentős számú megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatásai A megye munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakembereinek a legnagyobb feladatot a pályakezdő fiatalok munkába állítása jelenti. A szakképzetlenek, főleg a nők zők elhelyezkedése nem okoz gondot, a szakma nélküliek munkába állítása viszont egyre nehezebb. Az idén ah só és középfokú iskolákban 11 ezren fejezik be tanulmányaikat. Ebből mintegy 4 ezer 200-an nem tanulnak tovább, azaz szeretnének munkába állni. A munkáltatóktól érkezett adatok szerint azonban csak 2600 állás várja őket. A felsőfokú intézményekben végzettekkel pedig éppen ellentétes a helyzet: 662 munkavállalót tudnának foglalkoztatni, de ennek csak mintegy harmada helyezkedik majd el. B. Cs. Épülő OTP-lakások Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Okányi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ban Sok gondot okozott az időjárás az elmúlt esztendőben az okányi termelőszövetkezetben. Szerencsére nem csak növénytermeléssel, hanem állattenyésztéssel is foglalkoznak, s az ipari termelés is megvetette a lábát a szövetkezetben. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági feladatokkal megbirkózzanak, pénzre lenne szükségük, amit forgatnának ... Minderről lapunk ötödik oldalán olvashatnak „Forgatnák a tőkét Okányban” címmel. eddiginél jelentősebb válü lakásépítésről és -gazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Araczki János általános tanácselnök-helyettes vezetésével í— április 12-én, tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — a vb-határozaták végrehajtásáról szóló jelentés keretében a felügyeleti vizsgálatok, valamint a helyi tanácsokkal való kapcsolatokat rendező szabályzatok felülvizsgálata, továbbá az állami lakásépítés, lakásgazdálkodás fejlesztésére, a lakáskörülmények javítására hozott testületi döntések végrehajtása, a további feladatok meghatározása — beszámoló a Békés Megyei Beruházási Vállalat munkájáról — bejelentések.
