Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

1988. április 12., kedd o Valahol szivárog... Talajvíz az aluljáróban? A békéscsabai autóbusz-állomás kiviteli terve 1982 köze­pén készült jel, iS még ugyanazon év októberében megtörtént az első kapavágás a vasútállomás előtti téren. Az építkezés hatodik esztendeje folyik. A városban közben azt beszélik, hogy az aluljárórendszer falán át beszivárog a talajvíz, sőt, a jólértesültek tudni vélik azt is, hogy egyhelyütt már be is omlott a süllyesztett tér fala. Felkerestük az ügyben ér­dekelteket, hogy a várhatóan mintegy 185 millió forintba kerülő építkezés körüli mendemondákat tisztázzuk. Nemes Roland, az épület tervezője 1981-ben már egy kész tanulmánytervet ka­pott, melyben egy aluljárós rendszerű autóbusz-állomás rajza szerepelt. A kiviteli terv 1982-ben készült el. „Elleneztem a tervet” — Sajnos, szinte semmi sem úgy valósult meg, mint ahogy azt eredetileg tervez­tük — mondja Nemes Ro­land, aki annak idején a Békés Megyei Tanácsi Ter­vező Vállalatnál dolgozott. (A vállalat azóta a Békés­terv nevet viseli.) — Elhú­zódott az építkezés, s köz­ben azoknak az anyagoknak egy részét, amelyek a terv­ben szerepelnek, már nem gyártják, vagy éppen nem lehet kapni abban a formá­ban, és színben, amilyenre szükség lenne. Menet köz­ben gyakran kellett változ­tatni a terveken, így a kivi­telezés menetén is. Hallot­tam róla, s igaz is, hogy a talajvíz valahol beszivárog a süllyesztett tér falán. A Vízügyi Építő Vállalat (Vízép), amely az úgyneve­zett résfalazást — azaz a mélyített tér oldalfalának vasbeton szerelési munkála­tait — végezte, öt centimé­teres eltérést ígért a résfal­elemek nyomvonalán. Ehe­lyett 10-25 centiméteres el­téréseket tapasztaltunk, vagyis, girbe-gurbára sikere­dett a „gödör” oldalfala. Er­re a falra került volna, a tervek szerint, a műanyag díszburkolat. Az érdekeltek viszont abban állapodtak meg, hogy egy 5-20 centimé­ter vastag betonfallal eltün­tethető a kivitelezői pontat­lanság, s az így elkészülő si­ma felületre még a díszbur­koló elemek sem kellenek. Elleneztem ezt a tervet, amely végül is megvalósult. Ám ez sem sikeredett iga­zán szépre, ezért mégiscsak eltakarják majd az eredeti­leg tervezett műanyag bur­koló elemekkel. így most már azt sem lehet megálla­pítani, hogy a fal melyik pontján, pontjain szivárog be a talajvíz. A nedvesség ugyanis nem ott jelenik meg a fal belső oldalán, ahol azt a fal külső oldala átengedi. Leverni, levésni pedig ezt a betonréteget le­hetetlen. .Persze, az is lehet, hogy a víz az oldalfal és a fenék csatlakozási pontjánál szivárog. Ha viszont alulról ázik be. akkor is elég nehéz megszüntetni a hibát, hiszen a tér alját borító szigetelés tetején egy 40 centiméter vastag betonréteg van. Az ilyen jellegű szigeteléseket kipróbálni nem lehet, csak akkor derül' ki, hogy jó-e, vagy sem. ha elkészült. A munka teljes mértékben a kivitelező felelősségén mú­lik. Hogy mikor és hol kö­vették el a hibát, nem tu­dom. De tény, hogy a szi­getelési munkálatokat nem a legszerencsésebb időben — télen, párás, csapadékos idő­ben — végezték, amikor igazán nem is lehetett jól előkészíteni a felületeket... a póttervek pótterve A süllyesztett teret, az aluljáró alját Bituthene ne­vű svéd szigetelőlemezzel, az oldalfalat acéllemezekkel szigetelték. A beruházás első kivitelezője a Kelet-magyar­országi Vízügyi Építő Vál­lalat (Keviép) 1982 októbe­rében kezdett hozza a terü­let előkészítéséhez, amit 1983 augusztusában fejezett be. A süllyesztett tér kiala­kítását, a résfalazást a Ke­viép, mint generálvállalko­zó, alvállalkozásba kiadta a fővárosi székhelyű Vízügyi Építő Vállalatnak. E mun­kálatok 1984 októberében fe­jeződtek be. A további épí­tési feladatokat befejezésig a Békés Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kapta meg. Eredetileg 1987 májusára kellett volna átadni a busz­állomást, ám alapvetően pénzügyi gondok miatt a módosított határidő 1988. augusztus 30-a lett. A beru­házás összköltsége az építő- anyagárak növekedése és a bevezetett általános forgal­mi adó miatt a 190 millió­hoz közeledik. — Alapvetően a Vízép munkája ellen volt kifogá­sunk, s az ügy majdnem a bíróság elé került — mond­ja Lenkefi Pál, a Békés Me­gyei Beruházási Vállalat műszaki előkészítője. — A cég által elkészített résfala­zásnál ugyanis nagy volt a méretbeli pontatlanság. Az előre gyártott résfaleleme­ket nem a tervezett vonal mentén helyezték el. Ezt a pontatlanságot végül is egy vasbeton fallal tüntették el, ami mintegy 800 ezer forint­ba került. Ezt a költséget egyébként a Vízép vállalta. Remélhetőleg a másik gond is megoldódik. Az elmúlt nyáron ugyanis az egyéb­ként porszáraz falakon há­rom helyen tapasztaltuk a beton elszíneződését, nedve­sedését. Pótlólag ezért egy másodlagos vízelvezető rend­szert kellett tervezni és épí­teni. Ennek — 100-120 ezer forintos — költségét is a kivitelező, a Keviép és al­vállalkozója, a Vízép vállal­ta magára. Ezek a plusz­munkálatok egyébként az átadási határidőt nem kés­leltetik . . . — Mi már a póttervek póttervét is módosítottuk, mert állandóan követni kell a kivitelezési pontatlanságo­kat — tájékoztat Botyánszki György, a Békésterv mély­építési műteremvezetője. — Egyébként a minőségi köve­telmény a buszállomás sül­lyesztett terénél egyszerű; száraz felületet kell kapni a szigetelés után. Ez azonban nem az. Most még nincs gond, hiszen az aluljáró ter­mészeténél fogva is huzatos, s a víz száraz időben gyor­san elpárolog. Ám ha bur­kolólappal befedik a falakat és a járófelületet, akkor megszűnik a párolgás, ezért a víz elvezetéséről gondos­kodni kell. A másodlagos szivárogtató rendszer terve elkészült, s a kivitelezés munkálatai folynak. A füg­gőleges betonfalat és a csat­lakozást a Vízép tervezte, a fenékLemez szigetelését pe­dig a Békésterv. „Csak csapadékvíz” Az utolsó szó jogán hall- gattassék meg a „tettes”," a Vízügyi Építő Vállalat is. Az igazgató - készséggel ren­delte Békéscsabára, a jelen­leg Dunakilitiben dolgozó három szakemberét, akik négy éve a buszpályaudvar építésében részt vettek. — A munkát 1984-ben fe­jeztük be, s a műszaki át­adásnál a legnagyobb béké­ben váltunk el — mondja Nagy János, a Vízép cso­port-építésvezetője. — Ezek a vádak egyszer sem hang­zottak el. Az általunk vég­zett technológiát Európa- szerte használják, a résfala­zás egyenetlensége pedig so­ha sehol nem okozott prob­lémát. Mi a magunk részé­ről kifejezetten elégedettek voltunk a munkánkkal. Per- sz egy tervezőnek, aki egyenes vonalakat rajzol a papírra, annak szokatlan a résfal néhol görbe, egyenet­len vonala. Á technológiá­hoz egyébként hozzátartozik a belső betonfal, az úgyne­vezett bélésfal. Ez tulajdon­képpen a korrózió ellen is védi a függőleges fal vasle­mez szigetelését. Az említett bélésfalat pedig a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat építette, megjegy­zem, nem a mi költségünk­re. Egyébként Békéscsabá­nak a talajvíz szempontjából ez az egyik legkedvezőtle­nebb adottságú területe. Itt nyáron is egy-két ásónyom­ra van a talajvíz. Ezt a „be­tonteknőt” állandóan víz ve­szi körül. S ha a „teknőn” egy tűszúrásnyi lyuk van., akkor már beszivárog a víz. — Megnéztük az építke­zést, s szerintünk az ott látott víz csapadékvíz, ma- ' gyárán, beesett az eső, ami a tér mélyebb részein ösz- szegyűlt — mondja Bancsik Csaba, a Vízép főépítés-ve­zetője. — Ha a tervek sze­rinti lejtéssel elkészülnek majd a térburkolatok, ak­kor megszűnik ez a gond, hiszen az e célra kialakított aknákban gyűlik össze a víz. — Tulajdonképpen min­den ehhez hasonló létesít­ménynél vannak nedvesség­foltok a falon, de ez jó szellőzéssel megszüntethető. Mindenesetre a fal és a fö­démelemek közötti csatlako­zásnál — ahol nincs szigete­lés — is befolyhat a talaj­víz, ez a rés azonban majd a felszíni aszfaltozással el­záródik — mondta végeze­tül Nagy Árpád főtechnoló­gus. * * * Meghallgatva a vélemé­nyeket sem lettünk sokkal okosabbak. Ezek szerint csak az átadás után derül ki, hogy a talajvíz szivárog-e. vagy az esővíz csorog be. .. Hornok Ernő A buszállomás épülete alatt néhol 3-5 cm magasan áll a viz. A falakon a „beázás” nyomai Levél a Vízéptöl A Vízép a témával kapcsolatban levélben kereste meg a tervezőt, a beruházót és |a kivitelezőket. A levél másolatát szerkesztőségünkhöz is eljuttatták. Ebből idézünk egy rész­letet: „Az elmúlt héten — március -21-én — rádióriportban hang­zott el a réselési [munkákkal kapcsolatos minőségi megjegy­zés, majd ezt követően ta Népújság újságírója kereste meg ez ügyben vállalatunk igazgatóját. A kérdés tisztázására márci­us 29-én munkatársaink felkeresték az újságírót, akitől meg­tudtuk,* hogy olyan hírek keringenek a városban, mely sze­rint a buszpályaudvar befejezését a réselési munkák rossz minősége, vízzárósági hiányok hátráltatják, az emberek térdig vízben dolgoznak stb. A helyszínen járt munkatársaink az autóbusz-pályaudvar befejező munkáit végző Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetöjét is megkeresték, aki semmilyen, vállalatunkkal kapcsolatos problémáról nem tudott. Mivel ez ideig munkánkkal kapcsolatban minden fel­merült kérdésben készségesen és azonnal álltunk és a jövő­ben is állunk Önök rendelkezésére, kérjük szíves válaszukat, milyen probléma van Na vállalatunk által (kivitelezett munka­részekkel, hogy azokat a helyszínen megvizsgálva, kijavítá­sukról soron kívül intézkedhessünk.” Új élelmiszerek szavatossági ideje Gyulai szabók Jól indult az esztendő Az élelmiszeripari üze­mek az elmúlt hetekben szá­mos új termékkel jelent­keztek. Némelyik régi cik­küket új köntösben, korsze­rű csomagolóanyagokban küldik már a bolthálózatba, ezzel is megelőzve a termé­kek minőségének romlását. A gyártók kérésére a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter — a kereskedelmi, illetve a szociális és egész­ségügyi miniszterrel egyet­értésben — megállapította a termékek szavatossági ide­jét. A fogyaszthatósági ha­táridőket különben a, gyár­tók kötelesek feltüntetni a termékek csomagolóanya­gán, ezt az új cikkek eseté­ben hiánytalanul meg is tet­ték. A „Hírős” baromfi párizsi — szeletelve és úgynevezett vákuumcsomagolásban — négy, illetve öt napig áll el, ízlett a szójával dúsított húsgombóc, ivóié és a szója- pörkölt a gyerekeknek. Mindez annak a korszerű táplálkozási programnak az első tapasztalata, amelyet a gyermekek egészségéért el­nevezésű alapítvány — az Országos Élelmezéstudomá­nyi Intézettel, valamint a Fehérjetechnológiai Tudo­mányos Termelési Egyesü­léssel karöltve — tavaly no­vemberben indított. A programban budapesti és gödöllői oktatási intézmé­nyek vettek részt, s össze­sen 1500 kisgyermek ismer­az évszaktól függően. (Októ­ber 1-jétől március végéig öt napra szól a minőségmegőr­zési időtartam.) A fürjtojá- sos száraztészta-készítmé­nyek, biafol fóliában 9 hó­napig állnak el, a szárított sütőélesztő pedig hat hóna­pig. Kereken 24 órás eltart­hatósági időt állapítottak meg a 25 dekás és a félki­lós kenyérkiflire, 48 órásat a 0,7 kilósra. A polietilén fó­liában árusított barna cu­kor egy évig áll el a gyártás időpontjától számítva. Meg­jelent az üzletekben a teper­tős, illetve a sajtos zsúrpo- gácsa, 5-5 napig szavatolják minőségét, ugyanennyi ideig az ongrofol-fóliába csoma­golt „Rába” mazsolás süte­ményt. A „Szilas” turmix­porok, a kókuszos, a fahé­jas és a karamellás készít­mények hat hónapig hasz­nálhatók föl. kedhetett meg a szója ízével. Az egészséges táplálkozás­ban kiemelkedő jelentőségű a szója, mivel dekagram­monként 2,5 grammal több zsiradékmentes fehérjét tar­talmaz, mint ugyanannyi hús. Ez a fehérjeplusz kü­lönösen a gyermekek fejlő­désben levő szervezete szá­mára fontos. Az új étek megállta a helyét a gazda­ságossági követelmények szempontjából is: a szójával dúsított ételek adagja ugyan­is három forinttal olcsóbb, mint a csupán húsból ké­szülteké. Az első negyedév terme­lési eredményeit mindig nagy várakozás előzi meg. Különösen igaz ez az idén, amikor az évkezdet egyben átfogó változásokkal, új adózási rendszer bevezetésé­vel, ezzel összefüggő ár­emelkedésekkel járt együtt. Mindezt még hitelgondok is tetézték az első hónapokban, de az alkalmazkodás nehéz kezdeti szakaszán már túl­jutottak az üzemek. Az eredmények értékelése még tart, annyi azonban szinte bizonyos, hogy a konvertibi­lis elszámolású kivitel a ta­valyi esztendő hasonló idő­szakához viszonyítva jelen­tősen növekedett. Ezt alátámasztják a Gyu­lai Szabók Ipari Szövetkeze­tének eredményei is. Az el­ső negyedévben csak ex­portra dolgoztak, a haSai pi­acra nem. A kapacitást így is teljesen lekötötték, sőt az első három hónapban tíz szabad szombatot dolgoztak le.« — Nagyon erős szezonnal indultunk — magyarázza az elnök, Hajtman Zoltán —, az enyhe tél miatt partnere­ink sürgették a nyári árut. Rendszerint április közepé­ig szállítjuk ki a nyári kol­lekciókat, most mindenki hamarabb kérte és március 15-ig eleget is tettünk e kéréseknek. Az eddigi tapasztalatok szerint az első negyedév eredményei meghatározóak. Ha ez jól sikerül, az év hátralevő részében sem le­het nagy gond. A gyulai sza­bóknál az egész esztendőre tervezett 8 millió forintos nyereség 60 százaléka már megvan. Igaz, hogy a sze­zonváltás és a nyári szabad­ságolások ideje nem ilyen jövedelmező időszak. A téli szezon — június, július — miég igen erős, ekkor ké­szülnek el a téli ruhák. Az első negyedévben a tervezett 22 millió forintos termelési értékkel szemben 24,6 millió forintot értek el. A hagyományos partnerek elégedettek az itt végzett munkával, a megrendelések folyamatosan érkeznek. Van olyan üzletfelük is, aki Ma­gyarországon csak a gyulai szabókkal dolgoztat. De az alapvetően nyugat-európai .partnerek köre bővül is, a régiek mellett új üzletfelek jelennek meg. Az egyik új partner az Oscar-díjas (ter­melési eredményeiért kapta) párizsi Marcelle Griffon cég. Abban különbözik az eddigi megrendelőktől, hogy az anyagot — melyből ruhákat varratnak — saját üzemük­ben készítik, tehát az anyag­háttér biztos. Az esztendő nagy részében tőkés bérmunkában dolgozó szabóknak az idén még az úgynevezett holt szezonra (a nyárit már nem, a téli kol­lekciót még nem varrják) is sikerült tőkésexport-meg­rendelést „szerezni”. S nem csupán bérmunkát. Import­keretükből még tavaly mint­egy 9 ezer méter japán sely­met vásároltak, ebből 3-4 ezer ruha készül saját mo­dell alapján, amit külföldön értékesíthetnek. Ügy tűnik, hogy az év­kezdet egyértelműen sikeres volt. A cég pénzügyileg sta­bil, a likviditási gondot nem ismerik. A dolgozók április 1-től 5 százalék bérfejlesz­tésben részesültek, felét köz­ponti, felét saját erőből va­lósította meg a szövetkezet. Az idei esztendő tehát nem lesz rosszabb a tavalyinál, ami igen jól sikerült. Kima­gasló eredményeikért meg­kapták a Kiváló Szövetke­Április 1-től 5 százalék bérfejlesztést valósítottak meg a gyu­lai szabók Fotó: Veress Erzsi Szójaételek az iskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents