Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
1988. április 12., kedd o Valahol szivárog... Talajvíz az aluljáróban? A békéscsabai autóbusz-állomás kiviteli terve 1982 közepén készült jel, iS még ugyanazon év októberében megtörtént az első kapavágás a vasútállomás előtti téren. Az építkezés hatodik esztendeje folyik. A városban közben azt beszélik, hogy az aluljárórendszer falán át beszivárog a talajvíz, sőt, a jólértesültek tudni vélik azt is, hogy egyhelyütt már be is omlott a süllyesztett tér fala. Felkerestük az ügyben érdekelteket, hogy a várhatóan mintegy 185 millió forintba kerülő építkezés körüli mendemondákat tisztázzuk. Nemes Roland, az épület tervezője 1981-ben már egy kész tanulmánytervet kapott, melyben egy aluljárós rendszerű autóbusz-állomás rajza szerepelt. A kiviteli terv 1982-ben készült el. „Elleneztem a tervet” — Sajnos, szinte semmi sem úgy valósult meg, mint ahogy azt eredetileg terveztük — mondja Nemes Roland, aki annak idején a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál dolgozott. (A vállalat azóta a Békésterv nevet viseli.) — Elhúzódott az építkezés, s közben azoknak az anyagoknak egy részét, amelyek a tervben szerepelnek, már nem gyártják, vagy éppen nem lehet kapni abban a formában, és színben, amilyenre szükség lenne. Menet közben gyakran kellett változtatni a terveken, így a kivitelezés menetén is. Hallottam róla, s igaz is, hogy a talajvíz valahol beszivárog a süllyesztett tér falán. A Vízügyi Építő Vállalat (Vízép), amely az úgynevezett résfalazást — azaz a mélyített tér oldalfalának vasbeton szerelési munkálatait — végezte, öt centiméteres eltérést ígért a résfalelemek nyomvonalán. Ehelyett 10-25 centiméteres eltéréseket tapasztaltunk, vagyis, girbe-gurbára sikeredett a „gödör” oldalfala. Erre a falra került volna, a tervek szerint, a műanyag díszburkolat. Az érdekeltek viszont abban állapodtak meg, hogy egy 5-20 centiméter vastag betonfallal eltüntethető a kivitelezői pontatlanság, s az így elkészülő sima felületre még a díszburkoló elemek sem kellenek. Elleneztem ezt a tervet, amely végül is megvalósult. Ám ez sem sikeredett igazán szépre, ezért mégiscsak eltakarják majd az eredetileg tervezett műanyag burkoló elemekkel. így most már azt sem lehet megállapítani, hogy a fal melyik pontján, pontjain szivárog be a talajvíz. A nedvesség ugyanis nem ott jelenik meg a fal belső oldalán, ahol azt a fal külső oldala átengedi. Leverni, levésni pedig ezt a betonréteget lehetetlen. .Persze, az is lehet, hogy a víz az oldalfal és a fenék csatlakozási pontjánál szivárog. Ha viszont alulról ázik be. akkor is elég nehéz megszüntetni a hibát, hiszen a tér alját borító szigetelés tetején egy 40 centiméter vastag betonréteg van. Az ilyen jellegű szigeteléseket kipróbálni nem lehet, csak akkor derül' ki, hogy jó-e, vagy sem. ha elkészült. A munka teljes mértékben a kivitelező felelősségén múlik. Hogy mikor és hol követték el a hibát, nem tudom. De tény, hogy a szigetelési munkálatokat nem a legszerencsésebb időben — télen, párás, csapadékos időben — végezték, amikor igazán nem is lehetett jól előkészíteni a felületeket... a póttervek pótterve A süllyesztett teret, az aluljáró alját Bituthene nevű svéd szigetelőlemezzel, az oldalfalat acéllemezekkel szigetelték. A beruházás első kivitelezője a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (Keviép) 1982 októberében kezdett hozza a terület előkészítéséhez, amit 1983 augusztusában fejezett be. A süllyesztett tér kialakítását, a résfalazást a Keviép, mint generálvállalkozó, alvállalkozásba kiadta a fővárosi székhelyű Vízügyi Építő Vállalatnak. E munkálatok 1984 októberében fejeződtek be. A további építési feladatokat befejezésig a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat kapta meg. Eredetileg 1987 májusára kellett volna átadni a buszállomást, ám alapvetően pénzügyi gondok miatt a módosított határidő 1988. augusztus 30-a lett. A beruházás összköltsége az építő- anyagárak növekedése és a bevezetett általános forgalmi adó miatt a 190 millióhoz közeledik. — Alapvetően a Vízép munkája ellen volt kifogásunk, s az ügy majdnem a bíróság elé került — mondja Lenkefi Pál, a Békés Megyei Beruházási Vállalat műszaki előkészítője. — A cég által elkészített résfalazásnál ugyanis nagy volt a méretbeli pontatlanság. Az előre gyártott résfalelemeket nem a tervezett vonal mentén helyezték el. Ezt a pontatlanságot végül is egy vasbeton fallal tüntették el, ami mintegy 800 ezer forintba került. Ezt a költséget egyébként a Vízép vállalta. Remélhetőleg a másik gond is megoldódik. Az elmúlt nyáron ugyanis az egyébként porszáraz falakon három helyen tapasztaltuk a beton elszíneződését, nedvesedését. Pótlólag ezért egy másodlagos vízelvezető rendszert kellett tervezni és építeni. Ennek — 100-120 ezer forintos — költségét is a kivitelező, a Keviép és alvállalkozója, a Vízép vállalta magára. Ezek a pluszmunkálatok egyébként az átadási határidőt nem késleltetik . . . — Mi már a póttervek póttervét is módosítottuk, mert állandóan követni kell a kivitelezési pontatlanságokat — tájékoztat Botyánszki György, a Békésterv mélyépítési műteremvezetője. — Egyébként a minőségi követelmény a buszállomás süllyesztett terénél egyszerű; száraz felületet kell kapni a szigetelés után. Ez azonban nem az. Most még nincs gond, hiszen az aluljáró természeténél fogva is huzatos, s a víz száraz időben gyorsan elpárolog. Ám ha burkolólappal befedik a falakat és a járófelületet, akkor megszűnik a párolgás, ezért a víz elvezetéséről gondoskodni kell. A másodlagos szivárogtató rendszer terve elkészült, s a kivitelezés munkálatai folynak. A függőleges betonfalat és a csatlakozást a Vízép tervezte, a fenékLemez szigetelését pedig a Békésterv. „Csak csapadékvíz” Az utolsó szó jogán hall- gattassék meg a „tettes”," a Vízügyi Építő Vállalat is. Az igazgató - készséggel rendelte Békéscsabára, a jelenleg Dunakilitiben dolgozó három szakemberét, akik négy éve a buszpályaudvar építésében részt vettek. — A munkát 1984-ben fejeztük be, s a műszaki átadásnál a legnagyobb békében váltunk el — mondja Nagy János, a Vízép csoport-építésvezetője. — Ezek a vádak egyszer sem hangzottak el. Az általunk végzett technológiát Európa- szerte használják, a résfalazás egyenetlensége pedig soha sehol nem okozott problémát. Mi a magunk részéről kifejezetten elégedettek voltunk a munkánkkal. Per- sz egy tervezőnek, aki egyenes vonalakat rajzol a papírra, annak szokatlan a résfal néhol görbe, egyenetlen vonala. Á technológiához egyébként hozzátartozik a belső betonfal, az úgynevezett bélésfal. Ez tulajdonképpen a korrózió ellen is védi a függőleges fal vaslemez szigetelését. Az említett bélésfalat pedig a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat építette, megjegyzem, nem a mi költségünkre. Egyébként Békéscsabának a talajvíz szempontjából ez az egyik legkedvezőtlenebb adottságú területe. Itt nyáron is egy-két ásónyomra van a talajvíz. Ezt a „betonteknőt” állandóan víz veszi körül. S ha a „teknőn” egy tűszúrásnyi lyuk van., akkor már beszivárog a víz. — Megnéztük az építkezést, s szerintünk az ott látott víz csapadékvíz, ma- ' gyárán, beesett az eső, ami a tér mélyebb részein ösz- szegyűlt — mondja Bancsik Csaba, a Vízép főépítés-vezetője. — Ha a tervek szerinti lejtéssel elkészülnek majd a térburkolatok, akkor megszűnik ez a gond, hiszen az e célra kialakított aknákban gyűlik össze a víz. — Tulajdonképpen minden ehhez hasonló létesítménynél vannak nedvességfoltok a falon, de ez jó szellőzéssel megszüntethető. Mindenesetre a fal és a födémelemek közötti csatlakozásnál — ahol nincs szigetelés — is befolyhat a talajvíz, ez a rés azonban majd a felszíni aszfaltozással elzáródik — mondta végezetül Nagy Árpád főtechnológus. * * * Meghallgatva a véleményeket sem lettünk sokkal okosabbak. Ezek szerint csak az átadás után derül ki, hogy a talajvíz szivárog-e. vagy az esővíz csorog be. .. Hornok Ernő A buszállomás épülete alatt néhol 3-5 cm magasan áll a viz. A falakon a „beázás” nyomai Levél a Vízéptöl A Vízép a témával kapcsolatban levélben kereste meg a tervezőt, a beruházót és |a kivitelezőket. A levél másolatát szerkesztőségünkhöz is eljuttatták. Ebből idézünk egy részletet: „Az elmúlt héten — március -21-én — rádióriportban hangzott el a réselési [munkákkal kapcsolatos minőségi megjegyzés, majd ezt követően ta Népújság újságírója kereste meg ez ügyben vállalatunk igazgatóját. A kérdés tisztázására március 29-én munkatársaink felkeresték az újságírót, akitől megtudtuk,* hogy olyan hírek keringenek a városban, mely szerint a buszpályaudvar befejezését a réselési munkák rossz minősége, vízzárósági hiányok hátráltatják, az emberek térdig vízben dolgoznak stb. A helyszínen járt munkatársaink az autóbusz-pályaudvar befejező munkáit végző Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat főépítésvezetöjét is megkeresték, aki semmilyen, vállalatunkkal kapcsolatos problémáról nem tudott. Mivel ez ideig munkánkkal kapcsolatban minden felmerült kérdésben készségesen és azonnal álltunk és a jövőben is állunk Önök rendelkezésére, kérjük szíves válaszukat, milyen probléma van Na vállalatunk által (kivitelezett munkarészekkel, hogy azokat a helyszínen megvizsgálva, kijavításukról soron kívül intézkedhessünk.” Új élelmiszerek szavatossági ideje Gyulai szabók Jól indult az esztendő Az élelmiszeripari üzemek az elmúlt hetekben számos új termékkel jelentkeztek. Némelyik régi cikküket új köntösben, korszerű csomagolóanyagokban küldik már a bolthálózatba, ezzel is megelőzve a termékek minőségének romlását. A gyártók kérésére a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter — a kereskedelmi, illetve a szociális és egészségügyi miniszterrel egyetértésben — megállapította a termékek szavatossági idejét. A fogyaszthatósági határidőket különben a, gyártók kötelesek feltüntetni a termékek csomagolóanyagán, ezt az új cikkek esetében hiánytalanul meg is tették. A „Hírős” baromfi párizsi — szeletelve és úgynevezett vákuumcsomagolásban — négy, illetve öt napig áll el, ízlett a szójával dúsított húsgombóc, ivóié és a szója- pörkölt a gyerekeknek. Mindez annak a korszerű táplálkozási programnak az első tapasztalata, amelyet a gyermekek egészségéért elnevezésű alapítvány — az Országos Élelmezéstudományi Intézettel, valamint a Fehérjetechnológiai Tudományos Termelési Egyesüléssel karöltve — tavaly novemberben indított. A programban budapesti és gödöllői oktatási intézmények vettek részt, s összesen 1500 kisgyermek ismeraz évszaktól függően. (Október 1-jétől március végéig öt napra szól a minőségmegőrzési időtartam.) A fürjtojá- sos száraztészta-készítmények, biafol fóliában 9 hónapig állnak el, a szárított sütőélesztő pedig hat hónapig. Kereken 24 órás eltarthatósági időt állapítottak meg a 25 dekás és a félkilós kenyérkiflire, 48 órásat a 0,7 kilósra. A polietilén fóliában árusított barna cukor egy évig áll el a gyártás időpontjától számítva. Megjelent az üzletekben a tepertős, illetve a sajtos zsúrpo- gácsa, 5-5 napig szavatolják minőségét, ugyanennyi ideig az ongrofol-fóliába csomagolt „Rába” mazsolás süteményt. A „Szilas” turmixporok, a kókuszos, a fahéjas és a karamellás készítmények hat hónapig használhatók föl. kedhetett meg a szója ízével. Az egészséges táplálkozásban kiemelkedő jelentőségű a szója, mivel dekagrammonként 2,5 grammal több zsiradékmentes fehérjét tartalmaz, mint ugyanannyi hús. Ez a fehérjeplusz különösen a gyermekek fejlődésben levő szervezete számára fontos. Az új étek megállta a helyét a gazdaságossági követelmények szempontjából is: a szójával dúsított ételek adagja ugyanis három forinttal olcsóbb, mint a csupán húsból készülteké. Az első negyedév termelési eredményeit mindig nagy várakozás előzi meg. Különösen igaz ez az idén, amikor az évkezdet egyben átfogó változásokkal, új adózási rendszer bevezetésével, ezzel összefüggő áremelkedésekkel járt együtt. Mindezt még hitelgondok is tetézték az első hónapokban, de az alkalmazkodás nehéz kezdeti szakaszán már túljutottak az üzemek. Az eredmények értékelése még tart, annyi azonban szinte bizonyos, hogy a konvertibilis elszámolású kivitel a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva jelentősen növekedett. Ezt alátámasztják a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezetének eredményei is. Az első negyedévben csak exportra dolgoztak, a haSai piacra nem. A kapacitást így is teljesen lekötötték, sőt az első három hónapban tíz szabad szombatot dolgoztak le.« — Nagyon erős szezonnal indultunk — magyarázza az elnök, Hajtman Zoltán —, az enyhe tél miatt partnereink sürgették a nyári árut. Rendszerint április közepéig szállítjuk ki a nyári kollekciókat, most mindenki hamarabb kérte és március 15-ig eleget is tettünk e kéréseknek. Az eddigi tapasztalatok szerint az első negyedév eredményei meghatározóak. Ha ez jól sikerül, az év hátralevő részében sem lehet nagy gond. A gyulai szabóknál az egész esztendőre tervezett 8 millió forintos nyereség 60 százaléka már megvan. Igaz, hogy a szezonváltás és a nyári szabadságolások ideje nem ilyen jövedelmező időszak. A téli szezon — június, július — miég igen erős, ekkor készülnek el a téli ruhák. Az első negyedévben a tervezett 22 millió forintos termelési értékkel szemben 24,6 millió forintot értek el. A hagyományos partnerek elégedettek az itt végzett munkával, a megrendelések folyamatosan érkeznek. Van olyan üzletfelük is, aki Magyarországon csak a gyulai szabókkal dolgoztat. De az alapvetően nyugat-európai .partnerek köre bővül is, a régiek mellett új üzletfelek jelennek meg. Az egyik új partner az Oscar-díjas (termelési eredményeiért kapta) párizsi Marcelle Griffon cég. Abban különbözik az eddigi megrendelőktől, hogy az anyagot — melyből ruhákat varratnak — saját üzemükben készítik, tehát az anyagháttér biztos. Az esztendő nagy részében tőkés bérmunkában dolgozó szabóknak az idén még az úgynevezett holt szezonra (a nyárit már nem, a téli kollekciót még nem varrják) is sikerült tőkésexport-megrendelést „szerezni”. S nem csupán bérmunkát. Importkeretükből még tavaly mintegy 9 ezer méter japán selymet vásároltak, ebből 3-4 ezer ruha készül saját modell alapján, amit külföldön értékesíthetnek. Ügy tűnik, hogy az évkezdet egyértelműen sikeres volt. A cég pénzügyileg stabil, a likviditási gondot nem ismerik. A dolgozók április 1-től 5 százalék bérfejlesztésben részesültek, felét központi, felét saját erőből valósította meg a szövetkezet. Az idei esztendő tehát nem lesz rosszabb a tavalyinál, ami igen jól sikerült. Kimagasló eredményeikért megkapták a Kiváló SzövetkeÁprilis 1-től 5 százalék bérfejlesztést valósítottak meg a gyulai szabók Fotó: Veress Erzsi Szójaételek az iskolákban