Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

1988. április 12., kedd NÉPÚJSÁG A nagyvilág w hírei • TEHERAN ELUTASÍTJA A GENFI MEGÄLLAPODÄST Az iráni kormány hétfőn nyilatkozatban foglalt állást az Afganisztánnal kapcso­latban aláírandó genfi meg­állapodások ellen. A teherá- ni külügyminisztérium nyi­latkozata szerint „az afga­nisztáni probléma egyetlen megoldása a szovjet csapa­tok feltétel nélküli kivoná­sa”. Irán a megállapodások­tól függetlenül folytatni fog­ja az afgán kormányellenes erők támogatását — derül ki a nyilatkozatból. A tervezett egyezményeket — hasonló kifogással — el­utasítja a legnagyobb afgán ellenforradalmi szervezet, a Dzsamiat Iszlámi is. • CSEHSZLOVÁK Kt'l.DÜTTSÉG UTAZOTT VATIKÁNBA Csehszlovák kormánykül­döttség utazott hétfőn Vati- kánvárosba, élén Vladimir Jankuval, a csehszlovák egyházügyi titkárság vezető­jével — közölte a CTK cseh­szlovák hírügynökség. Csehszlovákia és a Vati­kán 1987-ben kezdett tárgya­lásokat . az új csehszlovák római katolikus püspökök kinevezéséről. E kérdésben hosszú idő óta nézeteltérések vannak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Va­tikán között. Jelenleg Cseh­szlovákia 13 római katolikus püspöki székéből 10 betöltet­len • ELKOBOZZAK A SZADAT .CSALÄD VAGYONÁT A kairói ügyészség felké­résére az egyiptomi Etikai Bíróság (Mahkamat al-Ki- jam) a hét végén közzétett állásfoglalásában kimondta: Eszmat Szadatnak, a volt ál­lamfő testvérének 18 millió egyiptomi fontra (kb. 8 mil­lió dollárra) becsült vagyo­nát le kell foglalni. A dön­tés szerint Eszmat Szadat és családjának 11 tagja az egy­kori elnökhöz fűződő családi kapcsolatait törvénytelen ha­szonszerzésre, az ország gaz­dasági .érdekeit sértő manő­verekre használta fel. • \ KAMBODZSAI KONFLIKTUS MEGOLDÁSA KÍNA ÉS VIETNAM KEZÉBEN VAN Igor Rogacsov szovjet kül- ügvminiszter-helyettes sze­rint a kambodzsai konflik­tus békés megoldásának kul­csa Kína és Vietnam kezé­ben van — jelentette hétfőn a Jakarta Post című indo­néz napilap. Rogacsov visszautasította Sir Georffrey Howe brit kül­ügyminiszternek azt az állí­tását, miszerint a kambo­dzsai béke Moszkva kezében van, mert a szovjet katonai támogatás teszi lehetővé, hogy Vietnam csapatokat tartson Kambodzsában. „Mi úgy ítéljük meg, hogy a kulcs két fél — Kína és Vi­etnam kezében van. A ren­dezés legegyszerűbb módja Peking és Hanoi közvetlen tárgyalása volna, de ez a csatorna nem működik" — mondta Rogacsov. • AMERIKAI MEGFIGYELŐK AZ NDK-BAN Az Egyesült Államok kor­mánya április 9-én azzal a kéréssel fordult az NDK kormányához, hogy megfi­gyelhessen az NDK területén egy hadgyakorlatot, össz­hangban a stockholmi érte­kezletnek a bejelentési kö­telezettség alá eső katonai tevékenységek megfigyelésé­ről és ellenőrzéséről intézke­dő okmányával. Az NDK kormánya a ké­résnek helyt adott, és erről diplomáciai úton tájékoztat­ta a helsinki értekezlet zá­róokmányát aláíró országo­kat. Kádár János fogadta a jugoszláv kormányfőt Branko Mikulics elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fo­gadta Branko Mikulicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának el­nökét, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottságának tagját, aki hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. A nyílt, szívélyes, elv­társi légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság belső fejlődésének kérdéseiről, az előttük álló fő feladatokról, a két ország közötti kapcso­latok alakulásáról, az együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Áttekin­tették a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseit, hangsúlyozva a béke megőr­zésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműködés erősítésére irányuló erőfe­szítések fontosságát. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Györke Sándor, hazánk belgrádi és Rudolf Sova, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. Hétfőn délelőtt a Parla­ment delegációs termében magyar—jugoszláv plenáris tárgyalást tartottak. Grósz Károly és Branko Mikulics vezetésével. Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint az őszinte, nyílt légkörű, kötetlen meg­beszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről. Fontossá­guknak megfelelően foglal­koztak a gazdasági együtt­működés kérdéseivel, bőví­tésének lehetőségeivel, il­letve az ezzel kapcsolatos feladatokkal, hangsúlyozva tartós érdekeltségeiket en­nek fejlesztésében. A keres­kedelmi forgalom helyzetét áttekintve annak alakulását — a megtorpanás ellenére — biztatónak tartották. Rá­mutattak a kooperációk és a tartós együttműködési for­mák jelentőségére, és fon­tosnak tartották az új for­mák keresését a gazdasági kapcsolatokban. Hangsúlyosan szóltak a kulturális, az oktatási, a műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésének fon­tosságáról. Megelégedéssel állapították meg, hogy a ma- gyarországon élő horvát, 6zerb és szlovén, illetőleg a jugoszláviai magyar nemze­tiség az együttműködés ösz- szekötő szálait erősíti. Mind- két részről figyelmet fordí­tanak arra, hogy megőriz­hessék kultúráikat, hagyo­mányaikat és megfelelő kap­csolatot tarthassanak az anyanemzetekkel. A plenáris tárgyalást meg­előzően a jugoszláv kor­mányfő ünnepélyes külsősé­gek között megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Grósz Károly a Parlament vadósztermében díszebédet adott Branko Mikulics tisz­teletére. Az ebéden a ma­gyar miniszterelnök és a ju­goszláv kormányfő pohár­köszöntőt mondott. A díszebéd után Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament Munká- csy-termében fogadta Bran­ko Mikulicsot. A találko­zón jelen volt Györke Sán­dor és Rudolf Sova. Hivatalos, baráti látogatá­sának befejeztével Branko Mikulics a kora esti órák­ban elutazott hazánkból. A jugoszláv kormányfőt és kí­séretének tagjait Grósz Ká­roly, Villányi Miklós és őszi István búcsúztatta a nemze­ti lobogókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren. A bú­csúztatáson jelen volt Györ­ke Sándor és Rudolf Sova. Újabb túszt gyilkoltak meg a kuvaiti gép elrablói A lamacai repülőtéren péntek óta veszteglő kuvaiti repülőgép elrablói hétfőn megöltek egy újabb túszt, s a holttestet kidobták a gép­ből. Néhány perccel az újabb tragikus esemény után a terroristák közölték, hogy áldozatuk egy kuvaiti kato­natiszt volt. Egyben azzal fenyegetőztek, hogy „még vakmerőbb lépéseket tesz­nek”, ha a ciprusi hatóságok nem töltik fel üzemanyaggal a Boeing—747-est. A légikalózok korábban azt mondták, hogy egy „sem­leges országba” akarnak re­pülni, s ehhez követelték a Boeing feltöltését. Azzal fe­nyegetőztek, hogy követelé­sük elutasítása esetén meg­ölik a kuvaiti emir család­jának egyik tagját, aki a gépen tartózkodik. Követelé­sük teljesítéséért cserébe húsz utas szabadon bocsátá­sát ajánlották fel. A ciprusi hatóságok ezzel szemben kö­zölték: csak akkor engedé­lyezik a feltöltést, ha az összes túszt szabadon enge­dik. A második gyilkosság után 38 utas és a nyolctagú személyzet maradt a hat iszlám, szélsőséges fogságá­ban. A terroristák előző áldoza­ta. akiit szombaton öltek meg, szintén egy kuvaiti katona­tiszt volt. A gépen a kuvaiti hatóságok szerint még két kuvaiti katona tartózkodik. Amerikai és francia fog­lyai kivégzésével fenyegető­zik az Iszlám Dzsihád (Szent Háború) elnevezésű szélső­séges libanoni szervezet ar­ra az esetre, ha Cipruson a hatóságok megrohamoznák a kuvaiti repülőgépet. A liba­noni szervezet három fran­cia és két amerikai állam­polgárt tart fogva. Iszlámábád a katasztrófa után Iszlámábád és ikervárosa, Ravalpindi hétfőn mór ocsúdni kezdett a vasárnapi katasztrófa okozta rémület­ből és dermedtségből. A ka­tonai mentőalakulatok azon­ban további holttesteket és sebesülteket emeltek ki a házak romjai közül. Kórházi közlések szerint nem elkép­zelhetetlen, hogy a halottak száma eléri a háromszázat- négyszázat. Egyes helyi saj­tójelentések ezerre teszik a halálos áldozatok számát, a sebesültekét pedig ötezerre. Ziaul Hakk pakisztáni elnök — aki az iszlám konferen­ciaszervezet elnökségi ülésé­ről Kuvaitból hétfőn vissza­tért Iszlámábádba — még aznap sajtóértekezletet tar­tott. Az elnök szerint a tra­gédiában százan vesztették az életüket és ezeregyszázan sebesültek meg. A felrobbant fegyver- és lőszerraktárba amerikai ka­tonai szakértők érkeztek, hogy hatástalanítsák az épen maradt lövedékeket. Egyes jelentések szerint az utcákon is vannak még fel nem robbant rakéták és grá­nátok. A hivatalos vizsgálat meg­kezdődött, de még csak ta­lálgatják a robbanássorozat okát. Állítólag a raktárt az afgán kormányellenes cso­portoknak szánt amerikai fegyverek és lőszerek átra- kodóhelyéül használták. Va­sárnap reggel is átrakodás zajlott, amikor az egyik te­hergépkocsin tűz keletkezett, és valószínűleg ez indította el a láncreakciót. A pakisztáni rádió hétfőn további véradókat toborzott. Egy kétségbeesett asszonyt nyugtatgat hozzátartozója a tra­gédia után ' nEH3EH< KOKAINN AGYMAMA Franka Montini (71), akit az olasz újságok kokain­nagymamának neveztek el, kábítószer-csempészésért 4,5 évi börtönbüntetésre ítélték. Montini a legidősebb abban a 33 tagú csoportban, ame­lyet kábítószer-csempészé­sért és -kereskedelemért ítéltek el. Ezenkívül a nagy­mamának hatmillió Ura pénzbírságot kell fizetnie. PANASZOK A BOEING ELLEN A British Airways légitár­saság panaszt emelt a Boe­ing amerikai repülőgép­gyártó vállalat ellen, rossz minőségű munka miatt. ' A konkrét kifogás a Wa­shington állambeli, Seattle mellett fekvő everetti üzem ellen merült fel, ahol a Boeing 747-es „Jumbo-Jet” és a 767-es típus összeszere­lése folyik. Egy hét leforgá­sa alatt ez volt a második külföldi reklamáció a Boe- ing-gépek minőségére — az előző elégedetlenkedő leve­let a JAL japán légitársaság írta. A brit légitársaság azt állítja, hogy valamennyi le­szállított Boeing-gépen talál­tak — olykor súlyos — sze­relési hiányosságokat. Volt olyan eset is, amikor a repü­lésbiztonságot veszélyeztető hibát észleltek. KIGYÓT-BEKAT ÖSSZELOPNAK A mükincscsempészet és a ká­bítószer-kereskedelem mellett új üzletág fellendüléséről tanúsko­dik, hogy egyre gyakrabban tűnnek el kipusztulás határán lévő ritka hüllőfajták az állat- kertekből. Tolvajbandák tizede­lik a közgyűjtemények féltve őr­zött kincseit. Az egyik venezuelai állatkert­ből nemrég elloptak egy aligá­torbébit és vele együtt nem ke­vesebb, mint harminc kígyót — köztük egy tucatnyi óriás ana- kondát. A gondos rablók táplá­lékukról is gondoskodtak: egy füst alatt elvittek velük 100 ege­ret, amelyeket eredetileg is a hüllők etetésére szántak. A madridi állatkertből eltulajdoní­tott legutóbbi zsákmány két ali­gátorból, ugyanannyi boa const- rictorból és négy pythonból állt. A hüllőtolvajok Angliában is aktivizálták magukat: a londoni állatkertbe két hónap alatt két­szer törtek be. Először összesen tizennyolc kígyót vittek el — ezek még nem képviseltek külö­nösebb értéket. Másodszor vi­szont már körültekintőbben vá­logatták meg a tizenegy ritka­ságot, és nem felejtették ott azt az ázsiai kék gyűrűs pythont sem, amelyből egész Európában ez az egyetlen példány volt fel­lelhető. A londoni állatkert egyik ve­zetője szerint feltehetően szer­vezett bandák garázdálkodnak. Az igényes magángyűjtők egyre magasabb feketepiaci árat — több ezer fontsterlinget — ad­nak egy-egy különleges példá­nyért. A belgrádi POUTYKA írta: Kalinyin felesége is büntetőtáborban volt Ügy látszik sohasem derül fény mindarra, ami Sztálin uralma idején történt. A glásznyoszty új viszonyai között, amikor igyekeznek törölni a „fehér foltokat” a történelemből, újabb és újabb részletek kerülnek nyilvánosságra az akkori ne­héz időkről. Lev Razgon író, aki 1938 és 1955 között megjárt több büntetőtábort, megírta em­lékiratait. Ezekben egyebek között az is olvasható, hogy több évig egy táborban volt Jekatyerina Ivanovna Kali- nyinnal, Mihail Kalinyin- nak, a „szveruszki sztarosz- ta”-nak nevezett legmaga­sabb rangú és legnépszerűbb szovjet vezetők egyikének feleségével. Kalinyin Sztálin legköze­lebbi munkatársa volt, és különböző funkciók betöltése mellett 1919-401 1946-ban be­következett haláláig a Szov­jetunió hivatalos államfőjé­nek számított. Ezenkívül a Politikai Bizottság tagja volt, a legidősebb bolsevikek egyike, és az 1905. évi és 1917. évi forradalmak részt­vevője. Jekatyerina, szeretett hit­vese és két gyermekének anyja mégis politikai elítélt­ként a legsúlyosabb körül­mények között élt 1938-tól 1945-ig. Kalinyin ennek el­lenére a helyén maradt, és hűségesen szolgálta Sztálint, akinek személyes utasítására tartóztatták le Jekatyerinát. Megkísérelt segíteni rajta, illetve könnyíteni a helyze­tén, de nem tudott. Ilyen volt Sztálin, akarata. Jekatyerina Ivanovna el­mesélte Razgonnak, hogy csellel tartóztatták le. Kremli lakásában kapta az üzene­tet, hogy azonnal menjen a varrónőjéhez próbára. Ott már várták a titkosrendőr­ség ügynökei és letartóztat­ták. A legsúlyosabb kínzá­sokon és vallatásokon esett át, de mivel edzett forradal­már volt, elutasította, hogy magára vállaljon bármine­mű kitalált bűnt. Mégis kü­lönféle vádakkal terhelték, még terrorizmussal is, és személyi lapjára keresztet tettek, ami azt jelentette, hogy amíg büntetését tölti, szakadatlanul a legszigo­rúbb felügyelet alatt kell tartani, és a legnehezebb munkára beosztani, s ez így is történt. Csak hat év múltán, ami­kor elerőtlenedett, helyezték át könnyebb munkára, az elítéltek fürdőjébe, ahol a tetveket kellett irtania. Na­ponta 12 órán át ez volt a feladata, noha továbbra is az államfő feleségének szá­mított. Helyzete attól lett kivételes, hogy a fürdőben áthatott. Kalinyin másoktól eltérő­en kitartóan kérte a min­denható Sztálint, hogy bo­csássa szabadon a feleségét, hogy legalább néhány utolsó évüket együtt éljék le. Sztá­lin kitartóan elutasította. A háború vége felé, amikor megunta az idős Kalinyin kérelmeit, „jó hangulatában” megígérte, hogy a háború befejeztével kiszabadítja, és „vigye az ördög”. Ezután nagy ritkán meglátogathat­ta a két lánya. Érdekes módon Sztálin be­tartotta ígéretét, és Jekatye­rina Ivanovna a háború be­fejeztével kiszabadult. Raz­gon szemtanúja volt a bün­tetőtábor udvarán lejátszó­dott groteszk jelenetnek. Az előző nap még „tetvesnek” titulált foglyot luxusautóba helyezték. Az ezredes, aki előtt mindig meg kellett ha­jolnia, most előzékenyen vit­te a motyóját. Moszkvába hazatérve Je­katyerina Ivanovna nem volt hajlandó a férjével élni a Kremlben, és egyik lányánál húzódott meg. Azt mondta, nem tudná elviselni, hogy találkozzon Sztálinnal, aki ártatlanul börtönbe vetette. A találkozóra azonban még­is sor került, Mihail Kali­nyin 1946 nyarán halt meg, és minden újságban megje­lent a kép a temetésről, amelyen jól látszott, hogy Jekatyerina Ivanovna köz­vetlenül a koporsó mögött áll. majd Berija, Malenkov és Sztálin, aki „mélységes részvétét” fejezte ki az asz- szonynak, akit nyolc éven át ártatlanul gyötört. Jeka­tyerina Ivanovna akkor szá­mos államfőtől kapott rész- véttáiviratot, még az angol királynőtől is, mert egész idő alatt az államfő hitvese volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents