Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
1988. április 12., kedd o Ma délután Vonalban leszünk — hét városban Belpolitikai életünk jelentős eseményére készülünk: az MSZMP Központi Bizottsága május 20-ra összehívta az országos pártértekezletet. A tanácskozás elé terjesztendő állásfoglalás tervezete a közelmúltban megjelent. Az ezekben a napokban folyó taggyűléseken megyénk kommunistái is megvitatják a dokumentumot. A véleménynyilvánítás lehetőségének bővítésére április 12-én, ma délután 14—19 óráig, a Vonalban vagyunk telefonos szolgálatunk e témakörben várja az olvasók — párttagok és pártonkí- vüliek — észrevételeit, gondolatait. A lakosság minél szélesebb táborát szeretnénk ebbe bevonni, ezért Békéscsaba mellett a többi városban is ügyeletet tartunk, a helyi pártbizottságok székházában. A megyeszékhelyen a szerkesztőséget hívhatják, a 21-401- és a 27-844-es telefonon, Békésen a 41-544-es, Gyulán a 62- 255-ös, Mezőkovácsházán a 11-022-es, Orosházán a 206-os, Szarvason a 11-310-es és a 11-522-es, Szeghalmon a 15-ös és 77- es telefonszámokon érhetők el a pártbizottságokon Ugyeletet tartó munkatársaink. Az észrevételeket, javaslatokat feldolgozzuk és lapunkban visszatérünk rá. Várjuk tehát olvasóink érdeklődését április 12-én, ma 14-től 19 óráig a felsorolt városokban és telefonszámokon. Természetesen iszemélyesen és levélben is megkereshetnek bennünket. Ez utóbbit a következő címre küldjék: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Egészségesebben a Natúréval Sajtótájékoztató a GT terveiről A Natura Gazdasági Társaság két éve alakult, s egyre többet hallatnak magukról. Nem titkolják, olykor a sajtó nyilvánosságát kérik, hogy újdonságaikról beszámolhassanak, hiszen kereskedelmi forgalmuk jelzi, egyre többen keresik termékeiket. De azokat még elég kevesen ismerik, így sajtótájékoztatót tartottak tegnap Budapesten:, a Fórum Hotelben. Ma Magyarországon 1200 hektáron — abból 800 hektáron Békés megyében — termelik meg azt a 300-350- féle terméket, amelyet üzleteikben is forgalmaznak. A hazai termés 90 százaléka exportra kerül, a többi pedig az üzletek polcain mind nagyobb mennyiségben és mind szélesebb választékban kapható. A zömében csak nyersanyagokkal azonban aligha tudunk mi magyar háziasz- szonyok jól bánni, pedig ezek' a termékek nem csupán a vegetáriánusok étrendjét tehetik színesebbé, hanem az egészséges táplálkozás részévé is válhatnak. Igen ám, csakhogy a készítés körül elég sok a gond. hiszen szakácskönyv még- csak van. de a kitapasztaláshoz türelem és idő nem mindig akad. A fogyasztók körét kutatva. Frank Júlia, a GT munkatársa elmondta, hogy felméréseik szerint főként a fiatalok és az értelmiségiek fogyasztják széles körben termékeiket. Ugyanakkor Magyarországon csaknem 3 millióan adhatnánk le néhány kilót, s még nem szóltunk a cukorbetegekről, a lisztérzékenyekről, akiknek oly nagy szükségük lenne ezekre a termékekre. Nem gond nélküli a termeltetés sem. Az étkezési búza állami átvételi ára 360 forint, a különleges termesztési körülmények között előállított búzáért ennél alig valamivel többet, 500 forintot fizetnek mázsánként. Ezzel többek között az a gond. hogy kisebb terméshozam érhető el, mint a hagyományos búzák esetében. Ami pedig a lisztből készült termékeket, péksüteményeket illeti, a 20 százalékkal magasabb ár indokoltan sok a gyakran rosszul kisütött rozscipóért. Azért ígérnek ebben is megoldást. A Natura Gt tárgyalásokat folytat a Fővárosi Sütőipari Vállalattal egy. a Mártírok útján gazdaságosság hiányában becsukott üzem átvételéről. Addig is az Öcsai Vörös Október Tsz- ben készült jó néhány közkedvelt kenyér, péksütemény. A helyzet az, hogy ezen a területen sem alakult ki kínálati piac, így nem ismerhetik meg az egészséges életmód lehetőségeit a rászorulók, s ma még csak drágán táplálkozhatunk egészségesen. De hogy van jövője az erre való törekvésnek, az nem vitás, ugyanis Békés megyében az FLR PROTEINVEST szervezésében Gyomaendrő- dön, Szarvason, Kondoroson, Békéscsabán, Újkígyóson. Geszten és Biharugrán már vállalkoznak a biológiai termesztésre. A Natura Gt az elmúlt évben egymillió nyugatnémet márka értékben, az idén egymillió dollárért értékesít termékeket. így ebből megyénk is jelentősen részesedik. A feldolgozásban is élen jár a megye, hiszen a Békéscsabai Lenin Tsz- ben évente 10 vagonnyi szóját granulálnak. A sajtótájékoztatón hallottuk azt is, hogy az idén úja.bb üzleteket nyitnak országszerte. hiszen eddig csak a fővárosban nyitottak kettőt, és Szombathelyen egy szakboltot. A 160 élelmiszer- forgalmazó helyen azonban nem lehet akkora választékot biztosítani, mint egy szaküzletben. Az pedig nélkülözhetetlenül fontos, hogy mind szélesebb körben megismertessék a termékeket, s az üzleti szempontok mellett az egészséges táplálkozásért is többet tenni. Így a jövőben minden megyeszékhelyen szeretnének Natura- boltot nyitni. Sz. J. KGST minőségügyi tanácskozás Tíz ország minőségügyi szakembereinek részvételével tegnap Budapesten megkezdődött a KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bizottsága minőségügyi szekciójának ülése. A tanácskozáson részt vevő szakemberek elemzik az idén január 1-jén bevezetett kölcsönös minőségtanúsítási rendszer — az úgynevezett SZEPROSZEV-rendszer — gyakorlati alkalmazásának eddigi tapasztalatait. Az ülésen döntenek arról is, milyen tanúsító jelet alkalmazzanak, amely bizonyítja, hogy megfelelő a minőség, s összeállítják azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket 1989-ben és 1990-ben kölcsönösen tanúsítanak, azaz a külkereskedelmi árucsere során nem lesz szükség ismételt vizsgálatukra. Kétórás vita az állásfoglalás-tervezetről Elengedhetetlen a műszaki fejlesztés Párttaggyűlés a Fontex békési gyárában Megyénkben is megkezdődött az országos pártértekezletre való felkészülés. Alkotó vita zajlik az állásfoglalás-tervezetről az alapszervezetekben. A rendelkezésre álló idő meglehetősen rövid, ám több tényező is indokolja a gyorsított tempót. Mindenekelőtt az, hogy döntésre érett, tovább el nem odázható kérdésekben kell a pártértekezletnek állást foglalnia. Némileg könnyebbé teszi az eszmecserét, hogy előzőleg véleményt alkothattak a párttagok az ideológiai tézisekről, a politikai intézményrendszer megújhodásáról. Az egyéni beszélgetések, a beszámoló taggyűlések szintén alkalmat teremtettek a nézetek, javaslatok kifejtésére. A Fontex Háziipari Szövetkezet békési gyárában kétórás vitában mondták el véleményüket a kommunisták a reformról, a kibontakozásról, a társadalom, a gazdaság, az ideológia előtt álló feladatokról. Szilágyi Lajos párttitkárnak nem kellett felszólalásra serkentenie a résztvevőket. II jót is észre kell venni Valóban cselekvésre biztató észrevételek hangoztak el, mégha egyikkel-másikkal nem is lehet egyetérteni. Az első felszólaló mindjárt azzal kezdte: sok párthatározat született már az utóbbi években, egy része viszont nem teljesült, pontosabban baj van a végrehajtással, az ellenőrzéssel. Elégedetlenek a fiatalok, itt-ott hangulatot keltenek, pedig nem lehet minden hibát a felső vezetőkre rákenni. Sokan türelmetlenek, a jót nem akarják észrevenni. A fiatalabb nemzedék aligha tudja megítélni azt a kort, amelyben apáik, nagyapáik kezdték az életet. Hiányzik belőlük a kitartás, a munka szeretete, képtelenek megérteni, hogy a lakásért is meg kell dolgozni. Semmiképp sem ért egyet azzal, a némelyek által hangoztatott véleménnyel, hogy nincs szükség a párt vezető szerepére, és hogy ez a politika lejáratta magát. Fontosnak és jónak tartották, hogy a döntésre hivatott pártszervezet ülésein az előterjesztők ismertethessék a kisebbségi véleményeket is. A kádermunkával összefüggésben az egyik felszólaló azt mondta: örömmel olvasta az állásfoglalástervezetben, hogy az 1986- ban hozott KB-határozat szellemében nemcsak a Politikai Bizottság, a titkárság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői és a megyei pártbizottság első titkárai legfeljebb két ciklusban tölthetik be ugyanazt a tisztséget, hanem a területi és a helyi pártbizottságok titkárai is. Ez megelőzheti többek között az összefonódásokat. Igazságos szociálpolitikát A taggyűlésen elhangzott az is, hogy a tervezetet szőkébb csoportokban kellett volna megvitatni. Egy idősebb párttag azt fejtegette: a XIII. kongresszus csekély életszínvonal-emelkedést irányzott elő, de még ez is megalapozatlannak bizonyult. Az emberek megélhetési lehetőségei csökkentek. Sérelmezte, hogy a jól dolgozó vállalatoktól, szövetkezetektől elvonják a nyereség nagy részét, nem jut pénz a bővített újratermelésre. A mezőgazdaság sem fejlődik megfelelően. Nem telik műtrágyára. drága az öntözés, a gazdaságok nagy részében elhanyagolják ezeket a fontos munkákat. Többen szóltak a szociálpolitikáról. Abban egyetértettek, hogy sok a nehéz anyagi körülmények között élők száma, ezeken segíteni kell. Ugyanakkor vannak közöttük olyanok, akik nem dolgoznak, elhagyják a munkahelyüket és tartják a markukat a segélyért. Általános gond Békésen, hogy a cigánygyerekek nagy része nem végzi el a 8 általánost, ami a későbbiekben a munkavállalásnál komoly hátrányt jelent. Foglalkoztak még az ár-, az adó-, a bérreform és a gazdálkodás ösz- szefüggéseivel. Itt volt például a gyermekruhák árváltozása. Ha ez reálisan tükrözi a termelési ráfordításokat, akkor ne nyúljanak hozzá a jelenlegi forgalmi adóhoz. Természetesen a gyermekes családok kapjanak szociálpolitikai segítséget. Egy fiatalasszony idézte az állásfoglalás azon kitételét, miszerint az árrendszer változásaival együtt szükség van átfogó bérreformra, amelynek végrehajtásával megvalósítható a teljesítmények és a keresetek jobb összhangja. Azt hangsúlyozta: fel kellene oldani a bérszabályozási kötöttségeket. A költségvetésből gazdálkodó intézményekben ugyanis nincs annyi megkötöttség, mint az állami vállalatoknál, szövetkezetekben. Ehhez a gondolathoz csatlakozott egy másik felszólaló, aki arról beszélt, hogy az általános jövedelemadó bevezetése valamit javított a béreken, de a jobban dolgozók rosszabbul járnak. Most mindenki számol: érdemes-e többet teljesíteni. Ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az állásfoglalás-tervezetben nincs egyetlen szó sem a műszaki fejlesztésről, holott éppen ez az oka a gazdasági elmaradásunknak. Korszerűtlen gépeken, elmaradott technológiákkal képtelenség piacképes termékeket előállítani. Ezért elengedhetetlen a műszaki fejlesztés. Új módszerekre van szükség A fiatalokról, nevelésük buktatóiról szólva elhangzott: ebben a munkában ‘ a döntő szerep a családra hárul. Csakhogy a szülők agyonhajszolják magukat, kevés idő jut a gyereknevelésre. Kevés az elkötelezett pedagógus, silány, sablonos az úttörőélet. Pedig ebben a korban kellene kezdeni a közösségi emberré való nevelést. Mucsi Gyula, a szövetkezet elnöke a pártértekezlet összehívásának a szükségességét hangoztatta, hiszen napjainkban felgyorsultak az események. Pataki István, a városi pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a korábbi döntéseket felül kell vizsgálni, új megoldási módszerek alkalmazásával, gyorsított ütemű fejlődést szükséges megvalósítani, még akkor is, ha a reform továbbvitele érdekeket is sért. Ugyanezt hangsúlyozta Rácz Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa. Mondandójának a lényege az volt: a cselekvés mikéntjét kell meghatároznunk. Most mindennél' fontosabb, hogy a gyakorlati célokat reálisan, pontosan megjelöljük. Mert a párt csak így képes idő- veszteség nélkül tettekre serkenteni. Seres Sándor Békéscsabán, a Szabó Pál Téri Általános Iskola tanulói évente két alkalommal tartanak „nagytakarítást” a Lencsési-lakótelep iskolájuk felé eső területén. Most, tegnap délelőtt nemcsak szemetet, hanem pap ír- és rongyhulladékot is gyűjtöttek a diákok Fotó: Veress Erzsi Hz Agrár Innovációs Bank Rt. közgyűlése Az Agrár Innovációs Bank Rt. tegnap, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen tartotta közgyűlését. Szigethy Miklós ügyvezető igazgató előterjesztést tett arra, hogy az Agrobank Rt. július 1-jétől kereskedelmi bankként folytatja munkáját. Az ehhez szükséges jogosítványok megszerzésére a szükséges előkészületeket megtették, és rendelkeznek a Pénzügyminisztérium előzetes egyetértésével. A részvénytársaság úgy tervezi, hogy először budapesti fiókjánál fogad vállalatokat, különböző szolgáltatásokat nyújtva, és az itt szerzett tapasztalatok alapján terjeszti ki a számlavezetési munkát a vidéki fiókhálózatra is. A javaslatot a közgyűlés magáévá tette. Az elmúlt gazdálkodási év az előterjesztés szerint sikeres volt; az Agrobank Rt. 32 százalékos vagyonarányos nyereségre tett szert, és a képzett 40 millió forintos tartaléktőke mellett 12,5 százalék osztalékot tudott fizetni a részvényeseknek. A részvénytársaság a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat egy év alatt több mint háromszorosára növelte. Üzleti partnereinek köre igen széles; a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeken kívül számos ipari, építőipari és kereskedelmi kapcsolattal is rendelkezik. A kisvállalkozások, magánvállalkozók hitelezésében figyelemre méltó eredményeket értek el. A Szövosszat és a Mezőbankkal közösen tavaly kistermelői pályázatot hirdettek meg, ennek keretében közel 60 millió forint értékben láthattak fejlesztéshez — a részvénytársaság hitelét igénybe véve — a kistermelők. Az idén ezt az összeget 250-300 millió forintra növeli az Agrobank. Ebből 1500-2000 kistermelő korszerűsítési törekvéseihez nyújtanak segítséget. A részvénytársaság menedzserirodát tart fönn, ez a szervezet a magánszemélyek és a vállalatok újításait, találmányait karolja föl. Az 1988-ra jóváhagyott üzletpolitikai irányelvekben — amelyeket a közgyűlés megerősített — az exportbővítő fejlesztések hitelezése szintén szerepel; ennek segítésére a bank a Kereskedelmi Minisztériummal éppen a közelmúltban kötött megállapodást. A központi műszaki-fejlesztési feladatok megvalósításából is részesedik a bank. Mintegy 450 szerződésük van különféle programok megvalósítására, ezek teljes költsége 2,2 milliárd forint, amiből az Agrobank mintegy 300 millió forintot finanszíroz valamilyen formában. Ilyen központi fejlesztési vállalkozás például a szántóföldi kukoricatermesztés hektáronkénti hozamának legalább 10 tonnára való emelését előirányzó program.
