Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-12 / 86. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. ÁPRILIS 12., KEDD Ára: 1,80 forint XLni. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM Középiskolások megyei szavalóversenye Egy sokéves hagyomány Újabb állomásához érkeztek el tegnap délelőtt a Békéscsabai Egészségügyi Szakkö- ■zépiskola és Gimnáziumban: a költészet napján ismét megrendezték megyénk középiskolásainak József Atti- la-szavalóversenyét. Megyénk településeinek gimnáziumaiból, szakközép- iskoláiból és szakmunkásképző iskoláiból húszán küldték be jelentkezésüket. Az idén József Attila Nem én kiáltok, illetve Ezüst élet című verseinek egyikét kötelezőként, valamint szabadon választottnak az e századi magyar líra valamely költőjének egy alkotását kellett a fiataloknak a zsűri előtt elszavalnia. A korábbi évekhez képest a tegnapi <verseny mezőnyében a zsűri nem találkozott kimagasló teljesítménnyel, előadással. Több versenyzőnél állapíthatták meg azt, hogy a választott vers nem felelt meg előadója egyéniségének, életkorának, képességének. A négytagú zsűri végül is úgy döntött, hogy az első négy helyezés között különbséget nem tesz, a díjak egyenértékűek. Az idei szavalóversenyen tehát a legjobbaknak járó jutalmakat és az emlékplaketteket Árpád Andrea (Péter András Gimnázium, Szeghalom), Bede Adrienn (Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, Békéscsaba), Hajdú Erzsébet (Erkel Ferenc Gim- náz’um. Gyula) és Hlavati Zsolt (Hunyadi János Gimnázium, Mezőkovácsháza) vehették át. (N. L.) Tegnap megyeszerte megemlékeztek a költészet napjáról, József Attila születésnapjáról. Békéscsabán, a József Attila- Jakótelepen a névadó szobránál a kerület két nagy általános iskolájának tanulói, valamint óvodások gyülekeztek délelőtt, s rövid kis műsor után virágokat helyeztek el a szobor talapzatán Fotó: Veress Erzsi Interkerbörze Budapesten Az Ipari Reklám- és Pro- pagandaváiUalat Rákóczi úti bemutatóházában tegnap Interkerbörze kezdődött. Az Országos Piackutató Intézet ezúttal 29. alkalommal rendezte meg az elfekvő készletek országos vásárát, amelyen most a korábbiaknál valamivel kevesebb, összesen mintegy száz iparvállalat és szövetkezet kínálja feleslegessé vált gépeit, anyagait és alkatrészeit olyan partnereknek, amelyek azokat még használná tudják. A 2,3 milliárd forint értékű felajánlott készletnek a korábbinál nagyobb hányada gép, alkatrész, sok vállalat kínál különféle csapágyakat, viszont kohászati alapanyagokból kisebb a felesleg, mint az elmúlt években. A piackutató intézet 3500 meghívót küldött szét. Az eddigi érdeklődésből ítélve úgy vélik, a felvonultatott készletek 10-13 százaléka ezúttal is elkel. Az Interkerbörzén péntekig napon,ta 9-től délután 3- ig várják az érdeklődőket. Változások a felsőoktatási felvételi reodszerbeo A jövőben fokozatosan és differenciáltan bővítik a felsőoktatási intézmények felvételi keretszámait, s növelik az egyetemek, főiskolák önállóságát, döntési jogkörét a felvételik során. A felvételi rendszer korszerűsítéséről, az ezzel kapcsolatos tervekről Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat tegnap a Művelődési Minisztériumban. Mint elmondta, az a cél, hogy kialakítsanak egy. olyan felvételi szisztémát, amely lehetővé teszi a nagy létszámú korosztályok fogadását, csökkenti a továbbtanulni szándékozók és a felvehetők száma közötti feszültségeket, . s a tehetségek kiválasztásában megszünteti a felvételi egyedülálló szerepét. A változások egy részére már a jövő esztendőben sor kerül: így például 1989-től — a népgazdaság munkaerő-szükségletéhez, s az intézmények adottságaihoz igazodva — egyes egyetemeken, főiskolákon mód nyílik a felvehetők számának emelésére. II beruházások alakulása Békés megyébeu Az 1987. évi népgazdasági terv a szocialista szervek beruházásainak l0,n-os volumennövekedésével számolt, ezen belül a gazdaságosan termelő, fejlődőképes területeken a beruházások az átlagosnál gyorsabban növekednek. A szocialista szervek 1987-ben 9,2 milliárd forintot fordítottak a megyében megvalósuló beruházásaikra, folyóárakon számítva 26°'n-kal többet, mint 1986-ban. A megyei beruházások növekedése főként az egyes preferált ágazatok, mint például a szénhidrogénipar, valamint a nagyobb, exportáló vállalatok koncentrált fejlesztésének eredménye. Nem jelenti tehát a gazdálkodó szervezetek beruházásra fordítható saját pénzforrásainak számottevő bővülését, hanem azt, hogy a vállalatok, szövetkezetek éppen szűkülő forrásaik miatt nagyobb mértékben vették igénybe — főként az iparban és a mezőgazdaságban — a különböző preferált célokhoz kapcsolódó hiteleket. A beruházási tevékenységben új elemként jelentek meg a kétszintű bankrendszer funkcionálásából adódó lehetőségek. A szabad bank- választással a gazdálkodó szervezetek még nem nagyon éltek, főként azért, mert a banki funkciók szétválása nem jelentette egyértelműen a fejlesztési hitellehetőségek bővülését. Ennek oka, hogy az előző évekből áthúzódó hitelnyújtási kötelezettségek nagyban meghatározták az új bankok tevékenységét, másrészt pedig magas volt a kötelező tartalékráta. Mivel a saját beruházási források nem bővültek a kívánt mértékben, a gazdálkodó szervezetek fejlesztési elképzeléseiket a legkülönfélébb megoldásokkal próbálták kielégíteni. A világbanki és a konvertálható programok adta hitelfeltételeket a gazdálkodó szervezetek egy része nem tudta vállalni, ezért a fejlesztésnek egy sajátos formáját, a lízinget választották. A lízing mind a bérbe adó, mind pedig a bérbe vevő számára — a jelenlegi viszonyok között, reális lízingdíjak mellett — előnyösnek bizonyult. A gazdálkodó szervezetek körében nő az érdeklődés a lízing iránt annak ellenére, hogy a magas lízingdíjak miatt kisebb a forrásképződés, illetve elmarad áz amortizáció. Viszonylag új formája a beruházási források bővítésének a kötvények kibocsátása mind a lakosság, mind pedig a vállalatok számára. A megye összberuházása- in belül az ipari beruházások értéke 1987-ben 3,6, a mezőgazdaságé 2,6 milliárd forint volt; az előbbi 35, az utóbbi 49%-kal haladta meg az előző évit. Az ipari vállalatok beruházási kifizetéseinek viszonylag nagyobb mértékű növekedése részben a nagy volumenű szénhidrogénipari fejlesztésekkel, részben pedig a konvertálható exportbővítő pályázaton való növekvő részvétellel magyarázható. A mező- gazdasági termelőszövetkezetek egyébként is szűkös forrásait tovább csökkentette az aszályos időjárás okozta jövedelemkiesés. Abban, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke — a szűkös saját források ellenére — számottevő mértékben nőtt, a világbanki hitellel megvalósuló beruházásoknak van kitüntetett szerepe. E fejlesztések a növénytermelés korszerűsítését, illetve az állattenyésztő telepek bővítését, rekontstrukcióját célozzák. A termelőszövetkezetek is éltek a lízing adta lehetőségekkel, különösen a talajművelő, növényvédő- és betakarító gépek kölcsönzésére mutatkozott nagyobb kereslet. A többi népgazdasági ág beruházási kifizetése csak kismértékben haladta meg az előző évit (például építőipar, közlekedés, vízgazdálkodás), illetve az előző évi szinten maradt (belkereskedelem). KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága Hz űrhajózás napján 1961. április 12., közép-európai idő szerint 7 óra 7 perc — olyan dátum ez, amelynek hallatán ma már szinte mindenki azonnal Gagarin nevét említi. Igen, ekkor startolt a Vosztok—1 űrhajó, fedélzetén Jurij Alekszeje- vics Gagarin repülő őrnaggyal, s kerülte meg, 108 perc alatt, a világon elsőként bolygónkat. „Elsőnek hajtani végre azt, amiről nemzedékek ábrándoztak, elsőnek törni utat az emberiség számára a világűrbe ... Ki tudna bonyolultabb feladatot megjelölni, mint az, ami nekem jutott osztályrészül? Nem egyetlen és nem néhány ember, nem egyetlen kollektíva iránti felelősséget jelent ez. Felelősséget ró ez rám az egész szovjet nép, az egész emberiség, annak jelene és jövője előtt" — így írt Gagarin erről* a nagy utazásról. Mindössze 27 év telt el azóta, hogy ez az űrutazás új távlatokat nyitott az egész emberiség előtt. Az űrhajózás krónikájának lapjai gyorsan telnek, újabb dátumok, nevek, dicsőséges és szomorú pillanatokról szóló beszámolók sorakoznak. A statisztika szerint Gagarin első űrutazása óta 19 ország 204 űrhajósa járt a világűrben. Kerim Kerimov, a Szovjet Űrhajózási Állami Bizottság elnöke a minap nyilatkozta az APN-nek többek között azt, hogy egy Mars-utazás szerepel a terveik között. Ami pedig az űrkutatás jövőjét illeti, elmondta: „Mindenekelőtt már ma is tapasztalható, hogy lassan szétválik a közeli és a távoli világűr kutatása, s ez a folyamat erősödni fog. Az előbbi az ember földi életöt fogja szolgálni, segít a bolygó erőforrásainak jobb kiaknázásában, a jobb hírközlés kialakításában, s lehetővé teszi, hogy a súlytalanság körülményei között értékes tulajdonságokkal rendelkező anyagokat nyerjünk. A távolabbi űr kutatása pedig ugyancsak több ágra bomlik majd. Az egyik ezek közül a világűr, a kozmosz kutatását szolgálja, a másik pedig a naprendszer feltérképezésében segíti az embert...” Az embert, az emberiséget, mely évezredek óta repülni vágyott, hiszen — Ciolkovszkij, az űrkutatás és a rakétatechnika egyik elméleti atyja fogalmazott így —: „A Föld az emberiség bölcsője, de nem lehet örökké bölcsőben élni.” T. I. Elismerések a településfejlesztési társadalmi munkáért A Hazafias Népfront Országos Titkársága a településfejlesztési társadailimi munka 1987. évi eredményei alapján nemzeti zászlót és elismerő oklevelet adományozott a következő településeknek és fővárosi kerületeknek: Nemzeti zászlót kaptak: Békéscsaba, Salgótarján, Kalocsa, Békés, Encs, Tata, Paks, Sárvár városok. Tiszaalpár, Tair, Kőtelek, Decs, Bük, Zala karos nagyközségek. Oroszló, Káld, Bak, Csát- alja, Erdöbénye, Pusztaberki községek. Budapest XVII. és XXI. kerülete. Elismerő oklevelet kaptak: Kecskemét, Szolnok, Szentes, Gödöllő, Tiszavasvári, Csorna, Szigetvár, Nagyíkar- nizsa városok. Mezőberény, Kiszombor, Kerepestarcsa, Lajoskomá- rom, Fertőszentmifclós, Lengyeltóti nagyközségek. Töltéstava, Balatonszaba- di, Döbrököz, Szada, Kokad; Zagyvarékas községek. Az Országos Titkárság Bács-Kiskun megyének serleget, Békés és Szolnok megyének elismerő oklevelet adományozott. Okányi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG •ban „A sok-sok olvasás, adatgyűjtés után aztán megírtam Okány krónikáját. A könyv írása közben számos újabb és újabb téma rajzolódott elő, amit még feltáratlannak éreztem. Egyre több tanulmányt írtam, egyre több ötlet született bennem.” Házi Albert okányi helytörténész nyilatkozik így a kutatómunka — vagy ha így jobban tetszik: szenvedélye — kezdetéről lapunk 4. oldalán. A vele készített riportban hírt kaphat az olvasó arról is. hogy Okányban létrehozták a hagyományőrző és faluszépítő bizottságot. Hogy milyen céllal, erről is szó esik ma megjelenő írásunkban.
