Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1988, április 8., péntek NÉPÚJSÁG Budapesten tárgyalt Milos Jakes Mikulics Magyarországra látogat (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági kapcsolatok­ról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy az egyszerű árucseréről áttér­jünk a valóban korszerű ke­reskedelmi módszerekre. Erősítenünk kell a speciali- zációt, a kooperációt, közös vállalatokat kell létesíte­nünk. Együtt akarunk mű­ködni például az autógyár­tásban — mondta, hozzáté­ve, hogy a Skoda személy- gépkocsira gondol. Ezután arról beszélt, hogy a tárgya­lásokon szó volt közös beru­házásokról, egyes gyárak magyarországi, illetve cseh­szlovákiai megépítésének le­hetőségéről. A megbeszélé­sen szélesebb körben is szó­ba kerültek a gazdasági kapcsolatok, így áttekintet­ték a KGST egész kapcsolat- rendszerét, és a főtitkár szavai szerint a nézetek je­lentősen közeledtek egymás­hoz. Lényegében arról van szó — fejtette ki —, hogyan lehet eltávolítani a fékező mechanizmusokat, miként lehet olyan lehetőségeket te­remteni a vállalati együtt­működésben, hogy ne min­dent a központból irányítsa­nak. Végül szó volt a valu­ták kölcsönös átválthatósá­gáról is, hasonlóképpen ah­hoz, amit Csehszlovákia és a Szovjetunió már megvaló­sított. Milos Jakes szerint lényegesen javíthatná az együttműködés feltételeit, ha a korona és a forint a vál­lalatközi kapcsolatokban szabadon átváltható lenne. (MTI) fl nagyvilág hírei • SZOVJET TV ES A GLASZNOSZTY A szovjet televízió számá­ra többé nem létezik „tabu" téma a nemzetközi életben, s nincs olyan hely sem, ahon­nan a hírek leadását „meg­tiltanák” — jelentette ki Eduard Szorokin, a szovjet tv szerkesztőségének, a Nemzetközi Életnek a fő- szerkesztője. Szorokin beszélt arról is, hogy még a közelmúltban is előfordult: szovjet újságírók, külpolitikusok elhallgattak egy-egy súlyos, vagy vitás eseményt. Ezzel egyfajta „vákuumot” idéztek elő az éterben, amelyet a nyugati rádió- és televíziállomások gyakran nem éppen jószán- dékúan töltöttek ki. Most ez a helyzet gyökeresen meg­változik. • GEORGE SHULTZ UTAZÁSAI A harmadik közel-keleti ingaútján lévő Shultz ame­rikai külügyminiszter csü­törtökön délután a Rijadtól 300 kilométerre lévő Bureida városban tárgyalásokat foly­tatott Fahd szaúd-arábiai ki­rállyal. Előzőleg kollégájá­val, Szaud el-Feiszal herceg­gel tanácskozott. A megbe­szélések elsődleges célja, hogy Shultz egyetértést sze­rezzen a mindeddig csekély támogatásra talált washing­toni rendezési elképzelések­hez. George Shultz az esti órákban visszatért — immár harmadszor — a jordán fő­városba. • BEFEJEZŐDÖTT NADZSIBULLAH ÉS GORBACSOV MEGBESZÉLÉSE Visszautazott Kabulba csütörtökön Nadzsibullah, az Afganisztáni Köztársaság el­nöke, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő­titkára, aki az Uzbég SZSZK fővárosában Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtit­kárával találkozott. Az afgán elnököt a tas- kenti repülőtéren Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és Rafik Nyi- sanov, az Uzbég Kommunis­ta Párt KB főtitkára búcsúz­tatta. Branko Mikulics, a jugo­szláv kormány elnöke ápri­lis 10. és 11-én Grósz Károly miniszterelnök meghívására hivatalos látogatást tesz Ma­gyarországon — közölte csü­törtökön Alekszander Szta- nics, a jugoszláv külügymi­nisztérium szóvivője, majd hangoztatta: Mikulics látogatására olyan időszakban kerül sor, amikor a jugoszláv—magyar baráti kapcsolatok és a sok­oldalú együttműködés igen magas színvonalat ért el. Azt várjuk, hogy a két kor­mányfő átfogó és mélyreha­tó véleménycserét folytat az együttműködés minden terü­leten történő továbbfejlesz­téséről. Jelentős figyelmet fordítanak majd arra, hogy a bilaterális gazdasági kap­csolatokban leküzdjék a leg­utóbbi két évben, lényegé­ben objektív okok miatt be­következett stagnálást. A ju­goszláv—magyar árucsere egyébként komoly volumenű és kiegyensúlyozott. A szál­lítások értéke tavaly 560 millió dollár körül mozgott, Sztyepanakertben normalizálódott az élet Sztyepanakertben, az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartozó karabah-hegyvidé- ki autonóm terület köz- igazgatási! székhelyén a hét közepére a jelek szerint teljesen normalizálódott a helyzet — jelentette a Pravda csütörtök reggeli száma helyszínről küldött tudósításában. A szovjet pártlap tudósítójának a te­rületi pártbizottság titkára elmondta, hogy szerdán dé­li 12 órára gyakorlatilag az egész város munkába állt, a dolgozók visszatértek az üzemekbe, a diákok az is­kolákba, helyreállt a városi az idéi szerződés pedig 760 millió dollárról szól. A for­galom 40 százaléka hosszú távú kooperációs megálla­podások alapján bonyolódik. A kishatárforgalom szintén fontos, és tovább lehet fej­leszteni. Grósz Károly és Branko Mikulics a kétoldalú együtt­működés kérdésein kívül át­tekinti a nemzetközi élet időszerű témáit is. A felek emellett kölcsönös érdeklő­dést tanúsítanak a szocialis­ta építésről folytatott ta­pasztalatcsere iránt. Meggyőződésünk, hogy Branko Mikulics magyaror­szági látogatása, s Grósz Ká­roly miniszterelnökkel és más magyar személyiségek­kel folytatandó megbeszélé­sei hozzájárulnak egymás kölcsönösen jobb megisme­réséhez és megértéséhez, előbbre viszik a sokoldalú, kölcsönösen hasznos együtt­működést, konkrétan hozzá­járulnak szomszédos orszá­gaink népeinek barátságá­hoz — mutatott rá végül Sztanics. közlekedés. Ugyanakkor je­lentős károk keletkeztek a márciusi termeléskiesés! mi­att. A város elektrotechnikai üzemében hétfőn még mindössze aj gyár dolgozói­nak 30 százaléka vette fel a munkát. Másnap már hat­van százalékuk ment mun­kába, és szerdán jelent meg munkahelyén a gyár egész kollektívája A Pravda tu­dósítása szerint az üzem a termeléskiesés miatt 1,8 millió rubellel maradt el az árucikkek tervezett kibocsá­tásától. IZRAELBEN LEGALIZÁLTÁK A HOMO SZEXUALITÁST Az izraeli parlament nem­rég legalizálta a 18 éven fe­lüli férfiak homoszexuális kapcsolatait, jóllehet, a Bib­lia szerint ez tiltva van. Ez a törvény kiváltotta az orto­dox vallási csoport ellenál­lását, akik a bibliára hivat­koznak. Ezenkívül legalizál­ták a heteroszexuális kap­csolatokat is a 16 éven alu­liak számára. Ezzel szemben megszigorították a nők meg­erőszakolásáért járó bünteté­seket, az erőszakért 20 évi börtönbüntetés jár. HA J (SZÁL)MERESZTÖ HÍR Sebességrekordot javítot­tak az amerikai IBM kuta­tói : egyetlen másodperc alatt 75 milliardszor képes ki- és bekapcsolni legújabb szilíciumáramkörük. Az ed­digi legsebesebb szilícium­tranzisztor csak feleennyiire volt képes. A gyorsítást az áramkör részeinek csökken­tésével érték el, tizedmik- ronnyi méretűre zsugorítot­ták. Ez az emberi hajszál átmérőjének ezerszer kisebb, mindössze pár száz atomnyi keresztmetszete. Az IBM szakértői megjegyezték, hogy még több összetett problé­mát kell megoldani, amíg a chipek gyártásába átvonul­hat az új tranzisztor. FEHÉR ELEFÁNTOT FOGTAK VIETNAMBAN Egy vietnami dzsungelben nemrég elfogtak tégy négy­éves fehér elefántot. A 40 éves hivatásos vadász egy faluba terelte az elefántot, hogy ott megszelídítsék. JAPÁN ŰRHAJÓS Japán űrhajós 1991-ben utazik először a világűrbe, méghozzá egy amerikai vál­lalkozás keretében. A japán asztronauta 1990 szeptembe­rében kezdi a felkészülést, és 1991 májusában indul út- naknak. Az Egyesült Álla­mok Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatalának ter­ve szeript egyébként az űr­repülőgépeket az idén au­gusztusban ismét rendszerbe állítják, és megkezdik a so­rozatrepüléseket. 1992-től kezdve havonta indítanak amerikai űrrepülőgépeket. PÖTTYÖS DALMATINEREK PÖTTYÖS GAZDÁIKKAL. Az auszt­rál (la lm a tin er-tulajdonosok klubjának tagjai kedvenceik '„öltözé­két” (másoló, pöttyös trikókban .gyülekeznek a Sydney-i Dperaház lépcsősorán, így (fejezve ki igényüket, hogy újravetitsék ( Walt Disney „101 kiskutya” című rajzfilmjét. Mint ismeretes, a hires rajzfilm hőse egy dalmatinercsalád volt (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) A pozsonyi ÚJ SZÚ -bon olvastuk Számvetés és (ki)útkeresés Tervek Csak néhány szóval a problémák gyöke­reiről: román és külföldi szakemberek sze­rint ezek főképpen a mezőgazdaság ala­csony termelékenységében és a magas élel- miszerkiviteliben rejlenek. Ez utóbbi rész­ben elősegítette azt, hogy Bukarest külföl­di adósságai 1980 és 1987 közt 11,5 milliárd dollárról 6,4 milLiárdra csökkentek. Romá­niában hivatalosan most azzal számolnak, hogy az adósságcsökkentés lehetővé teszi a hazai ellátás javítását. A terveket persze csak az idő igazolhatja. Az új önigazgatási és önellátási program érezhető javulást ígér az idei évre az élel­miszertermékek terén, bár a hivatalos ro­mán dokumentum nem részletezi, hogy mi­lyen konkrét formában igyekeznek a kije­lölt, nagyon igényes és nem egykönnyen megvalósítható célt elérni. Nos, a tervezet szerint az idei piacalapnak szánt hús meny- nyiisége meghaladja majd az egymillió ton­nát, ami mintegy 25 százalékkal több, mint a tavalyi évben. Húskészítményekből, s ha­lakból is többet ígér a program a 23 millió romániai állampolgárnak. A kitűzött felada­tok teljesítése esetén 137 ezer tonnával több hal és halféle jut majd a lakosságnak. A dokumentum azt is előirányozza, hogy az idén minden lakosnak mintegy 70 kiló húst kell biztosítani, míg az egy főre eső tervezett halfogyasztás 15 kilogramm. A cu­kor és az étolaj forgalmazását pedig „az érvényben levő szabályozások szerint” kí­vánják biztosítani. A dokumentum továbbá utal arra, hogy a kereskedelmi forgalma­zásra szánt élelmiszerek mennyiségét „a tu­dományos táplálkozási program követelmé­nyeinek megfelelően a lakosság létszámá­nak, a dolgozók részarányának és a ter­melési eredmények függvényében határoz­ták meg”. Mint az előbbikeből kitűnik, a gazdaság átáLlása az extenzív fejlődés útjáról az in­tenzív fejlődés útjára Romániában sem könnyű, nem is rövid távú feladat. A leg­felsőbb román vezetés a súlyos helyzetből való kiutat elsősorban a jelenlegi gazdaság­politika következetesebb megvalósításában, az irányítás javításában, az energia és a nyersanyagok észszerűbb felhasználásában látja. Gazdasági reformról, tehát alapvető szerkezetváltásról, mely ma szinte az ösz- szes szocialista országban napirenden van, Romániában egyelőre nincs szó. Nicolae Ceausescu, pártfőtitkár és államfő, az em­lített decemberi pártkonferencián hangsú­lyozta, hogy Bukarest a szocialista társada­lom építésének az utóbbi két évtizedben Romániában alkalmazott modelljét jónak, és az ország adottságai szempontjából tel­jesen megfelelőnek tartja, s ezért továbbra is ezen az úton kíván haladni. Változatlan marad az is, hogy fogyasztásra a nemzeti jövedelemnek továbbra is csak mintegy 70 százalékát fordítják, s több mint harminc százalékát a felhalmozási alapra. A román vezető ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a jelenlegi ötéves terv első két esztendejé­nek eredményei elmaradnak a tervektől és a gazdaság reális lehetőségeitől. Következetesebben Bár reformtervek Romániában nincsenek, több, az utóbbi hetekben hozott intézkedés arra utal, hogy Bukarest ismét sajátos esz­közökkel' keresi a kiutat jelenlegi b<tfiyo- lult gazdasági helyzetéből. Mindenenkelőtt döntés született arról, hogy Románia a jö­vőben már semmilyen alapon nem vesz fel külföldi hiteleket, s jelenlegi adósságait a lehető legrövidebb időn belül törleszti. Ezért továbbra is kiemelt feladat maradt a mindenáron való maximális kivitel és a minimális behozatal. Gazdaságirányítási szempontból figyelem­reméltó a legfelsőbb Gazdasági és Társa­dalmi Fejlesztési Tanács átszervezése, mely­nek élén a köztársasági elnök áll. A Leg­felsőbb Tanács átvette az Állami Tervbi­zottság döntő funkcióit is, míg ez utóbbi a továbiafcban csak mint a tanács titkársága fog működni. A Legfelsőbb Tanács, mely korábban amolyan pontos hatáskör nélküli, gazdasági pardamentként működött, most párt- és állami irányító szervként dolgozza ki az ország fejlesztésének terveit, megvi­tatja a gazdasági törvénytervezeteket. Jo­gosult törvényjavaslatokat kezdeményezni, hatáskörébe tartozik az állami közigazga­tásban dolgozó vezetők jelentéseinek elem­zése, s az állami szervekre és gazdasági egységekre vonatkozó kötelező erejű hatá­rozatokat hozhat. Két érdekes szociálpolitikai intézkedés is napvilágot látott nemrégiben, ezek cél­ja a felgyülemlett társadalmi-gazdasági feszültségek csökkentése. Még tavaly de­cember közepén bejelentették, hogy az idei év közepétől a jövő év végéig a béreket, fizetéseket fokozatosan tíz százalékkal emelik. Ehhez kapcsolódik a román parla­ment alig néhány nappal későbbi, már em­lített határozata az élelmiszer-termelésről, mely az egy főre jutó évi húsfogyasztást a folyó évtől kezdve 70 kilogrammban ál­lapította meg. A dokumentum Romániában és külföldön is egyaránt rendkívüli figyel­met keltett. Irányítás A legújabb pártdokumentumokból az is kitűnik, hogy a közeljövőben Romániában tovább növekszik a kormány és a minisz­tériumok szerepe az adott ágazatok irá­nyításában. A hivatalos román álláspont szerint az általános fejlesztés! bonyolult kérdései szigorú központi politikát követel­nek meg, s a kormány az aprólékosan ki­dolgozott, egységes gazdasági-társadalmi fejlesztési terv alapján hivatott vezetni az országot. A decentralizációt, a vállalatok reális önállóságának .növelését Bukarest­ben egyelőre nem tűzték napirendre. Ugyanakkor az adott gazdaságpolitikai rendszer keretén belül fokozott figyelmet akarnak szentelni a rend, a fegyelem és a felelősség kérdésének. Az e téren tapasz­talt hiányosságok miatt már a múlt év­ben is minisztereket váltottak le stb., s emiatt menesztették a novemberi brassói zavargások kiindulópontjának tekintett Vörös Zászló Autógyár vezetőit is. Minden jel arra vall, hogy ez a „rendcsinálás” az idén is folytatódik. Az elmúlt hetekben bejelentett néhány gazdaság- és szociálpolitikai intézkedés, elképzelés közül tehát egyelőre az egyik sem jelent alapvető beavatkozást a jelen­legi gazdasági mechanizmusba, s pozitív, vagy negatív hatásuk csak a következő években mutatkozik! majd meg. Az egyre halmozódó gondok ellenére az eddigi gaz­daságpolitika folytonosságára utal az idei fejlesztési terv is, melyet a tavalyi év vé­gén hagyott jóvá a román Nagy Nemzet- gyűlés. A terv előirányozza a nemzeti jö­vedelem 9-10 százalékos, a külkereskede­lem 8-9 százalékos, az ipari termelés 7-8 százalékos növelését, miközben külön fi­gyelmet kell szentelni a szénbányászati és az energiatermelés növelésének. A mun­katermelékenység tervezett növekedése 8-9 százalék, a bruttó mezőgazdasági termelésé pedig 5-5,5 százalék. Hosszú évek óta első ízben viszont csökken az új építkezések részaránya a beruházásokban.1 A tervezett fejlesztési mutatók tehát ismét nagyon magasak, még annak ellenére is, hogy tel­jesítésük már évek óta csak részben sike­rült, s a mostani helyzetben sem lesz ép­pen könnyű. A kiútkeresés egy más fejezete Románia újbóli orientációja a többi KGST-tagállam­mal való szorosabb együttműködésre. E téren még nyitott kérdés, hogy a jövőbeni, megreformált KGST-ben milyen szerephez jutnak a román vállalatok, és a várható újszerű, közvetlen együttműködés stb. mi­lyen hatással lesz a román gazdasági mechanizmusra. Mint ismeretes, Bukarest­ben elvben szorgalmazzák a közös vállala­tok létrehozását, s román—nyugati vi­szonylatokban néhány ilyen — bár prob­lémákkal — már több éve működik. Elzár­kóznak ugyanakkor a szocialista országok pénznemeinek szabad átválthatósága elől. Általában elmondható,! hogy Románia itt is inkább a megszokott formák továbbfej­lesztésére, mint az újszerű együttműködés bevezetésére helyezi a hangsúlyt. Hogy ez az orientáció, ezek az intézkedések, elkép­zelések mennyiben segítik elő a román gazdaság mai súlyos gondjainak megoldá­sát, arra a választ a közeljövő adja majd meg. Kokes János (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents