Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

1988. április 8., péntek Hz új tanév munkarendje Felmentések, kinevezések A Minisztertanács dr. Ambrus János, Dunai Imre, Gom- bocz Zoltán és dr. Melega Tibor küLkereskedelmi miniszter­helyetteseket, továbbá dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettest e tisztségük alól felmentette. A Minisztertanács Herkner Ottó külkereskedelmi minisz­terhelyettest — érdemei elismerése mellett — e tisztségéből felmentette. Dr. Vincze Imre belkereskedelmi miniszterhe­lyettest — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tisztsége alól felmentette. Egyidejűleg a Minisztertanács dr. Ambrus Jánost, Dunai Imrét, Gombocz Zoltánt, dr. Melega Tibort és dr. Spilák Fe­rencet kereskedelmi miniszterhelyettessé kinevezte. Elutazott a Penza megyei művészegyüttes megyénkből (Folytatás az 1. oldalról) kivételével — feldolgozás, mely népi alapokon nyug­szik. Műsorunkban első­sorban alapítónk, Grisin koreográfiái, illetve dalai szerepelnek. A 32 J éves együttes hagyományaihoz tartozik az is, hogy a min­denkori zenekar-, illetve művészeti vezető zenét ír a csoport számára. így van ez most is. Vannak dalaink, melyeket már az egész vi­lág ismer. Ilyen a „Tizen­nyolc éve” és a „Kedvenc ligetem”. A zenekar vezetője, Va­leri j Loktajev: természete­sen, hogy ilyen szép ered­ményeket érjünk el, ahhoz olyan fanatikusan kell sze­retni a zenét, a táncot, ahogy együttesünk tagjai. Elmondhatom, hogy ők nem­csak a munka, de a művé­szi tevékenység területén is kiválóak. Most csak & 120 tagú csoport egy része — akik leginkább megérde­melték — jöhetett el az önök hazájába, a többiek ez idő alatt Bulgáriában tar­tózkodnak. Bízunk benne, hogy fellépésünk legalább olyan emlékezetes lesz az itteni közönségnek, amilyen emlékezetes lesz számunkra az önök megyéjében eltöl­tött idő. * * * A beszélgetést követően ismét sikeres előadást lát­hatott a közönség. A penzai vendégek ma, pénteken hajnalban utaztak el a me­gyéből. N. A. A Művelődési Minisztéri­um tájékoztatást adott a kö­vetkező, az 1988/89-es tanév munkarendjére vonatkozó tudnivalókról. Az általános iskolákban és a középfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán a tanév 1988. szeptember 1-jén, az első .tanítási nap­pal kezdődik. Az utolsó ta­nítási nap az általános isko­lákban, s a gimnáziumok I—III. évfolyamán, a gép- és gyorsíró szakiskolákban, a speciális szakiskolákban, az egészségügyi tanintézmények I—II. évfolyamán, valamint a szakmunkásképző iskolák­ban — az utolsó évfolyamok kivételével — 1989. június 9. A zeneiskolákban szeptem­ber első hetében kezdődik és június második hetében fe­jeződik be a tanév. A dolgo­zók általános és középisko­láiban az első és az utolsó tanítási napot az igazgató állapítja meg. A nemzetiségi gimnáziumokban érettségi­zők 1989. május 11-én, a töb­bi középiskolában, illetve egészségügyi szakiskolában végzők május 12-én, a szak­munkásképző iskolák utolsó éves diákjai május 26-án mennek utoljára iskolába. Az első félév 1989. január 31-ig tart. Az iskolák 1989. február 8-ig értesítik a ta­nulókat, illetve szüleiket, gondozóikat a diákok első félévi tanulmányaik ered­ményéről. A téli szünet 1988. december 22-től 1989. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap tehát de­cember 21., a szünet utáni első tanítási nap pedig ja­nuár 3. A tavaszi szünet 1989. április 1-jétől április 9-ig tart, így a szünet előtti utolsó tanítási nap március 31., a szünet utáni első ta­nítási nap pedig április 10. A tanév során — a téli és tavaszi szüneten kívül — az iskolák legfeljebb 14 .tanítás nélküli napot tarthatnak: nevelési célú munkára, hon­védelmi napra és versenyre, kirándulásra, üzemlátogatá­sokra, ifjúsági napokra, pe­dagógus-továbbképzésre, ne­velési értekezletre, valamint a nevelőtestület által válasz­tott egyéb célra. A nevelő- testület — különleges indo­kok alapján — a téli, illetve a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napját a fentiektől eltérően is megállapíthatja, ezzel azonban nem növelhe­ti a tanítás nélküli munka­napok számát. A minisztérium tájékozta­tása szerint az érettségi írás­beli vizsgák a középiskolák nappali tagozatán 1989. má­jus 15-én, a nemzetiségi gim­náziumokban május 12-én, az esti és levelező tagozato­kon pedig május 29-én kez­dődnek. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát 1989. május 22-.től kell .tar­tani. Valami elkezdődött, de még füstölgünk... Nem. nem voltunk naivak és nem hittük, hogy az első „füstmentes napon” á valóságban is teljesen füstmentesen élünk. Nem hittük, hogy a Hungária Biztosító kezdeménye­zése átütő sikert érhet el, és 4 millió dohányosunk laza mozdulattal eldobja cigarettáját, szivarját, .pipáját, esetleg lecsapja tubákos szelencéje '.tetejét. De! Vagyis, ha úgy tetszik: éppen ezért volt számunkra örömteli, hogy tegnap megyénkben is egy olyan összefogás bontakozott ki a különböző településeken, amelyre előze­tesen nemigen iszámítottunk. Száznál több középiskolás diák járta az utcákat, üzemeket, intézményeket, és gyűjtöt­ték a „napi dohányadag árát”, a Rák ellen, az emberért, a holnapért elnevezésű alapítvány javára. Arra is ‘lehetőség volt, hogy a postaládákba, vagy a Hungária Biztosító és az Állami Biztosító fiókjainál fizessék be a jótékonysági cé­lú pénzt. Munkatársaink — Béla Vali, Lovász Sándor és Szőke Margit .— az első füstmentes napról készítettek pillanat­képeket. A békéscsabai kórházban Tobai Tünde és Adamik Marianna, az egészségügyi szakközépiskola tanulói ere­deti szendvicsemberként gyűjtöttek. Elmondásuk sze­rint több mint négyezer fo­rint csöröghetett a postai zsák alján. Volt, aki dohányzott és adott pénzt, volt aki do­hányzott és nem adott, olyan is akadt, aki nem do- dányzott és nem adott (mondván: napi cigarettá­jának nulla forint az ára), és volt, aki nem dohányzott és adott, persze, akadt, aki korábban dohányzott, de már leszokott és ezért nem adott.. 1 (A megyeszékhe­lyen olyanról is hallottunk, hogy valaki pénzt kért a gyűjtőktől egy doboz cigire.) Dr. Viski Anna, a kórház igazgató főorvosának he­lyettese a következőket mondja a dohányzás elleni küzdelemről: — A közeljö­vőben az egész kórház te­rületén szeretnénk meg­szüntetni a dohányzást. Tudjuk, hogy ezt varázs­ütésre, máról holnapra ren­delettel nem lehet elérni, de a szemlélet formálásával és azzal, hogy naponta felhív­juk a figyelmet a dohányzás káros hatására, következ­ményeire, bizonyos ered­ményeket elérhetünk. Az egészségügyi dolgozók pél­damutatása egyébként is fontos a káros szenvedélyek elleni harcban. * * * Talán a véletlen műve volt, de az is elképzelhető, hogy emberi elhatározásból történt: mindenesetre Gyu­lán a délelőtti órákban alig láttunk dohányzó embert. Hosszas sétálgatás után vég­re „horogra akadt” egy fér­fi: — Tényleg... — jut eszébe. — Mára dohányzás- mentes napot hirdettek! El is dobom, nem olyan nehéz megtenni. Egyébként higy- gye el, ma ez volt az első! A Petőfi téri postahivatal levélszekrénye fölött diszk­rét felirat: „Köszönjük, hogy ön is hozzájárult egészségünk megőrzéséhez”. Két diáklány érkezik, pénzt dobnak be. Gimnazisták. — Jó lenne, ha végre rádöb­bennének az emberek, jobb egészségesen élni — mond­ják. — Mindenkinek csak egy élete van ... Idősebb férfi érkezik a ládához. — Én már csak tudom, miért adakozók — válaszolja a kérdésemre. — Hét éve abbahagytam a dohányzást, amikor érszűkülettel ope­ráltak. Tavaly meg tüdőmű­téten mentem át. Mindezt a dohányzásnak köszönhe­tem ... Két harmadikos gimna­zista lány, Fekete Klára és Háromházy Beáta: — A Hungária Biztosító'helyi ki- rendeltségétől indultunk — mesélik. — Itt perselyeket, szórólapokat kaptunk. Be­osztottuk, ki merre indul el. Eddig a Gyulai Szabók­nál volt a legnagyobb si­kerélményünk. Gépről gépre jártunk, mindenki adott valamit. Általában 10-20 fo­rintokat, de volt olyan, aki egy százast is bedobott. Toldi Gábor, a Hungária Biztosító gyulai kirendelt­ségének vezetője elmondta, hogy az Erkel Gimnázium­ból 10 lány ajánlotta fel se­gítségét. A postától kapott 5 pénzgyűjtő perselyt ők viszik el az üzemek, vál­lalatok, intézmények dolgo­zóihoz. Van pénzgyűjtő per­sely az irodában is, ahol kivételesen este hétig- vár­ják az adakozókat. Ezen a napon az Állami Biztosító fiókja is felállított perselyt. Kovács Vendelnétől, a gyulai postahivatal helyet­tes vezető jétőli megtudtuk, hogy a Hungária Biztositó­nak átadott 5 perselyfejes zsák mellett a városszéle­ken hét darab kulcsos! a városban pedig 22 darab gépi rendszerű levélszek­rényt helyeztek el. A szek­rények tartalmát a délután folyamán kétáker, a persely­fejes zsákokét este hétkor veszik át, majd bizottság je­lenlétében összegzik, végül továbbítják a megyei pos­tahivatalhoz. * * * Ingyenes füstméréssel csatlakoztak a dohányzás el­leni világnaphoz a rendőr­ség. az Autóklub, a Körös Volán, az autójavító válla­latok, 4 autószerviz és a közlekedési felügyelet dol­gozói. A megye 15 helyén mér­ték tegnap reggeltől estig a jelentkezők autóinak szén- monoxid-kibocsátását. Négy helyen az iránt érdeklőd­tünk, hogy hol mennyire vették igénybe ezt a szolgál­tatást. Orosháza, Unior Ipari Szövetkezet autószervize. — Nem túl sokati jöttek — mondja a szerviz helyet­tes vezetője, Tárnyik László. — 13 óráig összesen 10 au­tót hoztak, ebből ötöt kel­lett beállítani. Békéscsaba _ Autóklub. Mucsi Lajos: — Ahhoz ké­pest, hogy ez egy ingyenes akció, nagyon kevésnek tar­tom a CO-ra behozott tíz kocsit. Igaz, havonta 200 gépkocsit vizsgáztatunk, ak­kor a szénmonoxidimérést is elvégezzük. Mezőhegyes, Vasipari Szö­vetkezet, Pataki Sándor szervizvezető: — 15-en hoz­ták be gépkocsijukat, ami­ből kilencen állítani kel­lett. Szarvasi Vasipari Szövet­kezet, Pusztai András szer­vizvezető: — Eddig 19-en jöttek be, 5 tulajdonos gép­kocsiján állítottunk. Ez a szám az elmúlt évihez vi­szonyítva kevés, tavaly ugyanis 80-an vették igény­be a CO-bemérést. * * * Megyénkben 19 óráig több mint százezer forint készpénz gyűlt össze. Az akcióban több mint száz diák vett részt Fotó: Fazekas Ferenc Visszafogottság jellemzi az áremeléseket A Minisztertanács ülését követően Bányász Rezső a kormányszóvivői értekezleten elsőként részletesen szólt a kormányülés első napiren­di pontjáról. Elmondotta, hogy a két or­szág vezetői közötti rendsze­res találkozó keretében ke­rült sor március 29—30-án Willi Stophmak,.az NDK Mi­nisztertanácsa elnökének hi­vatalos, baráti látogatására. A rendkívül szívélyes légkö­rű és tartalmas megbeszélé­seken a felek kölcsönösen méltatták a két országnak az európai biztonság és együtt­működés erősítésére, a lesze­relés előmozdítására tett kez­deményező lépéseit, majd mindenekelőtt a jelenleg is gazdag kétoldalú kapcsolatok fejlesztése kapott »agy hang­súlyt a tárgyalásokon. Ezt követően Bányász Re­zső a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre vála­szolt. Az azzal kapcsolatos kérdésre vonatkozóan, hogy Romániában újabban a nem­zetiségi lapok is kizárólag románul közük az országban lévő helységek elnevezését, illetve azzal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyar újságok a Szovjetunióban ép­pen most tértek át a telepü­lések magyar nevének hasz­nálatára elmondotta: örömmel észleljük, hogy Kárpát-Ukrajnában a pe­resztrojka jegyében a ma­gyar helységneveket hasz­nálják a magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszkö­zök. A kérdés másik ré­széről szólva rámutatott, hogy a magyar kormány elvi álláspontja ebben a kérdésben régóta változat­lan. Ezt oly sokszor kifejtették, hogy megítélése szerint most minden további megismétlés szükségtelen lenne. A gyermekruházati árakkal kapcsolatos kérdésre ^elmon­dotta: való igaz, miniszterel­nökünk — s nemcsak ő — ismételten ígéretet tett arra, hogy a kormány gondosan megvizsgálja az éveleji ár--^ emelkedésekkel kapcsolatban kialakult helyzetet. A témá­ról további konzultáció fo­lyik minden illetékes bevo­násával, és a kormánynak az a szándéka, hogy a megbe­szélések eredményéről jelen­tést tesz az Országgyűlés leg­közelebbi ülésszakán. A pénzügyi-gazdasági el­lenőrzések tapasztalataival, illetve az árbejelentési köte­lezettség április 1-jei meg­szűnésének inflációs és ár- emelkedési hatásaival össze­függésben az Árhivatal ille­tékesei úgy tapasztalták, hogy a gazdálkodó szervek jelentős része eddig még az indokolt áremelkedésektől is eltekintett, illetve csökken­tette a korábban már terve­zett áremelések mértékét. Egyszóval: ia visszafogott­ság jellemző jelenleg. Úgy tetszik ,hogy a vállala­tok megértették és elfogad­ták a kormány irányelveit. A tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés tapasztalatai - ról szólva hangsúlyozta: a kormány a mostani ülésen meglehetősen részletes anya­got vitatott meg erről a kér­désről. A tavalyi' költségve­tés végrehajtásáról szóló be­számoló előreláthatólag má­jusban kerül majd a kor­mány elé. A mostani jelentésben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal vizsgálata szere­pelt. Erről összefoglalóan megállapítható, hogy tük­rözte az egész magyar gaz­daság ellentmondásait, belső feszültségeit, sőt, az irányí­tás következetlenségeit is. A vállalatok és a szövet­kezetek pénzügyi helyzete az elmúlt évben általában javult, a többletnyereség je­lentős része — egyesek sze­rint talán kétharmada is — azonban nem a hatékonyság növekedéséből, hanem az ár­emelésekből fakadt. Egyes termékeknél, egyes ágazatokban, így a vegy­iparban és a könnyűipar­ban azonban tapasztalható bizonyos előrelépés. A gaz­daságos importhelyettesítést továbbra is akadályozza a belföldi termékek nem meg­felelő minősége és válasz­téka. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság arról tájé­koztatta a kormányt, hogy tavaly 30 országos vizsgá­latot végzett. Az országos vizsgálatok többsége; a ter­melési szerkezetváltásra, a műszaki fejlesztésre, a ver­senyképesség javítására tett intézkedések megvalósulását kísérte figyelemmel. A helyi bizottságok pedig elsősor­ban a mindennapjainkat megkeserítő kérdésekkel, a szociálpolitika gyakorlatá­val, a kereskedelmi ellá­tással, mondhatni: örökzöld témákkal foglalkoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is sok a probléma a munkaszerve­zéssel és a munkafegye­lemmel. Lassan halad a termelési szerkezet korsze­rűsítése isi Tavaly 18 KNEB-jelentés került a Mi­nisztertanács, a kormány- bizottságok, illetve az Or­szággyűlés bizottságai elé. A névtelen bejelentések értékelésével összefüggés­ben Bányász Rezső kifej­tette: a kormány nem tervezi, legalábbis belátható idő­ben a bejelentések eddigi rendszerének újraszabá­lyozását. Igaz ugyan, hogy megsoka­sodott nemzeti és egyéni bajaink közepette — mint ez várható is volt — emel­kedett a közérdekű beje­lentések száma, s nem csök­kent a névtelen bejelentése­ké sem. A Sopron—kőszeghegyal­jai üdülőkörzet fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdésre hangsúlyozta: hazánkban az idegenforgalom területi meg­oszlása ma is rendkívül aránytalan. A fővárost és az eddigi négy kiemelt üdülő­körzetet, a Balatont, a Duna­kanyart, a Velencei-tavat és a Mátra-, Bükk-hegységet keresi fel a legtöbb látoga­tó. Jó lenne ezen változtat­ni, szélesebb kínálatot nyúj­tani. Sopron—Kőszeghegyal- ja természeti adottságai <ki- emelkedőek, történelmi, kul­turális gazdagsága majd­hogynem egyedülálló ha­zánkban. {íz a gyönyörű vi­dék egész évben megfelelő üdülési, pihenési lehetőséget kínál, közvetlenül nyugati határunk tőszomszédságá­ban. Arra a kérdésre: milyen anyagi elismerés jár a ma­gas állami kitüntetésekkel, művészeti díjakkal, illetve, hogy a füstmentes világna­pon a Minisztertanács ülésén rágyújtottak-e a kormány tagjai — Bányász Rezső a következőket válaszolta: Az anyagi elismerés taka­rékbetét formájában jut a kitüntetettekhez — mondot­ta Bányász Rezső. Idén 92 Állami Díjat adtak át, ezzel egyenként 200 ezer forint jár, a megosztott díjban ré­szesülők ennek felét kapták. Tíz alkotót ismertek el Kos- suth-díjjal, ennek összege is 200 ezer forint, a megosztott díj pedig 100 ezer forint. A kiváló művész és az érde­mes művészi cím esetében elsősorban erkölcsi elisme­résről van szó. A kiváló mű­vészek havi 2500, az érdemes művészek pedig 2000 forint nyugdíjkiegészítést kapnak. A kormányszóvivő szép kez­deményezésnek nevezte a füstmentes világnapot, s hozzátette: a kormány ülé­sein már hosszú ideje tilos a dohányzás. Általában két- óránként szünetet tartanak, hogy a szenvedélyes dohá­nyosak rágyújthassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents