Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
1988, április 7., csütörtök o Húszezer hektárt öntöznek Tegnap, április 6-án megyei öntözési tanácskozást rendeztek Szarvason az Állami Tangazdaság központi tanácskozójában. A megye különböző részeiről meghívott állami gazdasági és szövetkezeti szakemberek előtt Klaukó Mátyás, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője a Körös-völgy öntözési lehetőségeinek kihasználásáról beszélt, majd dr. Goda Péter, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője a több éve folyó öntözéses gazdálkodás szervezésének, rendszerének vízjogi lehetőségeiről adta közre tapasztalatait. Elmondta többek között, hogy a Körösök vízhozama — éves átlagban — 70 ezer hektár öntözését tenné lehetővé, melyből 20 ezer hektárra jut el évről évre rendszeresen az öntözővíz. A vízügyi szolgálat már eddig is számos intézkedést tett az öntözővízben hiányosan ellátott körzetek segítésére. A csatornahálózat vízszállító kapacitásának jobb kihasználását az üzemek igényének növekedése is indokolta. Sajnos a jelenleg is üzemelő főművek csak jóval a tervezett kapacitás alatti teljesítménnyel épültek meg. Az NK 14-es öntözővíz-szolgáltatást másodpercenként 15 köbméterre tervezték. Ugyanez a rendszer csak öt köbméteres teljesítményt nyújt. Az aszályos évek miatt valamennyi mezőgazdasági üzem élénken érdeklődik az öntözésfejlesztés iránt. Érthető, hiszen ott, ahol hektáronként 12 tonna kukorica teremhetne, öntözővíz hiányában csak 4-5 tonnát lehet betakarítani. Ilyen a Hármas-Körös gyomai szakasza, ahol kiváló minőségű földek húzódnak, ám víz- kivételi mű hiányában nem öntözhetnek. Itt 10 ezer hektár föld szenvedett tavaly is az aszálytól! Két igen nagy területű gazdaság az Élővíz-csatorna vízkészletére építi fejlesztését, de egy kis áltemeléssel a Szarvasra tartó Dögös-Káka is vizet vihetne a szárazságtól oly sokat szenvedő csabacsüdi és nagyszénási szövetkezetnek, valamint a terület szomszédságában gazdálkodó üzemeknek. összesen 17 kilométer hosszban enyhíthetné a nyári gondokat. Tavaly már segített is, amiért az üzemek vezetői — lévén szó egy belvizes csatornarendszerről — elismerésüket fejezték ki. A vízügyi szakemberek vizsgálják, hogy a megye déli részébe hogyan juttathatnák el az öntözővizet, mivel azokon a jó földeken ez a beruházás igen gazdaságosnak ígérkezik. Az öntözéses gazdálkodás fontosságát jelzi, hogy az idén már harmadszor tartottak a megyében ilyen jellegű megbeszélést. A párt, az állami és a szövetkezeti szervek, a termelési rendszerek keresik a gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtését, az üzemek kiegyensúlyozott termelésének biztosítását, mivel a jelenlegi időszakban a több termés elérésében a vízhiány jelenti a legnagyobb akadályt. Az előadáshoz korreferátumot mondott dr. Kácsor András, a megyei tanács csoportvezetője és Haboczky Sándor, a Kövizig osztály- vezetője. Szünet után vita következett, majd a tanácskozás Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének zárszavával fejeződött be. D. K. Univerzál tavaszi*nyan DIVATBEMUTATÓ az Univerzál Aruház és ruházati _______ szaküzletek legújabb modelljeiből, Békéscsabán, a Sportcsarnokban, április 13-án, 19 árai kezdettel Gazdag program keretében neves művészek, együttesek működnek közre! Fellépnek: — Bergendy szalonzenekar és szólistái — SASS JÓZSEF (Mikroszkóp Színpad) — ZALATNAI SAROLTA és KOMÁR LÁSZLÓ táncdalénckesek — MAMBO-COMBO zenekar. Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ tv-riporter. Ez alkalommal kerül átadásra az Univerzál Kupa a győztes csapatnak. Értékes nyeremény tárgyak tombolasorsolása! A több mint 3 órás műsor jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást ígér. Jegyek 120 és 150 forintos áron válthatók a sportcsarnok közönségszervezőinél, a korábban közölt helyeken. Bérpolitika az egészségügyben Társadalmi vita Békéscsaba tömegközlekedéséről A megyeszékhely párt-, állami és társadalmi szervezetei tömegközlekedési aktívát szerveztek tegnap délután Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Dr. Horváth Ferenc, a Körös Volán termelési igazgatóhelyettese az ott megjelent munkahelyi párt-, és szak- szervezeti vezetők részére összefoglalta — ezt lapunkban március végén már röviden ismertettük — a tömegközlekedés korszerűsítésének okait, a bevezetni kívánt változásokat, új megoldásokat. A már nyilvánosságra hozott tervezetről és a most elmondottakról három ipari — az északi, az V. kerületi és a Kétegyházi úti —, illetve 8-10 lakóterületi körzetben tartanak majd nyilvános társadalmi vitát. Azonban már e tegnap délutáni megbeszélésen is többen aggályukat fejezték ki az új elképzelésekkel kapcsolatban. Voltak, akik megkérdőjelezték, hogy a Malom tér — lévén meglehetősen kis területű, másrészt, az István malomnak hatalmas a forgalma — alkalmas lesz-e az új közlekedési alközpont kialakítására. Egy kereskedő azt kérte a városi tanácstól, hogy a megállóhelyeket célszerűbben jelöljék ki, hiszen a mostaniak gyakran akadályozzák a boltok árufeltöl- tését. A Kner Nyomda képviselője úgy vélte, a menetrend ismeretének hiányában nehéz megítéLni a tervezetet. A Mezőgép dolgozója közvetlen munkásjáratot indítványozott a József Attila lakótelep és a vállalata között. Csabaszabadi lakóinak problémáiról egy tanácstag számolt be. Az elképzelések szerint az onnan bejáróknak az eddigi távolsági mellett már helyi bérletet is kell váltaniuk, hiszen a busz a városközpont helyett csak az új pályaudvarig közlekedne, s innen kellene átszállójuk a helyi járatokra. Ez jelentősen megdrágítaná az utazást,' ráadásul, a lakosoknak sokkal kényelmetlenebb is lenne. A Köjál munkatársa azt kérte, hogy a 4-es busz végállomása ne az Iskolacentrumnál, hanem az intézményük előtt legyen. A városi tanács és a Volán képviselői válaszoltak ezután a kérdésekre, javaslatokra. Volt olyan felvetés (például 4-es járat kérdése), amelyre pozitív módon reagáltak. A csabaszabadi problémára, illetve arra, hogy közvetlen járat legyen a Lencsési út és a Mezőgép között, pedig határozottan nemet mondtak. — Ahhoz, hogy az utazó- közönség nagy többsége jobban járjon, egy szűkebb rétegnek vállalnia kell a kellemetlenséget — érveltek. (Nem valószínű, hogy ez a magyarázkodás túlzottan megnyugtatná az ott lakókat.) A legtöbb felvetésre azonban nem tudtak azonnal választ adni. Ezekben a kérdésekben még számos vita, egyeztető ülés után alakul ki a végleges, kompromisszumok árán született megoldás. B. Cs. Korai volt-e napirendre tűzni az egészségügyi szak- szervezetben az ágazati bérpolitikai változás megyei tapasztalatainak kérdését, vagy se, azt a tanácskozás kezdetén még nem döntötte el a testület. Végül is úgy foglaltak állást, hogy az élénk vita nagyon hasznos, hiszen számtalan még a megválaszolatlan kérdés, sa nem kellően kialakított béreket időben módosítani kell. Csakúgy, mint ahogyan néhány egészségügyi intézményben még a munkaügyi szabályzatokat is meg kell vitatni. Az egészségügyi dolgozók munkabérével kapcsolatban 1988. január 1-jétől több új jogszabály is életbe lépett. A személyi jövedelemadó, az első lépcsőként végrehajtott bruttósítás, a bérrendszer korszerűsítésének sürgősségére is figyelmeztetett. Az intézményeknek át kell dolgozniuk bérpolitikájukat, nemcsak ez évre, hanem a középtávú tervidőszakra is. Bonyolult pótlékrendszer, kialakulatlan teljesítménymérés, differenciálatlanság súlyosbította eddig az egészségügyben a bérpolitikai gyakorlatot. Vajon a munkaügyi szabályzatok módosítási elképzelései, a kialakításra váró bérpolitika képes lesz-e ezen változtatni? Gyakran halljuk, milyen kevéssé fizető pálya az egészségügyieké! Nos, bizonyos, hogy a korszerűsödő bérrendszer igazságosabbá teheti a juttatások mértékét, de a szakma bérproblémáit (magyarul az alacsony hivatalos jövedelmet) önmagában a bruttósítás nem oldja meg és nem emeli fel. A megyei tanács egészségügyi osztálya, az illetékes gazdasági vezetők azokat az iránymutató bérpolitikai információkat próbálták továbbadni, amelyeket felsőbb szinten ők kaptak, és számukra se mindig jelentett egyértelmű magyarázatot. A nagyobb egészségügyi intézmények gazdasági vezetői megpróbálták önállóan kialakítani a sajátosságaiknak leginkább megfelelő bérrendszert, de mint a mi- nan lezajlott szakszervezeti ülésen hozzászólók elmondták: „Az átalakított és brut- tósított bérfizetés hatásait majd néhány havi fizetés és ügyeleti díj kifizetése után érzékeljük igazából. A kisebb egészségügyi egységekben (például községi egészségügyi szolgálat, körzetek) ‘volt, ahol úgy tettek, mintha értenék a bérpolitikát, mégse igazán értették, és majd a néhány hónapos tapasztalás ébreszti őket a valóságra.” — A bérbruttósítást követően nem keletkezett az intézményekben munkaügyi vita, nem reklamáltak az emberek — hallottuk a tájékoztatót. Vajon, ez nem a dolgozók tájékozatlanságát igazolja-e inkább, mint a •tökéletesen kidolgozott bérrendszert? — aggályoskodtak a testület más tagjai. Vannak olyan egészségügyi intézmények, ahol a fix ösz- szegű ügyeleti díjakból a magasabb keresetű, nagyobb gyakorlatú vezető állású orvosok a levonások miatt kevesebbet tudnak hazavinni, mint fiatalabb kollégáik. Akiinek magasabb a jövedelme, az többet adózik — vitatkozott az előző téma felvetőjével egy másik véleményt nyilvánító. Néhány változás, amely a bérek kialakítását befolyásolta: 1987. december 31-től nem lehet külön pótlékként, hanem a személyi alapbérrel együtt (azon belüli differenciálással) kell kezelni a korábbi munkahelyi, veszélyességi, sugárártalmi pótlékot. A keretjogszabályok lehetővé tették az intézmény- vezetőknek az önálló tervezést, az anyagi ösztönzés és elismerés új rendszerének kialakítását. Például a teljesítménytől függő bérforma bevezetését (mosodában, konyhában), a jelentős többletmunka végzéséért meghatározott idejű alapbéremelést. A jövőben fix összegben is meg lehet határozni a műszakpótlékot, az ügyeleti díjazást. A fő elv, hogy a főállású munkaidőben végzett munkát megfelelően és differenciáltan ismerjék el a személyi alapbérben. Az anyagi juttatások szabályait a munkaügyi szabályzatokban, kollektív szerződésekben rögzíteniük kellett a vezetőknek, bevonva a szakszervezeti bizalmi testületet és a dolgozókat. Az egészségügyi osztály 34 munkáltatótól kérte ezt a szabályzatot, amelyet március 11-ig csupán 15-en küldtek el. A többieké nem készült el, vagy csak nem postázták időben? A beérkezett szabályzatok általában a túlóra és a műszak- pótlék fizetését százalékos mértékben határozták meg. A helyettesítési díjat határozott időre szóló alapbér- emeléssel váltották fel. Az ügyelet és készenlét díjazása többnyire fix összegű, intézményenként eltérő mértékben. A Békés Megyei Egészség- ügyi Gyermekotthon tagja lett a bérklubnak, ami egységes pénzgazdálkodást, a béralap kötöttségektől mentes kezelésének a lehetőségét biztosítja számukra két évre. Szabadabban gazdálkodhatnak, pénzeiket a feladatoknak megfelelően átcsoportosíthatják, növelhetik bevételeiket, kidolgozhatják a hatásosabb belső érdekeltségi rendszert, de a gazdálkodókra vonatkozó kötöttségek (személyi és általános forgalmi adó s egyéb) nem biztosítanak megfelelő teret fantáziájuk szárnyalásához. A kockázatot viszont vállalniuk leéli. Az bizonyos, az intézet alaptevékenységét, s sérült gyermekek gondozását, nevelését maradéktalanul el kell látniuk, és óvatosan előrélátóan gazdálkodniuk, hogy két esztendő múltán eredményekről adhassanak számot. A megyei egészségügyi ágazati szakszervezet feladatának tekinti, hogy tisztség- viselői megfelelő felkészültséggel segítsék az intézmények átgondolt bérpolitikájának kialakítását. A munkaügyi szabályzatokat nem lehet merev előírásként kezelni. Folyamatosan kell figyelemmel kísérni és módosítani. A szakszervezeti bizalmiak felelőssége az új bruttósított alapbérek, ügyeleti díjak, műszak- és éjszakai pótlékok alakulása, a reális differenciálás, a minőségi és mennyiségi munka megbecsülése. Fél év múlva a testület újra értékeli az egészségügyi bérpolitika alakulását. Bede Zsóka Búcsú egy patikától Kellemetlen dolog — akár átmenetileg is — nélkülözni egy olyan szolgáltatást, amelyet megszoktunk. Különösen akkor bosszantó ez, ha nem valami luxusféléről van szó, hanem — hivatalos zsargonnal élve i— a lakosság alapellátásához tartozik. Szarvas gyógyszerellátásáról három fgyógyszertár gondoskodik. A város főútvonala mentén egy új egység áll a lakosság rendelkezésére, ezenkívül két kisebb patika működik. Nem elhanyagolható ez a szám — ha a lakosság lélek- számához viszonyítjuk, Szarvas jó helyet foglal el a megye hasonló településeihez képest. Ha azonban a gyógyszertárakkal kapcsolatos, joggal szigorú követelményeket vesszük figyelembe, meg kell állapítanunk, hogy az utóbbi két kis patika együtt sem tesz ki egy egészet. ~~ A szarvasiak nemrégiben nem kis megdöbbenéssel vették hírét annak, hogy ezek közül az egyiket >— az Arany János útit — a tervek szerint bezárják. Pedig ez a kis gyógyszer- tár — a többihez hasonlóan i— meglehetősen nagy terület betegeit látja el. Ha egy ittlakónak ezekután gyógyszerre lesz szüksége, egy kicsit össze kell szednie magát, hogy eljusson az Arany János útitól körülbelül egy kilométerre levő Eötvös úti patikába, vagy pedig a mintegy másfél kilométerre levő központi gyógyszertárba. Ha a beteg (vagy megbízottja) a város egyik peremkerületéből, a Zöldpázsitnak nevezett területről indul, bizony fel kell készülnie egy 2,5-3 kilométeres útra (oda-vissza természetesen a duplájára). Miután a környék jó néhány lakosával beszéltem, ellátogattam a bezárásra ítélt patikába. Bár a vezetőnő mindenről részletesen tájékoztatott, a néhány rendelkezésükre álló helyiség látványa önmagáért beszélt. Szinte már művészetnek tartom a patikai tisztaságot ott, ahol a vakolat, a meszelés málladozik,' t a plafon egy-egy darabját már csak a szentlélek tartja. Az épületen — állaga miatt — még a legalapvetőbb (például a vízbekötési!) munkát sem vállalják el a szakemberek. A dolgozók egyazon helyiségben keverik a gyógyszereket, tárolják a fűtőanyagot és a ruhaneműiket. Nem nehéz összegezni: a helyzet valóban megérett a változtatásra. Az illetékesek azonban vajon miért választják ennek a legdrasztikusabb módját, az egység megszüntetését? (Elgondolkodtató emellett az is, hogy ez az állapot hogyan jutott el idáig?) Szirony János, a szarvasi gyógyszertárak vezetője — aki egyben társadalmi tanácselnök-helyettes is — elmondta, hogy a patika helyiségeit a gyógyszertári központ bérli. A bérbe adó nemrégen elhunyt, az 'örökösök pedig a bérleti viszony felmondása után el szeretnék adni az épületet. A tanács, anyagi eszközök híján, nem tud ezen a területen másik épületet biztosítani. .Elmondta azt is, hogy a megszüntetésre vonatkozó elképzelést a tanácsülés — néhány ellenvetéssel — tudomásul vette. A megyei gyógyszertári központ igazgatója, Does János megerősítette Szirony János érveit, azzal a kiegészítéssel, hogy a központ nem zárkózna el egy korszerű gyógyszertár létesítése elől ezen a területen, iha a szarvasi tanács elfogadható ingatlant tudna erre a célra biztosítani, de a tanács pénzeszközök híján ... Meggyőző érvek. Mint megtudtam, az ügy végére a napokban már pontot is tettek. Az érintett lakosság azonban, beleértve a környéken való igen sok idős embert, nem egykönnyen nyeli le ezt a keserű pirulát. (marik) Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy szövetkezetünk 111. SZ. VASBOLTJÁBA ÉRKEZTEK ID Romantik alumíniumradiátorok mahagóni és fehér színekben, különleges méretekre és színekre megrendelést VESZÜNK FEL. Részletes felvilágosítás a helyszínen. Címünk: 111. sz. vasbolt, Újkígyós, Kossuth út 32. Telefon: 56-145.
