Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

1988. április 7.. csütörtök Hazánkba látogat Milos Jakes Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának meghívására Milos Jakes, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön baráti munkalátogatásra hazánkba érkezik. (MTI) ^ M nagyvilág y hírei • GORBACSOV TASKENTBEN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvából Taskentbe, az Üzbég SZSZK fővárosába utazott. • AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Az első, még távolról sem végleges adatok szerint a demokratapárti jelöltek kö­zül Michael Dukakis massa- chusettsi kormányzó győzött á Wisconsin államban ked­den tartott előválasztáson. Dukakis hatalmas összege­ket használt fel propaganda­célokra ebben az államban, hogy megelőzze az elmúlt hetekben váratlanul előre­tört ellenjelöltet, Jesse Jack- sont. a feketebőrű lelkészt, aki csaknem ugyanannyi küldött támogatását szerezte már meg a demokraták el­nökjelölő párttanácskozásá­ra, mint tette ezt a befolyá­sos kormányzó. Wisconsin- ban a feketebőrű lakosság­számaránya alig ,négy száza­lékos, Jackson azonban így is megszerezte a szavazatok több mint harminc százalé­kát, elsősorban a fehér mun­kások jelentős részének tá­mogatásával. I A republikánusoknál gya­korlatilag már véget ért a jelöltségért folyó versenyfu­tás. George Bush alelnök Wisconsinban is biztos nye­rő volt. Egyetlen ellenfele, az ultrakonzervatív prog­rammal induló egykori lel­kész. „Pat” Robertson csak igen kevés szavazatot ka­pott. • HONASAN ŰJABB PUCCSAL FENYEGETŐZIK Gregorio Honasan, a fog­ságából szombaton megszö­kött lázadó katonatiszt, aki tavaly augusztusban csak­nem megdöntötte a Fülöp- szigetek-i kormányt, szerdán újabb puccsal fenyegette meg Corazon Aquino elnö­köt. Egy nyilatkozatában ugyanis visszavonta azt a novemberi ígéretét, hogy tartózkodik a fennálló rend elleni ellenséges cselekede­tektől. Honasan jelenleg ismeret­len helyen tartózkodik. • KUVAITI REPÜLŐGÉP A légikalózok szerdára virradóra szabadon engedtek 24 nőt a kedden eltérített kuvaiti Boeing 747 utasai és személyzete közül. A Ku­wait Airlines gépe továbbra is az iráni Meshedben vesz­tegel. A kuvaiti kormány el­határozta, hogy küldöttséget meneszt Iránba a túszmen­tés kieszközlésére. A szerda délelőtti órák­ban még nem volt világos, hogy a géprablók most min­den női utast vagy légikí- ■sérőt szabadon engedtek-e? A gépen még mindig több mint 90 embert tartanak fogva, köztük az emír csa­ládjának három tagját. A fegyveresek azzal fe­nyegetőznek, hogy túszaik­nak bántódásuk esik akkor, ha a kuvaiti hatóságok nem teljesítik követeléseiket. E követelések között szerepel az, hogy Kuvaitban bocsás­sák szabadon 17 társukat, akiket különböző bűncselek­ményeként börtönöztek be. Erre 12 órás határidőt szab­tak. A hírügynökségi jelen­tésekből nem világlik ki, hogy mikor jár le ez a ha­táridő. Szocialista országok a békéért A szocialista országoknak a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszere megteremtésével kapcsolat­ban az ENSZ-(ben előter­jesztett közös kezdeménye­zéséről tartottak tanácsko­zást április 5-én és 6-án Moszkvában az érintett szo­cialista országok külügymi­nisztériumainak szakértői. A tanácskozáson a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köz­Margaret Thatcher brit kormányfő szerdán három­napos törökországi látoga­tásra Ankarába repült. Sze­mélyében először tesz hiva­talos látogatást brit minisz­terelnök Törökországban azóta, hogy 1923-ban Ke- mál Atatürk vezetésével köztársasággá alakult az Oszmán Birodalom. Romániában 1987-ben /az előző évhez viszonyítva (csökkent a bűnözés. Ezt ,az a jelentés tar­talmazza, amelyet az igazság­ügyi szervek a /Nagy Nemzet­gyűlés elé terjesztettek. Bobu igazságügyminiszter je­lentésében beszámol árról, [hogy 1987-ben az előző évhez (képest a bűncselekmények száma 33 százalékkal csökkent. A leg­újabb adatokat tartalmazó ösz- szegezés szerint a múlt év szep­tember 15; és 1988. március [15. közötti időszakban még jelen­tősebb |a csökkenés: a bűncse­lekmények száma 59,2, az erő­szakos cselekményeké 81, a köz­rend- és csendháborítási cse­lekmények 73, közvagyon és személyi tulajdon ellen irányú- lóké 50 százalékkal /Volt keve­sebb. Romániában bíráskodási bi­zottságok is (vannak, amelyek a törvény értelmében társadalmi befolyásolási és igazságszolgál­tatási szervként működnek. Az országban csaknem 17 ezer bí­ráskodási bizottság működik — üzemekben, vállalatokban, in­tézményeknél, szövetkezeti és társadalmi szervezetekben, nép­tanácsi végrehajtó bizottságok mellett — 150 ezer taggal. társaság, a Szovjetunió és az Ukrán SZSZK képviselői vettek részt. A tanácskozás résztvevői megvitatták a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerével kapcsolatos el­képzelések konkretizálásá­nak irányait, valamint a rendszer megteremtésének különböző vonatkozásairól folytatott nemzetközi párbe­széd továbbfejlesztésének 'módjait és eszközeit. Átte­kintették a javaslat társ­szerzőiként szereplő szocia­lista országoknak a közös kezdeményezés ENSZ-beLi és más nemzetközi fórumokon váló előmozdítását célzó együttműködése feladatait. A brit kormányfő a múlt héten Londonban fogadta George Vasziliu ciprusi el­nököt, és megbeszéléseiken azt a véleményét fejezte ki, hogy a görög—török viszony javulása új lehetőségeket nyit a Ciprus állami egysé­gének helyreállítását célzó tárgyalások megindítására. Az igazságügyminiszter jelen­tése kitér az 1987 lOktóberében és 1988 januárjában adott am­nesztia végrehajtásának tapasz­talataira. A jelentés szerint az amnesztia megelégedést keltett az ország közvéleményében. Az ügazgságügyminiszter ada­tai szerint a szabadultak 0,6 százaléka visszaesőként újabb bűncselekményt követett el. A jelentés utal arra, hogy Ro­mániában jelenleg körülbelül 7500 személy van fogházban. A Nagy N emz.etgy ülés hatá­rozata nagyra értékeli az igaz­ságügyi szervek munkáját. Ki­tér arra, ,hogy a .megelőzés ér­dekében végzett nevelőmunka eredményeként „csökkent a tisz­tességtelen úton történő meg­gazdagodás és ^elítélő közvéle­mény .alakult ki >a munkanél­küli meggazdagodás és életvitel ellen”. A dokumentum felszó­lítja az állami szerveket, a munkaközösségeket, hogy na­gyobb szilárdsággal és haté­konysággal lépjenek fel „min­dennemű visszahúzó, a /szocia­lista társadalom eszményeitől és érdekeitől idegen magatartás és gondolkodásmód felszámolásá­ért. I LESZAKADT EGY SZÍNPAD BRAZÍLIÁBAN Az egyik dél-brazíliai szín­ház megnyitásakor a 120 ta­gú énekkar alatt leszakadt a színpad, és valamennyien a három méter mély pincé­be estek. Hatvanan megsé­rültek BIZTONSÁGI ÖV AZ OLASZ AUTÓKBAN Az olasz parlament törvényt hozott a biztonsági öv kötelező használatáról. Az új törvény szerint minden autóba, amelyet az utóbbi tíz! év alatt regiszt­ráltak, biztonsági övét kell sze­relni. A határidő 1989 márciusa. A gyerekeknek négyéves korig a hátsó ülésen a helyük, négy­től tízéves korig pedig, ha az elülső ülésen ülnek, akkor gyermekülőhelyet kell részükre felszerelni. Olaszországban egyébként közlekedési baleset­ben évente 10 ezer ember vesz­ti életét és 200 ezer a sérültek száma. EGY FRANCIA POLITIKUS BONYODALMA A SAJTÓVAL Jean-Marie Le Pennek, a francia ultrajobboldal veze­tőjének az utóbbi időben ál­landóan bonyodalmai van­nak a sajtóval. Jó néhány hónappal ezelőtt elvált fele­ségétől, Pierrette-töl, aki bosszúból egy igen lenge ruhadarabban jelent meg a Playboy című lapban. Nem­rég A megbilincselt kacsa című híres párizsi szatirikus lap címoldalán megjelent a férj fényképe is, amint épp átöltözik egy új-kaledóniai strandon. A francia politikus bepörölte a lapot, és a bíró­ság igazat adva neki. 100 ezer frankos kártérítést ítélt meg. EGYÜTTMŰKÖDÉS Kanada és a Szovjetunió megegyezésre jutott a hábo­rús bűnökkel gyanúsított személyek ügyeinek kivizs­gálásában való együttműkö­Thatcher Törökországban Bűnözési helyzet Romániában désre vonatkozólag. Ennek értelmében kanadai történe­lemkutatók, ügyvédek és bí­rák dokumentumokat vizs­gálhatnak meg és tanúkat hallgathatnak ki a Szovjet­unió területén a háborús bűnnel vádolt személyekkel kapcsolatosan. Ezeket az adatokat majd Kanadában használják fel az ország te­rületén élő gyanúsítottak el­leni bírósági eljárások so­rán. A létrejött egyezség azért fontos, mivel a máso­dik világháború óta Kanada mindvégig visszautasította — egyetlen kivétellel, 1983-ban — a gyanúsítottak kiadatá­sát. EGYÜTTÉLÉS A HÁZASSÁGKÖTÉS ELŐTT Egyre több faital férfi és nő él együtt egymással rövi- debb-hosszabb ideig a há­zasságkötés előtt — ez de­rült ki egy országos felmé­rés adataiból, amelyek az 1985. évi állapotokat tükrö­zik. Eszerint minden száz megkérdezett fiatal közül, aki 1980. és 1984. között lé­pett házasságra egymással, 37 nyilatkozott úgy, hogy férjével vagy a feleségével még az esküvő előtt tartó­san együtt élt. Tíz évvel ko­rábban ez az arány még csak 12 százalékos volt. Az arány még feltűnőbb azok esetében, akik a 25—31 éves korosztályokba tartoznak, és már egyszer (vagy többször) elváltak. E házaspárok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a házasságkötés előtt is együtt éltek. Tovább csökken ugyanakkor Nagy- Britanniában a családok tag­jainak száma. Még aggasz­tóbb: a családok 15 százalé­kában az egyik szülő hiány­zik — főleg válás következ­tében. FÜGGŐHÍD Függőhíd építését tervezik a Boszporuszon. Az 1090 mé­ter hosszú konstrukció költ­ségeit 550 millió dollárra be­csülik. Az építkezést az ázsiai partón az olasz Im- pergilo cég, az európai par­ton a STFA—Mélyépterv tö­rök—magyar közös vállalat dolgozói végzik. A beruházás során több Magyarországon kifejlesztett technológiai el­járást alkalmaznak. A pozsonyi ÚJ SZÚ -bon olvastuk Számvetés és (ki)útkeresés 1. Romániában az idei év döntő jelentőségű, a mostani, nyolcadik ötéves terv (1985— 1990) teljesítése szempontjából. Annál is inkább, mivel az „első félidő” nem éppen a merész elképzeléseknek megfelelően sike­rült, s az országnak a korábbi évekből már ismert gazdasági problémái tovább növe­kedtek, bonyolódtak. Bukarestben ezért az utóbbi hetekben magas párt- és állami fó­rumokon több alkalommal is elemezték az első két év gazdasági eredményeit, felmér­ték a jelenlegi helyzetet és kijelölték, il­letve pontosították a közeljövő legfontosabb feladatait. A fölöttébb időszerű számvetés­sel, és a nagyon szükséges kiútkereséssel foglalkozott egyebek közt a Román Kom­munista Párt ötödik országos konferenciá­ja (amelyre kétszeri halasztás után tavaly december közepén került sor), továbbá a román parlament őszi ülésszaka, a Legfel­sőbb Gazdasági é's Társadalmi Fejlesztési Tanács, az RKP Politikai Végrehajtó Bi­zottsága, s természetesen a kormány. A ta­nácskozások nyilvánosságra hozott anyaga, a közzétett dokumentumok — bár bukaresti szokás szerint főleg a sikereket hangsúlyoz­zák — a súlyos helyzet nyomása alatt rá­mutatnak a legégetőbb gondokra is, melyek orvoslása érdekében az utóbbi hetekben több sajátos, érdekes és figyelemre méltó intézkedés született. Mielőtt azonban ezek­kel foglalkoznánk, tekintsük át röviden a román gazdaság mai helyzetét, a megoldás­ra váró problémákat. Elöljáróban helyénvaló megjegyezni, hogy az általános fő cél már évek óta változat­lan: átállítani a román gazdaságot a fejlő­dés extenzív útjáról az intenzív fejlődés útjára. Ehhez tegyük hozzá, hogy hasonló­képpen változatlanok azok a főbb problé­mák is, melyek már szintén évek óta aka­dályozzák a kitűzött cél elérését: a nagy energia- és nyersanyaghiány, s ugyanakkor ezek ésszerűtlen felhasználása; a mezőgaz­daság alacsony termelékenysége és a rész­ben ebből következő súlyos hiányosságok a lakosság élelmiszer-ellátásában, valamint az ország külkereskedelme és külföldi adós­ságai. Ugyancsak szükséges megjegyezni, hogy az 1981—1985-ös időszak eredményei messze elmaradtak a tervezetéktől. Energiahelyzüt Az elsőként említett, évek óta tartó energia- és nyersanyaghiány különösen sú­lyos gondja az országnak, mert ez a tény igen komoly mértékben akadályozza a töb­bi gazdasági ágazat tervének teljesítését. A román szakemberek szerint a probléma gyökerei nemcsak a vízi- és hőerőművek alacsony termelésében, de főként az irányí­tás komoly hiányosságaiban keresendők. Másrészt a Revista economica című buka­resti szaklap azt írta, hogy a román ipar energia- és nyersanyagigényessége legalább háromszor nagyobb, mint a nemzetközi át­lag. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy az ágazatban 1985 őszén bevezetett katonai irányítás és munkarendszer mind a mai na­pig érvényben van, s a gondokat ennek a rendkívüli intézkedésnek a bevezetésével sem sikerült megszüntetni, sőt, nemrégiben újabb szigorításokat léptettek életbe. A sokféle takarékossági intézkedés ter­mészetesen nagyon érezteti hatását, érzé­kenyen érinti a lakosságot is. A villany­áram- és a melegvíz-szolgáltatás gyakorta szünetel, a városok és a falvak közvilágítá­sa minimális, télen a lakásokat maximum 14 Oélsius-fokra szabad fűteni, a televízió adásideje napi két óra, csupán a hét vé­geken hosszabb valamivel. Benzint csak korlátozott mennyiségben kapnak az autó­sok, s az utóbbi két hideg télen teljesen be volt tiltva a személyi tulajdonban lévő- au­tók használata, s korlátozva volt a tömeg- közlekedés is. A román mezőgazdaság mai, alacsony termelékenységének alapvető okát a köz­gazdászok abban látják, hogy a hatvanas és a hetvenes évek folyamán elégtelen volt a beruházások mértéke az ágazatban, mi­nek következtében kevés a korszerű gép, vegyi anyag stb. Továbbá hiányosságok vannak az irányításban, nem kielégítő a dolgozók érdekeltsége, s ráadásul az orszá­got az utóbbi években aszályok is sújtották. Élelmiszer-ellátás Nemrégiben nyilvánosságra hozták a Nagy Nemzetgyűlés által elfogadott leg­újabb önigazgatási és önellátási programot, mely az ország lakossága élelmiszer-ellátá­sának alapvető dokumentuma. Kiderül be­lőle, hogy Bukarest az idén több élelmi­szerterméket szeretne biztosítani a lakos­ságnak, mint a legutóbbi években. Mielőtt azonban ezekkel a merész tervekkel és el­képzelésekkel foglalkoznánk, tekintsük át a romániai élelmiszer-termelés és -elosztás sajátos, bonyolult rendszerét, és az e téren jelentkező legfőbb problémákat. A romániai élelmiszer-ellátás napjaink­ban, több mint hat évvel az alapvető élel­miszerek korlátozott és helyhez kötött áru­sításának, illetve az önigazgatás és önellá­tás rendszerének bevezetése, a kiskereske­delmi élelmiszerárak ezt követő általános, 35 százalékos emelése (1981. október. 1982. január, 1982. február) után továbbra is rendkívül hiányos és nagyon szegényes. Be­térve bármelyik bukaresti élelmiszerboltba, már az első pillantásra megállapítható, hogy az említett intézkedésekkel hivatalo­san bejelentett, beígért közeli „gyökeres, kedvező változásokra” egyelőre még min­dig nem került sor. Bukaresttel kapcsolat­ban. viszont meg kell jegyezni, hogy a ro­mán főváros élelmiszer-ellátása még így is általában jobb, mint más városoké — fal­vakról nem is beszélve. Az önigazgatási és önellátási rendszer lé­nyege, hogy minden romániai megye köte­les az állami terv által számára meghatá­rozott mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­méket előállítani, s beszolgáltatni a köz­ponti alapba. A helyi ellátást a beszolgál­tatás után fennmaradt termékekből, illetve a beszolgáltatás fejében központilag ki­utalt bizonyos, például a megyében nem előállítható élelmiszerekből kell biztosítani. Tekintettel a megyék eltérő helyzetére és lehetőségeire, nyilvánvaló, hogy különbsé­gek vannak az élelmiszer-ellátásban is. Megyénként és hónaponként változnak a csak jegyre kapható alapvető élelmiszerek fajtái és mennyiségük is, bár a különbsé­gek nem túl nagyok. Ezeket az élelmisze­reket általában csak egy meghatározott lakhelyi boltban lehet megvásárolni, ahol nyilvántartást vezetnek a családokról, sze­mélyekről, s csak ritkább esetben érvényes a jegy az egész város területén. A lakos­ság az illető üzletben tudja meg mindig az aktuális fejadagokat. Szükséges még elmon­dani, hogy az élelmiszerjegy nem jelenti a havi fejadag automatikus biztosítását; azt csak akkor kapja meg az állampolgár, ha az adott üzletben az adott hónapban meg­felelő árut is hoznak. Ez pedig nem min­dig történik meg. A következő hónapban pedig az élelmiszer jegy már érvényét vesz­ti. Erre való tekintettel az élelmiszerboltok előtt szinte állandóan csoportokba verődve álldogálnak az emberek az esetleges árura várva. Országszerte általában csak jegyre kap­ható a mindenfajta hús, cukor, liszt, kuko­ricaliszt, étolaj, vaj, tojás, kenyér, krumpli, stb. A fejadagok változóak. Személyenként átlagban egy kilogramm disznó-, marha­vagy birkahúst, félkiló baromfihúst, lisztet, rizst, fél liter étolajat, 70-80 dekagramm vajat, tíz tojást, 30-40 dekagramm kenye­ret, 3-4 kilogramm krumplit stb. vásárol­hat havonta az ember. Megjegyzendő, hogy ezek a fejadagok a korábbi években a leg­több helyen átlagban valamivel nagyobbak voltak. A megszokott import élelmiszer- fajták — például kávé, kakaó, citrom, ba­nán és mások — gyakorlatilag már évek óta nem, vagy alig kapható az üzletekben. Még bonyolultabb a helyzet a falvakban, ahol mindazok az élelmiszerek, melyek a háztájiban megtermelhetek, a helyi boltok­ban egyáltalán nem kaphatók. Ugyanakkor bizonyos mezőgazdasági termékek lakossági beszolgáltatása a központi alapba előfelté­tele annak, hogy a falusa lakosság más, szükséges élelmiszeripari termékhez jusson. A súlyos hiányosságok természetes vele­járója, következménye a feketepiac elbur­jánzása, ahol az említett élelmiszerek jó­része három-, sőt ötszörös áron kapható, mégha nem is tartósan. Kokes János (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents