Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

NÉPÚJSÁG 1988. április 6.. szerda Penzaiak vendégszereplése Szeghalmon Ülést tartott az OKISZ elnöksége Április 7-e elé Füstölgések a füstölésről Mint már Lapunkban hí­rül adtuk, Penza megyei művészegyüttes tartózkodik megyénkben. Tegnap, ked­den. Vésztőn és Vésztő-Má- goron néztek körül, majd Szeghalomra utaztak, ahol itt-tartózkodásuk első elő­adását tartották. A műsor délután 4 órákor kezdődött a jól ismert „Katinkával”, majd a „Fiatalok táncával” ismerkedhettek a nézők. Ezt követően az együttes kóru­sának tagjai a „Ballada a dombról” című dallal mutat­koztak be. A „Falusi tánc­játék” című kedves, játékos koreográfia hamar megnyer­te a közönség tetszését. Is­mét a kórus előadása követ­kezett, majd „Népnevette- tők” címmel megint egy já­tékos, tréfás tánccal szóra­koztatták a közönséget. A műsor közepe táján lé­pett „reflektorfénybe" a mű­vészegyüttes zenekara, mely Valerij Loktajev vezényleté­vel „Fantázia Grisin dalai­nak témájára” címmel káp­ráztatta el a hallgatóságot. Az igazi látványt a követ­Egy-két évtizeddel ezelőtt alig-alig hallottunk utcai rablásokról, a közvagyon je­lentős megcsonkításáról, nem beszélve a milliós értékű vám- és deviza-bűncselek­ményekről. A különböző bűnesetek statisztikái — kü­lönösen a társadalomra leg­inkább veszélyeseké — évek óta növekedést mutatnak országos szinten. Szente Ist­ván rendőr alezredestől, a Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság népgazdaság- és társadalmi tulajdonvédelmi osztályának vezetőjétől első­ként azt kérdeztük meg: — Hogyan alakult me­gyénkben a társadalmi tu­lajdon védelme? — Az ismertté vált összes bűncselekmények száma az 1986. évi 5067-ről 1987-ben 5212-re emelkedett. A társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett vagyon elleni cse­lekmények száma pedig 789- ről 860-ra nőtt. Kiemelt feli­adatunk volt tehát a meg­előzés. Emiatt is ismételtük meg megyeszerte a kereske­delmi. a vendéglátó- és fel­vásárló helyek vagyonvédel­mi felülvizsgálatát. kezö táncjáték hozta, amely arról szólt, hogy tavasszal nemcsak a virágok nyílnak, nemcsak a természet éled újjá, hanem a szerelem, az emberek is. Ügy tűnt, a vi­dámság jegyében telik el ez a délután a szeghalmi mű­velődési központban, hiszen a műsorban következő „Táncrontó” ismét kacajt fakasztott a nézőtéren. Az „Orosz tánc” című koreog­ráfiában — az előadás utol­só előtti számában — vég­képp meggyőződhettünk a vendégegyüttes virtuóz tu­dásáról, majd a meglepetés következett: az „Az a szép. az a szép ..kezdetű ma­gyar népdalra perdültek táncra az együttes tagjai. A siker teljes volt. Az előadást követően a Penza megyei művészegyüt­tes megkoszorúzta a felsza­badulási emlékművet. Ma a nagy sikert aratott együttes Orosházára látogat el, ahol este 6 órakor a Pe­tőfi Művelődési Központban lép fel. — Mindezek ellenére nőtt a betörések száma?! — Sajnos, a betörések szá­ma emelkedett, és a kár is jelentős. Ez összefüggésben áll — véleményünk szerint — a nem megfelelő techni­kai biztosítással. A betörők­nek könnyű préda a rosszul zárt raktár, az őrizetlenül hagyott üzemépület, a telep­hely, stb. Sok a sikkasztás és a csalás bűntette is, me­lyeknél leginkább a pénz­ügyi fegyelem és a belső el­lenőrzés lazaságait, a szám­viteli rend hiányosságait használják ki az elkövetők. Említek erre példát is. A főkapitányság Fodor László- né és társai ellen rendelt el nyomozást sikkasztás, csalás és árdrágítás bűntettének alapos gyanúja miatt, akik Bélmegyeren a 44-es számú vegyesbolt dolgozódként kö­vették el visszaéléseiket. — Növekedett megyénk idegenforgalma. Befolyásol­ta-e ez a tény a bűncselek­mények alakulását? — Az összes bűncselekmé­nyeken belül a gazdasági bűncselekmények száma is nőtt (150-ről 266-ra), amely­Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge keddi ülésén megtárgyal­ta az OKISZ-nál képzett kö­zös szövetkezeti alapok ta­valyi alakulását és az 1988. január 1-jétől bevezetett egységes Közös Fejlesztési Alap képzésének és felhasz­nálásának idei tervét. A be­számoló szerint tavaly az OKISZ a közös fejlesztési alapból kölcsönként, jutta­tásként és átmeneti pénz­hiányok! fedezetére összesen mintegy 650 millió forintot fizetett ki. Ugyanezekre a célokra a területi szövetsé­gek több mint 1 100 millió forintot juttattak. A Kölcsö­nös Támogatási Alapból tá­mogatásra mindenekelőtt kü­lönféle veszteségek és alap­hiányok rendezésére 53 mil­lió forintot fordítottak. A szövetkezetek tervei az idén 3,5 milliárd forint ér­tékű beruházás megvalósítá­sával számolnak. Ez az ösz- szeg 12 százalékkal haladja meg az előző évit. A beru­házásoknak több mint két­ötöde központi gazdaságfej­lesztési programokhoz kap­csolódik, illetve szerkezet­módosítási célokat szolgál. Az OKISZ elnökségé — az Társadalmi változás és szociológia címmel vándor­gyűlés kezdődött kedden Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Megyei Művelődési Központban. A kétnapos tanácskozásit a Magyar Szo­ciológiai Társaság és a TIT Országos Elnöksége rendez­te. Az eszmecserére a hazai szociológusok, közgazdászok, történészek és más tudo­mányágak neves művelői, a politikai élet képviselői mellett Lengyelországból, a Szovjetunióból és az Egye­sült Államokból érkeztek előadók. Vendégei a tanács­kozásnak NSZK-beli és osztrák szakemberek is. Az első napon a paradig­maváltás szükségességéről volt szó, azaz arról, hogy a szociológia milyen elméleti feltételezésekből, milyen szempontokat hangsúlyozva vizsgálja a társadalmi való­ságot. E témát elsőként Kulcsár Kálmán akadémikus, a Ma­gyar Szociológiai Társaság elnöke vázolta. A többi kö­zött beszélt a gazdaság, a politika és a kultúra össze­függő világrendszerének ki­nek jelentős része a deviza­gazdálkodás rendjét sértő cselekmény. Annak ellené­re, hogy az idelátogató kül­földiek és a külföldre láto­gató magyar állampolgárok többsége tiszteletben tartja törvényeinket, mégis előfor­dul — a statisztika szerint egyre gyakrabban —, hogy bűncselekményeket követnek el, megsértik vám- és devi­zaszabályainkat. Erre is van példánk, kettő is! A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság vizsgálati osz­tálya csempészés bűntetté­nek alapos gyanúja miatt folytatott nyomozást Buja- ker Alexander NSZK állam­polgár ellen, aki a vámel­lenőrzés kijátszásával sző­nyegeket, festményeket, iko­nokat próbált kicsempészni az országból, közel 100 ezer forint értékben. Devizagazdálkodás meg­sértésének alapos gyanúja miatt Kraus Andrej és két társa, lengyel állampolgárok ellen folyt a nyomozás, akik a békéscsabai piacon kvarc­órákat, számológépeket, mag­nókat értékesítettek, 175 ezer forint értékben. MNB-vel egyeztetve — egyetértett azzal, hogy a be­ruházásokhoz az OKISZ és a területi szövetségek alap­jait csökkentve, összesen 1,5-1,6 milliárd forintnyi összeget használnak fel a központi fejlesztési alapból. Az így nyújtott preferált hi­telek kamata — kezelési költség nélkül — 5 százalék. Megtárgyalta az elnökség a szövetkezetek tavalyi bér- gazdálkodását, és a bérgazr dálkodás idei feltételeit, 1987-ben az OKISZ a ha­gyományos szövetkezetek több mint 40 százalékát érintően tett eredményes lé­péseket a kormányzatnál a bérgazdálkodás feltételeinek kedvező módosítására, illet­ve bérkorrekciókra, prefe­renciák elnyerésére, főként a konvertibilis export na­gyobb ösztönzése végett. Az idén az OKISZ támogatásá­val 74 szövetkezet gazdál­kodhat a bérklub tagjaként, és amennyiben a feltétele­ket megtartják, felmentést kaphatnak az általánosan ér­vényes bérszabályozás alól. Az OKISZ továbbra is szor­galmazza a vezetői érdekelt­ségi rendszer mutatóinak fe­lülvizsgálatát. alakulásáról, s ennek szo­ciológiai megközelítéséről. Borisz Grusin, a Szovjet Szociológiai Társaság alelnö- ke a szociológia mai helyze­téről szólt, s mint mondotta, a Szovjetunióban ilyen szempontból is érzékelhető a kedvező változás. A szocio­lógia rendkívül aktívan kapcsolódik a társadalmi problémák tervezett megol­dásához. Gerhard Lenski, az Egyesült Államok-beli észak- carolinai egyetem professzo­ra előadásában egyebek kö­zött felhívta a figyelmet ar­ra. hogy a szociológia jelen­tősége az egész világon nö­vekszik, és szólt módszertani kérdésekről is. Stefan No­vak varsói professzor az al­kalmazott szociológiai mód­szerek. ezen belül az össze­hasonlító. komparatív vizs­gálatok problémaköréről be­szélt. A bevezető előadásokat délután vita követte. A ván­dorgyűlés szerdán folytató­dik. A szerdai tanácskozás témája: a magyar szocioló­gia hozzájárulása a magyar- társadalom és gazdaság meg­ismeréséhez. — Ez azt jelenti, hogy fo­kozottabban ellenőrzik a piacokat? — Igen, a megye heti­piacain a gazdasági rendé­szet — a vám- és pénzügy- őrséggel közösen — rendsze­res ellenőrzéseket tart. A gazdasági rendészet az ál­tala szervezett ellenőrzések, és.a közel félszáz közérdekű bejelentés kivizsgálásának eredményeként 22 büntető, és 16 szabálysértési eljárást kezdeményezett az elmúlt évben. — Milyen intézkedéseket terveznek a megelőzés haté­konyságának javítására? — A ' megelőzés kulcsa végső soron a társadalmi va­gyont kezelő gazdálkodó szervek, és azok vezetőinek a kezében van. Ügy gondo­lom, nagy segítség lenne, ha például erősítenék a válla­lati belső rendet, betartanák a számviteli, bizonylati fe­gyelmi előírásokat, és fo­koznák a belső ellenőrzés hatékonyságát. Természete­sen kiemelten kell kezelni a vagyontárgyak tárolását, őr­zését, a pénzkezeléssel és -szállítással kapcsolatos va­gyonvédelmi normatívákat. Mindehhez a rendőri szer­vek a tapasztalataik alaoián tett figyelemfelhívásokkal, megfelelő propagandamun­kával a szükséges segítsége­ket megadják. Béla Vali „A rák ellen az emberért, a holnapért” társadalmi ala­pítvány április 7-ére, az egészségügyi világnap al­kalmából füstmentes Ma­gyarország akciót hirdet — olvashatjuk az újságok ha­sábjain, hallhatjuk a rádió­ban, láthatjuk a televízió­ban. Máskor is hirdettek már hazánkban hasonlót, 1987-ben november 17-evolt a dohányzásmentes nap. Az eredményt ismerjük: közel 4 millióan dohányoznak az altig több mint tízmillió la­kosból. Megdöbbentő arány. Egy dohányosra napi 17 ci­garetta jut! Pedig bizonyí­tott, hogy az idült megbete­gedések kialakulásában is, de rosszabbodásukban is ve­zető szerepe van a mérték­telen dohányzásnak. Az Egészségügyi Világ­szervezet 1970. évi megálla­pítása szerint a fejlett or­szágokban az időleges és tartós munkaképtelenség, a korai halálozás egyik leg­főbb oka a dohányzás. Vi­lágviszonylatban az évente áldozatul esők száma milliós nagyságrendű. A tüdőrákok döntő többségét alkotó, úgy­nevezett laphámrákok ki­alakulásában bizonyított a szerepe, de ugyanúgy nem vitatható a szívinfarktus, a meddőség, a kis súlyú mag­zatok születése és a do­hányzás közötti összefüggés sem. Sokszor halljuk, olvas­suk azt a szókapcsolatot: az AIDS a XX. század pestise. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy a szerzett immun­hiányos betegség ezt az „epi- teton ornanst” a dohányzás­tól hódította el, amerikai tudósok ugyanis így nevez­lek el korábban ezt a való­ban népbetegségnek számí­tó, pusztító szokást. A dohányzás Berkson sze­rint „nem specifikus halálos hatás az emberi szervezet­re”. Miért dohányzik akkor az európai lakosság közel fele? Ennek megválaszolása nagyon messze vezetne, itt a szociális, kulturális, pszicho­lógiai okok szerepét is hosz- szan lehetne fejtegetni. An­nál különösebb, hogy azok. akik már csak „hivatalból” is ismerik a dohányból izo­lált, körülbelül 3000 bizo­nyítottan mérgező anyagnak az emberi szervezetre gya­korolt kártékony hatását, miért dohányoznak: azaz az orvosok és egészségügyi dol­gozók. Nem ismerjük a pon­tos választ erre a kérdésre sem, de egyet mondhatunk: ma már a beteg jelenlétében dohányzó ápolónő nem egy­szerűen tapintatlan, hanem etikai vétséget követ el. El kell jönnie az időnek, ami­kor olyan közhangulat, olyan közerkölcs uralkodik, amely a dohányzást elítéli. Ma még a nemdohányzók kénytelenek eltűrni a ki­sebbségben levő, mégis ag­resszívabb dohányosok aka­ratát, pedig az elmúlt évek számos vizsgálatából kide­rült, hogy a passzív dohány­zási kényszer szerepet ját­A debreceni Református Kollégium dísztermében ked­den megkezdődött Csehszlo­vákia, Magyarország és az NDK protestáns teológusai­nak eszmecseréje. A pénte­kig tartó konferencián részt vesznek vallástudománnyal foglalkozó magyar és NDK- beli marxista kutatók is. A konferencia állandó programjaként szereplő marxista—keresztény dialó­gus 1984-ben kezdődött: ak­szik például a tüdőrákos megbetegedések gyakorisá­gában. Be kell végre látni­uk a dohányosoknak, hogy szenvedélyük nem magán­ügy, az önpusztításon kívül környezetszennyező szerepük sem elhanyagolható, és a velük egy légtérben szenve­dő nemdohányzókra mint­egy rákényszerítik a külön­böző megbetegedések na­gyobb kockázatát is. Április 7-én ne gyújtson rá lehetőleg senki e hazá­ban, hiszen tudjuk, hogy ta­lán nincs olyan dohányos, aki már hosszabb-rövidebb időre ne próbált volna le­szokni. Ha a kérdés nem volna túlságosan is komoly, Murphy stílusában megkoc­káztatnánk azt a kijelentést, hogy ha valamire rá lehet szokni, akkor attól meg is lehet szabadulni. Itt a ked­vező alkalom, amikor büsz­kén. egy ország közvélemé­nyének helyeslése mellett szakíthatunk szenvedélyünk­kel. mert azt talán nem kell ■mondani sem, hogy az iga­zán szép az lenne, ha áp­rilis 8-án és a további na­pokon sem éreznénk ma­gunk körül dohányfüstöt. A megtakarított pénzt pedig (egynapi elfüstölt cigaretta árát) dobjuk be a posta ál­tal rendszeresített gyűjtő- zsákokba vagy kijelölt pos­taládákba, hogy azt a rák­ellenes küzdelem nemes cél­jára fordíthassák. S mi legyen ezután? Az .1977-es, Alma Atában meg­hirdetett „Egészséget min­denkinek 2000-ig” program szerint az egyik feladat, hogy az európai országokban a dohányosok számát a la­kosság 20 százalékára csök­kentsék. Ez Magyarországra vonatkoztatva azt jelenti, hogy az ezredfordulóig két­millió dohányost kellene le­szoktatni. A célkitűzés csak akkor reális, ha sokrétű társadalmi összefogás nyo­mán, az állampolgárok bölcs belátására támaszkodva megcélozzuk a rászokás megelőzését, a nemdohány­zók védelmét, és segítjük a dohányzásról való leszokást. Czeizel Endre írja Az élet él és élni akar című könyvében: „Az emberiség életki látásai 120 év körül le­hetnek. Jelenleg ennek alig több mint felét teszi ki a születéskor várható élettar­tam .. . Nehéz megmondani miért, de tény, hogy Európa összes népei közül mi élünk a legrövidebb ideig, mivel valószínűleg a legegészség- telenebbül.” Selye János pe­dig így ír Életünk és a stressz című könyvében: „ ... bizonyos vagyok abban, hogy az emberi életkor ha­tárát káprázatos mértékben lehetne tágítani, ha nagyobb harmóniában élnénk a Ter­mészet törvényeivel.” Az egészségügyi világnap alkalmából gondolkodjunk el mindezeken. ­kor tartottak először ilyen jellegű tanácskozást Debre­cenben, Azóta egy ízben az NDK adott otthont a kon­ferenciának, s a mostani a harmadik ilyen debreceni találkozó. A dialógus lehető­ségeiről, a humanitás etikai konzekvenciáiról, valamint a munka és az élet értelméről rendezett eszmecserék után az idén az igazságosság kér­désköre szerepel a konferen­cia napirendjén. N. A. Szőnyegek, festmények, Ikonok... Könnyű préda a rosszul zárt raktár Szociológiai vándorgyűlés Dr. Kási Gyula megyei pulmonológus szakfelügyelő főorvos Teológusok, valláskutatók eszmecseréje Látványos előadásban volt részünk Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents