Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

NÉPÚJSÁG 1988. április 30.. szombat o „Az emberi természet kétarcú ...” — kezdte táncművészeti világnapi megemlékezését Markó Iván (a Győri Balett ve­zetőjének) gondolatait idézve Born Miklós, a Balassi nép- táncegyüttes művészeti vezetője. Tegnap este Békéscsabán a sportcsarnokban ünnepi előadáson mutatkozott be a nagy- közönségnek a Balassi táncegyüttes, a Rábai úttörő nép- táncegyüttes, a Gyulai szövetkezetek táncegyüttese és a Cimbora utánpótlás-együttese. A jó hangulatú előadáson fergeteges sikert arattak megyénk néptáncmozgalmának legjobbjai Fotó: Veress Erzsi Molnár-C. Pál Baráti Kör Mttvészeti díj — tagdíjakból A Molnár-C. Pál Baráti Kör két évvel ezelőtt ala­kult meg a battonyai szüle­tésű festőművész emlékének ápolására, az egykori Szi- nyei Merse Pál Társaság mintájára, hogy összefogja a művésztagokat és a művé­szetet pártoló közönséget, hogy kiállításokat szervez­zen és megjutalmazza a te­hetséges fiatal alkotókat. Az alapítók felhívására több mint ötven művész és csak­nem háromszáz művészet- pártoló jelentkezett, és a két-, illetve egyszáz forintos évi tagdíjból húszezer fo­rint gyűlt össze. A kör vezetősége — Fáb- ri Zoltán elnök, Szalatnyai József főtitkár, dr. Csillag Pálné ügyvezető elnök, Mol­nár-C. Pál leánya — és a művésztagok a közelmúlt­ban úgy döntöttek, hogy a tagdíjakból Molnár-C. Pál- díjat alapítanak. Az egyik művész ötvenezer forinttal járult hozzá az alapösszeg­hez. így tegnap este a Haza­fias Népfront XI. kerületi székházában három díjat ad­hattak át a pályázóknak. A zsűri által legjobbnak ítélt tíz pályázó művész al­kotásaiból nyílt kiállításon a közönség is szavazhatott. A Molnár-C. Pál Baráti Kör harmincezer forintos díját Gajzágó Sándor festőművész és grafikus, a húszezer fo­rintos díjat Várady Róbert festőművész kapta. A húsz­ezer forintos közönségdíjat Marosvari György és Vár- konyi János — megyénkből — kapta megosztva. A kiállítást dr. Selmeczi László múzeumi főigazga­tó, a baráti kör tiszteletbeli tagja nyitotta meg, a zsűri döntését Szalatnyai József festőművész ismertette, és a díjakat dr. Csillag Pálné adta át. Megyénkbe látogatott Kuba budapesti nagykövete A békéscsabai Conrado Benitez Általános Iskola megtekintésével kezdődött tegnap délelőtt az a prog­ram, amelyet a Hazafias Népfront Békés Megyei Bi­zottsága a magyar—kubai barátsági nap alkalmából szervezett. A látogatást kö­vetően Faustino Beato, a Kubai Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a megyei pártbizottságot ke­reste fel, ahol Szabó Miklós első titkár, Nagy Jenő tit­kár és Szikszói Ferenc, a HNF megyei titkára fogad­ta. A baráti hangulatú meg­beszélésen a kubai külkép­viselet vezetője tájékoztatót hallgatott meg Békés megye lakosságának összetételéről, az ipari és mezőgazdasági termelés eredményeiről, va­lamint a magyar kormány által meghirdetett stabilizá­ciós program helyi végrehaj­tásának lehetőségeiről. Válaszában Faustino Bea­to nagykövet köszönetét mondott a meleg fogadtatá­sért és az információkért, majd ismertette azokat a munkaköröket, amelyeket diplomáciai státusba kerü­lése előtt hazájában betöl­tött. Többek között hangsú­lyozta, hogy a nagykövetség is megkülönböztetett figye­lemmel és érdeklődéssel kí­séri a magyar politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kuttu­Faustino Beatót, Kuba budapesti nagykövetét tegnap Szabó Miklós első titkár fogadta a megyei pártbizottságon Fotó: Gál Edit ráiis élet alakulását, s nem utolsósorban az MSZMP or­szágos értekezletére való fel­készülés egyes mozzanatait. A kubai vendég délután Mezőberénybe utazott, ahol a település vezetőivel talál­Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnapi ülésén mó­dosította a fogyasztási, érté­kesítő és beszerző, valamint az ipari szövetkezetekről 1971-ben alkotott törvény- erejű rendeletéit. A július elsejétől életbe lépő változ­tatásokat mindkét esetben elősorban az tette szüksé­gessé, hogy a szabályozás összhangba kerüljön az Or­szággyűlés márciusi üléssza­kán módosított szövetkezeti törvény előírásaival. Ezzel összhangban az OAÁH elnöke helyett a jö­vőben a kereskedelmi mi­niszter jogosult a cégbíró­ságnál annak felülvizsgála­tát indítványozni, hogy a cégjegyzékben szereplők bel­ső szabályzatai összhangban állnak-e a jogszabályok, a társasági szerződés. illetve a létesítő határozat rendel­kezéseivel. A testület végül kinevezé­sekről döntött, majd bírákat választott és mentett fel. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Raft Miklóst, a Minisztertanács Hivatala elnökét 1988. ápri­lis 29-i hatállyal államtit­kárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács Biró Béla ezredest vezérőrnagy- gyá kinevezte. flz elméleti tanácskozás összefoglalása Ember — erkölcs — szocializ­mus címmel megjelent a febru­árban Békéscsabán rendezett el­méleti tanácskozás tartalmi ösz- szefoglalása. A Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában közreadott füzet Be- recz Jánosnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ajánlása és a bevezető ismerte­tése után három fő témával — Marxista emberfelfogás —■ szo­cialista humanizmus; Erkölcsi konfliktusok — erkölcsi meg­újulás; Közgondolkodás és ideo­lógia — foglalkozik. Teszöv-küldöttgyülés Nagyszénáson flz eredményesség legyen a mérce Nagyszénáson, a Czabán Samu Művelődési Házban tegnap tartotta küldöttgyű­lését a Békés Megyei Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge Kovács János elnök ve­zetésével. Az elnökségben foglalt helyet Frank Ferenc, a megyei pártbizottság nyu­galmazott első titkára, Le- hóczki Mihály, a TOT főtit­kárhelyettese, Murányi Mik­lós, a megyei tanács elnök- helyettese. Győrfi Károly, a Teszöv titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásos beszámoló­hoz. Bevezetőjében a követ­kezőket mondotta: — Az or­szág, a mezőgazdaság hely­zetéről sok elemzés látott már napvilágot. Ismert, hogy a mezőgazdaság a sokféle gond ellenére tavaly növel­ni tudta termelését, és emel­kedett a nagyüzemek nyere­sége is. Sajnos, a Békés me­gyei termelőszövetkezetek eredményei negatív szenzá­cióval szolgáltak. 1986-ban büszkék voltunk az országos átlagot meghaladó eredmé­nyekre. Ehhez a bázishoz képest nagyjából azonos ter­melési érték mellett a mér­legeredmény 37 százalékkal csökkent a tsz-ekben. A továbbiakban részlete­sen elemezte a kiesések oka­it a szövetség titkára. Első­sorban a növénytermesztés­ben jelentkezett probléma az aszályos időjárás követ­keztében. Az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység összességében eredményesen dolgozott. Ezután a terme­lésszerkezetben meglévő Bé­kés megyei sajátosságokról beszélt összehasonlítást téve a Pest és a Bács-Kiskun megyei szövetkezetekkel. Győrfi Károly kiemelte: „A szövetkezetek áldozatokat is vállalnak a falvak fejlődé­séért, ezt és még sok egye­bet sajnos a jelenlegi sza­bályozás nem díjazza”. A vezetői munka színvonaláról a következőképpen véleke­dett a Teszöv-titkár: — Ne a szándék, az erőfeszítés, hanem az eredmény legyen az elsődleges. Mindehhez tisztán kell látni az üzemen belüli folyamatokat, szükség van a közgazdasági munka gyökeres megjavítására. Be­fejezésül az idei elképzelé­sekről, a megye szövetkeze­tei előtt álló feladatokról beszélt az előadó. Ezt követően Gellai Imre, az Ellenőrző Bizottság elnö­ke terjesztette elő jelenté­süket. A beszámolót követő vitában a hozzászólók be­széltek a hitelezési, pénzügyi gondokról, a juhágazat prob­lémáiról, a foglalkoztatási kérdésekről. Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese elis­meréssel szólt a szövetkeze­tek elmúlt évi erőfeszítései­ről. A továbbiakban az el­maradott térségek felzár­kóztatási programjáról, a közgazdasági munka javítá­sáról, az érdekképviseleti te­vékenység erősítéséről szólt. Lehóczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese az ország mezőgazdasági szövetkeze­teinek elmúlt évi termelés­növekedéséről, a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer- ellátásáról szólt. Ezt köve­tően a minőségi termelésről, a hatékonyság növeléséről, az anyagi érdekeltségi rend­szer továbbfejlesztéséről be­szélt. Befejezésül a szövet­kezeti törvény módosításából adódó lehetőségeket elemez­te. A tanácskozáson elfogad­ták a szövetség idei munka- programját, és átadták az ágazati munkaverseny díjait a legjobbaknak. V. la­kozott, majd a faipari szö­vetkezetbe látogatott. Ezután a csárdaszállási tanácsnál részt vett azon a barátsági gyűlésen és fórumon, ame­lyen Kuba gazdasági és tár­sadalmi életéről tájékoztat­ta a megjelenteket, s vála­szolt a kérdésekre. A ma­gyar—kubai barátsági nap a helyi termelőszövetkeket megtekintésével fejeződött be. —y—n Dőlt betűvel A koncert Pusztul az ország! Már LGT-koncert sem lesz május elsején Budapesten a Tabánon. Még szerencse, hogy azért a legtöbb helyen megtartják a felvonulásokat, fel­építik a dísztribünöket, felverik a vállalati sátrakat, ki- púderozzák a kedves kis menyecskéket, akik majd oszt­ják a sört, meg a virslit. Lesz tehát sör is, lehetőleg kő­bányai, hisz azt szokta meg — mert anyagi okok miatt azt szereti — a magyar. S mily öröm, hogy virsli is lesz, vagy pörkölt, marhalábszárból — ha maradt még vissza annyi exportból —, másutt birkából, jó sziki birkából, kiválóan megfőzve. Mondom, valóságos istenáldás, hogy ilyen május else­jénk lesz. Mert igy elmondhatjuk, hogy tartja még magát valahogy az ország. LGT nélkül! Mert szörnyű csapás ért bennünket: nem zenélnek a fiúk a Tabánban. Nem lesz heppening, dzsembori Budán, Locomotív GT-zenére. A hír megrendítette az országot — legalábbis az illetéke­sek szerint. Előbb a televízióból jött a jelzés, a korrekt híradás: másfél évtizedes hagyományt megszakítva elmarad a szo­kásos (már akinek szokásos) koncert. Másnap a rádió is foglalkozott az üggyel. Nemcsak a híres zenekar vezetője, hanem már a helyi, a kerületi tanács elnökhelyettese is megszólalt. Az utóbbi nemcsak kerületi, sőt nem is fő­városi ügynek nevezte az idei előadásszünetet, hanem egyenesen országosnak. Hát kérem, erre mondom én: pusztul az ország. Egyre-másra adjuk fel a szocializmu­sunk negyven éve alatt megteremtett vívmányait. Előbb az életszínvonal dinamikus, "majd lassú növekedéséről mondtunk le (utóbb már kénytelen-kelletlen a megtar­tásáról is), aztán a teljes foglalkoztatás törvényét kellett lefaragnunk elveink kőtáblájáról. És most tessék! Itt van az újabb! Feladunk egy tizenöt év sziszifuszi munkájával kiépített hadállást: oda a szokásos LGT-koncert. Hogy nem tudják, miről van szó? Pedig a nevünkben beszéltek és nyilatkoztak. Ha nem, hát elmondom. Buda­pesten, a Tabánban tizenöt éve minden május elsején (tudtam meg én is a televízióból és a rádióból) LGT- koncert volt. De az idén elmarad. Mert nincs rá pénz. ötszázezer forint, mert körülbelül ennyibe kerülne. A beatfesztiválon egyébként húsz-harmincezer fiatal szo­kott megjelenni (az illetékesek szerint most — hogy el­marad — lettek volna negyven-, sőt ötvenezren is). Gon­dolom, zömében vidéki gyerekek, köztük rengetegen Bé­késből is, különben mitől dagadt volna az ügy országos­sá ... Nemcsak pusztul, szegényedik is az ország, gondoltam — a televízió előtt ülve — a hír hallatán. Lám-lám, ilyen apró jelekből is kitűnik, hogy fogják a családok a pénzt, húzzák egy lyukkal szűkebbre a nadrágszíjat. Nem kap a kölyök egy húszast koncertre. (Pedig huszonötezer részt­vevő Dózsa-tallérjából már összejönne a félmillió.) Nincs húszas tehát, még elsején sem! Inkább vonuljon fel, az ingyen van. De másnapra kiderült, nem a családokkal van baj, hanem a vállalatokkal. Azok a sóherek! (No ezt is megértjük! Még egy vívmány oda van. Boldog-szép szocialista idők, amikor még szegény országban gazdag vállalatok voltak.) Nem reklámozzák magukat a koncer­ten, divatos szóval mondva, nem sponzorálják a beatbu- lit. Gálád idők! Hát már a vállalatok sem értik meg a kor szavát? A végén még megjavulnak, s csak oda visz­nek pénzt, ahol az megtérül! Pusztul az ország! Meg kellene segíteni! Mi lesz vele ingyenkoncert nélkül. Kapára, kaszára magyar — gye­rünk a kiskertekbe! Jöhetnek még szűkösebb idők is!

Next

/
Thumbnails
Contents