Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

1988. április 20., szerda NÉPÚJSÁG Gazdasági életünkkel ismerkedett a szovjet kormányfő 0 nemzetiségi jogok szavatolása a normális államközi kapcsolatok szerves része Erdős Bndré felszólalása a bécsi utótalálkozón (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés további el­mélyítésének legfőbb aka­dályát. Kapcsolataink fejlő­désének jelenlegi szakaszá­ban — hangzott a magyar értékelés — mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az áruk forgalmát a pénz for­galma kövesse. Nyikolaj Rizskov végeze­tül megtekintette a Tungs­ram múzeumát és a tavaly üzembe helyezett au tóiám- pagyártó-sort, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen jellegű automata berendezé­se. A nagyvállalat után egy. a magyar gazdaság másik pó­lusán elhelyezkedő gazdál­kodó szervezet tevékenysé­gével ismerkedett meg a szovjet kormányfő. Bár a Műszertechnika Kisszövet­kezet a foglalkoztatottaik számában, a termelés össz­értékében nem kelhet ver­senyre a fényforrásgyártó nagyvállalattal, eredményes­ségét. fejlődésének dinami­káját tekintve méltó társa a Tungsramnak — tűnt ki a tájékoztatóból. A szovjet kormányfő min­denekelőtt a szövetkezeti mozgalom sajátosságairól, a szövetkezetek és beszállító­ik viszonyáról, az adózás kö­rülményeiről, a tagok va- gyonérdekeltségéről, része­sedéséről érdeklődött ven­déglátóitól. Szálláshelyére visszatérő­ben Nyikolaj Rizskov és kí­sérete — programon kívül — megállt a Sugár üzletköz­pont előtt, s megtekintette az ABC-áruház és a zöld- ségüzlet árukínálatát. A délutáni órákban vidék­re látogatott a szovjet mi­niszterelnök; a Sárisápi Üj Élet Termelőszövetkezetibe elkísérte Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. Nyikolaj Rizskov és fele­sége este — Grósz Károly társaságában — megtekintet­ték Erkel Bánk bán című operáját a Magyar Állami Opera házban. Az országok közötti kap­csolatok csak akkor lehetnek normálisak és kiegyensúlyo­zottak, ha az ezekben élő nemzetiségek képesek betöl­teni igazi szerepüket: a kö­zeledés és összefogás hídja- ként szolgálnak, nem pediiig az elválasztás és az el­idegenedés tényezőiként sze­repelnek — jelentette ki Erdős André nagykövet, a bécsi utótalálkozón részt ve­vő magyar küldöttség veze­tője kedden, a találkozó ple­náris ülésén. Felszólalásának bevezető részében hangoztatta: Ma- evarország küldöttsége a bécsi tanácskozás most kez­dődött. új fordulójában el­tökélten azért tevékenyke­dik. hogy érdemi eredmé­nyek szülessenek a Helsinki Záróokmányban foglalt va­lamennyi európai együttmű­ködési területen. A nagykövet a továbbiak­ban a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozva rá­mutatott, hogy az utótalál­kozón folytatott termékeny eszmecsere e téren is nem elhanyagolható haladást eredményezett, de a munka jelentős része még hátra van. Mint mondotta, a hel­sinki folyamatban is mind­inkább felismert történelmi tapasztalat, hogy a nemzeti kisebbségek, a nemzeti,ségek kérdése egyetlen országnak 'em lehet kizárólagos bel­li gye. ■ A nemzeti kisebbségeket illetően — folytatta a nagy­követ — hosszabb ideje ag­gasztó jelenségek mutatkoz­nak. A magyarság, amely­nek az anyaország határain kívül élő része Európában a legnagyobb létszámú nemze­ti kisebbséget alkotja, érzé­kenyen reagál ezekre a je­lenségekre. A magyar köz­vélemény nem közömbös a kisebbségi létet veszélybe sodró, egy múlt eltüntetésé­re. egy nyelv és egy kultúra korlátozására irányuló tö­rekvésekkel szemben. Ma­gyarország arra törekszik, hogy ezek a problémák a XX. század végének köve­telményeivel összhangban oldódjanak meg, és ne ter­heljék a szomszédos állam­mal való kapcsolatait. S bár több országban megnyugtató, biztató fejlemények észlel­hetők, sajnálatos módon nem mindenütt ez a hely­zet. A nemzetiségi jogok szavatolása a normális ál­lamközi kapcsolatok szerves része, s a bécsi találkozó résztvevői sem hányhatnak szemet az ezzel -összefüggő — kedvező vagy kedvezőtlen — események fölött. Egyes legutóbbi, a nemzetiségeket érintő tervek és intézkedések különösen ellentétesek a Helsinki Záróokmány szel­lemével és betűjével, s el­lentmondanak az utótalál- kozón eddig kifejtett erőfe­szítéseknek. a nemzetisé­gekre vonatkozó záródoku­mentum-szövegek kialakuló tartalmának is. Erdős André hangsúlyoz­ta, hogy a nemzeti kisebb­ségek kérdése nem területi vagy határkérdés. Magyar- országnak szilárd elhatáro­zása, hogy a kétoldalú kap­csolatokban és a nemzetközi fórumokon ez ügyben is hig­gadt, minden körülményt fi­gyelembe vevő magatartást tanúsít. A keddi ülésen az NSZK küldöttségének élén álló Ekkehard Eikhoff nagykövet ugyancsak rámutatott a nemzetiségek országok kö­zötti összekötő, kapcsolat­erősítő szerepére. Mint ki­fejtette, a bécsi záródoku­mentumnak mindenképpen tartalmaznia kell olyan be­kezdéseket, amelyek e téren tényleges előrelépést tesz­nek lehetővé. Elismerően szólt a magyarországi német nemzetiség helyzetéről, s ezt példaként állította a helsin­ki folyamatban részt vevő többi állam elé. MEGSZÖKÖTT EGY VÍZILÓ Yokohama japán kikötő állati karanténjából megszö­kött egy víziló, 17 órával később a tokiói öbölben ta­lálták meg. A 300 kilós ví­ziló Amerikából érkezett Ja­pánba. A fotóriportereknek és újságíróknak azt mond­ták, hogy a víziló csak egy­éves, nem rossz szándékból szökött meg, és ezért ne hozzák nyilvánosságra a ne­vét. DOHÁNYZÓ KIRÁLYNŐ_ Megbírálta a királynőt az Ekstra Bladet című napilap egyik cikkében a dán do­hányzás elleni társaság. Tag­jai kifogásolták, hogy a dán uralkodónő a nyilvánosság előtt dohányzik. A cikk sze­rint a 47 éves Margit király­nő naponta 40 erős görög ci­garettát szív el. RÉSZEG AMAZONOK Részegen érkeztek mér­kőzésükre és óriási vereke­dést provokáltak a játékté­ren a walesi Pontypoolban a Leicester Polytechnik női rögbicsapatának játékosai. A női rögbiszövetség azonnal kizárta a klubot a bajnok­ságból. mert játékosai még e férfias sportágban is szo­katlan mértékben durvák voltak ellenfelükkel. „Egy kicsit elmókáztunk, kár ilyen komolyan venni az egészet” — kisebbítette a dolog súlyát a Leicester csa­patkapitánya. A mérkőzés egyébként „barátságos” volt. FELFEDEZTEK EGY LEGENDÁS HlRÜ VIKING PALOTÁT Dán régészek valószínű­leg megtalálták a Scylding- dinasztiából származó legen­dás viking palotának a ma­radványait. A palotáról a XIII. századból való Szaxo Grammaticus középkori kró­nika és a VIII. századból származó angolszász Beo- wulf-eposz tesz említést. E két forrás szerint a Heorot- palota a Zéland-szigeten volt. A lelőhelyen a palota maradványain kívül viking kapcsokat, díszeket, díszes kardmarkolatokat és más, pazar kivitelű tárgyakat ta­láltak. A TORMA AGYVÉRZÉST ÉS SZÍVROHAMOT OKOZHAT A magas vérnyomású em­bereknek nem volna szabad tormát fogyasztaniuk — fi­gyelmeztet az amerikai or­vosegyesület szakfolyóirata. A friss torma erős illata be­lélegezve hirtelen lecsökken­ti a vérnyomást, ennek foly­tán agyvérzés, szívroham fe­nyeget, vagy szabálytalanná válik a szívműködés. HÚSZ TONNA CIGARETTÁT LOPTAK Egy közép-olaszországi do­hánygyárból 20 tonna ciga­rettát loptak el ismeretlen tettesek. ELLOPTAK EGY ÜRORCHIDEÁT A szovjet rendőrségnek si­került elfognia azt a tolvajt, aki ellopott egy felbecsülhe­tetlen értékű orchideát, ame­lyet a tudósok a Szojuz 36 nevű űrhajón a világűrbe vittek, hogy ott tanulmá­nyozzák a virág viselkedé­sét. Az orchideát a kijevi Tudományos Akadémia bo­tanikus kertjéből lopták el az elmúlt hónapban. A nyo­mozás nyolc napig tartott, mígnem előkerült a tettes. A virágot Vladimir Jurin biológus lopta el, aki külön­ben a botanikus kertben dol­gozott és kulcsa is volt az üvegházhoz. A tolvaj több ízben elemeit ritka, értékes virágokat és azokat drága pénzért, főleg dollárért adta el a moszkvai virággyűjtők­nek. Jurin lakásán meglett az ..űrorchidea is”,' de még a szakemberek megérkezése élőt a ritka virág, sajnos, elhervadt. Arab asszonyok - vitatkoznak az izraeli katonákkal azon a tüntetésen, (amely Abu Dzslhad (Halil el-Vazir), a PFSZ második emberének meggyilkolását -követően robbant ki I varsói Przeglad Tygodniowy-ban olvastuk a A lengyel—magyar barátság mítoszoktól mentesen Lengyelországban a revizionizmus elleni harc jelszavával számos ismert értelmiségi — különösen író. közgazdász, szo­ciológus — ellen indítottak támadást. Ugyanezen időszak­ban Magyarországon a gazdasági reform bevezetésével egy­idejűleg mintegy kulmináltak azok az erőfeszítések, melyek célja az volt, hogy megnyerjék az értelmiséget és a vezető entellektüeleket az MSZMP politikája számára. Magyaror­szágon, ahol akkoriban azon frissiben lefordították Wlodzi- mierz Brus könyvét, aggódva figyelték azt, hogy Lengyelor­szágban igen élesen bírálják a „piacszocializmus” koncep­cióját. E koncepciót nemegyszer vezető lengyel politikusok és gazdasági vezetők bírálták a nagy nyilvánosság előtt. 1968 decemberében a Népszabadság, az MSZMP Központi Bizottságának lapja hasábjain egy lengyelországi tudósítás­ban egyebek között ezt olvashattuk: „Megkérdeztem a len­gyel elvtársakat, vajon a revizionizmus ellen indított kam­pány nem osztja-e meg erőiket egy olyan helyzetben, ami­kor harc folyik a Wyszynski által irányított egyház ellen.” Amikor Lengyelországban 1970 decemberében új párt- és állami vezetés jutott hatalomra, eleinte úgy tűnt, lehetőség nyílik a két ország közötti jobb együttműködésre. Magyar- országon gyorsan levonták a tanulságokat az 1970-es len­gyelországi eseményekből, számos intézkedést tettek a mun­kásosztály helyzetének megjavítására. A reformok miatt el­szigetelt magyarok azonban rövidesen meggyőződhettek ar­ról, hogy a Gierek-féle vezetés, amely a Nyugat felé való nyitás bűvöletében élt, nem érdeklődik különösebben a ma­gyar testvéreivel folytatandó együttműködés iránt. A Ma­gyarországgal kapcsolatos akkori szemlélet szomorú jelképe lett a magyar autóbusz-vásárlás hírhedt ügye. A magyar Ikarus vállalattal folytatott sokéves tárgyalások után Gierek hivatalos párizsi látogatása idején váratlanul olyan döntés született, hogy Lengyelország Berliet-autóbuszokat vásárol. Később, „az évszázad tele” után könyörögve kellett kérnünk a ma^arokat, adjanak el nekünk lenézett autóbuszaikból. „MÁSOKNÁL NÉZEGETIK a NYARAT” 1976 óta a hivatalos magyar politikai körök növekvő ag­godalommal figyelték a lengyelországi válság éleződését. Külön aggodalomra adott okot az, hogy a lengyelországi ese­ményeknek voltak bizonyos magyar vetületei is. SZETA né­ven Magyarországon megalakult a lengyel KOR-nak meg­felelő szervezet, illegális kiadványok jelentek meg, megpró­bálták létrehozni az úgynevezett repülő egyetemet. Az egyik magyar másként gondolkodó, Demszky azzal dicsekedett, hogy Varsóban, a Szolidaritás Mazowsze körzetében tanul­ta ki a nyomdászmesterséget. A lengyel ellenzéki erők tevé­kenysége miatti aggodalmaik ellenére a magyar hivatalos körök igen nagy megértést tanúsítottak a bonyolult lengyel helyzet iránt, a magyar tömegtájékoztatási eszközök pedig a lengyelországi eseményekről sokoldalú, gazdag és objektív tájékoztatást adtak. Ugyanakkor jellemző volt. hogy nagy figyelmet fordítottak a politikai, gazdasági és társadalmi életben elkövetett mindazon hibák bemutatására, melyek a lengyel válságot előidézték. A magyar sajtó azonban idővel egyre inkább tükrözte a lengyelországi események esetleges visszhangja miatti aggo­dalmakat. Attól tartottak, hogy a lengyelországi események eszkalációja — a kát nemzet hagyományos rokonszenvére való tekintettel — Magyarországon erőteljesebben érezteti majd hatását, mint másutt. 1981 nyarától, majd az ezt kö­vető években a magyar sajtóban elszaporodtak azok a bí­ráló megjegyzések, melyeket mindazon magyar ellenzéki ér­telmiségiek egyébként kis csoportjának cimeztek, akik nyíl­tan hivatkoztak a Szolidaritásra. Fekete Sándor, az Üj Tü­kör című hetilap akkori főszerkesztő-helyettese (most már főszerkesztője) nemegyszer élesen aposztrofálta azokat — a „főleg tapasztalatlan fiatalokat” —, akik „másoknál nézege­tik a nyarat”, és nem értik meg, hogy „az effajta nyarak rendszerint decemberekkel végződnek" (az Üj Tükör 1982. augusztus 15-i száma). Lengyelországban 1981 decembere után a sajtó hasábjain és számos hivatalos nyilatkozatban is megfigyelhető volt a- magyar megoldások — különösen a gazdasági reform — iránti rendkívül élénk érdeklődés. A magyar megoldásokat igen széles körben népszerűsítették, bár nem mindig kellő alapossággal, sőt, akadtak olyan manipulációs kísérletek is. melyek azt próbálták elhitetni, hogy elegendő egy techno­krata típusú magyar reform, nincs szükség lényegretövőbb és kockázatos politikai reformokra. Magyarországra, mint a szükséges, de kizárólag gazdasági reformok mintájára való effajta hivatkozások annál kevésbé állták meg a helyüket, mivel Magyarországon éppen 1982 óta hangoztatták egyre erőteljesebben a mélyreható politikai és társadalmi reformok korábbi elhanyagolásának végzetes követelményeit, „NÁLUNK MAR LEHETETLEN ÉLNI” A lengyel gazdasági helyzet mélyreható elemzése, a re­formpróbálkozásaink útját álló akadályok alapos ismerteté­se jellemzi a Heti Világgazdaságot, ezt a kitűnően szerkesz­tett hetilapot. Sajnos, nem minden tömegtájékoztató eszköz sajátja az objektivitás és a beható szemlélet. 1981 közepe óta nemegyszer előfordult — különösen a televízióban —, hogy különböző általánosítások hangzottak el a lengyelekről, me­lyek azt próbálták elhitetni: Lengyelországban egyszerűen anarchista tendenciákról, a munkavégzéstől való húzódozás- ról van szó. Az effajta kommentárok gyakran utilitárius jel­legűek voltak. A magyarországi gazdasági problémákra való tekintettel (azt tartják, hogy az idei esztendő immár a nyol­cadik „sovány esztendő” 1979 óta), valamint az életszínvo­nalnak az utóbbi években tapasztalható romlása miatt ké­nyelmes megoldás volt azt bemutatni, hogy másutt még sokkal nagyobb nehézségek vannak — főleg azért, mivel nem dolgoznak olyan szorgalmasan. Az effajta publikációk­ban jelentős szerepet kapott a magyar megfontoltság és rendszeretet, valamint az ország ebből adódó gazdasági sta­bilitásának a szembeállítása a hagyományos lengyel szó- csépléssel és anarchiával. Varjas Endre például az Élet és Irodalom 1984. július 13—i számában a következőket írta: „Utoljára 1980 őszén jártam Varsóban. Akkor a hús beszer­zése akrobatikus mutatvánnyal felért (. . .). Mika és Andrzej L„ akkori vendéglátóim restelkedtek, néhány hónappal ké­sőbb pedig, amikor Mika viszonozta látogatásomat, búcsú­záskor váratlanul sírva fakadt: — Ne haragudj — mondta szemét törölgetve —, olyan jó volt itt, olyan jó itt nálatok — szipogta. — A magyarok bölcsek, nem pofáznak túl so­kat, ne haragudj, de a mi országunkban már úgyszólván le­hetetlen élni.” Abban, hogy Magyarországon kialakult a lengyelekről egy olyan közkeletű kép, hogy a lengyelek folyton csak „ugrál­nak", gazdálkodni viszont nem tudnak, igy azután kásán kí­vül nincs mit enniük, sajátos szerepet töltött be a nyolcva­nas évek első felében Magyarországon két kiadásban is meg­jelent Spiró-könyv, „Az Ikszek”. A könyvnek a kritikusok óriási reklámot csináltak, a lengyel történelemmel kapcsola­tos reflexiók hiteles forrásának tekintették. A Zdanie című folyóiratban megírtam, hogy ez a regény szélsőségesen tendenciózus belállítottsággal mutatja be a lengyel történelmet és a kultúrát; az 1815—1830-as évekről, a Kongresszusi Királyság .korszakáról hamis, karikatúrasze­rű képet fest. A Lengyel Királyságot, amely Lubecki herceg gazdasági tevékenysége jóvoltából a felgyorsult gazdasági növekedés mintaképe lett, „Az Ikszek” című regény a nyo­mor és a gazdasági tespedés országaként mutatja be. Varsót, amely éppen akkor csodálatos fejlődés szakaszát élte, Spiró a romok, a vályogviskók városaként mutatja be, ahol min­dent elborít a szemét. Regénye szereplőinek szájába Spiró szélsőséges kijelentéseket ad, melyek azt bizonygatják, hogy egy olyan nemzet esetében, mint a lengyel nemzet, semmi értelme a függetlenségnek: ez a nemzet könnyelmű, műve­letlen, gazdasági vonatkozásban nincs létjogosultsága. Néz­zük Spiró néhány ilyen jellemző általánosítását: „— A Nemzeti Színház — mondta Zólkowski — olyan, mint Lengyelország. Megvenni nem érdemes, de még job­ban tönkretenni igen." ,,— Te leszel a lengyel nép — mondta Boguslawski —, aki vakon rohan a halálba, mert annyira hülye.” „Boguslawski felugrott és üvölteni kezdte, hogy ebben az országban még olvasni se lehet, az isten verje meg Len­gyelországot, túl sok maradt belőle.” Jerzy Robert Nowak Fordította: Hary Judit (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents