Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LOPJA 1988. Április 20., szerda Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Gazdasági életünkkel ismerkedett a szovjet kormányfő Falugyűlések a djurdjevaci vízlépcsőről Hz MTA elnöksége a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről Az MSZMP KB felkérésére a Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége Berend T- Iván elnökletével kedden rendkívüli ülésen megvitat­ta az országos pártértekezlet á 1 lásfogla lás- tervezetét. Az elnökség megítélése szerint hazánkban gyorsuló ütemben szaporodnak a vál­ságtünetek: a gazdasági ne­hézségek most érik el a társadalom legszélesebb ré­tegeit; egyre inkább érezhe­tő az egységes reformprog­ram hiánya; elmélyült a politikai-gazdasági vezetés és a társadalom közötti bi­zalmi válság, és ezért elke­rülhetetlenné vállt az új konszenzus alapjainak és tartalmának világos megfo­galmazása, miközben a po­litikai szférában mind több az ellenőrizhetetlen, spon­tán mozgás; kiéleződött a személyes felelősség és a ga­ranciák kérdése. Az elnökség úgy véli, hogy mind a dokumentum tartal­mában, mind pedig szer­kesztésében és szövegezésé­ben lényegbevágó változta­tásokra van szükség. Célsze­rűbb lenne, ha mind a do­kumentum, mdnd a pártér­tekezlet a legfontosabb kér­désekre koncentrálna, ám azokat sokoldalúan vizsgál­ná. Szükséges lenne, hogy a jelenlegi helyzet kialakulá­séra, a XIII. kongresszus hibás döntésének okaira, a gazdasági reform megtorpa­násának hátterére, a meg­alapozatlan gazdaságpoliti­kai döntések körülményeire és felelősségi viszonyaira, a gazdasági reform újabb fá­zisának kidolgozása mellett átfogó társadalmi-politikai reformkoncepcióra összpon­tosítsák a figyelmet. A Dráva energetikai hasz- nnosításának magyar—ju­goszláv közös terveiről, s a program első beruházása­ként megépítendő djurdje­vaci vízlépcsőről falugyűlé­seken tájékoztatják az érin­tett magyarországi települé­sek lakosságát. A falugyűlé­seken részt vesznek a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium, a Víz­ügyi Tervező Vállalat és az Országos Vízügyi Beruházá­si Vállalat képviselői. A djurdjevaci vízlépcsőt illetően a minisztérium és az említett vállalatok képvi­selői elmondták, hogy a rész­letes beruházási programot a Minisztertanács hagyja majd jóvá, az együttműködés és a közös hasznosítás kérdése­it pedig államközi szerződés­ben rögzítik. Az előzetes adatok szerint a duzzasztás következtében 21.5 négyzetkilométer vízfe­lületű tározó jön létre. En­nek a kilenctizedé a jugo­szláv oldalra esik. A tölté­sekkel. szivárgókkal, övcsa­tornákkal körülvett tározó átlagosan három méterrel emeli meg a Dráva vízszint­iét. A tározóból kivezető üzemivíz-csatorna és az er­re telepítendő három turbi­nás vízerőmű a határtól tá­volabb. jugoszláv területen épül fel. A közös beruházáshoz Ma- gvarország mintegy kétmil­liárd forinttal járul hozzá, ennek ellenében a megter­melt villamos energia 12,5 százaléka — évi 103 5 millió kilowattóra — jut Magvas- országra. A falugyűlések résztvevői, a gazdasági érveket elfogad­va. a vízlépcső várható kör­nyezeti hatásaival kapcso­latban ve+ettek fel tisztázat­lannak vélt problémákat. A Somogy Megvei Tanács építési és vízügyi osztályá­nak állásoontia szerint az eddiginél alaposabb, minden szempontra kiterjedő hatás- tanulmányok alapján kell választ adni a lakosság aggá­lyaira. Felnőtt rangú állampolgár a diák? nek tagjait a magyar ven­déglátók, Grósz Károly mi­niszterelnök vezetésével fo­gadták a nagymúltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb ada­taival, a fejlesztési elképze­lésekkel Gábor András ve­zérigazgató ismertette meg a látogatókat. A rövid ismertetőt köve­tően kötetlen párbeszéd ala­kult ki a magyar vendéglá­tók, gazdasági szakemberek és szovjet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálko­dás szervezésével kapcso­latban; érdeklődött a válla­lat vezetőitől a Tungsram részvénytársasági formájá­nak mai tartalma felől, a minisztériumi felügyelet rendszeréről, a szovjet kap­csolatok fejlesztésének táv­latairól. A kérdésekre, ész­revételekre válaszolva be­szélgetőpartnered a szabadon kezelhető közös pénz hiá­nyában jelölték meg az (Folytatás a 2. oldalon) Gyárlátogatással folytató­dott kedden Nyikolaj Rizs­kov magyarországi program­ja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány meghívására hivata­los, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget és kíséreté­Nyikolaj Rizskov programját a Tungsram Rt. budapesti gyárában kezdte Az országos tanácskozás keretében munka- és védőruha­bemutatót tartottak a békéscsabai sétálóutcában Fotó: Gál Edit Országos munkavédelmi kiállítás és bemutató Békéscsabán Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség Békés megyei felügye­lősége és a Békés megyei munkaügyi bizottság — több más szervvel közösen — A dolgozó ember védelmében '88 címmel kétnapos kiállí­tást és bemutatót szervez Békéscsabán, amely tegnap, április 19-én kezdődött és ma ér véget. A munkavéde­lemmel kapcsolatos kérdé­sek mellett szó esik a tűz­védelemről is. A rendezvé­nyen egyéni védőfelszerelés-, munkaruházati kiállítást és bemutatót tartanak a külön­böző előadások mellett. Az ünnepélyes megnyitón, a MÁV Művelődési Házban Varga István, az OMMF megyei hivatalának vezető­je többek között elmondta, hogy ezúttal Békéscsabán másodszor került sor ilyen jellegű bemutatóra, hiszen 1983-ban a megyeszékhelyen tartották hazánkban az első ilyen rendezvényt. S hogy a munkavédelem­nek napjainkban mekkora jelentősége van, azt tükrö­zik a statisztikai adatok. Megyénkben például a bal­esetek negyede hozható ösz- szefüggésbe a rossz, vagy a nem megfelelő, a hiányos, esetleg a nem jól alkalma­zott védőruhákkal, védőfel­szerelésekkel. Az évenkénti mintegy 4 ezer foglalkozási balesetből ezer a nem meg­felelő védelmi eszközöknek tulajdonítható. Munkana­pokban számolva ez 100 ezer nap kiesést jelent éven­ként! Az sem mellékes, hogy a munkavédelmi esz­közök, felszerelések tekin­télyes része nemcsak a ter­melőegységekben, hanem a háztartásokban, a kisgazda­ságokban, otthon is hasz­nálható, hiszen éppoly vé­delmet biztosít, mint a gyár­kapukon belül... Az elmúlt években javult az egyéni védőeszközök, vé­dőfelszerelések minősége, megjelentek a munkaruhá­zati szaküzletek, kijelölt bol­tok vannak ilyen típusú áruk forgalmazására, egy­szóval a fejlődés érzékelhe­tő. Ugyanakkor a védőesz­közök, -ruhák, -felszerelé­sek hibái miatt a munkavé­delmi felügyelőségnek nem­egyszer intézkedni kellett. A felszerelések beszerzése, fel- használása szakszerűtlen, mellőzi a tervszerűséget. Várható, hogy az új, egysé­ges típusszámrendszer és az ez alapján készülő kataló­gus megoldja az ilyen jel­legű problémákat. A békéscsabai rendezvény legfontosabb célja, hogy a gazdálkodó szervek képvise­lői hozzájussanak a megfe­lelő információkhoz a mun­kavédelemről, megismerjék a legújabb lehetőségeket. A felhasználók, forgalmazók, gyártók, elméleti kutatók át­fogó képet kapjanak. Ezt se­gítették a tegnapi előadá­sok, s ugyanez lesz a vezér­elve a ma elhangzó tájékoz­tatóknak is. -»-is— Pál Tamás szociológus a Politikai Főiskolán, de a KISZ Központi Bizottsága kutatócsoportjában is dolgo­zik. Ezekben a napokban a tudományos, kísérleti ta­pasztalatokról és felméré­sekről tart előadást Békés­csaba néhány középiskolá­jában. A téma az ifjúság el­helyezkedési esélylehetősége, és a jövő elképzelései. Igen komoly problémáról van szó, hiszen a tavaly érett­ségizett, tovább nem tanu­ló fiatalok közül az ország­ban ma még mindig 6400-an állásnélküliek. Tegnap, ápri­lis 19-én délelőtt a Tevan Andor Nyomdaipari Szakkö­zépiskola és Gimnázium 3— 4. osztályosai, este pedig az iskolacentrum kollégistái hallgatták az előadót, aki ma a Rózsa Ferenc Gimná­zium és a közgazdasági szak- középiskola vendége lesz. A nyomdaipari iskola di­ákjai nagy figyelemmel hall­gatták a valóságot kendőzet­lenül feltáró, érdeklődést ki­váltó eszmefuttatást. Az or­szág, a társadalom problé­máinak elemzését követően arról szólt az előadó, hogv mi lesz a 6 éves gyerekből, aki a szervezett oktatási in­tézményrendszer „gyárába” kerül, és milyen életképessé- gi tulajdonságokkal, kép­zettséggel felruházva hagyja el azt. A cél az lenne, hogy felnőtt rangú, teljes jogké­pességű állampolgárok le­gyenek, akik egyéniségüket kibontakoztatva, a társadal­mi érdekekkel összhangban, saját boldogulásukkal szink­ronban segítenék elő az or­szág fejlődését. Demokrati­kusan gondolkodó, sokolda­lú, alkotóképes egyénekké kellene nevelni őket az is­kolának, a családnak és ön­maguknak. A számos való­ságos és szemléletbeli kor­lát. a gazdasági érdekellen­tétek, a körülöttünk ható sok-sok ellentmondás azon­ban nem segíti ezt a folya­matot. Például tanítani kel­lene a diákoknak a hétköz­napi életvitelt is. mikor, ho­gyan viselkedjenek, intéz­kedjenek. hogyan alakuljon a mások gondja iránti érzé­kenységük. együttérző ké­pességük. Munkábaállási, jö­vőbeni életkezdési esélyei a ma diákjainak nem a leg­biztatóbbak. Pál Tamás beszámolt an­nak a kezdeményezésnek a sikeréről, amelyet „igazlátó nap” elnevezéssel az ország jó néhány középiskolájában kipróbáltak. E nap kereté­ben az iskola minden pol­gára — diák és pedagógus — problémáit elmondhatta, kérdéseit személyeknek cí­mezve őszintén feltehette. (Nem azonos formában és tartalomban a jelenlegi diák- parlamenitekével.) Ez az egyik formája a kísérletso­rozatnak, amelyet közélet­fejlesztési keretprogramként kezdeményez a KISZ KB Középiskolai és Szakmun­kástanuló Tanácsa, és tá­mogatja a Művelődési Mi­nisztérium, az Országos Pe­dagógiai Intézet, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, va­lamint a Magyar Úttörők Szövetsége. Ez a program a cselekedni képes emberek összefogásával szeretne töb­bek között olyan kollektív memóriát teremteni, amely összegyűjti az egyéni és kö­zösségi gondokat, elérhetőb­bé teheti ezek megoldását. A keretprogram elképzelé­seit az érdeklődők hamaro­san olvashatják a Közneve­lés hasábjain. Bede Zsóka Eredményhirdetés Békés megye fejlődéséért Békés megye VII. ötéves tervének megvalósítására, a gazdálkodó egységek és in­tézmények magas színvonalú munkájára ösztönöz az a pá­lyázat, amelyet még 1986. decemberében írt ki közösen a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az SZMT, a Hazafias Népfront, illetve a KISZ megyei bizottsága, a Teszöv, a Mészöv és a Ki- szöv. A „Békés megye fejlődé­séért” című pályázat célja, hogy növeljék a megye gaz­dasági eredményességét, tel­jesítményét, csökkentsék a szociális, kommunális, inf­rastrukturális elmaradottsá­got, javítsák a települések ellátási színvonalát, és aktí­van járuljanak hozzá a „Környezetvédelmi minta­megye” programjához. A versenyt 1990-ig évenként I megrendezik, s a győztesek elismerő oklevélben és pénzjutalomban — amelyet a dolgozók elhatározása alapján közösségi célokra használnak fel —. részesül­nek. Azok az egységek, ame­lyek a négy év során leg­alább három alkalommal si­keresen szerepelnek, a pá­lyázat nevét viselő zászlót kapnak. Az első kiírásra 83-an je­lentkeztek, ám csak 70 mun­kahely küldött el önmagáról értékelést. Ezeket az SZMT, illetve a megyei tanács szakértőiből álló bizottság vizsgálta meg, és tett aján­lást arra, hogy mely gaz­dálkodó szervezetek és in­tézmények jogosultak a cím elnyerésére. A meghirdető szervek vezetői pedig ezen ajánlás alapján választották ki a héten azt a 13 egységet, akik megfeleltek a megsza­bott kívánalmaknak. Ezek a következők: Orosházi Álla­mi Gazdaság, Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, Békéscsabai Autójavító Vál­lalat, Mezőhegyesi Nagyköz­ségi Tanács és intézményei, orosházi Kossuth Lajos Me­zőgazdasági Szakközépisko­la, Orosháza és Vidéke Áfész, Gyulai Kövizig, Dél­alföldi Tégla- és Cserépipa- ri. Vállalat, Békéscsabai Kö­töttárugyár, Orosházi Mező­gép Vállalat, Békéscsabai Rutex Textilruházati Ipari Kisszövetkezet, Dévaványai Aranykalász Termelőszövet­kezet, Hunyai Hunyadi Tsz Az elismerő okleveleket és a — létszámtól függő — 25- től 200 ezer forint összegű pénzjutalmat a munkahe­lyek dolgozóinak kollektívá­ja előtt a megye párt-, álla­mi, társadalmi és érdek- képviseleti szerveinek ve­zetői adják át a munka ün­nepe, május elseje alkalmá­ból. Az idén Mladonyiczky Béla békéscsabai szobrász- művész emlékplaketteket is fölajánlott, amelyeket a nyertes gazdálkodó szerve­zetek, intézmények egy-egy dolgozója vehet majd át. A pályázaton ebben az évben is részt vehetnek a vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények, s ahol jó, ered­ményes — Békés megye fej­lődésének érdekeit figyelem­be vevő — munka folyik, ott eséllyel nevezhetnek a jövő évi díjak elnyerésére. B. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents