Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XUII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Tisztelgés I. István emléke előtt Nyikolaj Rizskov magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására áp­rilis 18-án, hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Politika és nyilvánosság Véget ért a debreceni konferencia A szekcióülések vitáinak összegzésével folytatódott szombaton a Politika és nyilvánosság című országos szakmai tanácskozás, ame­lyen politikusok, kutatók, vezető újságírók vettek részt. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője, „A társadalmi nyilvánosság ér­telmezése és szerepe a szo­cialista építés mai szakaszá­ban” témájú szekció vezető­je elmondta, hogy a vita résztvevői a társadalmi nyil- városság pontos értelmezése érdekében átfogó elméleti kutatást szorgalmaztak. Le­gyen kritikai elemzés tár­gya a politikai nyilvános­ság mai hazai gyakorlata, s kapjon nagyabb figyelmet a párton belüli nyilvánosság kérdése — mondották. Kulcsár Kálmán akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese „A politikai intéz­ményrendszer és a társadal­mi nyilvánosság” szekció ve­zetője a vitában elhangzott gyakorlati és elméleti kér­déseket összegezte. Foglal­kozott a politikai intéz­ményrendszer szervezeti át­alakításával és működésé­vel, majd elemezte az ál­lampolgári jogok és a nyil­vánosság összefüggéseinek, az önkormányzati jelleg, il­letve a helyi nyilvánosság szerepének elméleti kérdé­seit. Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­je, „A tömegkommunikációs nyilvánosság , szerepe nap­jainkban” szekció vezetője a vita kapcsán a politikai intézményrendszer reformja és a sajtónyilvánosság köl­csönhatását hangsúlyozta. A vitavezetők összefogla­lói után Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára mondott zárszót. A Központi Bizottság tit­kára bevezetőben hangsú­lyozta: — Olyan refonmidő- szakban élünk, amikor for­radalmi feladatokat kell megoldani — mondotta. Ilyen nagyívű, nagy jelentő­ségű tennivalókat jól mű­ködő, tartalmas nyilvános­ság nélkül nem lehet vég­hezvinni, ezért a nyilvános­ságot nagy erőnek ítélte. Különösen a reformidőszak­iban növekszik a szerepe, se­gíthet abban, hogy a társa­dalom minden rétegét át­hassa a változás szükségessé­gének érzése. A programal­kotás még nem fejeződött Ibe, de nem szabad tovább várni a társadalmi cseleke­detekkel, az intézkedések­kel. Mivel nem lezárt folya­matról van szó, így a refor­mok előkészítésében és megvalósításában is szerepet kap a nyilvánosság. A továbbiakban kiemelte, hogy szabadság és demokrá­cia nincs nyilvánosság nél­kül, a nemzeti érdek általá­nos megfogalmazása nem lehet egyetlen intézmény előjoga. A nemzeti érdek képviseletét és érvényesíté­sét az intézményrendszer különböző szintjein kell megvalósítani, ám ez jelen­leg érdekkonfliktusoktól ter­hes. Ezért is van szükség a mai politikai intézmény- rendszer megújítására, hogy az segítse gazdasági fejlődé­sünket és a kibontakozást. Átalakításához meg kell ra­gadni a nyilvánosság adta lehetőségeket. A politikai nyilvánosság meghatározó eleme, hogy a párt hogyan tájékoztatja a közvéleményt. Ezzel össze­függésben Berecz János ki­jelentette: ma az átalakulás, a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program meg­valósításának időszakában, a politikai intézményrendszer átépítésekor teljes nyilvá­nosságra van szükség. A társadalmi nyilvános­ság szempontjából alapvető­en fontos, hogy a párton be­lül korlátlan legyen a nyil­vánosság. Ez egyelőre csak hézagosán érvényesül: job­bára csak a tagság részéről a vezető szervek felé áram­lik gyors, hiteles információ. Ellenkező irányban már las­sabb, s nem elég tartalmas a tájékoztatás. A vitában elhangzott ész­revételek közül több felve­tésre is reagálva elmondot­ta, hogy a politikai intéz­ményrendszer átalakításához szükség van a közvélemény megértő, biztató támogatá­sára. Úgy vélte azonban, hogy napjainkban egy újabb országos politikai ifjúsági szervezet létrehozása nem lenne hasznos, mert megosz­taná a fiatalságot, politikai ütközések gerjesztésével el­vonná a figyelmet a nemzet előtt álló fő tennivalókról és gyengítené a cselekvéshez szükséges kölcsönös bizal­mat. Berecz János végezetül be­szélt egy új közmegegyezés kialakításának szükségessé­géről. Ezt a közmegegyezést a jövőben a megreformált, az érdekek kifejezésére és ér­vényesítésére alkalmas poli­tikai intézményrendszernek kell nap mint nap megte­remtenie. Szólt arról is, hogy az ideológiai megújulás nem jelentheti minden konkrét intézkedés ideológiai magya­rázatát. A politikai, gazda­sági lépések megismertetése, elfogadtatása csak a sajtó­nyilvánosság lehetőségeivel élve történhet, ez a feladat a tömegtájékoztatásra hárul. Berecz János zárszava után Lakatos Ernő mondott köszönetét a rendező szer­veknek és a közreműködők­nek, majd bezárta a tanács­kozást. Sok ezer ünneplőbe öltö­zött ember gyűlt össze szom­baton az esztergomi Várhe­gyen emelkedő Bazilikánál, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadták egyik legje­lentősebb István-ereklyén- ket, a Szent Jobbot. Ponto­san 11 órakor — amikor megkondultak a Bazilika harangjai — a templom előtti Mária-szoborhoz ér­kezett a becses ereklyét szállító páncélautó. Paskai László esztergomi prímás ér­sek és kísérete fogadta a Szent Jobbot. Ott volt az ünnepségen a társadalmi és állami életünk számos kép­viselője. A Szent Jobbot tar­talmazó, gazdagon díszített ereklyetartót a Bazilika központi oltára előtt helyez­ték el. Ott hangzottak el a nagy király életművét mél­tató ünnepi beszédek. Elő­ször Paskai László tisztel­gett a Szent Jobb előtt. El­mondotta, hogy első szent királyunk halálának 950. évfordulóján kegyelettel em­lékezik a magyar nép az or­szágalapító művére, az egy­ház szervezőjére, nemzetünk első nagy apostolára. Az ereklye országjárásának első állomása a régi királyi vá­rosba, az' esztergomi várba vezetett. I. István király itt nevelkedett, innen irányítot­ta az országot és ő építtette az érsekség lelki központját alkotó székesegyházat. Az érsek után Havas Miklós, a Hazafias Népfront Komárom Megyei Bizottsá­gának titkára mondott be­szédet. Utalt arra, hogy a magyar települések lakói az­zal az elhatározással hajol­nak meg az államalapító emléke előtt, hogy öröksé­gét hűségesen megőrzik, s azt munkájukkal, tudásuk­kal gyarapítják. Hangsú­lyozták, hogy magyarnak lenni ma is egyet jelent a haza, a haladás ügyének vállalásával, az átfogó re­Húsz ország hatvan szo­ciológusának részvételével kezdődött négynapos tudo­mányos tanácskozás szom­baton Zamárdiban a Nem­zetközi Szociológiai Társa­ság családkutatással foglal­kozó munkabizottságának rendezésében. Résztvevői a társadalom alapegységén be­lüli generációk egymáshoz való viszonyát vitatják meg. A témával kapcsolatban Cseh-Szombathy László, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Kutatóinté­zetének igazgatója elmond­ta, hogy bár a hagyományos családmodell a világ leg­több országában átalakuló­ban van, a kapcsolatok ala­kulásában nem figyelhető meg egységes tendencia. Míg az életformára ható társa­dalmi-gazdasági viszonyok egyes helyeken a családi, ro­koni kötelékek lazulását, a korosztályok elszigetelődé­form kibontakozásával. Vé­gezetül Németh Vince, az esztergom-szentgyörgyme- zői egyházközség világi el­nöke köszöntötte a hívők ne­vében a történelmi ereklyét. Az ünnepi köszöntők a Himnusz eléneklésével feje­ződtek be. Délután ünnepi misékkel és I. István ki­rály életét méltató irodalmi műsorokkal folytatódott a program. Vasárnap az újabb szent­misék után ugyancsak ün­nepélyes külsőségek között búcsúztatják el az egyház és a városi tanács képviselői a Szent Jobbot. Esztergom után május 7-én és 8-án Veszprémben, majd az or­szág valamennyi püspöki székhelyén bemutatják az ereklyét. Az egyházi rendezvények­kel összehangoltan társadal­mi megemlékezésekkel mél­tatják István király állam- alapító művét. Az országos ünnepséget Székesfehérvá­ron tartják augusztus 20-án. Ugyanezen a napon ünnep­ségek lesznek Esztergomban, Pécsett, Egerben, Kalocsán és Öpusztaszeren. A Szent István-jubileum társadalmi megünneplésének kiemelke­dő eseménye lesz június 21 —22-én a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Kar kö­zös tudományos ülésszaka, amelyen magyar, külföldi, világi és egyházi szakembe­rek tartanak előadásokat el­ső királyunk életművéről, valamint a magyar állami­ságról. Az egyházi ünnepségeken magas szintű állami, a tár­sadalmi megemlékezéseken pedig egyházi vezetők vesz­nek részt, ezzel is hangsú­lyozni kívánják a közös nemzeti múlt vállalását, a haza sorsáért érzett közös felelősséget. sét idézik elő, másutt en­nek éppen az ellenkezője ta­pasztalható. Ezért is lé­nyeges. hogy a tudományte­rületnek a világ nagyon kü­lönböző pontjain — Japán­ban, az Egyesült Államok­ban, Észak-lrországban, Ausztráliában stb. — mű­ködő képviselői összevethe­tik legújabb kutatásaik eredményeit és megvitathat­ják következtetéseiket. A szociológiai kutatóinté­zet igazgatója szerint — a felületes megfigyelésekkel ellentétben — Magyarorszá­gon viszonylag jók a csalá­dokon belüli kapcsolatok. Az idős emberek mintegy negy­ven százaléka ma is több- generációs családban él, s még többen vannak, akik a külön háztartás ellenére is megőrizték kapcsolataikat, a kölcsönös segítőkészség és a pozitív egymásra hatás lehe­tőségét. Családszociológusok tanácskozása Á hazai textilipar jelenlegi legmodernebb technikáját alkal­mazva másfél millió négyzetméter műszőrmét gyártanak eb­ben az évben a Lakástextil Vállalat törzsgyárában, Szom­bathelyen. iáz 'újonnan üzembe állított- amerikai körkötő- gépekkel sodratlan előfonalból készítik a kelmét. A hazai igények kielégítése mellett az idén már exportra is jut a kiváló termékből (MTI-fotó: Czika László) Véget ért a belgyógyász tudományos ülés Békéscsabán A belgyógyász tudományos ülés zárónapján, szombaton is népes hallgatóság vett részt Békéscsabán, az okta­tási igazgatóságon elhangzó vitaindító referátumokon. A pajzsmirigybetegségek bel­gyógyászati vizsgálati és ke­zelési kérdéseiről szólt a debreceni I. belgyógyászat klinika professzora, dr. Leő- vey András. Az ugyancsak Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sebészeti klini­kájának professzora, dr. Ba­lázs György pedig a pajzs­mirigybetegségek sebészeti kezeléséről beszélt. Sok kér­dés kapcsolódott mindkét referátumhoz, majd a diag­nosztika, a kezelés és a kór­házat elhagyó beteg gondo­zását tárgyaló előadások kö­vetkeztek. Különösen érté­kesnek bizonyult az egri or­vosok tapasztalatainak is­mertetése az izotóp- és ult­rahang-diagnosztika össze­hasonlításáról. A két társaság elnökének, dr. Szegedi Gyula profesz- szornak és dr. Iványi János címzetes egyetemi docens­nek a zárszavával ért véget a tudományos tanácskozás, amelynek tanúsága, hogy gyakrabban kellene talál­kozniuk a két gyógyító ré­gió szakembereinek. B. Zs. Hiába izzott a Váci Izzó Békéscsabai Előre Spartacus—Vác 3-0 (1-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 9 ezer néző. V.: Hu­ták <Puhl, Kovács II. £,.). BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Vígh (Mracskó, 82. p.), Fabulya — Adorján, Csató, Gruborovics, Csanálosi — Kuruc* (Csernus, 86. p.), Szekeres. Edző: Csank János. VÁC: Brockhauser — Kosztolnik, Talapa, Gyimesí, Csima (Deák, 55. p.) — "Nagy, Víg, Hermann, Horváth — Mózner, Balogh (Zva- ra, 42. p.). 'Edző: Haász Sándor. Gólszerző: Szekeres (9. p.), Adorján (46. p.), Csanálosi (52. p.). Síögletarány: 3:3 (3:2) ,a Vác javára. Nagy iramban kezdett mindkét csapat, már a 6. percben feljegyezhettünk egy formás akciót, ám Gru­borovics kapáslövése a bal kapufa mellett suhant el. Nem sokkal később vezetés­hez jutottak a békéscsabai ak. Csató a jobb szélről ma­gasan beívelt, Kurucz Ador­ján elé fejelt, ö még nem is eszmélt, amikor mögüle (Folytatás a 7. oldalon) Kézilabda NB I: küzdöképességből jeles • • • Labdarúgó NB III: továbbra is formában a Szarvas

Next

/
Thumbnails
Contents