Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TANÁCS LHP» 1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Kádár János a TOT székházában ülést tartott a Minisztertanács A képen Váncsa Jenő, Szabó István és Kádár János Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön Buda­pesten a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának központjába látogatott. Kí­séretében volt Németh Mik­lós, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP főtitká­rát a TOT székházában Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT el­nöke és Váncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter fogadta. Kádár János kötetlen munkamegbeszélést folyta­tott a mezőgazdasági szövet­kezetek elnökeivel, az állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és erdőgazdasá­gok igazgatóival. Bevezető­ként Szabó István szólt az élelmiszergazdaság helyzeté­ről, a termelő egységeket foglalkoztató kérdésekről. Rámutatott, hogy a hazai gazdasági környezet és a világpiaci viszonyok ellent­mondásai szaporítják a gon­dokat és élesen vetik fel a kérdést: miilyen választ ad­jon a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekon­junktúra hatására a terme­lés csökkentése legyen a vá­lasz, vagy a versenyképes­ség növelésével a mezőgaz­dasági termelés bővítése. Annak ellenére, hogy szi­gorúbb gazdasági feltételek között kell folytatni a ter­melést, a szakemberek lehe­tőséget látnak arra, hogy idén mintegy 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmé­nyek. Ennek úgy kell eleget tenni — egészítette ki az el­hangzottakat Váncsa Jenő —, hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek mi­nősége javuljon. Kádár János, megköszönve a találkozó megszervezését, a kapott információkat, ki­fejtette véleményét belpoli­tikai életünk fő kérdéseiről, és szólt a nemzetközi hely­zetről. A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás kor­szerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának el­veiről szóló előterjesztéseket. A korszerűsítés célja olyan finanszírozási, gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a társadalombiztosítás és a nyugellátás értékének megőrzésé­vel hosszú távon garantálja a szociális biztonságot. A kor­mány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit. A kormány a Tervgazdasági Bizottság elnökének előter­jesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus kor­szerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket és elfogadta a to­vábbi munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növekedésé­nek mérsékléséről. A Minisztertanács módosította a szabálysértésekről szóló rendeletet, értékelte az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ed­digi tevékenységét és kijelölte további feladatait. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon olvasható.) Cukorrépa-termesztési tanácskozás A Sarkad i Cukorgyár és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete tegnap cukorrépa-termeszté­si tanácskozást tartott a ter­mesztő üzemek részvételé­vel Sarkadon. A tanácskozáson Kora Kornél, a gyár igazgatója az elmúlt év munkájáról a következőket mondta: — A termelő üzemek egységnyi területről 34,5 tonna répát takarítottak be, mely az el­múlt öt év átlagának csupán 92 százaléka. Ugyanakkor a termés cukortartalma ez év­ben nemcsak a gyár több­éves átlagát múlta felül, ha­nem országos szinten is a legjobb volt. Ennek ellenére a szántóföldről behozott nyers répacukorból gyártott kristálycukor a vártnál lé­nyegesen kevesebb lett. En­nek oka egyrészt az, hogy a termésben több az olyan káros anyag, amely csök­kenti a kivonható cukor mennyiségét, másrészt, a gyár elavult, régi berende­zései is hátrányosan érintik a cukorgyártást. Az elmúlt évben 17,5 miíllió forintot fordított a gyár beruházásra, karbantartásra pedig több mint 60 millió forintot. Beszámolójában kitért ar­ra is, hogy a gyár április 1-el egyesül a Békéscsabai Állami Gazdasággal. A köl­csönös előnyök és a part­neregyenlőség elveire épülő közös vállalat keretében várhatóan mind a cukor­gyár, mind a termelő üze­mek a jövőben eredménye­sebben megvalósíthatják a termelés és a feldolgozás anyagi érdekeltségének össz­hangját. A tanácskozás végén át­adták a Gerendása Munká­csy Tsz képviselőjének az év legjobb termelő üzemé­nek kijáró vándorserleget és a legmagasabb cukorho­zamért járó díjat. —rákóczi— Jót s jól, ebben áll a nagy titok Félidőben a teho Teho. Ki ne emlékezne a három év előtti viharra, amelyet ez a mozaikszó váltott ki. Csak úgy röpködtek a pró és kontra — ráadásul sokszor önmaguknak is el­lentmondó — érvek, hogy kell-e vagy sem. Miről is volt szó? Arról, hogy a települések fejlesztésébe bevonják az állampolgárok anyagi eszközeit is. Ennek egyik for­mája a hozzájárulás fizetése, amelyet azóta is fizetünk a legtöbb Békés megyei városban, községben. Emellett az is gyakori, hogy lakossági összefogással építenek uta­kat, vezetik a gázt, az ivóvizet, vagy ú szennyvizet. Munkatársaink, .tudósítóink az után érdeklődtek, hogy ■mi valósult meg az 1985-ben megszavazott tehóból, vál­tozott-e a lakosság hozzáállása, megítélése? Csete Ilona Orosházán, Marik Mihály Szarvason, Mol­nár Lajos Füzesgyarmaton, Lovász Sándor pedig Mező- gyánban, illetve Békéscsabán a megyei tanácsnál tette föl kérdéseit. Orosháza Körképünket kezdjük mindjárt Orosházával, ahol annak idején úgy döntöttek, hogy nem tehót fizet a la­kosság, hanem más módon járulnak hozzá a város gya­rapításához. Gombkötő De­zső, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője mondja erről: — Döntésünkben három szempont játszott szerepet. Legelőször is az, hogy el­indult az intenzív közmű- fejlesztés. Lakossági közre­működéssel, társulásos ala­pon. Ezenkívül az állampol­gárok érdekeltsége — a köz­művesítésen túl — csak egy bizonyos területre terjed ki, legszívesebben erre áldoz pénzt. S harmadszor: a teho három és fél millió forintot jelentett volna, így viszont a lakosság 8 és fél millió fo­rintot fordított a közmű- fejlesztésre. Azóta felgyorsult a köz­műépítés városunkban. A gázelláitottság például csak­nem 90 százalékos, és sorra alakulnak az új társaságok útépítésre, teljesen spontán mód on ... FSzesgyarmat A füzesgyarmati tanács vb-titkára, dr. Szentesi Ká­roly a kezdetekről mondja: — A lakosságtól benzinkút építéséhez kértünk pénzt, s erre meg is kaptuk a szava­zatoknak több mint ötven százalékát. A tanács-testület a befizetendő összeg nagy­ságát 700 forintban állapí­totta meg. Természetesen az egy főre jutó keresetek alapján mi is megadtuk a mentességet. Tavaly csak­nem 966 ezer forint tehót fi­zettek be az emberek, 120 ezerrel többet a tervezettnél. A plusz p>énzt egy szabad­időközpont építésére fordít­juk. Az elképzelést falugyű­lésen hagyta jóvá a lakos­ság. Szarvas A szarvasi tanács főelő­adója, Gilan Pálné a tehó- ról az alábbiakat tartja fon­tosnak : — Városunkban a megsza­vazott 800 forintot — taná­csi bérlakásokban élőknek 560 forintot — a fizetésre kötelezettek 80 százaléka rendre határidőre befizeti. De a hozzáállás több eset­ben ellentmondásos, vannak, akik ma is azt mondják, hogy nem fizetnek, mert ők nemmel szavaztak. Kivárják a behajtás megindítását, és csak akkor hajlandóak a zsebükbe nyúlni... A fi­zetési mentességet mi is igyekeztünk méltányosan eb bírálni. Növekszik városunk­ban a közműtársulásokban részt vevők száma, akik a beruházást követően igény­be veszik a rendelet által biztosított mentességet. A hozzájárulást az ivóvízbázis növelésére fordítjuk. Mezőgyán Az 1600 lakosú településen 600 forintot szavaztak meg. Tavaly a 120 ezer forint ter­vezett befizetés néhány ezer (Folytatás a 3. oldalon) W—­A kereskedők a termékekkel Ismerkednek Fotó: Gál Edit Áruforgalmi tájékoztató a Kunság Fiiszértnél A Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vál­lalat békéscsabai fiókjánál tegnap tavaszi-nyári árufor­galmi tájékoztatót tartottak az üzletvezetők, szállító cé­gek képviselői számára. Mucsi János, az élelmi­szerosztály vezetője elmond­ta, hogy a tavalyi év ha­sonló időszakához képest je­lentős — majdnem tízszáza­lékos — visszaesés tapasz­talható a forgalomban. En­nek oka a múlt év végi erő­teljes felvásárlási láz, a drá­gulások miatti vásárlókedv­hanyatlás. Az elkövetkező hónapokban az áruellátás kiegyensúlyozott lesz. Az alapvető élelmiszerekből bő­séges a választék, egyes cik­kekből pedig — például ét­olajból, némely tésztaféléből — túlkínálat is várható. Egyes importtermékekből ki- sebb-nagyobb hiányok azon­ban elképzelhetők, de jelen­tősebb ellátási problémák csak a déligyümölcsöknél lehetnek. Ami a néhány új terméket illeti, biztosan nép­szerűek lesznek a három íz­ben készült Pingvin fantá­zianevű fagylaltporok, a be­főzési tartósítószerek és — immár a negyedik fajta — zöld csomagolású müzli. A vegyiáruosztály vezető­je, Horváthné Görgő Erzsé­bet tájékoztatója már ború- sabbra sikeredett. A moso­gatószereknél mind a meny- nyiséget, mind a választékot tekintve szerényebb a kíná­latuk. Krónikus hiány vár­ható a pipereszappanokból és egyes kozmetikai szerek­ből. Ezeket a termékeket azonban lengyel import­árukkal próbálják helyette­síteni. Gondok lesznek a pa­píripari cikkekkel is. Papír­zsebkendőből, papírszalvétá­ból és WC-papírból ellátási problémák lehetnek. Ez utóbbi árufajtáknál jelentő­sebb áremelések is lesznek. B. Cs. Polgári védelem Megyei vezetői értekezlet Békéscsabán Tegnap megyei vezetői ér­tekezletet tartott a megyei polgári védelmi parancsnok­ság Békéscsabán a városi ta­nács nagytermében. Az el­nökségben helyet foglalt Gyulavári Pál, a megyei ta­nács 'elnöke, polgári védel­mi parancsnoka; Prakter József ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancs­nokságának képviselője és dr. Herczeg Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője is. Az 1987-ben végzett pol­gári védelmi munkát dr. Szalay Tibor alezredes, me­gyei törzsparancsnok ■ érté­kelte, majd ismertette az idei feladatokat. A tavalyi eredményekről elmondta, hogy a nehezebb feltételek közepette is sikerült a szak- szolgálati, önvédelmi és az üzemi dolgozók pv-képzését végrehajtani. Az utóbbinál kiemelte: ezen a területen van még tennivaló. Az anya­gi-technikai feltételek az elmúlt évben tovább javul­tak, az eszközök raktározá­sának kérdését az üzemek jól oldották meg. Az előző kiképzési időszakban 5 üze­mi komplex gyakorlat volt megyénkben, s a szakmai készségek, jártasságok fej­lesztése mellett népgazdasá­gi lag hasznos tevékenység is folyt, amely mintegy 670 ezer forint értéknek felelt meg. Az ellenőrzések tapaszta­latai alapján a megyei törzs­parancsnok megállapította, hogy az anyagi-pénzügyi gazdálkodás területén nem­csak a városi parancsnoksá­goknál, hanem az üzemek­ben, intézményekben is be­tartották az erre vonatkozó előírásokat. Jó a bizonylati fegyelem, és nagy gondot fordítanak a társadalmi ja­vak védelmére. A beszámoló további ré­sze a múlt esztendő tapasz­talatainak összegzését és az idei feladatokat tartalmazta. Befejezésül dr. Szalay Ti­bor alezredes elismerően szólt a párt-, állami, társa­dalmi szervek ál'tal nyújtott segítségről, megköszönte a szakszolgálati parancsno­koknak, valamint a városok, a városi jogú nagyközségek polgári védelmi parancsno­kainak, továbbá a teljes sze­mélyi állománynak az ered­ményes munkát. A felszólalók között volt dr. Herczeg Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, aki a pártmunka idő­szerű kérdésein kívül fog­lalkozott a polgári védelem néhány kérdésével, így a te­rületi kábeltelevízió adta lehetőségekkel. Prakter Jó­zsef ezredes az üzemeknél levő pv-anyagok számbavé­teléről, szakszerű tárolásuk és kezelésük szükségességé­ről, valamint az ellenőrzések fontosságáról beszélt. —y —n

Next

/
Thumbnails
Contents