Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAKÁCS LOPIA 1988. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forini XLIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Mérlegen a Mezőbank Javul a fogyasztói érdekvédelem A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel tegnap ülést tartott. A testület tájékoztató jelen­tést hallgatott meg a Mező- gazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete Rt. (Mezőbank) tavalyi munká­járól, majd a TOT múlt esztendei nemzetközi tevé­kenységét, valamint a ter­melési szakbizottságok tevé­kenységét értékelte. Az egy éve működő Me­zőbank legfontosabb üzlet­politikai tevékenysége a A kondorosi áfész vállal­kozó típusú szövetkezet, amely a színvonalas keres­kedelmi munka mellett 1987-ben 1986-hoz képest 35 százalékkal növelte árbevé­telét és megkétszerezte ko­rábbi nyereségét. A küldöttgyűlésen, melyet tegnap tartottak meg, Haj­dú Mihály elnök beszámolt arról, hogy egyik évről a másikra a háztáji kister­melés1 lehetőségeinek ki­1987-ben az alapvető ter­melő ágak termelési teljesít­ményei eltérően alakultak a megyében. A gazdaság egyes területein számottevő fejlő­dés, másutt viszont stagná­lás, esetenként visszaesés következett be. A szocialista ipar termelé­se az előző két év együttes növekedését, és az országos átlagot is lényegesen meg­haladó mértékben emelke­dett. Az összes külkereske­delmi célú értékesítés jelen­tős növekedésében — a cél­kitűzéseknek megfelelően — Ipar A szocialista ipar 1987. évi termelésének volumene a megyében 5,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ami az országosnál jóval di­namikusabb. Ezen belül az állami ipar a szövetkezetinéi valamelyest nagyobb mér­tékben növelte termelését. Az átlagot meghaladóan bő­vült a nehéz- és az élelmi­szeripar termelése. A nehéz­iparon belül a gépipar ter­melése igen jelentősen emel­kedett, a bányászaté és az építőanyagiparé — a tégla- és cserépipar kivételével — viszont elmaradt az egy év­vel korábbitól. A gépipar alágazatai közül kiemelkedő­en — az előző évinek több mint kétszeresére — nőtt a műszeripar termelése, de termelőszövetkezeti fejlesz­tések finanszírozása. A múlt évben a hitelek 43 százalé­kát a szarvasmarha-, 19 százalékát a sertés- és nyolc százalékát a baromfitenyész­tés fejlesztésére adták. Az intézménynek jelenleg 8 fiókja működik az ország­ban és még ugyanennyit ez év első felében megnyitnak. Az elnökség tagjainak véle­ménye szerint a bank mű­ködése első évének tapasz­talatai kedvezőek, és a jól szervezett munka megala­pozza a kereskedelmi bank­ká történő átalakulást. használásával 2,3 millió dol­lár értékű tőkés exportot teljesítettek! Olyan termé­kek értékesítésére vállalkoz­tak a belső tartalékok feltá­rásával, mobilizálásával, melyre évekkel ezelőtt még csak gondolni sem mertek. Ebből az egyetlen községből a szövetkezeti tagok sietős segítségével 107 millió forint értékű termék került a nem rubelelszámolású piacokra. D. K. meghatározó volt a nem ru­belelszámolású expArt dina­mikus bővülése. A megyei székhelyű kivitelező építő­ipar termelése, az országo­san mért növekedéssel szem­ben, továbbra is elmaradt az előző évitől. A mezőgazda- sági termékek bruttó terme­lési értéke összességében nem érte el az egy évvel korábbit, döntően amiatt, hogy az aszályos időjárás folytán a növénytermelés eredményei igen kedvezőt­lenül alakultak, s a megyé­ben minden jelentősebb nö­SZOCIALISTA IPAR ÖSSZESEN Ezen belül: állami ipar szövetkezeti ipar említést érdemel a közleke­dési eszköz-, valamint a híradás- és vákuumtechni­kai ipar jelentős termelés­A lakosság érdekeinek védelmére az országban ed­dig mintegy 200 fogyasztói tanács alakult, s tapasztala­taik szerint az állampolgá­rok még mindig nem isme­rik teljes körűen jogsza­bályban rögzített jogaikat, tájékozatlanok a jótállási, szavatossági, illetve a minő­ségi kérdéseket illetően — állapította meg a Fogyasz­tók Országos Tanácsa szer­dai ülésén, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa székházában. A szervezet tevékenységé­ről szólva Láng György, a FŐT jogi szakértői bizottsá­gának elnöke kiemelte, hogy a fogyasztói érdekvédelem a jelenlegi gazdasági helyzet­ben fokozott figyelmet kí­ván, a megváltozott körül­mények között elengedhetet­len, hogy jogosultságai ki­szélesedjenek. A FŐT, amely önálló jogi személyként mű­ködik, fő feladatának tart­ja, hogy a fogyasztókat a hatóság előtt képviselje, s jelezze sérelmeiket. A bi­zottság elnöke kritikusan szólt arról is, hogy a szerve­zet eddig nem élt kellően perindítási jogával, jóllehet, vénykultúra termésátlaga alacsonyabb volt az 1986. évinél. A megyei székhelyű gazdálkodó szervek 1987- ben az előző évinél többet fordítottak beruházásra. A lakosság életkörülmé­nyeit meghatározó főbb té­nyezők szintén ellentmondá­sosan alakultak 1987-ben. A lakosság központi források­ból származó pénzbevétele a megyében az előző évinél és az országosnál is nagyobb mértékben nőtt. A növeke­dés mértéke meghaladta a fogyasztói árak emelkedését. 105,1 105,8 105,3 105,8 104,5 105,7 növekedése is. A könnyű­iparon belül csak a textilr és a ruházati ipar termelése csökkent, a többi alágazaté a fogyasztók széles körét érintő, jelentős hátrányt okozó tisztésségtelen gazda­sági tevékenység feltárása­kor erre lehetősége van. Megítélése szerint az érdek- védelmi munkát lényegesen segítené, ha a most ágazati felügyelet alatt működő mi­nőségellenőrző -intézetek fel­ügyeletét a FŐT, illetve a Minisztertanács látná el. A fogyasztók jobb tájékoztatá­sára szükség lenne egy he­tenként megjelenő országos lapra is, amely a forgalom­ban lévő termékekről, s az új árucikkekről is felvilá­gosítást adhatna. A jogi szakértői bizottság elnöke végezetül beszámolt arról, hogy már megkezdte műkö­dését a FŐT árfigyelő szol­gálata. Ennek révén rend­szeresen tájékozódhatnak az árviszonyok változásairól, az indokolatlan ármozgásokról. A szolgálat információi alapján országosan, vagy az egyes területeken jelent­kező problémákat szükség szerint jelezhetik az illeté­kes kormányzati, illetve az árellenőrző-piacfelügyeleti szerveknek. viszont jóval az átlagost meghaladóan emelkedett, különösen a fafeldolgozó- és a cipó iparé. Az élelmiszer­iparban kiugróan nőtt a ba­romfiipar termelése, de szá­mottevő mértékben növelte termelését a tartósító- és a húsipar is. A megyei székhelyű szo­cialista ipar 1987. évi saját termelésű értékesítése — összehasonlítható árakon — 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül a külkereskedelmi célú érté­kesítés növekedési üteme gyorsabb, a belföldi eladá­soké lassúbb volt az átlagos­nál. A nem rubelexport vo­lumene lényegesen megha­ladta az 1986. évit, ugyanak­kor a rubelelszámolásúé — nagyrészt kontingenshiány (Folytatás az 5. oldalon.) Jelentős tőkés export Kondorosról 0 Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1987. évi fejlődéséről Oz 1987. évi fejlődést részleteiben az alábbiak jellemezték: A TERMELÉS ÉS A TERMELÉKENYSÉG ALAKULÄSA 1987 AZ 1986. ÉV %-ABAN a) TERMÉKSOROK ALAPJÁN A termelés Az egy foglalkoz­indexe tatottra jutó termelés indexe Nehézipar 106,1 106,8 Ezen belül: gépipar 113,6 113,6 építőanyag-ipar 97,8 102,4 Könnyűipar 102,6 107,3 Egyéb ipar 103,5 109,9 Szocialista ipar élelmiszeripar nélkül 104,9 107,6 Élelmiszeripar 305,7 100,8 A Mikroelektronikai Vállalat Elektronikai Gyárában több éve gyártanak mérőautomatákat a nagy bonyolultságú in­tegrált áramkörök ellenőrzéséhez. {Fejlesztésük eredménye­ként gyorsabb, úgynevezett Icomat 125-ös mérőautomata ké­szül. Működésére jellemző, hogy másodpercenként 20 millió funkcionális mérés elvégzésére képes. A gyár fejlesztő- mérnökei már dolgoznak az új t— másodpercenként 40 mil­lió mérésre alkalmas — mérőautomata tervezésén (Fotó: Balaton József — KS) Nincs elegendő jő minőségű vetőmag — Javult a munkafegyelem ü szarvasi HEB vizsgálata Szarvason a városi Népi Ellenőrzési Bizottság az el­múlt évben központi prog­ram alapján vizsgálta a szántóföldi növénytermesz­tés fejlesztésének a lehetősé­geit. Megállapították többek között, hogy a vetőmagter­melés és -előállítás gazdasá­gossága ebben a szakaszban romlott. Az üzemek saját termesztésű vetőmagot is jócskán elvetnek. Ez az arány a lucernánál 100. a búzánál pedig 60-70 száza­lék. A szakemberek szerint az őszi búzák kivételével nincs elegendő és jó minő­ségű, .termőképességű vető­mag. A hazai nemesítésnek mindenképpen fel kellene zárkóznia a világszínvonal­hoz. Ugyancsak országos ellen­őrzésbe kapcsolódtak be, amikor megnézték Szarva­son és Békésszentandráson a diákok szociális ellátását. Elsősorban a két tanácsnál és az oktatási intézmények­ben vizsgálódtak. Egyöntetű volt a vélemény, hogy egy­két kivételtől eltekintve az érvényes rendelkezéseknek megfelelően járnak el. Egy­re többet foglalkoznak a ve­szélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyerekekkel. Ugyanakkor a kérelmeket sokszor nem a tényleges szo­ciális körülményekhez iga­zodva, hanem a jövedelem- igazolások adatainak a fi­gyelembe vételével bírálják el. A megyei NEB ajánlása alapján gyűjtöttek adatokat a háztáji állattenyésztésről. Három termelőszövetkezet­ben helyszíni vizsgálatot tar­tottak, Békésszentandráson és Csabacsüdön kistermelői ankétra került sor. Kiderült, hogy a közös gazdaságok el­sősorban a sertés- és a ba­romfitenyésztést segítik. A sertéstartási kedv 1986-ban csökkent, tavaly mérséklő­dött ugyan ez a folyamat, de az 1985-ös mennyiséget nem érte el. Az okok között sze­repel mindenekelőtt a nem megfelelő anyagi érdekelt­ség, a tápok, a takarmányok változó minősége, ugyanak­kor a tenyészállatok hiánya is gondot jelent. Nem volt érdektelen az az utóellenőrzés sem, amely a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók foglalkoztatását, szociális ellátását elemezte. Azt tapasztalták a népi el­lenőrök, hogy a helyi reha­bilitációs bizottság elé került emberek gondját az alap- vizsgálat óta nem képesek jelentősen orvosolni. Az egészségi állapotuknak meg­felelő munkakört csak el­vétve tudnajc felajánlani. A munkáltatók a bizottsághoz csak végső esetben fordul­nak. örvendetes viszont, hogy a rehabilitációval fog­lalkozók igyekeznek humá­nusak lenni ezekben az ügyekben. A harmadik me­gyei jellegű vizsgálat a mun­kaidőalap védelmében ho­zott határozatok végrehajtá­sát kutatta. Ennek kapcsán megállapították, hogy a vizs­gált négy ipari szövetkezet­ben javult a munkafegye­lem. Csökkentek a munka­idő alatti eltávozások, keve­sebb a munkahelyi italozás, a rendezvényeket általában munkaidőn kívül tartják. Saját ellenőrzési tervük­nek megfelelően választ ke­restek arra, hogy milyen a talajerő-gazdálkodás a Szarvasi Állami Tangazda­ság két kerületében, a Bé- késszentandrási Zalka és a Kardosi Egyetértés Téesz- ben. A vizsgálat kiderítette: 1982—1986-ig az' aszályos évek ellenére összességében nem csökkentették a táp­anyagok kiszórását, talajba juttatását. Az istállótrágya szakszerű kezelése azonban nem megoldott, felhasználá­sa költséges. Ezért az üze­mek nagy hangsúlyt helyez­nek a komplex meliorációra, hiszen ennek a segítségével tudják a termésátlagokat növelni. (seres) Az épített lakások száma vi­szont egytizedével kevesebb volt az egy évvel korábbi­nál. Ezen belül az állami erőből épített lakások rész­aránya a megyében messze elmaradt mind az országos átlagtól, mind pedig a kör­nyező megyékétől. Az egész­ségügy szinte valamennyi szakterületén továbbra is gondot jelentett a létszám- hiány. A szociális ellátás in­tézményrendszere bővült. Az oktatás feltételei összességé­ben szintén javultak.

Next

/
Thumbnails
Contents