Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

1988. március 9., szerda

Sarkad nagyközség munkája és az idegenforgalom szervezése, fejlesztése

a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén

(Folytatás az 1. oldalról)

a sok apró cél szétforgácsolja az erőket, ezért néhány nagyobbat kellene megjelölni. A másik nézet épp a sokféleség mellett érvelt, a több lehetőségből több az esély az eredményre, és minden eshetőséggel számolni kell — hangoztatták. Bírálat érte a külföldre irányuló idegenforgalmi propagandát, amely szinte meg sem említi Békés megyét, így a külföldi nem is tud tájékozódni kellőképpen, pedig olyan értékeink vannak

a megyében, amelyek vonzók lehetnek. Például a Körösök holtágainak vízfelülete csaknem egy balatonnyi, gyógyvizeink felettébb értékesek, kastélyaink romantikát idézőek. Vannak lehetőségeink a sport-idegenforgalomban, a hobbi turizmusban és a magántőke fokozottabb bevonásában. A végrehajtó bizottság határozatában a már említett koncepcióban megfogalmazottak következetes végrehajtásában, az e tevékenységgel foglalkozók munkájának további javítására hívta fel a figyelmet.

A bejelentések sorában értékelte a tetület a településfejlesztő társadalmi munka 1987. évi tapasztalatait. A legjobb eredményt Békés, Mezőberény, Gyorna- endrőd, Szabadkígyós, Bél- megyer és Telekgerendás érte el. A hagyományoknak megfelelően április 4-ét megelőzőn adják át a jutalmakat a legjobb eredményt elért településeknek és egyéneknek.

S. F.

Közel 35 millió forint

az 1988. évi kiadásokra Medgyesegyházán

Fontos bejelentésekkel kezdődött Medgyesegyházán a nagyközségi tanács ülése. Mákros János tanácselnök elmondta, hogy 1987-ben a település egészére vonatkozóan megvalósult a gázprogram, egyedül az Árpád utcai szakaszon nem épült meg a gázvezeték, mivel ott mindössze egy igénylő jelentkezett. Megkötötték a szerződést az eleki költség- vetési üzemmel arra, hogy 1989. december 31-ig az orvosi rendelő bővítését befejezik. Ez a munka a tervezett 5,5 millió forint helyett várhatóan 9 millióba kerül. Ehhez a nagyközség a már korábban megállapított 3 milliós megyei támogatás felemelését kéri. Jó hír Medgyesegyházán, hogy 1988. január 1-én dr. Honvéd Melinda csecsemő- és gyermekgyógyászt körzeti orvosnak kinevezték, hétfőn és csütörtökön pedig a gyulai kórház segítségével megkezdődött a nőgyógyászati szak- rendelés. Végül: a tervezett négy utca helyett hat utcában készíthetnek kövesutat, erre 4,5 millió forintot tudnak biztosítani.

A tanácsülés ezután az 1988. évi pénzügyi tervet vitatta meg. Az év folyamán a kiadások fedezésére 34,6 millió forintra számíthat a község. Ebből — többek között — egy általános iskolai tanulócsoport és két napközi otthonos csoport megszervezésére fordítanak 339 ezer forintot, a közművek bővítésére 200 ezer forintot, tornaterem-építés megkezdésére 500 ezer, a bánkúti új artézi kút fúrására — hozzájárulásként — 300 ezer forintot.

A hozzászólók kiemelték a lakosság naprakész tájékoztatásának szükségességét, azt, hogy 1988-ban is jó gazda módjára kell a nagyközség pénzügyeit kezelni, a felhasználást megszervezni. Serfőzö Sándor, a szakigazgatási szerv vezetője az 1988. évi költségvetést „szerénynek” nevezte, mely ugyanakkor hozzájárul a VII. ötéves terv céljainak megvalósításához. Többen is szóvá tették az arányos teherviselés fokozottabb figyelembevételét a városok és a kisebb települések között, mert a különbözőségeket nem tartják indokoltnak. „Az államnak minden állampolgár édes gyermeke, ne tegyen tehát különbségeket közöttük” — említette Zám János iskolaigazgató, majd a tornaterem-építés körülményeit elemezte, kévéséivé az építés elkezdésére előirányzott félmillió forintot.

A hozzászólások, vélemények után a tanácsülés az 1988. évi pénzügyi tervet elfogadta.

Második napirendi pontként az ülés a nagyközségi tanács és a vb 1988. évi munikatervét vitatta meg és hagyta jóvá.

(s—n)

Évente 50 000 kiskocsi — 300 ezer forint alatt?

Konzorciumi tájékoztatás a Suzuki-összeszerelésről

Az elmúlt napokban hazánkban tárgyalt Japán legnagyobb kereskedőházának, a C. Itohnakj és a Suzuki Autógyár 11 tagú, vezetőkből és szakértőkből álló küldöttsége, gépkocsik összeszerelését szolgáló vegyes vállalat alapításának feltételeiről. A vendéglátó és a magyar tárgyalópartner a 25 hazai iparvállalatból és pénzintézetből alakult konzorcium volt, amelynek tagja az Állami Fejlesztési Intézet is. A tárgyalásokat magyar részről Báger Gusztávné, az intézet vezérigazgatója, a konzorcium igazgatósági tagja vezette, így őt kérdezte meg az MTI munkatársa a gépkocsi-összeszereléssel kapcsolatos tárgyalások helyzetéről.

— A japán vendégek tíz napon át járták az (országot, sok üzemet kerestek fel, és több lehetséges telephelyet is megtekintettek, ahol az üzemet felépítenék. Végleges döntés ugyan még nem született, de egy Budapest környéki és egy Nógrád megyei területet kedvező adottságúnak találtak.

— A tárgyalásokon Suzuki-gépkocsik összeszerelésére szolgáló vegyes vállalat alapításáról volt szó, olyanról, amelynél alapkövetelmény, hogy rövid távon jövedelmezővé váljon.

Egyetértés alakult ki abban, hogy a vegyes vállalat 60 százalékban magyar, 40 százalékban külföldi tőke- részesedéssel működjön. A Suzuki és a 'C. Itoh mellett néhány bank is tőketárs lenne, az erre vonatkozó tárgyalások megkezdődtek.

— A jelenlegi elképzelések szerint a magyar ösz- szeszerelő üzemben eleinte a Suzuki Alto 800 köbcentiméteres járművek készülnének, körülbelül 50 ezer kocsi évente. Később egy középkategóriájú típust is összeszerelnének hasonló nagyságrendben. A külföldi értékesítést a Suzuki saját üzlethálózatán keresztül vállalja, mégpedig úgy, hogy a magyar üzemből elégítenék ki a nyugat-európai megrendeléseket. Az érdeklődésre jellemző, hogy egy nyugat-európai autónagykereskedő már jelentkezett a magyar Suzukik forgalmazására.'

A tervek szerint a Magyarországon összeszerelt járművek mintegy fele kerülhet exportra. Itthon — a jelenlegi árszínvonal alapján — 300 ezer forint alatt lenne a kocsik ára, erre van fizetőképes kereslet, tehát a tárgyalások is ennek szem előtt tartásával folytak.

— Az i összeszerelésnél kezdetben 50 százalék lenne a magyar részvétel, az

úgynevezett beszállítások aránya, 3-4 év alatt azonban 70 százalékra, esetleg még ennél is nagyobb mértékűre bővülne. Ennek mintegy 15 százaléka az összeszerelő munka, a többi alkatrész- és részegységbeszállítás, amelyben vagy száz kisebb-nagyobb ipar- vállalat és szövetkezet vállalhat részt.

— Az előzetes számítások szerint maga az összeszerelő üzem beruházása körülbelül 10 milliárd forintba kerülne, a háttéripart természetesen folyamatosan hozzáfejlesztenék. Mindehhez a vegyes vállalat hitelekhez is hozzájuthat, a japánok már jelezték, hogy igen kedvező feltételek mellett adnának kölcsönt.

Végül is a tárgyalások, az egyeztetések felgyorsultak, az álláspontok jelentősen közeledtek a partnere^ között, belátható közelségbe került a megállapodás. A konzorcium törekvéseit és tárgyalási pozícióit támogatja a kormányzat és az iparvezetés is. Néhány részletekbe menő számítás és elképzelés kidolgozása után, áprilisban újra tárgyalóasztalhoz ülnek a1 magyar és japán szakemberek, s amennyiben 'megegyeznek, még az idén megalakulhat a vegyes vállalat két éven belül pedig felépülhet a Suzuki összeszerelő-üzem — mondotta Báger Gusztávné.

Körkérdésünk

Mitől hízik a jószág?

(Folytatás az 1. oldalról)

el tudnám képzelni, hogy olcsóbbak lennének . ..

A bolt vezetője, Ottlakán János az ellátásról mondja:

— A hiánycikkek közül a nyúltápot említeném, amit két hónapja hiába rendelünk meg. Legnagyobb szállítónk a kevermesi tsz és a Gabonaforgalmi Vállalat. Ez utóbbitól kapjuk az egységes süldőtápot, a süldőkon- cemtrátumot, a kukoricadarát — jelenleg nincs, de jövő hétre ígérik —, a baromfinevelőt, az előbbitől pedig a malac-, süldő- és hízótápokat, a szoptatókoca-, a háztáji kocatápokat, a gyógyszerezett malaotápokat, a granulátumot.

— A faluban valóban elégedettek a tápok minőségével?

— Amióta a kevermesi tsz átvette a lökösházi takarmánykeverőt, azóta a táp minőségét dicsérik a kétegyháziak. Nem is ez a gond, hanem az, hogy nagyon kevés a forgalmunk.

— Mivel magyarázható ez?

— Drága a táp. Ősz óta folyamatosan lanyhul az emberek állattenyésztési kedve. Idén tavasszal sokkal kevesebb családban állítanak be hízót, mint akárcsak egy évvel ezelőtt is.

Körösladány

Körösladány táp- és takarmányellátásáról öt bolt gondoskodik, négy a helyi Magyar—Vietnam Barátság Mgtsz-é, egy pedig a Szeghalom éf Vidéke Áfész tulajdona.

Franyó János, a Vörös Hadsereg úti takarmánybolt helyettes vezetője a minőségi kifogásokról a következőket mondta:

— Ezek gyakoriak. Az emberek panaszkodnak, hogy a táp ára gyakran emelkedik, de az állatok nem híznak tőle megfelelően.

Kiss Ferenc vásárló saját tapasztalataival egészíti ki az elmondottakat:

— A szoptatós- és vem- heskocatápot meg se eszi a jószág. Miután a Köröstar- csai Takarmányfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalkozás keverőüzeméből származó táp minősége leromlott — folytatja Franyó János —, újabban Kondorosról szerezzük be a süldőtápot, erre még nem volt panasz.

— Mit kifogásolnak még a vásárlók?

— A papírzsiákokat nem tudjuk visszavenni, ez hízónként mínusz száz forint veszteséget jelent.

A Dózsa György út 18. szám alatti takarmányboltban panaszkodik Hegedűs Sándor vásárló:

— régebben jó tápot lehetett kapni, négy hónapig hizlaltuk a malacot, utána el tudtuk szállítani, most hét-nyolc hónapig etetni kell.

Török Jánosné boltvezető tovább szövi a gondolatot:

—• a sertéshizlaláson nincs, vagy csak alig van haszon, sokan abba akarják hagyni.

*

A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tevékenysége meghatározó a megyei táp- és takarmányellátásban. Bordás Mihály igazgatót arra kértük, hogy néhány szóban foglalja össze véleményét a jelenlegi helyzetről. A következőket tartotta fontosnak:

— Üzleteinkben, illetve partnereinknél — a közismert gondokkal együtt is, azokat el nem hallgatva —

a táp- és takarmányeLlátás folyamatos. Tápokból a választék is jónak minősíthető. Az országosan jóváhagyott tápreceptúráknak az általunk forgalmazott termékek megfelelnek. Meggyőződésem, hogy a tápjaink minősége jobb annál, mint ahogyan azt a közvélemény megítéli. Takarmánybúzából és kukoricából a készleteink folyamatos — de nem korlátlan — ellátást biztosítanak az idei termés betakarításáig.

* *

Végül Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője a következőket mondta az általánosítható megyei tapasztalatokról:

— Szálas és tömegtakarmányokból megyénkben ellátási gondok nincsenek. Igaz, egyes nagyüzemekben a szokásosnál kevesebb széna termett, de a kiesést pótolni tudták más gazdaságoktól, megyén belülről. Szemes abraktakarmányból viszont csak akkor biztosítható mindvégig az ellátás, ha bizonyos tápokban csökkentik a kukorica részarányát. Ezzel azonban nem csökkenhet a tápok beltar- talmi értéke. Kukoricából most azért van kevesebb, mert a korszerű termelési technológiák bevezetése óta a második leggyengébb termést takarítottuk be, például 1986-hoz képest 140 ezer tonnával kevesebbet.

*

A jelek szerint tehát van mitől hízzanak a haszonállatok. Nem is a tápok, takarmányok minősége, összetétele csökkenti a kistermelők termelési kedvét. Inkább a haszonelvűség szenved mindinkább csorbát, legalábbis legtöbb helyen erre hivatkoztak, amikor a táp-, takarmányforgalom csökkenéséről adtak számot. Egyre kevésbé éri meg a jószágtartás a kisgazdaságoknak a viszonylag drága nevelés miatt.

Orvosi mííszerbemutató Orosházán

Az Orosházi Egyesített Gyógyító-megelőző Intézetben március 16-án orvosi műszerbemutatót és vásárt rendeznek külföldi és magyar cégek részvételével.

— Mi készteti egy ilyen kiállítás megrendezésére az orosháziakat? — kérdeztük dr. Gervain Mihály kandidátust, az orosházi kórház tudományos igazgatóhelyettesét.

— Műszervásárlásaink során elsősorban saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az ország déli része egy kicsit kiesik a nyugati partnerek figyelméből. Másodsorban mi orvosok sem ismerjük a külföldi cégeket, a beszerzés adminisztratív eszközeit. Ez a kettős igény vetette fel annak a gondolatát, hogy

itt Békés megyében megszervezzünk egy bemutatót vásárral egybekötve. Elkép- zeléseinikkel a megyei kórház, a szentesi és a hódmezővásárhelyi kollégák is egyetértettek. A várinál is nagyobb az érdeklődés, neves külföldi gyártók — pl. a Leib inger, a Siemens cég az NSZK-ból, Asahy—Pentax és a Hitachy—Marubeni Japánból, ERBE Wien Ausztriából, stb. — jelezték részvételüket. Mint önálló kiállítók a hazai forgalmazók közül is eljönnek néhá- nyan. A Trade-Coop Kereskedőhöz képviselőinek bevonásával bonyolítjuk le a vásári. Az elektronizált, kom- puterizált kézi és gépi eszközök mellett az orvosi textíliák nagy választékából válogathatnak majd az érdeklődők.

— Hogyan alakul a program?

— Reggel 9 órától várjuk a vendégeket. A szakrendelő folyosóin elhelyezett termékeket a cégek képviselői bemutatják, majd tájékoztatást adnak a szerviz tudnivalóiról. Ezt követően zajlanak le az üzletkötések. Délután, a nap záró eseményeként kerekasztal-beszélgetést rendezünk a magas vérnyomás kezeléséről — mondta dr. Gervain Mihály.

A kiállításra a kórházak, szakrendelők orvosait, az egészségügy más területein dolgozókat, társadalmi, politikai és gazdasági vezetőket is várják a rendezők.

Cs. I.

Fotó: Gál Edi