Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. MÁRCIUS 9., SZERDA Ára: 1,80 forint , XLIII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Növelni kell a szövetkezetek önkormányzatát Tanácskoztak az országgyűlési bizottságok Nőnapi ünnepség Békéscsabán Kedden a Parlamentben — Stadiimger István elnökletével — együttes ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot vitatták meg. Jelen volt az ülésen Markója Imre igazságügyminiszter és Urbán Lajos közlekedési miniszter. Urbán Lajos az előterjesztés szóbeli k iegés z í tésébenelmondta: több mint két éve folyik a törvény előkészítése. A jogszabály-tervezetet több alkalommal véleményezték országgyűlési bizottsági üléseken, széles körű társadalmi vita folyt arról, hogy milyen kérdésekre térjen ki a jogszabály, s szakmai fórumok is véleményezték a tervezeteket. A Minisztertanács által elfogadott változatot ismét egyeztették a társhatóságokkal. Ekkor az építési és közlekedési bizottság újabb tartalmi és szöveges módosítáményei. Legutóbb 1984 szeptemberi ülésén számoltatta be — komplex vizsgálatot követően — a megyei tanács végrehajtó bizottsága a sarkadi vb-t. Akkor megfogalmazta azokat a feladatokat, amelyek az új szerepkörből adódtak, s amelyek ellátását szükségesnek ítélte. A beszámolási időszakban került sor a tanács újjá választására. A korábbi 55-tel szemben 44 tanácstagot és 37 póttanácstagot választottak. A tapasztalatok szerint nőtt a testületi aktivitás, erősödött a demokratizmus, nyitottabbá vált a tanácsi munka. Sarkad változatlanul kedvezőtlen földrajzi és természeti adottságú település — állapítja meg a jelentés. Ez meghatározza a feladatokat is, melyek között első helyen a lakosság foglalkoztatásának megnyugtató megoldása áll, ami a különböző pályázatok révén történik. A másik döntő dolog a lakást- hoz jutás, melynek feltételei elsősorban a fiatalok és a nagycsaládosok körében javultak. Százöt fiatal, sok- gyermekes, többszörösen hátrányos helyzetű család kapott tanácsi segítséget lakásgondjának megoldásához. A munkahelyi lakásépítési alap létrehozásával sikerült sokat tett, amelyeket elfogadtak, s a változásokat a Minisztertanács is tudomásul vette. Ilyen előzmények után került most újra a képviselők elé a törvénytervezet. A miniszter három, időközben elfogadott szöveg- módosítást ismertetett a képviselőkkel, majd megkezdődött a vita. A két bizottság tagjai és a meghívott képviselők közül tizennégyen kértek szót, s a legtöbben előre megfogalmazott, konkrét szövegmódosító javaslatokat ismertettek. Észrevételeik kiterjedtek a stilisztikai szövegmódosítástól a törvényjavaslat szellemének bírálatáig. A szövetkezetekről szóló 1971. évi 3. törvény módosítását vitatta meg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Antalffy György elnöklétével. A képviselőkhöz korábban eljuttatott írásos előterjesztés megállapítja: növelni kell a szövetkezetek belső több szakembert letelepíteni. Ezenkívül megfelelő építési telek is rendelkezésre áll. Az általános iskolai gondok enyhítésére két új tanterem épült, és négyet felújítottak. A középfokú oktatás fejlesztése a cél, a múlt év végén leégett középiskolai étterem azonban bonyolítja a helyzetet. A lakosság életkörülményeinek javításában jelentős szerepe van az infrastruktúra bővítésének. Közös erőfeszítéssel terebélyesedett a gázhálózat, folyamatban van a vízminőségjavító program megvalósítása, tovább bővült az út- és járdahálózat, a szolgáltatás és a kereskedelem. Ami a feladatokat illeti, a testületi demokrácia továbbfejlesztése, a lakosság bevonása, a szakigazgatási munka fejlesztése, a hetedik ötéves tervi feladatok végrehajtása, az alapellátást biztosító beruházások megvalósítása a fő cél. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elismeréssel szólt arról a munkáról, amit a városi jogú nagyközségi tanács — a helyi pártbizottság segítségével — végez, s megállapította, hogy a kedvezőtlen feltételek mellett is történt előrelépés mind a várospolitikai célok megvalósításéautonómiáját, elsősorban az önkormányzat kérdéseiben. Ennek érdekében fel kell oldani a közérdek által nem indokolt jogi kötöttségeket. Elő kell segíteni a szövetkezetek átalakulását más ágazatba tartozó, vagy más formájú szövetkezetté, annak érdekében, hogy a tagok szabadabban választhassák meg a számukra megfelelő szövetkezeti formát. A szövetkezeti tagok anyagi eszközeinek bevonása a gazdálkodásba, a termékszerkezet változtatása, a fogyasztási jellegű szövetkezeteknél pedig a szolgáltatások fejlesztése szempontjából is egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Ezért a vaíyoni kapcsolatok terén is csökkenteni szükséges a jogi előírásokat, s növelni a belső szabályozás szerepét. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, amelynek nagy részét dr. Markója Imre igazságügy- miniszter elfogadta. ban, mind a hatósági munka színvonalának emelésiben. A második téma, az idegenforgalom, 1986 novemberében és a múlt év májuséban is szerepelt már a végrehajtó bizottság napirendjén. Ezt követően készült el Békés megye távlati idegenforgalom-fejlesztési koncepciója. Ennek célja olyan megyei idegenforgalom kidolgozása volt, amely megalapozza hatékony és kiegyensúlyozott fejlődését. Feladata azoknak a lehetőségeknek a feltárása, kiválasztása volt, amelyekkel fellendíthető ez az ágazat. Megállapítható, hogy a megye az eddiginél mennyiségileg jelentősebb, minőségileg differenciáltabb idegenforgalmat .bonyolított lé. Alapvető arculatát a belföldi és nemzetközi forgalomból származó üdülési és tranzit jellegű idegenforgalom, a Körösök, valamint a gyógyvíz által biztosított vízparti, illetve gyógyüdülés határozza meg. Az adottságok hatékony kiaknázásához az ágazaton kívüli vállalatok, szervezetek bevonására is szükség van. A szervezést és koordinációs feladatok irányítását a megyei idegenforgalmi szakbizottságnak kell ellátni, gyakorlati végrehajtása pedig elsősorban az idegenforgalmi hivatal feladata a különböző utazási irodák közreműködésével. A vitában — amelyben részt vett Kovács János, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettese — sokféle vélemény, javaslat hangzott el. Az egyik szerint (Folytatás a 3. oldalon) Munkásgyűlés az Uniconnál Nem mindennapi münkás- gyülésre hívták meg 1988. március 8-án, kedden délután műszakváltáskor az Un icon Ruházati Vállalat dolgozóit. Három esztendeje, hogy önálló vállalatként működik az üzem, s várakozáson felüli eredményeket produkált. Termékeik döntő többségét tőkés és szocialista exportra gyártják. Mennyiségi és minőségi terv- teljesítésben túlszárnyalták vállalásukat. A műhelycsarnokban csaknem 400 nődolgozó hallgatta érdeklődéssel Szabó Mihály igazgató beszámolóját és köszöntő szaúait. Ugyanis a női felsőruházati termékeik állják a világpiacon a versenyt, és a megrendelést mindig határidőre teljesítették. Az elmúlt három évben stabilan működött a vállalat, s 1986-ban már 42 millió forintos nyereséget produkált, 1987-ben pedig 54 milliót. A vállalat fennállása óta először fizethettek az eredményes, jó munka után nyereségprémiumot. Orosliáza Orosházán a Dózsa Tsz első számú táp-, terményboltját kerestük fel. Varga Lajos boltvezető elégedett lehet, az elmúlt évi ellenőrzések során a bolt a megyei tápboltok rendszerében elsőséget vívott ki magának. — Saját keverőüzemünk, a társgazdaságok és a gabonaforgalmi vállalat látja el a boltunkat. Baromfi-, sertés-, lúd-, szarvasmarha- takarmányokat, tápokat árusítunk. Az elmúlt évben 200 vagon takarmányt forgalmaztunk. Többnyire elégedettek vásárlóink, persze akad kivétel is. Vidor Árpád nyugdíjas Mononról érkezett motorkerékpárján, hetente kétszer is megfordul itt, a tápboltban. — Innen szemes takarmányt viszek, most éppen búzát. A süldő- és sertésabrakot a GMV (Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat) boltjából hordom. Sajnos az árak emelkedését a minőségjavulás nem követte. Amikor haza viszem a takarmányt, két napig csak turkálja a disznó, nem akarja megenni. — Ahogy mondja, Árpi bátyám! — kapcsolódik a Szívélyes hangulatú ünnepséget rendeztek Békéscsaba párt-, állami és társadalmi szervezetei tegnap délután a megyei pártbizottság székházában, a 78. nemzetközi nőnap alkalmából. A rendezvényt dr. Sze- menyei Sándor, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, az ünnepi köszöntőt Tábor Antal, a szakszervebeszélgetésbe Zacsok Ferenc kistermelő. — Én is sertéseket hizlalok. De manapság nagyon meg kell gondolni, hogy érdemes-e tovább ezzel foglalkozni. Sokáig az áfész boltjából hordtam a tápot, de átpártoltam ide, mert úgy vettem észre, itt jobb a minőség. — Vajon mitől jobb? — kérdeztem a boltvezetőt. — Jó tápot csak jó alapanyagból, szigorú technológia betartásával lehet előállítani — válaszolta Varga Lajos. Szarvas Szarvas és környéke tépés takarmányellátásáról a magánkereskedőkön kívül öt vállalat és szövetkezet gondoskodik. Ennek eredményeként az ellátás mennyiségével kapcsolatban nem merülnek fel komolyabb kifogások. Annál többen panaszkodnak a keverék takarmányok minőségéről. Előfordult, hogy a tápból vas- darab, kavics, vagy más kerül elő. — A tápokról, egy-másfél éve csak rosszat lehet hallani — mondja az egyik — önmagát nyilvánosan megzetek városi bizottságának titkára mondta el. Beregszászi Olga és Sirkó László verses-zenés műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket. Ezt követően az étteremben kötetlen beszélgetés keretében süteménnyel és üdítővel látták vendégül, majd virággal és ajándékkal kedveskedtek a lányoknak, asz- szonyoknak. Fotó: Fazekas Ferenc nevezni nem akaró termelő —, a minőséggel komoly problémák vannak. Gyakran előfordul, hogy a táp darabos, csomós. Ez azonban a kisebbik gond. Az ember megveszi az olcsónak éppen nem mondható tápot, és az etetés során kiderül, hogy az állat nem úgy fejlődik tőle, ahogy az elvárható volna. A béltartalma értéken tú.1, a takarmány összetevőivel is baj lehet. Valószínűleg ezek cserélgetésének tudható, be, hogy az azonos feliratú, de más időpontban vásárolt tápot az állat nem szívesen, vagy egyáltalán nem fogyasztja el. További gond, hogy a tá- poszsákok még kíméletes bánásmód esetén is könnyen szakadnak. Megoldásra váró probléma az is, hogy ezeket a 12-15 forintos papírzsákokat állategészségügyi okokra hivatkozva sehol sem vásárolják vissza. KétegYháza Kétagyházán, a Dózsa utcában a Gyula és Vidéke Áfész táp- és takarmány- boltjában éppen Sipos Demeter kistermelő vásárolt, amikor beléptünk az ajtón. Képünkön balra, mellette Ottlakán Péter és jobbra a boltvezető. Érdeklődésünkre. hogy az üzletben milyen a kínálat, a választék és az itt kapható áruk mennyiben felelnek meg a kistermelők elvárásainak, a következőt mondta: — Amit keresünk, azt általában ittt megtaláljuk. Én például most malac- és to- jótápot vásároltam. Megkérdeztem, hogy baromfinevelőt árulnak-e, mert hamarosan azt is venni akarok. A válasz az volt, hogy igen. — Szokott-e vásárolni szemes takarmányt? — Kukoricára a termelőszövetkezetben. szoktunk előre befizetni, ezért azt nem vásárolunk. A bolttal egyébként ismerőseim is elégedettek, a tápok, keverékek minőségére sem mondhatunk túl sok rosszat. Azt persze (Folytatás a 3. oldalon) Sarkad nagyközség munkája és az idegenforgalom szervezése, fejlesztése a megyei tanács végrehajtó bizottságának napirendjén Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága i— Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — március 8-án, tegnap ülést tartott. A napirend a következő volt: — Sarkad Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolója az utóvizsgálat tapasztalatai alapján; * — Jelentés a megye idegenforgalmának szervezéséről; — Bejelentések, közte a társadalmi munka 1987. évi eredKörkérdésünk: Mitől hízik a jószág? A legtöbb háztáji kisgazdaságban iez idő tájt döntik el, hogy foglalkozzanak-e, s ha igen, milyen mértékű állatneveléssel, -tartással. Vásároljanak-e egynéhány, esetleg egynéhány tucatnyi hízónak valót, vagy elégedjenek meg azzal az eggyel, ami a családnak kell. A döntésben természetesen több tényezőt kell figyelembe venni. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy tudják-e etetni a haszonállatokat. Ha tudják, akkor milyen minőségű takarmánnyal, táppal, abrakkal. Lapunk tudósítói és munkatársai a megye különböző pontjain aziránt érdeklődtek, hogy milyen a takarmány-, tápellátás. Csete Ilona Orosházán, Marik Mihály Szarvason, Molnár Lajos Körösladányban, Lovász Sándor pedig Kétegyházán, illetve Békéscsabán, a Gabonaforgalmi Vállalat központjában és a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán tett fel kérdéseket.
