Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPlfl 1988. MÁRCIUS 30., «SZERDA Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Készülődés az április 4-i ünnepségekre Országszerte készülődnek a felszabadulás évfordulójának köszöntésére: a városokban, falvakban ünnepségeket tartanak, megkoszorúzzák a hősök emlékműveit, elhelyezik a kegyelet virágait a katonasírokon, s amint ez már hagyomány: sok helyen az ünnepi alkalomra időzítették az új létesítmények avatását, a munkában kimagasló teljesítményt nyújtó közösségek és személyek, a közéletben eredményesen munkálkodók kitüntetését. Az üzemek, intézmények, valamint a lakosság képviselői szerte az országban elviszik virágaikat a szovjet hősök sírjára, emlékműveihez. Koszorúzási ünnepséget tartanak Kékestetőn, ahol ezen a napon a fiatalok hála- tfiz gyújtásával emlékeznek meg a felszabadítókról. Hémeth Károly látogatásának második napja Hz Elnöki Tanács elnöke Békéscsabán és Orosházán Földesi Béla főigazgató-helyettes (balról) a tanítóképző fő iskola terveiről beszél Az út inoen a megyed könyvtárba vezetett. Itt dr. Ambrus Zoltán igazgató fogadta a vendégeket. Bevezetőben elmondta, hogy a könyvtár állománya kétszázötvenezer kötet, 13 ezer beiratkozott olvasója van, naponta mintegy 800-1000 ember fordul meg falai között. Az épület jól funkcionál, a megye szellemi életének egyik központja. Kiállítások szervezése, könyvkiadás gazdagítja tevékenységét. A könyvtár egyes részlegeit járva Németh Károly arról érdeklődött, megfelelő segítséget tudnak-e nyújtani a szakirodalom iránt érdeklődőknek, van-e kapcsolatuk a tanítóképzővel — ahol tudvalevőleg nincs könyvtár —, milyenek a beszerzési lehetőségek, és nem utolsósorban, milyen a könyvtárosok anyagi, erkölcsi megbecsülése. Ambrus Zoltán elmondta, hogy pontosan ismerik az olvasói rétegeket, így igényeiket is ki tudják elégíteni. A tanítóképzővel igen jó a kapcsolat, az intézet minden hallgatója ide jár. A beszerzési lehetőségekről kevés jót tudott mondani, 150 nap az átfutási idő, egy-egy könyv megjelenése után tehát csaknem fél évet kell várni, mire megkapják a könyvtári példányt. Persze, ha valamilyen könyvre ázükség van, megveszik a könyvesboltban. Ami a megbecsülést illeti, a könyvtáros szakma nem tartozik a jól fizetettek közé. elmarad a pedagógusokétól is. A hivatástudat, a munka szeretete azonban itt tartja a dolgozókat. — Elismeréssel szólhatok a látottakról, igazán igényes, színvonalas munkáról győzött meg ez a látogatás — összegezte Németh Károly. Ezután egy rövid békéscsabai séta következett, majd délután Orosházán folytatódott a program. Az Elnöki Tanács elnökét a pártbizottság épülete előtt dr. Gonda József első titkár, Mihály András tanácselnök és a város több más vezetője fogadta. Az orosházi program rövid tájékoztatóval kezdődött. Gonda József szólt a település gazdasági-kulturális és politikai életéről, ' a 'városépítés eredményeiről, valamint a fejlesztési elképzelésekről. Németh Károly röviden reagált néhány felvetésre, majd kérdéseket tett fel elsősorban a városépítéssel kapcsolatban. A beszélgetésre azonban sok idő nem maradt, mert az üveggyáriak már vártáik a vendéget. Az Elnöki Tanács elnökét az irodaépület előtt Juhász Elemér igazgató és Lovas Julianna, a pártbizottság titkára fogadta. Bár a tervezett program tájékoztatóval kezdődött volna, Németh Károly javaslatára — „szervezzük racionálisan a látogatást” — rögtön az üzemcsarnokokba indult a vendég és kísérete. Az első állomás — az elektronikus folyamatirányító rendszer — még nem mutatott igazi üveggyári hangulatot. Ám a számítógépes irányftópult — ahonnan képernyőn szabályozzák és kísérik figyelemmel a négy öblös kemencében zajló folyamatokat — világszínvonalat képvisel. A pultok kezelője, Csontos Kálmán olvasztár mutatta be nagy hozzáértéssel és — ne hallgassuk el — szenvedélyes megszállottsággal. Németh Károlyt azonban nemcsak a technika, hanem annak vezérlője is érdekelte: — Hol tanulta meg ennek a korszerű rendszernek a kezelését? — Itt. Amikor 1981-ben megérkezett, elküldték iskolába, aztán már egyszerű volt az elméletet a gyakorlatban alkalmazni. — Szereti ezt a munkát? — Nagyon szeretem. Lenyűgöző élmény látni a kemencékben zajló folyamatot és átélni annak örömét, hogy beavatkozhatok, s intézkedésem kihat a termelésre, annak gazdaságosságára. (Folytatás a 3. oldalon.) Tegnap, Békés megyei látogatásának második napján gazdag programja volt Németh Károiynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének. Elsőként «Békéscsabán a tanítóképző főiskolát kereste fel, ahol az új intézmény munkájával ismerkedett. Ezután megtekintette a nemrég átadott sportcsarnokot és a megyei könyvtárat. Délután Orosházára, a városi pártbizottságra látogatott, majd az üveggyárat kereste fel, ahol aktívaértekezleten vett részt. Vendégünket tegnapi programján Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke kísérte. A Debreceni Tanítóképző Főiskola békéscsabai tagozatának impozáns épülete előtt a vendéget Kutas Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Fekete Jánosné, a városi tanács általános elnökhelyettese és dr. Földesi Béla főigazgató-helyettes, az intézmény vezetője fogadta. Németh Károly már az első percek után megjegyezte: — Ez igazán szép épület, csak gratulálni tudok a tervezőnek, a kivitelezőnek. — Köszönjük az elismerést nevükben is — válaszolt Földesi Béla —, de még hozzáteszem, hogy alig két év alatt épült fel 120 millió forintos költséggél. Sokan ma sem akarják élhinni, hogy ennyi idő alatt ennyi pénzért és előregyártóit elemekből készülhetett ez a szép épület. A főigazgató-helyettes ezután rövid áttekintést adott az intézmény létrejöttéről, amely központi, megyei és városi összefogás eredménye. Jelenleg két évfolyamon 173 fiatal tanul, s a tervek szerint a kilencvenes évek közepére válik teljessé az intézmény. Ahogyan fogalmazott, 900 hallgatónak széke, 100 tanárnak asztala van itt. Beszélt a tartalmi célkitűzésekről, a tanítói és tanárképzés együttes megvalósításáról, a pénzügyi, számítástechnikai szakemberképzés terveiről. Hangsúlyozta, hogy a főiskola még korántsem tekinthető kész létesítménynek, tornacsarnok, könyvtár, étterem. nagyelőadó hiányzik, amelyek megvalósításához központi támogatásra van szükség. Körbejárva az épületben Németh Károly megerősítette. hogy nemcsak esztétikailag, hanem funkciójában is megfelel a mai követelményeknek. — A nehéz gazdasági helyzetben természetesen mértéktartónak kell lenni — mondotta benyomásait összegezve az Elnöki Tanács elnöke —, de azon a véleményen vagyok, hogy az oktatásón nem szabad takarékoskodni, különösen nem egy új intézménynél, amit a holnapnak építettünk. Nemcsak a tárgyi feltételekben, hanem a tartalmi munkában is meg kell felelni a kor követelményeinek. Ogy látom, itt mindkettőre egyszerre törekednek. Sikereket kívánok terveik megvalósításához. A program következő állomása a sportcsarnok volt, ahol akkor éppen az NB I-es női kézilabdacsapat tartott edzést. Kádi Károly igazgató mutatta be az új létesítményt. Elmondta, hogy a 230 millió forintos költséggel, csehszlovák szakemberek közreműködésével épült csarnok 13 sportágnak ad otthont, a rendezvényeket több mint háromezer ember láthatja. Funkciója hármas: sport-, kulturális és oolitikai rendezvények tartására alkalmas. A legfontosabb, hogy edzési, versenyzési lehetőséget biztosít 3500 sportoló részére. Döntő, hogy kellőképpen kihasználják a létesítményt, mert ez a legjobb válasz arra, hogy szükség volt rá. Németh Károly a megyei könyvtárban Ambrus Zoltán igazgatóval (jobbról) Tovább javult a központi körzeti orvosi ügyeleti ellátás ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Aracz- ki János általános elnökhelyettes vezetésével — március^ -i29-én, tegnap tartotta soros ülését Békéscsabán, a megyei tanács épületében. Az ülésen részt vett Rácz Lajosné, a Pnzügyminisztérium képviselője. A napirend a következő volt: — Vb-határozat végrehajtásáról szóló jelentés keretében a hét végi orvosi ügyeleti rendszer működésének tapasztalatai, feladatok; — Az 1987. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai Békés megyében; — A határ menti árucsere-forgalom hatása és lehetőségei. A központi körzeti orvosi ügyelet témájával legutóbb 1986 májusában foglalkozott Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, s akkor határozatot hozott a központi ügyeletek további szervezésére. E határozat végrehajtásáról adott számot dr. Rácz László főorvos, a megyei egészségügyi osztály vezetője a testületnek. A beszámoló összegzése szerint Békés megyében a központi orvosi ügyeleti ellátás az elmúlt két évben tovább javult. A központi ügyeleti ellátási forma hétközben a megyében összesen 100, hétvégeken pedig 136 orvosi körzetben működik. Ez utóbbit 13 ügyeleti központban, 20 ügyeletes orvos látja el. a többi körzetben készenléti szolgálat van. Az elmúlt két év alatt szervezték meg a központi ügyeletet Eleken, egy gyermekor vosi ügyeletet Békéscsabán, és egy központi ügyeletet Tótkomlóson. Külön fejezetet érdemel hogy esetenként mennyire indokolt az ügyeleti szolgálat igénybe vétele, valóban szükséges-e az ügyeletes orvos kihívása? A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai szerint a lakosság zöme valóban megfelelő indokkal kéri az ügyelet segítségét. Ugyanakkor valamennyi helyen előfordul, hogy néhány család rendszeresen. indokolatlanul riasztja az orvost. ‘Ami a gyógyszerellátást illeti, a megye 72 gyógyszertára közül hét végén állandó ügyeletet 10 helyen tartanak, mégpedig az ügyeleti székhelyeken. Eleken, Medgyesegyházán és Tótkomlóson nincs gyógyszertári ügyelet, itt az ügyeleti gépkocsikban tartanak gyógyszerládát, és a készenléti orvosok is rendelkeznek megfelelő gyógyszerkészlettel. A lakosság, illetve a helyi orvosok szorgalmazták a hét végi gyógyszertári ügyeletet Gádoroson, Vésztőn és Eleken, ehhez azonban a személyi, illetve a tárgyi feltétetek nincsenek meg. A testület a beszámolót elfogadta azzal, hogy egyes fületeken a központi ügyeletek szervezését tovább kell folytatni. A végrehajtó bizottság ülésén ezután az 1987. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzések megyei tapasztalatairól szóló jelentés került napirendre, amelyet a végrehajtó bizottság elfogadott. A bejelentések között szó volt a határ menti árucsereforgalomról. amely a megye áruellátásának javítását, a választék bővítését szolgálja. E célból jött létre a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére a Dél-alföldi Árucsere-forgalmi Társaság, melynek* tevékenységében Rács, Békés és Csongrád megye gazdálkodó szervezetei vesznek részt. Megyénk tagvállalatai a forgalomban közvetlenül nem nagy arányban vesznek részt, közvetve, például a Déltex. a Vídia, a Kunság és a Tisza Füszérten keresztül viszont igen, hiszen megyénk kiskereskedelmi hálózatába is arányosan kerül áru e vállalatoktól. T. I. II telepiilésfeflesztö társadalmi munka megyei értékelése Békés megye lakossága az idén is derekasan kivette részét lakóhelye szépítéséből. szebbé tételéből. A településfejlesztő társadalmi munkát hagyományosan ilyentájt értékelik a megyében. Tegnap a megyei tanácsnál Araczki János általános elnökhelyettestől a legtöbb társadalmi munkát teljesítő városok, nagyközségek és községek képviselői vehették át az elismeréseket. Békés megyében 1987-ben a lakosság 1 milliárd 423 millió forint értékű településfejlesztő társadalmi munkát végzett. A városok kategóriáiéban Békés lett az első. ahol egy lakosra 8280 forint jutott. A város ezért 350 ezer forint jutalomban részesült. Második Szeghalom (4886 forint), harmadik Békéscsaba (4532 forint). A nagvközségeknél első Mező- berény (6133 forint), a település jutalma 150 ezer forint. Második Gyomaendröd (6066 forint), harmadik Űj- kímiós (5738 forint). A községek közül első Szabadkí- oriós (9089 forint), második Bélmeayer (6298 forint), harmadik Telekgerendás (4068 forint). A legkisebb települések ezért 100 ezer. 60 ezer. illetve 40 ezer forint jutalmat kaptak. A „Településfejlesztő társadalmi munkáért” kitüntetést tízen vehették át az ünnepségen. L. S.
