Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

NÉPÚJSÁG o „Életút” után „Évgyűrű” Sajtótájékoztató az Állami Biztosító igazgatóságán. A pénzintézet múlt évi eredményeit Zoltán Tamás megyei igazgató ismertette Fotó: Gál Edit 1988. március 29., kedd Németh Károly megkezdte Békés megyei látogatását Az Elnöki Tanács elnöke Fekete Sándorral, a műszaki biz­tonsági szolgálat vezetőjével beszélget Fotó: Gál Edit Az elmúlt esztendő volt az első teljes éve az Állami Biztosítónak, azt követően, hogy 1986 derekán kettévált a pénzintézet, s létrejött a versenytárs, a Hungária. Erről az önálló teljes évről, s a tervekről, újdonságokról tájékoztatta a sajtó Békés megyei képviselőit március 28-án, tegnap délelőtt Bé­kés csaibán, a pénzin tézeit székházában Zoltán Tamás, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója. Eredményes volt Számuk­ra a tavalyi év, amikor is csaknem hetvenezer új la­kossági biztosítást kötöttek, s ezzel Békés megyében az Állami Biztosítónál a lakos­ság biztosítási állománya háromszáz-huszonhárom- ezerre növekedett. Üj ügy­feleik közül a legtöbben a CSÉB 150 forintos módoza­tát kötötték meg, de sikeres volt az ÁB-Casco is. Ennek szervezésére kedvezően ha­tott az év közben megtartott bonus-jutallomsorsolás, amelynek száz nyereményé­ből 14 a szerencse jóvoltá­ból megyénkbe jutott. Nagy érdeklődést tanúsított a la­kosság az „Életút” biztosítás iránt; az Állami Biztosító életbiztosítási állománya ta­valy több mint tíz százalék­kal haladta meg az 1986. évit. A gazdálkodó szerveze­tek és vállalatok körében is fokozta a pénzintézet a piac­kutatást, arra törekedve, hogy az együttműködést hosszabb távira megalapoz­zák. S most a kártérítésekről: tavaly csaknem húszezer la­kossági személykárt és öt­ezer műszaki vagyonkárt rendeztek, továbbá hétszáz gépjárfnűkár-ibejelentés tör­tént. Az ötezer forint alatti vagyonkárt zömében azon­nal, készpénzben fizették, összegében a legtöbb kárt, 296 millió forintot — ez — A szociálpolitika olyan államilag irányított támo­gató és ellátó rendszerek, intézmények és tevékenysé­gek együttese, amely pénz­jövedelmet és ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatáso­kat nyújt a lakosságnak. Magában foglalja a társa­dalmi ellátásokhoz való hozzájárulás, az igényjogo­sultság országos és helyi ér­vényű szabályzóit is — je­lentette ki Túri György, a Csorvási Nagyközségi Ta­nács V. B. titkára a minap megtartott tanácsülésen. Az előadó a továbbiakban szólt arról i®, hogy az elmúlt évek mérsékelt gazdasági növekedése következtében az 1980-as évek első felétől kezdve hazánk minden tá­ján — így Csorváson is — nőttek a szociális gondok. A nagyközség állandó népessé­ge 1987. január 1-jén 6226 meghaladta a beszedett dí­jakat — a szocialista gazdál­kodó szerveknek térítette az Állami Biztosító. A belvíz, a tavaszi fagy és a jégverés érintette legsúlyosabban a nagyüzemeket, ezekre a ká­rokra együtt 219 millió fo­rintot fizettek ki. A tervekről, újdonságok­ról: két új biztosítási formát vezettek be, a március 1—tőd köthető korszerűsített egyé­ni állatbiztosítást, a másik pedig az „Évgyűrű-biztosí­tás, amely nyugdíjkiegészítő célokat hivatott szolgálni, és a CSÉB-bel együtt vehető igénybe. Megalakult és fő­városi székhellyel működik az Atlasz Utazási Biztosító Rt., amely főleg a hazai és a nemzetközi turizmus biz­tosításával foglalkozik. „Ko­rona” elnevezéssel szintén Budapesten nyílt egy speci­ális iroda is, amely külön­leges, egyedi biztosítási ré­tegigényeket szolgál. A kár­megelőzésre hivatott az úgy­nevezett Vagyonőriroda, amely ugyancsak Budapes­ten létesült, vagyonvédelmi és kármegelőzési tevékeny­séget folytat, és hamarosan a megyékben is nyílnak ilyen irdöák és bemutató- termek. S végül a kulturáltabb, korszerűbb ügyfélszolgálat érdekében a békéscsabai városi fiók és a gépjármű- biztosítási osztály ez év első felében új irodahelyiségbe költözik, Mezőberényben pe­dig ügyfélszolgálati iroda kezdi meg működését. Kor­szerűsítik az ügyvitelt is, a megye lakossági biztosítása­it számítógép tartja majd nyilván. A tájékoztató második fe­lében a sajtó képviselőinek, közöttük lapunk vezetőinek, munkatársainak kérdéseire válaszolt a pénzintézet igaz­gatója és vezető munkatár­sai. Hogyan próbálják meg­őrizni az „Életút”-biztosítás fő volt. A demográfiai jel­lemzők alapján a tervidő­szak végére várhatóan to­vább nő majd az idős la­kosság száma. Tekintettel arra, hogy a községben a következő időszakban sem létesül jelentősebb számú, új munkahely, így a mun­kaképes lakosság egy jelen­tős hányada továbbra is vi­dékire jár majd el dolgozni. Mivel tehát az ingázás ng£n küszöbölhető ki, a tanács egyik feladata lesz a vidék­re eljárók utazási körülmé­nyeinek a javítása. Az életkörülmények javí­tása • szempontjából megha­tározó kérdés a lakásellá­tottság. Jelenleg Csorváson a lakóházak száma 3 ezer 300. Ebből az újonnan épült la­kások többsége (80 százalé­ka) három- vagy többszo­bás. Az 1983-ban 'bevezetett értékállandóságát, miképpen alakultak tavaly a sportbal­eset-biztosítások, van-e - le­hetőség egyedi, nagyértékű tárgyak, berendezések, érté­kek biztosítására; milyen az érdeklődés az új állatbizto­sítás iránt; miiért hiányos a propaganda, és téríti-e a biztosító a közúti közleke­dés által okozott épületká­rokat? Ezek voltak a tájé­koztató nagyobb kérdéskö­rei. A válaszokból megtud­hattuk, hogy az „Életút"- biztosítás értékállandóságá­nak megőrzéséért az átla­gosnál magasabb hozamot adó befektetést keresnek a tőkének. Ami a sportbalese­teket illeti, ezek gyakoriak, így a megyében tavaly pél­dául a befizetett díjnak több mint a duplája volt a kártérítés összege. A drága berendezések,’ egyedi érté­kek biztosítására jött létre a „Korona” elnevezésű spe­ciális iroda, megyénkből is ide továbbítják ezeket az ügyeket — így utaztak pél­dául belgrádi kiállításra biztosított galambok. Az új állatbiztosítás iránt elsősorban azok érdeklőd­nek, akik nagyobb állományt tartanak, s akiknek eddig is volt állatbiztosításuk. Az új módozat arra törekszik, hogy a tényleges forgalmi értékekhez igazodjon, egy- egy szarvasmarhát például 20-40 ezer. forintra lehet biz­tosítani. A propagandaainyag bizony nem a legjobb, hiányzik, de rövidesen megjelenik a leg­újabb módozatokat bemuta­tó úgynevezett szórólap, ami az ügyfeleket tájékoztatná a lehetőségekről. A közúti közlekedés által okozott épületkárra a gépjárműfele- 1 ősiség-bi.ztos.ítás nem terjed ki, és pillanatnyilag nincs is olyan biztosítási konstruk­ció, ami erre szolgálna. T. I. és a hagyományos családi- ház-építésre kiterjesztett kedvező hitelfelvétel új len­dületet adott a községben a lakások építésének.'1988-tói a kedvezményes hitelfelvétel tovább bővül, mivel a he­lyi tanács a megyétől úgy­nevezett programos családi házak építéséhez támogatást kapott. Túri György a továbbiak­ban szólt az egészségügyi, oktatási helyzetről, vala­mint a társadalmi támoga­tásra szoruló idős csorvási emberek megsegítéséről. A tanácsülésen szó esett még a község ifjúságpoliti­kai határozatainak végre­hajtásáról, melynek előadó­ja Szilágyi Menyhért ta­nácselnök volt. Ezután új tanácsrendeletet fogadott el a testület, majd a nagyköz­ségi tanács 1988. évi munka­tervét vitatták meg a tanács­tagok. (Folytatás az 1. oldalról) A csípősre fordult szél után jólesett a gátőrház me­lege. A terem tegnapelőtt még a védelemben részt ve­vők hálóhelyisége volt, ahol ezenkívül étkezésről, forró teáról is gondoskodtak. — Hogy vannak anyagi­lag megbecsülve a vízügyi­ek? — kérdezte Németh Ká­roly. — Csak pénzért ezt senki nem csinálja — válaszolt Goda Péter. — Ehhez hiva­tástudat kell, és szerencsére ebben itt nincs hiány. A kér­désre válaszolva azt tudom mondani, hogy vannak job­ban, de gyengébben fizetett szakmák is, tehát — mérnö­kök esetében — közepesen. — Milyen a lakáshelyzet, a szociális ellátásT — Lakás nélkül nem tud­nánk szakembert letelepíte­ni. Jó partner ebben a me­gye, Gyula város, és termé­szetesen saját erőből is ál­dozunk erre. Még egyszer visszatérek a fizetéshez, ne­vezetesen a gátőrökéhez, akiknek munkája meghatá­rozó. Nos, az ő fizetésük négyezer forint körüli, a kö­vetelmények pedig maximá­lisak, mind a fegyelem, mind a szakmai ismeretek vonat­kozásában. — Meg kell mondanom — vette át a szót ismét Németh Károly. — nagyra becsülöm a gátőrök munkáját, szá­momra ők a pedantéria, a rend, a megbízhatóság meg­testesítői. — Mi is így látjuk őket — válaszolt az igazgató. (Folytatás az 1. oldalról.) hiszen a szállodai hálózat jelentős bővülésére a közel­jövőben nem számíthatunk. Éppen ezért a magánszállá­sok bérlése, értékesítése je­lentős üzletág az IBUSZ-nál. A tulajdonosoktól meghatá­rozott időre veszik bérbe a szállásokat, a házakat, nya­ralókat. Az értékesítés a fő­szezonban nem jelent gon­dot, inkább az elő- és az utószezonra nehezebb ven­dégeket szervezni. Folyama­tosan törekednek a minő­ségre, a színvonalra is, azok­kal nem kötnek újabb szer­ződést, akik nem teljesítet­ték az abban foglaltakat. Az új adózási rend — a várakozással ellentétben — nem jelentett különösebb tö­rést, legalábbis olyat nem, mint amilyenre számítottak. Szerződéseket azokkal köt­nek könnyebben, akiknek házuk, villájuk van a Bala­ton mellett, de máshol lak­nak. A magyar „tenger” melletti tulajdonosokkal már több a gond, hiszen ők a nagyobb haszon, az újabb lehetőségek reményében ne­hezebben adják bérbe helyi­ségeiket, házaikat. Szó volt még arról, hogy „békeidőben” — hiszen sze­rencsére nincs mindig árví­zi készültség — komoly ter­melőmunkát végez az igaz­gatóság. Ki gondolná példá­ul, hogy Ők készítik a nép­hadsereg részére a harcko­csimosókat, az olajiparnak különböző berendezéseket, szivattyúkat javítanak, víz­vezetéket, csatornát építe­nek. Tavaly 470 millió forin­tot termeltek így, miközben egy percre sem tévesztették szem elől legfőbb feladatu­kat, az árvízvédelmet. Ennek A Balatoni Területi Igaz­gatóság tervezi, hogy eb­ben az évben, a nyár folya­mán non-stop szervizszolgá­latot üzemeltet a tó mentén több településen, úgy, hogy ezekbe az irodákba éj­jel-nappal betérhet az ügy­fél, s igény szerint szállást biztosítanak számukra, in­formációkkal és különböző szolgáltatásokkal állnak a vendégek rendelkezésére. A vitában többen szólal­tak fel. Egyebek között el­hangzott, hogy általában nő az egyéni beutazók száma, így növekszik a lakosságtól bérbe adott szállások iránti kereslet is. Épp ezért na­gyobb gondot kel'l fordítani az ajánlásokra, mert előfor­dult már, hogy a turista nem az általa ismert pros­pektus szerinti minőségű szállásit kapott. A kereslet elsősorban a nyaralók, kü­lönálló házak iránt nő, s nagyon hasznos lenne, ha minden esetben részletesen tájékoztathatnák az érdek­lődőket, egészen az alap- . rajztól kezdve a berendezé­sen át az ingatlanhoz tarto­zó kertig — hangoztatta több külképviselő. Ezért is köszönhető ez a mostani állapot. — Igazán örülök a prog­ram módosításának — for­dult vendéglátóihoz Németh Károly. — Annak, hogy meg­ismerhettem az igazgatóság és az árvízi védekezés mun­káit. Csak elismeréssel tu­dok szólni a látottakról, és kívánom, hogy minden ne­héz helyzetben így álljanak helyt — mondotta a látoga­tás végén. Az Elnöki Tanács elnöké­nek Békés megyei program­ja ma folytatódik. Seleszt Ferenc kérnek lehetőleg pontos, részletes információkat ezekről a lehetőségekről. Nő az igény a kevésbé »népszerű idegenforgalmi te­rületek iránt is, hiszen so­kan elsősorban pihenni kí­vánnak. Ezért fel kelt ku­tatni azokat a vidékeket, ahöl színvonalasan ki tud-1 ják szolgálni az ilyen irá­nyú igényeket. Nagy lehető­ség rejlik a különböző hob­bi jellegű programok szer­vezésében is. Szó esett a vi­tában arról, hogy az Alföl­dön, sók településen jobban ki lehetne használni a szín­vonalas szolgáltatásokat nyújtó vendégházakat, szo­bákat, a lehetőségeket. A továbbiakban dr. Walkó Miklós, az IBUSZ New York-i külképviselője az eu­rópai programozásról, a ten­gerentúliak magyarországi idegenforgalomba való haté­konyabb bevonásának lehe­tőségeiről szólt, majd Mayer Mária, az IBUSZ sajtó- és propagandaosztályának ve­zetője a külföldi kiadványai­kat értékelte. A tanácskozás ma reggel tovább folytatódik Gyulán. P. F. IBUSZ-kiilképviselők értekezlete B. A. A tanácskozás résztvevői Fotó: Béla Ottó Tanácsülés Csorváson

Next

/
Thumbnails
Contents