Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. március 29., kedd Békés megye a regionális kutatásokban Beszélgetés dr. Grasselly Gyulával a Szegedi Dkadémiai Bizottság elnökével Először néhány érdekesség abból az akadémiai jelen­tésből, ami a tudományos kutatási kapacitás /megoszlá­sát dolgozza fel a dél-alföldi régióban.iA körzet három megyéjében összesen 3480 tudományos kutató működik; ebből 230 Békés megyében. Érdemes összevetni, hogy Csongrádban 2500 a kutatók száma; nálunk 80-an van­nak a főhivatásúak, míg szomszédainknál kétezren. Nincs ebben semmi meglepő, ha tekintetbe vesszük Sze­ged egyetemi városi rangját és hagyományát. Az itt következő beszélgetés éppen arra keresi a vá­laszt, hogy ilyen arány mellett mf a helye Békés me­gyének a dél-alföldi országrész tudományos életének szerveződésében. A kérdéssel dr. Grasselly Gyula aka­démikust, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) elnö­két kerestem meg, aki 1985. óta tölti be 'ezt a tisztet. — Hogyan épül /el az akadémiai bizottság szerve­zete? — Hórom alelnök és egy titkár dolgozik az elnök mel­lett. Az akadémiai bizottság­nak 34 tagja van, akiket nyilván úgy válogattunk össze, hogy a megyéket is képviseljék megfelelőképpen. Az alelnök és a titkár mel­lett még négy vezetőségi ta­got is megválasztottunk. Köztükvan Békés megye képviseletében dr. Becsei József, a földrajzi tudomá­nyok kandidátusa, a Békés Megyei Tanács elnökhelyet­tese. A SZAB mellett 8 ta­gú klubtanács és tizenkét szakbizottságunk működik. — Hogyan szerepel az összképben Békés megye? — Jóllehet, Békés megyé­ben a legkevesebb a kutatók száma, de a lelkesedés, az aktivitás telén kimagasló a tevékenységük. Kiválóan működik a Békés Megyei Tanács V. B. által létreho­zott tudományos koordiná­ciós szakbizottság. Az álta­luk küldött anyagok élénk tudományos életről tanús­kodnak bizonyos területe­ken. Nemcsak a főhivatású kutatókról van szó, hanem a mintegy félszáz egyéb szellemi alkotóról, akik a társadalomtudomány terüle­tén — a néprajzot is bele­értve — olyan értékes mun­kákat publikálnak, mint a Bajcsy-Zsilinszky irataiból készült kiadvány. vagy Áchiim L. András beszédei az országgyűlésen. a Pa­rasztház évszázadai és a Rézveretes TrannosCius cí­mű kiadvány és a többi. Ki­tűnően sikerült a Távérzé­kelési Alkalmazások című ankét, amit tavaly április­ban rendeztek. — Visszatérve az akadé­miai bizottságra, mi a leg­alapvetőbb célkitűzésük, mint regionális bizottság­nak? — Az adott régióban az egyetemeken, főiskolákon, kutatóintézetekben rendel­kezésre álló szellemi kapa­citás kisugárzását keli biz­tosítanunk azokra a terüle­tekre, ahol nem ilyen mér­tékűek. Közvetítenünk kell tehát a három megyében a különböző főhatóságokhoz tartozó intézmények között. A tanárokat is értem ez­alatt, mert ha a tanárok ér­deklődését is fel tudtuk kel­teni tudományos kérdések iránt, az még soha nem volt kárára az oktatás színvona­lának középfokon sem. Ter­mészetesen érdeklődést szán­dékozunk ébreszteni a kö­zépiskolás diákok között is, mert vannak olyan terüle­tek. amelyeket fiatalok is meg tudnak közelíteni. Csak így lehet megtalálni azokat, akikben van fantázia .. . — A pályázati rendszer is valami ilyenfajta célt szol­gál? — Az akadémiai bizottság vezetősége is osztotta a vé­leményemet, miszerint nem arra van szükség elsősorban, hogy a tudományos minősí­téssel rendelkezők pályázza­nak a SZAB által meghirde­tett témákra. Hisz az orszá­gos pályázatok — köztük az Országos Tudományos Ku­tatási Alap (OTKA), az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) — min­denki számára lehetőséget nyitnak. A regionális pályá­zati rendszert ezek szerint módosítottuk. Az a célunk, hogy fölkeltsük az egy régió­ban dolgozók érdeklődését adott kérdések iránt. Lehe­tőleg olyanok iránt, amelyek az adott terület számára is fontosak. A kezdő, tudomá­nyos fokozattal még nem rendelkező szakemberek szá­mára lehet ez egy olyan lép­cső, amelyen közelebb ke­rülhetnek a másik pályázati lehetőségekhez és egyáltalán a tudományos megismerés­hez. — Hogyan tárják fel a kutatásra érdemes témákat? — A SZAB arra kérte a megyei tanácselnököket, hogy jelöljenek meg olyan témákat, amelyekben az elő­rehaladás a megye érdeke lenne. Békés megyéből a vizek arzéntartalmának ku­tatására érkezett felkérés. Nagyon sokan foglalkoztak már ezzel, áz okot még min­dig nem lelték meg; miért van ott, és honnan jön ez a káros anyag? A megyei ta­nács felkérésére, létrehoztunk egy olyan komplex kutató- csoportot, amelyben a geo­lógus, a geokémikus, a hid- rOlógus is benne van, hi­szen a kérdés is komplex, azt csak ilyen megközelítés­sel lehet megoldani. A több nézőpontú kutatás több biz­tatást ad arra, hogy előre­haladást tudunk elérni. — Persze, az akadémiának nem a praktikus kutatási irányok keresése az elsőren­dű dolga ...?! — Az akadémia elsősorban az alapkutatásokkal kell, hogy törődjék, de nyilván nem szemellenzősen, és az alapkutatásokból kifelé is kell tekinteni. Éppen ezért gondolom, hogy ha rendsze­ressé tesszük a kihelyezett üléseket, ezzel is tudjuk se­gíteni az alapkutatás és a gyakorlati, gazdasági fel- használás közötti hiányos kapcsolatok javítását. — Lesz-e a közeljövőben Békés megyében az akadé­miai bizottságnak kihelye­zett ülése? — Már bejelentettem, hogy az akadémiai bizottság első rendes évi ülését áprilisban Békéscsabán szeretnénk tar­tani, ha erre a város foga­dókészséget nyilvánít. Ez nyilván alkalom lenne arra, hogy a Békés megyeiek fel­vessék, milyen kutatásokra lenne szükség, melyik szak­embercsoport figyelmét irá­nyítsuk jobban a megye problémáira, és így tovább. — Mi az, ami még hiány- zik a SZAB tevékenységé­hez? — Rengeteget segítene, ha volna egy regionális infor­mációs központ. Számos problémát ki lehetne küszö­bölni, ha egy számítógépes központba befutnának az in­formációk az egyes megyék­ből, például arról, milyen témaköröket művelnek, vagy mik a gondok a válla­latoknál, milyen fejlesztések folynak. Ez a központ segít­hetné esetleg a hosszabb távra szóló fejlesztési prog­ramjaikat, amelyekre a mai viszonyok közt, a napi gon­dokkal viaskodva gondolni sem tudnak . . . Pleskonics András Az írásban említett akadémiai Jelentésben olvasható ae itt következő általános értékelés Békés megyével kapcsolatban: „Az elmaradás nem csupán mennyiségi jellegű; csak lassan korszerűsödik a felsőfokú végzettségűek szakmai összetétele is. Egyes területeken nemhogy előrehaladás nincs, de a hely­zet rosszabbodása következett be. Pl. a közgazdász képzettsé­gűek száma 1973—84 között 246-ról 199-re csökkent! A helyzet magyarázata nyilvánvaló: Békés megye nem csu­pán a legproduktívabb korú népességének egy részét veszíti el, de a megfelelő értelmiségi életpályák csekély kínálata mi­att elveszíti a legképzettebb értelmiségi munkaerő egy részét is. A megyében [kialakult tudományos kapacitásra ezek a körül­mények kétségtelenül hatással vannak — kötődésük nehezebb, mint a fejlettebb régiókban.*’ * | Szépen magyarul „Szidta fel- és lemenő ági rokonságomat” Orosházi festők Szlovákiában Az orosházi festők egy csoportja a detvai kiállítás megnyi­tóján Négy napot töltöttek az orosházi festők a szlovákiai Detván még februárban, amikor a kisváros művelő­dési házában megnyitották kiállításukat. Tíz orosházi festő 35 alkotással szerepelt a szlovákiai városban, ahol a hírek szerint nagy érdek­lődéssel fogadták bemutat­kozásukat. A kapcsolat — mint arról Gonda Géza, az orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója • beszá­molt — a Gá rdonyi-alkotó­táborban kezdődött tavaly ősszel, és az ott vendéges­kedő detvai Alexander Bo- hó és Marian Vida festőmű­vészek meghívására vállal­koztak az orosháziak a det­vai kiállításra. A vendéglátók festőcso­portja májusban érkezik Orosházára, kiállításuk a Petőfi Művelődési Központ­ban május 26-tól június 2-ig lesz nyitva. A detvai művelődési ház igazgatója, Jaroslav Kuzma és Milan Malcek művészeti előadó szervezte meg-azt az utat is, amelyen több napra vendégül látták az orosházi „grundfocibajnokság” - leg­jobb csapatának tagjait, akik a szlovákiai város környé­kén a síelés tudományával is megismerkedtek. A focis­tákon kívül az orosházi is­kolák több kisdiákja is uta­zott Detvára, elsősorban a jó tanulók, és akiknek szü­lei nem éppen tehetősek. Az orosházi művelődési központ most a szépen ala­kuló kapcsolat új formáit keresi, egyetértésben a det- vaiakkal. (s—n—) Nagyon gyakran halljuk ismerőseink, barátaink kö­rében ezt a mondatot, per­sze, van benne jókora adag túlzás, hiszen a lemenő ági rokonságnevek a szitkozó- dásökban nem fordulnak elő. Annál többször kerül be ezekbe az apa, az anya, az öreganya (és sohasem nagyanya) szó és egy oldal­ági rokonságra utaló szó, az ángy, ritkábban a felmenő ági rokonságot összefoglaló ősök szó. Alapjában véve a legtiszteletreméltóbb fogal­mak nevei, és csak rango­sán, vagy más szitoktípusok­ból átvett szavakkal együtt válnak káromkodásokká. Régebbi irodalmunkban alíg-alig találunk példát a nyelvi durvaságoknak erre a típusára. Olyan kifejezések voltak ugyanis, amelyekért akkoriban büntetés járt. A mindennapi nyelvhasználat azonban akkor sem riadt vissza ezek használatától, amint a korabeli törvényha­tósági jegyzőkönyvek mutat­ják. Ma e formák jelentését és stílushatását a nyelvi meg­formálás, a beszédhelyzet és a hangsúly szabja meg. Alanyesetben birtokos sze­mélyraggal, sőt harmadik személyű raggal még tárgy- esetben is kifejezhetnek cso­dálkozást, •megdöbbenést, te­hát indúlatszó értékűek. Ilyenkor senkit sem sérte­nek. Az anyja! Az anyját! Az apja! Az apját! szavak közül az első kettő a gya­kori. Még birtokos jelzői szerepben birtokszóval együtt is állhatnak ilyen je­lentésben, Az anyja minde­nét! Az apja mindenségét! — hallhatjuk nagyon gyak­ran olyan ember szájából, aki valamin nagyon elcso­dálkozik, vagy valami na­gyon megdöbbenti. Ezek a kifejezések azonban a be­szédhelyzettől és a hang­súlytól függően már lehet­nek szitkozódó fenyegetések: Az anyja mindenét neki! Az apja mindenségét annak, aki ezt tette! Más birtokszó­val pedig az elutasító taga­dószó, a „nem” jelentésében állhatnak: Az anyád kínját! Az anyja keservét! Ugyan­ebben a szerepben állnak az ángy szót tartalmazó kifeje­zések is: Az ángyod térdét! Az ángyod térdekalácsát! Durvaságuk mértékét meg­szabja a beszédhelyzet, ko­molyan vagy tréfásan hasz­náljuk őket, és az is, kire vonatkoztatjuk. Nagyon trá­gár kifejezései elutasító ta­gadásnak, ha a rokonságne- vek után testrésznevek áll­nak, de nem kevésbé durvák ezek határozóragos alakjai, a küld, ver és megy igék mellett. Közönyös, szinte senkit sem tisztelő korunkban a legtöbb embernek még ked­ves az anyja, az apja, ezért a szitkozódásnak ezt a típu­sát tudják a legkevésbé el­viselni. Bachát László KÉPERNYŐ Nívósabb szórakoztatást Szűkszavú tudósítás jelent meg a múlt héten a lapok­ban a Közművelődési Tanács üléséről. A résztvevők „tá­jékozódtak a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szó­rakoztató tevékenységéről, és javasolták a színvonalas, sajátosan hazai szórakoztató műsorok készítését, vala­mint a külföldről átvett műsorok igényesebb válogatásét.” A javaslat kritikának fogható fel. Az is. De valami más is kisejlik belőle. Az, hogy a szórakoztatást ideje komo­lyan venni. S jó, hogy egy ilyen magas fórum fontosnak ítélte a nagyon is kétessé degradált szórakoztatást, amit véleményem szerint két szélsőség juttatott ide. A műfaji sznobság és az olcsó igénytelenség. Az előbbi gyanússá tette még az igazán jót is, csupán mert vidám, érdekes, kacagtató, s ezzel utat nyitott az értéktelenségeknek. Holott senki sem ülne le a képernyő elé, ha nem szóra­kozni akarna! Még a legmagvasabb műsoron is. És nem forog a sírjában Shakespeare sem, ha drámái, sőt tragé­diái szórakoztatnak, hiszen azt akarta többek között, hogy aki bemegy a színházába, az nézze is végig az elő­adást, majd megelégedve jöjjön vissza minél sűrűbben. Vörösmarthy nimbusza sem vész el, mert élveztük a Czillei és a Hunyadiakat. S a példák még szaporíthatok, oda-vissza, bizonyítva, hogy a nehéz és a könnyű nem zárja ki egymást, hogy a szórakoztatónak nevezett műfaj eleve nem elítélendő, csak magasabbra kell állítani a mércét és nem egyre lej­jebb tenni azzal az átadókkal: ez kell a közönségnek. Igazságtalan lenne viszont minden hibát a tévére hárí­tani, mert volt nem egy olyan próbálkozásuk, amit a kri­tika buktatott meg, Például A 78-as körzet című filmso­rozatot régebben. Most se értem, miért verték úgy el a port ezen a jól sikerült, kedves, humoros sorozaton. Ta­lán, mert a közönségnek tetszett? Tetszhetett is, hiszen az események központjában egy olyan tanácstag állt — az ügybuzgó, fiatal családanyát Schütz lla játszotta —, aki komolyan vette megbízatását, ezért Is került sűrűn szembe a hivatali bürokráciával, „aki” ehhez nem szo­kott hozzá. Igaz, szokatlan az a győzelem is, amit hétről hétre aratott Választói segítségével, meg eszével, fur- fangjával, akár a mesében. De ne felejtsük el: minden szájbarágós nélkül — szórakoztatva — bemutatott egy olyan közéleti magatartásmintát, amely hiánycikk volt és ma sem dúskálunk benne. Csak szeretnénk. Ez csak egy példa, de bizonyító erejű: kettőn áll a vásár. n sport akár az élet A műkorcsolyázó-világbajnokság is. De előbb még né­hány szót a fentiekhez kapcsolva: nem véletlen, hogy a műsorgazdák közül a legkevesebb bírálatot a sporté kap­ja. Nyilván, mert ezt a hatalmas népszórakoztatást csak adja. közvetíti, a színvonalért már nem ő felel, hanem a mindenkori szereplők, a versenyzők, rendezők, bírók. A szombati három gólt sem a tévéstáb rúgta a magyar ka­puba, a bosszúságra nem ők adtak okot. A kritika máso­kat illet, és máshova is címezik a szurkolók. Visszatérve azonban a világbajnokságra, s vele együtt a sport szórakoztató jellegére, vallom, hogy oly sok min­den más mellett azért vonz egyként kicsiket, nagyokat szerte a világon, mert annyira emberi. Az esendősúg, a jellemerő, a veszíteni tudás, a pillanatnyi diszponáltság és az ellenkezője, rokonszenv, ellenszenv, szorgalom és kitartás, a kedvező vagy kedvezőtlen! körülmények való­sága, még a szerencse vagy szerencsétlenség is mind­mind jelen van benne. Akár az életben. "Még azzal is te­tézve, hogy itt is küzd az új a régivel, itt is van teki.n- télytisztelet. itt is történik igazságtalanság. Mert nem minden sportág mérhető stopperref, centivel, ahol pedig ez a helyzet, ott a szubjektív elemekkel tarkított megí­télés is beleszól a döntésbe. A korcsolyázás is ilyen sport, tetőtől talpig. Gyönyö­rű, de megtűzdelve kisebb-nagyobb drámával, s a fe­szültséget, szomorúságot a néző is átérzi, fűszerezettebb az élmény, nagyobb az izgalom. Pedig pusztán a fiatal­ság, a szépség, az ügyesség és tudás művészi foka már olyan látványt nyújt, amit nem lehet megunni, még köz­vetlenül a téli olimpia után sem. Hogyan is lehetne, mi­kor maga a diadalmas élet, amelyre' már csak ráadás a gála színes kavalkádja. A hivatalos és nem hivatalos csillagokkal, akik közül csak a jégtáncos francia testvér­pár hiányzott — méghozzá nagyon —, hiszen amit pro­dukáltak Budapesten is, az igazi szenzáció volt. Se nekik, se nekünk nem vigasz, csak tény csupán, hogy az úttö­rőknek rögös az útja, ha sima lenne, nem kellene törni. S ők még a törésnél tartanak. Tűzoltózenekarok országos fesztiválja Ez idáig egyedülálló el­képzelés megvalósítására ke­rül sor augusztus 9-től 21-ig Gyulán, amikor a tűzoltóság országos parancsnokságának és a Kórusok Országos Ta­nácsának védnökségével megrendezik a hazai tűzol­tózenekarok országos feszti­válját. A három nap alatt a gyulaiak és a várost felke­reső hazai és külföldi ven­dégek színes zenei esemény- sorozat részesei lehetnek, ugyanis a város különböző pontjain felcsendül majd a térzene. Az előzetes felmé­rések szerint a hazai önkén­tes tűzoltó-egyesületek mel­lett működő húsz zenekar közül tíz-tizenkettő eljön a fesztiválra, s ez mintegy 400 zenészt jelent. Templomto­ronyból szól majd a torony­zene, és lesz vízizene a tó­színpadon, sőt az Élővíz-csa­torna több pontján is. A tűzoltóság központi zeneka­rának kivételével a résztve­vő együttesek versenyeznek augusztus 20-án délelőtt a művelődési központban. A minősítő hangverseny zsűri­jének elnöke Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző lesz. A tervek szerint a tűzoltó­zenekarok részt vesznek Gyula és Gyulavári augusz­tus 20-i ünnepségein, este •pedig az Erkel-szobornál fáklyafény mellett Erkel. műveiből hangversenyt ad­nak. Ugyanezen a napon ke­rül sor a várban, vagy a kör­nyékén a díjkiosztó ünnep­ségre, és a legjobbak mű­sorára. Sz. M. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents