Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

1988. március 28., hétfő Konkrét javaslatokra van szükség Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága flz IBUSZ helyi eredményei és tervei Utazást vásárol, élményt kap!? Az ifjúsági szövetségnek |az országos pártértekezlettel összefüggő feladatairól, a iKISZ munkastílusáról, munka­módszereiről, a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kér­déseiről, a KISZ külügyi tevékenységéről, s ezzel össze­függésben a Szovjet—Magyar Ifjúsági barátság fesztivál előkészületeiről, valamint a HNF és a KISZ, illetve a SZOT és a KISZ vezetőinek találkozójáról tárgyalt (szombati ülé­sén a jKISZ Központi Bizottsága a szövetség székházában. Elsőként Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottsá­gának legutóbbi üléséről, és szólt azokról a feladatok­ról, amelyek az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggésben a KISZ-re várnak. Javasolta, hogy az ifjúságii szövetség tisztségvi­selői, tagjai vegyenek részt a pártalapszervezetek, a szervezeti és vezető testüle­tek vitáin. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy hozzá­szólásaikat nem panaszlis­tává formálják, mert „nya­fogni” nagyon sokan és so­kat tudnak. Konkrét javas­latokra van szükség arra vo­natkozólag, hogy mit és ho­gyan kell megváltoztatni, milyen reális megoldások le­hetségesek a jelenlegi folya­matban'. Hangsúlyozta: eb­ben az időszakban különös jelentősége van annak, hogy a KISZ mit mond és hogyan érvel, hiszen ez hatással- le­het az ifjúsági szövetség be­folyására. A fiataloknak meg kell szólalniuk, mert a véleményét ki nem mondó ifjúságnál és a nézeteiért kiállni nem tudó .ifjúsági szövetségnél nincs rosszabb. A KISZ-nek az országos pártértekezlethez való kap­csolódásában jó vezérfonal lehet a hamarosan megkez­dődő „Milyen szocializmust építsünk?” vita is. A Központi Bizottság a tájékoztatót követően állást foglalt abban, hogy az ifjú­sági szövetség feladata a KISZ XI. kongresszusán megfogalmazott politikai vonal folytatása: a társadal­mat és az ifjúságot érintő fő kérdésekben a párt prog­resszív törekvéseinek támo­gatása. A testület úgy dön­tött, hogy az országos párt­értekezletet megelőzően ki­bővített ülést tart, amelyen a szocializmusképről, illetve a lakáspolitikai koncepcióról folytatott vita sorozatok na k a tapasztalatait összegzi. Or­szágos KISZ-értekezletet vi­szont a pártértekezlet előtt nem hívnak össze. A KISZ KB arról is dön­tött, hogy az ifjúsági szövet­ség munkastílusáról, mun­kamódszereiről szóló előter­jesztést — alaposabb tanul­mányozás után — a követ­kező ülésen vitatja meg. Az ülésen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára adott tá­jékoztatást a nemzetközi if­júsági mozgalom időszerű kérdéseiről — értékelve az ifjúsági szövetség nemzetkö­zi kapcsolatainak alakulá­sát —, s beszámolt a IV. Szovjet—Magyar Ifjúsági Barátság Fesztivál előkészü­leteiről-. Mint mondotta: ez a barátság fesztivál, ame­lyet június 16—20. között rendeznek meg a litván fő­városban, Vilniusban, je­lentős állomása a KISZ és a Komszomol közötti kapcso­lat megújításának. A tár­gyalások során olyan politi­kai programokat vázoltak fel, amelyek az új gondo­latok, elképzelések és mun­kaformák sokszínű- tükör­képét adhatják. A Szovjet­unióban végbemenő átala­kulás, a magyar reformfo­lyamatok, s ezekben az if­júság szerepe alkotják a megvitatásra váró politikai programot. A magyar fia­talokat — a korábbi tervek­től -eltérően — 380 tagú po- litiikai-szakma-i-kulturális de­legáció képviseli majdi. A pólibiikai delegáció mellett turistacsoportként kiutazó magyar küldöttség tagjait úgy választják ki, hogy a KISZ-apparátusok képvise­lőin, az aktivistákon, a fia­tal szakembereken és mű­vészeken, a neves közéleti személyiségeken kívül a résztvevők a magyar ifjú­ság minden rétegét repre­zentálják. Ugyancsak Ernőd Péter szólt az ülésen a Hazafias Népfront és a KISZ veze­tőinek április 7-re tervezett találkozójáról. Ezt első íz­ben rendezik meg, a KISZ részéről azzal a szándékkal, hogy az ifjúsági szövetség újabb partnert, szövetségest találjon törekvései megvaló­sításához. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára a SZOT és a KISZ vezetői találkozójának előkészítéséről tájékoztatta az ülés résztvevőit. Elmon­dotta-, hogy a találkozás idő­pontjában még -nem sike­rült megállapodni, mert kü­lönös hangsúlyt kaphat, hogy mely -időpontban — a KISZ KB kibővített ülése előtt, az országos pártérte­kezletet megelőzően vagy azt követően — tartják-e meg. A KISZ szeretné ezt az al­kalmat felhasználni arra, hogy a két tömegszervezet álláspontja még jobban kö­zeledjék a fiatalokat érintő kérdésekben. A KISZ Központi Bizott­ságénak ülésén Hámori Csa­ba kitüntetéseket adott át hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Az ülés szünetében kiállítás is nyílt az ifjúsági szövetség székházában. A tárlat a Ni­caraguában KISZ-akció ke­letében felépített mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézetet, az építkezést és az ott élő fiatalok életét mutatja be. Gálaműsor április 30-án a sportcsarnokban Diákhumor minden mennyiségben! Utólagosan már meg­mondhatom, kicsit tamás- kodtam a hír hallatán, mely szerint Békéscsaba középis­kolásai három estén át sze­retnék szórakoztatni közön­ségüket. Képesek-e a tizen­évesek arra, hogy igazán szórakoztassanak, hogy ne hagyják lankadni a nézők- haligatók figyelmét? A vá­rosi KISZ-bizottség mellett tevékenykedő diáktanács ál­tal most harmadik alkalom­mal megszervezett Diákva­rieté három estéje — ked­den, szerdán és csütörtökön másfél-két órákban — most is bebizonyította, nem a hi- tetlenkedőknek van igaza ... Nevezéssel lehetett beke­rülni a műsorba. Az idén így jutott hát a színpadra a közgazdasági szakközépisko­la, a szabadkígyósi szak­munkásképző, -a kereskedel- m-i-vendéglátóipari szak­munkásképző, -a szlovák gimnázium, az egészségügyi és a Kemény Gábor szak- középiskolák, valamint a 611. számú szakmunkáskép­ző válogatottja. Fél-fél órát kaptak, hogy egy négytagú zsűri, a minden mozdulatot és hangot rögzítő videoka­mera, de legfőképpen az if­júsági ház nagytermét min­den este megtöltő diákkö­zönség előtt bizonyítsanak. No, meg maguknak is ... Néhány kivételtől elte­kintve maguk által írt-szer- kesztett számokból forrt több-kevesebb sikerrel ösz- sze egy-egy műsor. A vég­eredmény azonban csodá­latra méltó. Akkor, amikor — -ki tudja már hány évti­zede, -százada?! — mind­untalan a fiatalok közöm­bösségéről, magukha fordu­lásáról beszélnek, nagyszerű élményt nyújtott ez a sod­ró, szinte minden pillanatá­ban üde és értelmesen vi­dám, a humor valamennyi stációját megmutató prog- ramsor. És politikus is volt. A kabaré, a gúny eszközei­vel a helyi és a nagyobb ügyek kifigurázása éppúgy helyet kapott ebben az ön­tevékeny összeállításban, mint a (főleg könnyűzenei) paródia. S persze a népsze­rű, és talán ezért is divatos dzsesszbalettszámokban — a fiúk inkább előadóikban — is gyönyörködhettünk. Szemle volt ez, megmére­tés. A bizonyítvány kitűnő. Még akkor is, ha néha egy- egy idétlenre sikerült moz­dulat, nem eléggé stílusos megoldás is fel-felbukkant. De hát itt -amatőrökről van szó; tehetséges fiatalokról, akik csupán élményt akar­tak nyújtani. S ez sikerült is. Nos, a zsűrire meglehető­sen nagy feladat hárult, hi­szen -a-z esti bemutatót kö­vetően -mindenki füle halla­tára -adott értékelést; azon melegében-. őszintén, de nem bántón, Bizonyítéknak meg ott volt a videofelvétel. Ez utóbbi arra is jó lesz, hogy segítségével kiválasz­szák azokat a műsorszámo- kat, amelyekből a nagykö­zönségnek szánt gálaműsor programját összeállítják. Bárki megnézheti majd a Banális elnevezésű diákna­pon, április 30-án, a sport- csarnok arénájában. No, és akkor adják át a „vándor­kukát”, amely a legjobb csa­pat egy évig őrizhető jutal­ma. A három nap programját végigszórakozva, e sorok írója is állíthatja: aki jegyet vált a gálára, biztosan jól fog szórakozni! (nemesi) Egy „életkép” a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképző iskola diákjainak fergeteges előadásában Fotó: Veress Erzsi A Grúzia fedélzetén sokan utaznak szívesen Az IBUSZ Rt. téli sajtótá­jékoztatóján dr. Szemenkár Erika vezérigazgató így fo­galmazott: „Utazni ezután is fognak az emberek, s ne­künk a tavalyi, kiemelkedő eredmények okot adnak ar­ra, hogy optimisták legyünk. Számolunk a nehezebb gaz­dasági körülményekből kö­vetkező forgalomcsökkenés­sel, ami — nehezen tudom elképzelni, hogy a valóság rácáfolna — összességében egyharmados nyereségcsök­kenést jelent majd 1988-ban. Az említett bizakodásra egy egészen friss, már az új helyzetet is magába foglaló példa: egyik budapesti iro­dánkba tegnap egy óra alatt 48-an fizettek be jugoszlá­viai utazásra. Jól, az eddiginél sokkal jobban fogunk dol­gozni, s ha minél többször tapasztalják vendégeink, hogy aki utazást vásárol, valóban élményt kap, akkor én nem féltem az idegenfor­galmat, így az Ibuszt sem”. Akkor -közreadtuk az or­szágos számadatokat (a leg­fontosabbak : 23,5 m-illliárd forintos árbevétel, a konver­tibilis devizabevétel 50 szá­zalékos növekedése, ami az 540 millió dolláros idegen­forgalmi bevétel 35 száza­léka!). Érdemes viszont a tavaszi 'idény kezdete előtt azt is megnézni,, hogy. hol helyezkedik el az „Ibusz- bőröndben”, mit vállal, mit tervez a területi és a me­gyei igazgatóság? A Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Szolnok megyei il­letőségű alföldi igazgatóság kissé „eldugott” békéscsabai irodájában Borlai László igazgató elöljáróban fontos­nak tartja leszögezni, hogy mindenképpen fejleszteni kell szolgáltatásaikat! Ah­hoz, hogy az idén is megkö­zelítsék a tavalyi 2,5 milli­árd forintos forgalmat, fő­leg a szocialista országokból ideirányuió forgalom széle­sítésében vannak még ki­használatlan lehetőségek. Mellesleg ez a „vonal” te­vékenységük felét jelenti. Az első lépés a cél felé: itt a helyszínen „végigvezetni” az utazásszervezőket ide­genforgalmi értékeinken, te- rebélyesíteni azt a kört, amelybe a délkeleti ország­részből eddig jobbára csak Szeged, Debrecen, Hajdú­szoboszló — és mostanában Kecskemét — fért bele. „A közelmúltban 20 ilyen hazai szakembert láttunk vendé­gül, és — bizonyára hitet­lenkedve fogadja —, de kö­zülük 17-en még sohasem jártak Gyulán. Tessék csak elképzelni, hogyan tudták eddig a Körösök vidékét úgymond eladni!? Akadt mi­ről beszélgetnünk tehát a gyulai Pizzában és a kondo­rost csárdában.. Ide tartozik az is: a terü­leti igazgatóság -kezdte el néhány évvel ezelőtt a vi­szonylag még mindig olcsó jugoszláviai utak szervezé­sét. Tavaly több mint ötezer töltöttek a tenger mentén hét éjszakát. A szolid külle­mű területi program (kü­lönösen a belső, fekete fo­tók helyett kellenének meg- kapóbbák), persze több tu­cat -utat — programot kínál, igazából csak a pénztárca szabhat határt a választék­nak. TQvább szűkítve a kört, néhány száz méterrel odébb, a Békés megyei iroda igaz­gatója, Slimbarszki Jánosné — bár nem beszéltek össze —- azzal kezdi tájékoztató­ját: „Szép volt, jó volt a ’87-es évadunk, de ez csak alap lehet az idén". Aztán azzal folytatja: ,,tJgy gon­dolom, eddig jól bevált prog­ramjainkra kell építkeznünk elsősorban, így például a Katowice környéki bányá­szok 60 csoportja töltött itt átlag 10 napot. Változatla­nul a lengyel, a csehszlovák, a bolgár és a szovjet turis­ták közül járnak legtöbben Békésben, de meggyőződé­sem, hogy ma már nemcsak nekik tudunk vagy tudnánk programot biztosítani. • Az embereket neon könnyű be­folyásolni, a megszokottól el­térő helyekre elkalauzolni. Így vagyunk ezzel magunk is, ha utazókká válunk. De ki ne felejtsem igen népsze­rű Fekete-tengeri utunkat, akár három „Grúzia-járat” is tele lenne. Visszatérve az előbbi gondolatra, hiába szervezünk lelkesen, mert olykor elég egy elmaradt »tessék parancsolni", vagy »köszönöm", az mindent el­ronthat. Szó szerint szolgál" n-urtk kell a vendégeket, akik nekünk hozzák pénzüket. Itt, az országszélen, -még in­kább, mint a Szentendrére, vagy a budai várba látoga­tók esetében. Tucatnyi pél­dát hozhatnék saját mun­kánkból is, amikor azt mondják az először ide­látogatók; ha én ezt hama- rébb tudtam volna, hogy Gyula ilyen gyönyörű ..., s mert nem tudták, még nar- gyon sok a dolgunk. Olyan, apróságok, vagy nem is any- nyi-ra apróságok, mint az irodában beszélgetősarok ki­alakítása, vagy több valuta­keret, a telefonnehézségek miatt egyelőre csak terve­zett BC-számlaügyintézés, s a Hungária Biztosítóval együtt készülő új gyulai iro­da átadása. Nehéz lenne mással befe­jezni ezt az írást, mint hogy reméljük, a ma Gyulára ér­kező külföldi IBUSZ-mene- dzserek gondolatban hamaro­san Békés megye idegenfor­galmának is golden szponzo­rai lesznek, úgy, mint a va­lóságban is volt, a legna­gyobb hagyományú utazási iroda, a tegnap véget ért budapesti műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon. Fábián István Ez a légkondicionált Ibusz-busz „nyugati kényelmű”, az idén újabb nyolcat helyeznek forgalomba Haltenyésztő és -kutató KGST-szakemberek Szarvason Három napon át a ponty- tenyésztés és -kutatás volt a témája annak a KGST-ta- nácskozásnak, mely a kö­zelmúltban fejeződött be Szarvason. Dr. Bakos János tudományos osz­tályvezető elmondta, hogy a KGST központja ponty­katalógus kiadását tervezi, melynek összeállításával Ma­gyarországot, közelebbről a Szarvasi Haltenyésztő és Ku­tató Intézetet bízták meg. Ennek alapján a szarvasi kutatóintézet felkérte a ba­ráti államokban működő ha­sonló profilú intézeteket, hogy a területükön fellelhető pontyféléket tudományos igénnyel figyeljék meg, ír­ják le és jellemezzék. Ezek­kel a munkákkal elkészül­tek és most azért jöttek Szarvasra, hogy eldöntsék, mi kerüljön be az orosz és az angol nyelven készülő pontykatalógusba, mely tar­talmazza a kutatási módsze­reket és eljárásokat is. Ez utóbbiban nyilván a szarvasiaknak lesz legtöbb mondanivalójuk, mivel itt 1962-től foglalkoznak ponty­kutatással és -nemesítéssel. Ez idő alatt két államilag elismert pontyhibridet állí­tottak elő, mely a régi faj­táknál 20-25 százalékkal jobb termelőképességű. Ezt a két pontyfajtát több or­szágban már „bemérték”. Mindemellett 1980-ban — nyilván a kutatásban elért eredményei alapján — azzal bízták meg a Szarvasi Ha- ki-t, hogy a KGST-ben fo­lyó halgenetikai és kutatási munkákat koordinálja. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents