Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
1988. március 28., hétfő iZI4;H)).tlTc4 Brigádfeihivás A gyermekekéit A Démász Fűtőmű békéscsabai „Kalorikus” szocialista brigádja felhívja a megye összes dolgozó kollektíváját és szocialista brigádját, hogy a brigádunk által patronált Gyulai-Remetei Gyermekotthon lakóit a brigádok által megszabott — egyetlen alkalommal befizetésre kerülő — pénzösszeggel támogassák. Bármilyen összegű befizetést nagy segítségnek veszünk. A felkínált összeget belföldi postautalványon (piros) is fel lehet adni, a címzett helyére, Budapest MNB 621- 3424262 számot kérnénk megjelölni, de egyéni kérésre mindenkihez eljuttatjuk a nevelőotthon egyszámláját tartalmazó MNB 621-342462 számú sárga csekkjét. Felhívásunkab^pár sorral szeretnénk kiegészíteni, annak indoklására, hogy megértsék, miért került sor erre a kezdeményezésre. Brigádunk több éve patronálja a nevelőotthon egy 15 fős csoportját. A kialakult érzelmi kapcsolatteremtésen túl a brigád magára vállalt — és a jövőben is vállal —, sokszor az anyagi lehetőségének határát súroló feladatot is. Megismerhette a gyerekeken keresztül az egész nevelőotthon életét, életkörülményeit, egyre szaporodik az olyan probléma, aminek megoldása anyagi segítséget igényelne. A gyerekeknek az összegyűlt pénzből könyvet, audiovizuális felszereléseket, sporteszközöket és játékokat lehetne vásárolni. A felhívás nyomán beérkezett összeg függvényeként esetleg üdülés, kirándulás szervezésére is nyílna lehetőség. A megvalósítandó feladatok vég nélkül sorolhatók. Arra kérjük megyénk dolgozó kollektíváit, hogy erejükhöz mérten, segítsenek. Segítségükkel mi, felnőttek megpróbáljuk visszaadni gyermekkorukat, amit más felelőtlen felnőttek elvettek tőlük. „Kalorikus” szocialista brigád Démász, Békéscsabai Fűtőmű Szerkesztői Szenetek Fazekasné, Kamut: kérjük, írja meg pontos címét és azt, hol vásárolták a melegítőt, mert csak akkor tudunk segíteni. * * * Nagy Ildikó, Okány: az úttörőcsapat márciusi ünnepi rendezvényéről szóló érdekes tudósítást köszönjük, sajnos, elég későn kaptuk meg, így közzétenni már nem tudjuk. A jövőben is várjuk az úttörőrendezvé- ; nyékről beszámolóidat. * * * „Betegség-e a rák?”: megdöbbenéssel olvastuk sorait, és szeretnénk közbenjárni, Hogy gyors segítséget kapjon, de az illetékeseket csak úgy tudjuk megkeresni a panasszak ha megírja nevét és pontos címét. Kérjük, tegye meg, hogy segíthessünk! * * * „Figyeljünk oda”: kár, hogy olvasónk nem írt pontos nevet és címet, mert akkor az ügyben készséggel megkérdeznénk az illetékeseket. Önkéntes határerők köszöntése Március első felében tartotta éves értékelő gyűlését a geszti, mezőgyáni és a sarkadkeresztúri önkéntes határőrcsoportokat irányító mezőgyáni határőr őrs. Siró László határőr százados megnyitója után Sújtó István, a geszti csoportvezető foglalta össze az elmúlt év politikai eseményeit, és értékelte az önkéntes határőrök munkáját. Ezt követően Pál János határőr ezredes, az orosházi határőr- kerület parancsnoka köszöntötte a megjelenteket és röviden beszélt a határőrizeti munka jelentőségéről, majd a parancsnok elismeréseket A „Mit tehetünk, ha nem jön a szerelő?” cimü cikkükhöz szeretnék egy esetet leírni. Én Bánkúlon lakom, ahova a Gelka szerelői járnak ki gázkészülékek beszereléséhez és javításához. Amikor tavalyelőtt beköltöztünk az új házunkba, novemberben szerelőt kértünk, hogy a két gázbojlert szereljék be. Erre következő év februárjában sort is kerített a Gelka. Jól működtek a múlt év októberéig, akkor sajnos elromlott a fürdőszobai bojler, és kénytelen voltam újból ehhez a „nagyon gyors” szervizhez fordulni, mert még a garancia nem járt le. Januárban meg is jelent, többszöri sürgetés után. Megcsinálta a készüléket. Hogy azért minden mégse legyen ennyire szép, kb. két óra múlva újból kialudt az őrláng, és képtelenség lett meggyújtani. Erre megint telefon stb. Két Kétegyháza lakosainak az a márciusi hétvége valóságos ünnepet jelentett. A község apra- ja-nagyja — több mint háromszázan — a helyi művelődési ház dísztermében gyűltek össze, hogy egy nem mindennapi előadást kísérjenek figyelemmel. A műsor keretén belül fölléptek a helyi magyar és román iskola tanulói, a művelődési ház kiscsoportjai, a nyugdíjasklub kórusa, a Buha és Ottlakán házaspár, Fenyvesi Pétemé és Ár- gyelán Pétemé, a „Bujonl” táncegyüttes és még sokan mások. A művelődési ház — csatlakozva a község gazdasági egységeihez, a szülői munkaközösadott 'át. Tárnok Lajos önkéntes határőr emlékplaket- tet, Csige János önkéntes határőr pénzjutalmat kapott. Tizenegyen vehettek át elismerő oklevelet, öt- és tízéves önkéntes határőrszoh- gáilatért egy-egy személy kapott emlékérmet. Természetesen a delegáló szervek is elismerték önkéntes határőrdolgozóik tevékenységét. Végezetül az önkéntes határőrök köszöntötték virággal feleségeiket, menyasszonyaikat és a meghívott növendékeket. Drozdik József tudósító, Sarkadkereslttúr hét múlva (egy pár nappal a garancia lejárta előtt) meg is érkezett a szerelő. Én sajnos nem voltam otthon, csak a mama, ö pedig nem ért hozzá, így megdöbbenéssel tapasztaltam, amikor hazamentem, hogy a csapból kb. 20 C-fokos víz folyik, és az őrlángot szinte lehetetlen újra begyújtani. Természetesen újból hívtam a Gelkát, remélve, hogy csak megszánnak (3 gyerekem van). Azóta nem jött senki, Jobban mondva a faluban járt már a szerelő, csak nálunk nem, úgy látszik, nem ért a gázbojlerekhez. Most már lejárt a garancia is. Itt vagyunk megfürödve hideg vízben. Ügy érzem azért, mert falun lakunk, nekünk is éppoly minőségű szolgáltatás jár, mint a városban. Grózné Zsóri Irén, Bánkút ség akciójához — a rendezvény bevételét az általános iskola bővítésére, korszerűsítésére ajánlotta fel. A belépődíj egyéni felajánlás alapján változott. Az est folyamán tombolákat is árultak — a nyereménytárgyakat tanulók, illetve tanárok és szülők készítették, és a helyi takarékszövetkezet reklámtárgyai képezték. A tombolák árából 4375 forint gyűlt össze. Meggyőződésem, hogy az előadás nézői jól érezték magukat. Egyébként az est műsorának összes bevétele: 21 ezer forint, melyért köszönet jár mindenkinek. — bányai — „Fél gyógyulást jelentett” Köszönetemet szeretném kifejezni a gyulai TOT-üdü- lő kollektívájának, ugyanis három hónapig voltam beteg. amiből egy hetet a gyulai II. sz. belgyógyászaton, három hetet pedig a balatonfüredi szívkórházban töltöttem. Már Gyulán is mindennap jöttek a munkatársaim és a főnökeim, hogylétem felől érdeklődni, ami nekem nagyon jó érzés volt. A balatonfüredi három hét alatt lapok és levélek váltották egymást, amiben azt írták: „Várnak vissza minél előbb, és teljes gyógyulást kívánnak.” Igazán megható volt aggódásuk, ami nekem fél gyógyulást jelentett. Mikor visszamentem dolgozni, nagy-nagy szeretettel fogadott mindenki. Aliig vártam én is, hogy újra munkatársaim között lehessek, mert ilyen kollek* tivában nagy öröm dolgozni. Ügy érzem, megérdemlik, hogy a nyilvánosság előtt is kifejezzem hálámat és köszönetemet, s jó egészséget kívánjak a kollektívának és vezetőjének. Tisztelettel Grószné Száva Irén, a TOT-üdülő dolgozója, Gyula Elkeseredett diákok Az utóbbi időben nem nagy optimizmussal indulunk reggelenként Iskolába! Hogy miért? A pályaudvaron óriási tömeg, dulakodás, tolakodás. A Gyuláról Csabára utazni szándékozó tanulótársaimmal szinte lehetetlennek találjuk, hogy a héten egyszer is felférjünk a buszjáratra, amelyik időben Csabára szállít. A probléma nem mai. Sok Csabára járó dolgozó felnőtt is panaszkodik évek óta. Mi, mivel az elmúlt években kezdtük csak a csabai tanulmányainkat, most kezdjük érezni a hátrányát. Kezdetben még „lazán” vettük: „Ugyan már, legfeljebb elkésünk!” Most, amikor igazolatlan órák sorozata áraszt el, valahogy bosszantó a dolog! Miért nem lehet iskolaidőben megfelelő időpontban, elegendő buszt indítani? S ha nagy nehezen sikerül egymás hegyén-hátán a buszra feljutni, a kalaptartón utazzunk?! A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola ingázó gyulai diákjai Visszhang Megfürödve, hideg vízben fv Nem mindennapi előadás Kétegyházán Seres Mihály és felesége, Erzsébet asszony március 28-án, ma ünnepli házasságkötésük 69 éves évfordulóját Újkígyóson, a Park utca 1. szám alatt. Három gyermekük, azok családja, hat unokájuk és két dédunokájuk köszönti az idős házaspárt ezen a családi ünnepen Egyoldalú megállapodás Szakadt ciha... Egyre többször és egyre többen tiltakoznak az ellen, ha°y elfogadjanak oilyan feltételeket, amelyek egyoldalúan köttetnek. Egyoldalúak, mert a megállapodásokból kitűnik, hogy az egyik félnek csak kötelezettségei vannak, jogai — a papírforma szerint — nincsenek. Felháborodott panaszos kereste meg szerkesztőségünket, szakadt, rongyos ágyneműt hozott bizonyítékként, és egy megállapodást tett élénk. A teljesség igénye nélkül idézünk a megállapodásból: ... mely létrejött a Békés Megyei Patyolat Vállalat, mint bérbe adó és név, szem. szám(?!), lakcím, lakos, mint bérlő között, az. alábbi feltételek mellett: 2. A bérlő az ágynemű használatáért bérleti díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a vállalati árjegyzék tartalmazza. 3. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy az ágyneműt, a szokásos kétheti használat után, de legkésőbb a 18. naptári napot meg nem haladóan, ill. az azt követő munkanapon visszaszolgáltatja. Amennyiben kötelezettségének nem tesz eleget: I nap késedelem esetén 1 Ft/gam. ... 7 nap késedelem esetén 66 Ft/garn. késedelmi díjat köteles fizetni. A hét napot meghaladó késedelem esetén az ágynemű használatba adási megállapodás automatikusan megszűnik. 4. A bérlő az ágyneműt rendeltetésének megfelelően használhatja. (?!) Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes használat következménye; pl. foltkezelést igénylő szennyeződés, mélynek foltkezelési díja 6 Ft/folt. 6. Amennyiben a bérlő a szerződésben foglaltakat megsérti, úgy a PTK bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadók ... A fentiekkel ellentétben a bérbe adó adja az ágyneműt! De milyen állapotban? Rongyosan, szakadtán, gombok nélkül. Mindezekért (ÁFA-val együtt) fizet 42 forintot garnitúránként. Ez az ő joga. Erzsiákné Scsitovics Mária, a Békés Megyei Patyolat értékesítésvezetője: — Nézze, 10 ezer bérágyneműnk van. Természetesen előfordulhat, hogy akad köztük egy-két szakadt is. A varrodánkban állandóan foltozzák, javítják. Amit már nem lehet javítani, azt kiselejtezzük. Egyébként úgy tudom, ha valaki visszaviszi a Patyolatba az ágyneműt, azt kicserélik. — Igen. De gondolja csak meg', hány fáradt asszonynak nincs már kedve a szakadt ágyneművel visszasétálni, amikor hazaér, esetleg több kilométerre a Patyolattól... s úgy van vele, hogy inkább a szakadt ágyneműt húzza fel... — Én is háziasszony vagyok, tudom, hogy nem kellemes még, egyszer gyalog, vagy akár busszal visszafordulni a kifogásolt garnitúrákkal. Nem tudok mást mondani — megértjük a panaszosokat, és elnézést kérünk. Higgyék el, mi folyamatosan javítjuk, selejtezzük az ágyneműinket... — Észre kellene venniük, amikor vasalják, netán' csomagolják, hogy rongyosan teszik tasakba ... — Van, amikor észre kellene venni, van, amikor ez nem törvényszerű» mert géppel hajtogatunk . .. Mégis, úgy gondoljuk, hogy a nem is kevés bérleti díj ellenében elvárható a gondosabb munka a Patyolattól is. Megcsonkított fák Megtörtént a felelősségre vonás Szerkesztőségünk levelet kapott Hunyadi János kö- rösladányi olvasótól, aki az alábbiakat panaszolta: „ ... a tanács elindította brigádját, és ,az utcában vágták a galy- lyakat, derékban a fákat ...” Meggyőződtünk róla, hogy olvasónk panasza helytálló, főleg a Batthyány utca megcsonkított fái mutatnak siralmas képet. Mindez a költségvetési üzem munkájának „eredménye”. — Hogyan kerülhetett sor erre a gondatlan, környezetromboló munkára? — ezt kérdeztük Mező Jánostól, a helyi tanács költségvetési üzemének műszaki vezetőjétől. — A Démász mezőberényi kirendeltségének megbízásából a villanyvezetékek alatt gallyazást végeztünk. Ennek a célja az volt, hogy az áramütéses baleseteket elkerüljük, vihar esetén a vezeték ne sérüljön meg. E fák nagy része sohasem volt metszve, így nehéz esztétikus lombkoronát kialakítani. Felhívtam a dolgozók figyelmét, a lakosokkal beszéljék meg, hogy ahol nem veszélyes, maguk alakítsák ki a fa koronáját, vagy mi végezzük el. Nyilván munkaidőben mindenkit nem találhattunk otthon. Való igaz, hogy az első napon dolgozóink nem ismerték ezt a munkát, nem elég meggondoltan, körültekintően végezték el feladatukat. Felelősségre vonásuk megtörtént. Egy dolgozónk munka- viszonyát megszüntettük, a többinél elegendőnek tartottuk a szóbeli figyelmeztetést. A kivágott fák helyére rövidesen újakat ültetünk. Igaz, a költségvetési üzem elvégezhette volna úgy is a munkáját, hogy az utcaképre jobban ügyel. Az utca közterület, így az ott levő fák gondozása a tanács feladata. Nem lett volna szükség a villanyvezetékek épsége érdekében ilyen durva beavatkozásra, ha a fákat legalább 2-3 évenként megmetszik. Dicséretes, hogy a lakók igényesek környezetükre, törődnek utcájukkal, de talán ők is tehetnének érte valamit. Például ki-ki a saját háza előtt ízléses lombozatot kialakítva, az elektromos vezetékekre is ügyelve, minden' tavasszal legallyazhatná a fákat. (molnár) Ne szüntessék meg a szikvízgyártást Hunya községben a szódavízgyártásnak lassan évszázados múltja van. Valamikor a Hangya Szövetkezet helyi szikvízüzeme látta el szódavízzel az italkimérést és a családokat egyaránt, majd később, a Gyomaendrőd és Vidéke Áfész örökségként vette át a szikvízüzemet a gépekkel, szódásüvegekkel, mindenféle tartozékokkal együtt. Zavartalan volt a szódavízgyártás nálunk egészen ez év elejéig, ekkor ugyanis megszüntették Hu- nyán a szikvízgyártást.; Így aztán, amikor például disznóöléshez készülődtünk, szódavízért Kondorosra kellett beutaznom, többe került az útiköltség, mint a szóda. Félő, hogy marad ez az állapot, és akkor mi lesz a nyáron! S hogy miért? Azj áfész- tagértekezleten, amit február végén tartottak nálunk, elhangzott, hogy azért szüntették meg Hunyán a szódavízgyártást, mert egészség- ügyi okból kifogásolható a helyiség. Ez igaz, de ezt ne úgy oldják meg, hogy megszüntetik a szikvízgyártást, hanem teremtsenek megfelelő körülményeket! Hanyecz Miklós Hunya
