Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
1988. március 26., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Hazai tájakon Vajda Lajos-múzeum Szentendrén Öröklött kastélyok és kastélyparkok A szentendrei múzeumvárosban a közelmúltban nyílt meg a tragikus sorsú Vajda Lajosnak, a magyar szürre- lizmus mindmáig nagy hatást gyakorló korai mesterének múzeuma. A tágas polgári ház a mester által oly kedvelt tetőkre nyíló, pompás kilátásával méltó kerete a gondosan összegyűjtött, részben a festő felesége által megőrzött műveknek, melyeknek jelentőségét csak a hatvanas évek óta méri fel a magyar művészettörténet. A művésznek, akinek csupán tíz esztendeje volt arra, hogy életművét megvalósíthassa, jelentőségét akkor csupán néhány barát, Bálint Endre, Korniss Dezső ismerte fel, és Kállai Ernő, aki halálakor írt cikkében így méltatta: „...ez a derékba tört életmű is elegendő ahhoz, hogy a modern magyar művészetben tiszteletreméltó helyet biztosítson számára”. A széles közönség ma sem ismeri, bár 1078-ban gyűjteményes kiállítása nagy sikert aratott Budapesten. Pedig a tragikus sorsú fiatal művész formanyelvében és problematikájában teljesen korszerűt, kiforrottat nyújtott. Rövid életében a szürrealizmus magyar változatát teremtette meg. Szerencsés dolog műveit bemutatni ott, ahol megszülettek, azok között a motívumok között, a festői kis város ódon; házai, a girbegurba utcácskái, kútjai, vasrácsai. a szerb templomok ikonjai, a szerb temető sírkövei közelében. Ezek a táji részletek élednek újjá átírt változatokban képein, rajzain, kollázsain, melyeken az orosz realista filmművészet eredményeit a szürrealizmus sematikájával olvasztotta össze. Vajda Lajos 1908. augusztus 6-án született Zalaegerszegen. Gyermekéveit Szerbiában töltötte. Szüleivel 1923-ban költözött Szentendrére. Hajlamai korán megmutatkoztak. 1923—24-ben az OMIKE magániskolájában tanult rajzolni. 1928—30-ban a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Csók István növendékeként. Itt került kapcsolatba a fiatal művészek haladó csoportjával, Kepes Györggyel, Korniss Dezsővel, Schubert Ernővel, Irauner Sándorral, és csatlakozott Kassák Laios „Munka” körének mozgalmához. 1930-tól 1934-ig Párizsban fejlesztette tudását. Itt találkozott szovjet avantgárd filmmel, mely haláláig nagy hatást gyakorolt rá. Ekkor készítette nagy méretű fotómontázsait, melynek javarésze a szentendrei múzeumában látható. E montázsok nagy hatással voltak a fiatal haladó művészekre, többek közt Lengyel Lajos Kossuth-díjas tipográfus és fotóművész indulására is, de Bálint Endre és mások munkásságában is kimutatható nyomaira bukkanhatunk. 1934-ben Magyarországra visszatérve megismerkedett későbbi legjobb barátjával, Bálint Endre festőművészszel. 1935—36-ban Korniss Dezsővel Szentendrén és Szigetmonostoron a népi művészet használati tárgyait gyűjti és rajzolja. Művészeti célkitűzése az volt, hogy e tárgyak jelekké egyszerűsített rajzával, valamint a pravoszláv ikonokkal Magyarország speciális nyugatkelet közé ékelődő helyzetének adjon kifejezést. 1938-tól 1940-ig, szénrajzos maszk periódusában, túlsúlyba kerülnek sötét látomásai, amikor a kultikus primitív művészet hatására konstruktív kompozíciós megoldással madárszerű lényeket. vad, kavargó, egymást marcangoló, félig állat-, félig emberszerű szörnyeket vázol fel széles vonásokkal. drámai' lendülettel. A vad tájakon az alvilág erői küzdenek élet-ha- lálharcban. Sajnos, ezek a nagy lélegzetű, a kor hagy- mázos miazmáit árasztó művek csomagolópapírra készültek, ezért igen romlékonyak, pedig bennük ér el Vajda művészete az európai csúcsokig. Az egyéni sorscsapások, a nélkülözések, a jövőtől való állandó rettegés, az elhurcolástól való félelem a, munkaszolgálat, az éhezés felemésztette erőit. Fiatalon, 1941. szeptember 7-én halt meg Budapesten tébécében a magyar szürrealizmus legeredetibb tehetsége. Brestyánszky Ilona A kúria és a park a község belterületén található. A park területe mára 1,8 ha- ra zsugorodott. Gyula-Vári 1776-ban a kétegyházi uradalomhoz tartozott. Később önálló település lett. 1977. április 1-gyel közigazgatásilag Gyula városához tartozik. A grófi rezidencia építésének pontos idejét eddig nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy 1842-ben a szeszgyár építésekor már állott a 14 szobából álló, alápincézett vidéki grófi kúria. Levéltári nyomok szerint a kúria első gazdája gróf Al- másy Kálmán volt. Később házasság révén — amely eléggé romantikus módon alakult — a kúriának és a birtoknak új gazdája lett gróf Pongrácz Jenő személyében, aki Almásy Jeane-tt grófnőt vette feleségül. A héttagú család csak nyáron és ősszel tartózkodott a vári birtokon. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak. A kastélyhoz tartozó 200 hold erdő igazi vadaskert volt, hihetetlen gazdag agancso- sokban! A család ezután a fővárosban levő palotájába költözött. Az uradalmat gazdatisztek irányították. A kertben — amely az épületet körülvette — gyönyörű kovácsoltvas kapun lehetett bejutni. Az épületnek említésre méltó stílusértéke nem volt. Szép az ablakokat védő — a fotón is jól látható — ablakkosár, amelyeket az uradalmi kovácsmesterek készítettek nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel. Ez adja meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos terasz is. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló frejskó volt. Sajnos beázás következtében a mennyezet leszakadt. Ma raktár. A község 1944. október 6- án — vasárnap — szabadult fel. Az elhagyott épületet 3 nap alatt teljesen kifosztották, a nyílászárókat, sőt még a tetőt is megbontották. 1948- ban a kúriát raktárnak használják. Az állagában teljesen leromlott épületet a helyi Lenin Tsz komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta és 1963 óta irodáit is itt helyezte el. 1984-ben teljes tetőcserét végeztek. A kúria közvetlen környékét is 1945 márciusában kiosztották és mára szép családi házakkal be is építették. Eltűnt az iparos- és cselédsor, melynek nevére és helyére már csak az idősebbek emlékeznek! A park mindig egyszerű, de gondozott volt. Sajnos a vastagabb fákat itt is kidarabolták és pótlásukról nem gondoskodtak. Jelenleg a park faállománya 11 lom- bosfa és 5 örökzöld fából áld. A park elhanyagolt, gondozatlan. A Gyulai Kertészeti Vállalat végzett kisebb horderejű parkosítást 1960-ban! Busa László Dombiratos Kevermes
