Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

1988. március 26., szombat A boltívesen futtatott vad­rózsa lugas halvány rózsaszín virágait most még nem cso­dálhattuk meg, hiszen ehhez korán érkeztünk a tótkomló- si Jankó János Általános Is­kolába. — Májusban nyílnak a ró­zsák, és éppen akkor a leg­szebbek, amikor a nyolca­dikosok ballagnak — mond­ta Motyovszkiné Udvaros Ida, az iskola csapatvezető­je, amint végigsétáltunk a csaknem tíz méter hosszú lugas boltívei alatt. Az igazgatói irodába ér­ve aztán Hattinger Antal igazgatóval együtt kérésünk­re bemutatták úttörőcsapa­tukat. Beszéltek a csapat hagyományairól, az iskolá­ban végzett kiváló úttörők­ről, akik azóta már fontos politikai vagy társadalmi funkciókat töltenek be. és a jelenlegi örömökről, gon­dokról. — Én csak másfél éve va­gyok úttörőcsapatunk, a Tol­di Miklós csapat vezetője, de úgy érzem, sikerült tö­retlenül' továbbvinni és meg­őrizni azokat a hagyomá­nyokat, amelyek a korábbi úttörőéletet is jellemezték. — Hogyan fogadta a más­fél évvel ezelőtti megválasz­tását? — Természetesen örültem, hogy a kollégáim és a veze­tőség is megbíznak bennem, hiszen ez valahol a koráb­bi munkám elismerését is jelentette. Igaz, csak rajve­zetőként, de azt hiszem, igen mozgékony úttörőéletet sikerült kiépítenem a hoz­zám tartozó gyerekek köré­ben. Tanulmányi versenye­ken. kulturális seregszemlé­ken mindig élenjárva sze­repeltünk. — A mozgalmi élet tehát közel áll az egyéniségéhez. E szerint nem jelent sok­kal nagyobb terhelést az új funkciója? — Talán úgy fogalmaz­nék. hogy mennyiségében és minőségében más egy csa­patvezető feladata, épp ezért a felelőssége sem mérhető egy rajvezetőével. Nem ta­gadom. néha bizony fáradt­nak érzem magam, hiszen a szervezés, a koordináció — főleg egy ilyen nagy csapat­nál, ahol hétszáz gyerek van — elég aprólékos mun­ka, és sok-sok türelem kell hozzá. Hogy mást ne említ­sek, a március 15-i műso­runkhoz szervezett zenekar­ral legalább ötször kellett egyeztetni, miire összeállt a kép, pedig ez csak egyetlen szervezési elem. — Vagyis, időigényes munka! Mi a véleménye a csapatvezetői órakedvez­mény megszüntetéséről? — Azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli csapat- vezető, aki ezt sérelmezi. Nálunk az iskola vezetősé­ge úgy döntött, hogy ebben a tanévben még meghagyja az órakedvezményt, hiszen erre a jogszabály is lehető­séget ad. De hogy jövőre m i lesz . . . ! ? — Attól félnek, hogy visz- szaesik a csapatmunka? — Ezt semmiképp nem szeretnénk, viszont biztosan többszörös lesz a terhelés. Talán megpróbálkozunk a jobb munkamegosztással a csapatvezetőségen belül, bár az egész csapat munkáját koordináló, szervező személy továbbra is csak a csapat- vezető lehet. — Annál azért a gyere­kek fontosabbak a számom­ra, még ha szorongással gondolok is a jövőre. Min­den apróbb siker további erőt ad a folytatáshoz. Gon­dot jelentett például tavaly az úttörőink táboroztatása. A szülők nem szívesen en­gedték el gyerekeiket Béla­pátfalvára, mondván, hogy az ottani szálláshely nem nyújt kulturált feltételeket számukra. Ilyen előzmények után indultunk el június vé­gén a tíznapos útra. Igaz, a szálláshely valóban rosz- szabb volt, mint amihez a mostani gyerekek szoktak, ám a tábor minden várako­zást felülmúlva sikerült. So­kat kirándultunk, program­jainkat mindig más és más helyszínre szerveztük, szinte csak aludni jártunk haza. Gondolom, ennek az ered­ménye lehet, hogy az idén máris 160-an jelentkeztek a nyári úttörőtáborba, kétszer annyian, mint a tavalyi év­ben. Igaz, most a táborhely is máshol lesz; Esztergomba megyünk. Hattinger Antal „bogarát” az átlagszámításokról min­denki ismeri. Véleménye szerint is fontos az úttörő­élet, de a legfontosabb még­iscsak a tanulmányi ered­mény. Minden év végén va­lamennyi osztály a tantárgy átlagát kiszámolja, amely­nek segítségével folyamato­san nyomon követi a fejlő­dést, vagy éppen a vissza­esést. — A tanulmányi munkán túl minek tulajdonít még hasonló nagy jelentőséget? — kérdeztük tőle. — Feltétlenül kiemelném a gyerekek öntevékenységét — válaszolta. — Olyan idő­ben élünk, amikor az ön­állóságnak rendkívül nagy a szerepe mind a gazdaság­ban, mind a társadalomban. Mi ezt nemcsak az úttörő- csapat felnőtt vezetőinek, hanem az úttörőknek is biz­tosítani kívánjuk. Ez a gya­korlat azt mutatja, hogy a gyerekek remekül tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Egyre több rajfoglalkozást tartanak a saját szervezé­sükben, legyen az klub, ve­télkedő, vagy épp táncos szórakoztató összejövetel. — Én még azt is meg­kockáztatnám — tette hoz­zá a csapatvezető —, hogy gyakran bátrabbak és kez­deményezőbbek, mint mi, felnőttek vagyunk ... Beszélgetésünk végén megnéztük az úttörőcsapat otthonát, ahol mértani rend­ben sorakoztak a csapat éle­tében fontos kellékek, az úttörők munkáját dicsérő díjnyertes szakköri tárgyak, könyvek és oklevelek. Kinn még javában zuho­gott az eső, amikor fotós kollégámmal elhagytuk az iskola épületét, amelyről már nem csak annyit tud­tunk, hogy itt működik a 2454. számú úttörőcsapat. Pedagógusok, gyerekek te­vékenységét, alkotásait is­merhettük meg, és őrizhet­jük ma is emlékezetünk­ben . .. Magyar Mária Az úttörőcsapat otthonában készült felvételen a díjnyertes szövőszakkör és játékszakkör munkája látható Janis Anita még csak negyedik ősz tályos, és máris hozzáértő ügyességgel dolgozik a szövőszéken Fotó: Fazekas Ferenc Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1988 1989-es oktatási évre a politikai vezetők képzése és az ál­lami, gazdasági, intézményi vezetők politikai képzése és továbbképzése esti tanfolyamaira. I. Pártiskolai tanfolyamok: Kellő számú jelentkező esetén bármely településen indíthatók. 1. Alapfokú pártiskolai tanfolyam (egyéves képzés). Célja: a problémákra összponto­sító elméleti és gyakorlati felkészí­tés a politika alapvető kérdéskörei­ből, segítve az alapszervezeti, helyi vezetők politikai feladatainak jobb ellátását. Elvégzését alapszervezeti titkároknak, vezetőségi tagoknak, tö- megszervezeti-mozgalmi vezetőknek, valamint a káderutánpótlási tervben szereplőknek ajánljuk. 2. Középfokú pártiskolai tanfolyam (kétéves képzés). Célja: a marzizmus—leninizmus elméleti alapjainak, szemléletének elsajátításával, a szocialista építés soron lévő feladatainak elemzésével, a társadalomtudományi kutatások hasznosítható eredményeinek ismer­tetésével és alkalmazásának gyako­roltatásával felkészíteni a hallgató­kat a politikai tevékenységre és a propagandamunkára. Elvégzését ajánljuk az üzemi, községi pártszer- vek vezetésében, a nagyközségi és városi pártapparátusokban, illetve a megyei pártbizottság tagjaként dol­gozóknak. 3. A pártiskolai speciális tovább­képző tanfolyamok: Politikai vezetés — pártmunka (ál­talános továbbképző jelleggel és a következő reszortos képzés szerint is: információ fegyelmi, agitációs munka), Politikai szociológia és közvéleménykutatás, Nemzetközi kérdések. A politikai oktatás peda­gógiája, Retorika. A tanfolyam célja: a megfele­lő végzettséggel rendelkező párt- és tömegszervezeti vezetők megismer­tetése a mozgalmi munkához köz­vetlenül kapcsolódó újabb politikai és ideológiai kérdésekkel. A tanfo­lyam elvégzését ajánljuk: azoknak, akik ciklusonként továbbképzésre kötelezettek. II. Esti egyetemi tanfolyamok: 1. Hároméves általános tagozat. Általános tagozatú osztályok in­dulnak a városokban, és kellő szá­mú jelentkező esetén más települé­seken is. A tagozat célja: a marxizmus— leninizmus elméleti alapjainak meg­ismerése s filozófia, a politikai gaz­daságtan és a tudományos szocializ­mus tanulmányozása révén. A ta­gozat elvégzését ajánljuk: azoknak az állami, gazdasági és mozgalmi életben — politikai végzettséghez kö­tött munkakörben — dolgozóknak, akik felsőfokú állami iskolai vég­zettséggel nem rendelkeznek, propa­gandistáknak, fiatal értelmiségiek­nek, valamint a marxizmus—leni­nizmus iránt elméletileg érdeklő­dőknek. A jelentkezés feltételei: a párt- alapszervezet és a munkahely ja­vaslata. 2. Kétéves szakosító tagozat. Szakosító tagozatos osztályok in­dulnak a filozófia, a politikai gaz­daságtan, a magyar munkásmozga­lom története és a nemzetközi mun­kásmozgalom története szakon Bé­késcsabán, illetve kellő számú je­lentkező esetén más településeken is. A tagozat célja: mélyebb és át­fogóbb elméleti-tudományos igényű ismeretek elsajátítása a marxizmus- leninizmus választott ágán belül. A tagozat elvégzését ajánljuk: azok­nak a főiskolai, egyetemi, marxista —leninista esti egyetemi, pártiskolai végzettséggel rendelkező állami, gazdasági, mozgalmi vezetőknek, akiknek a munkaköri beosztásához a politikai végzettség szükséges, propagandistáknak és más — a fel­tételeknek megfelelő — érdeklődők­nek. A jelentkezés feltételei: egyetemi, főiskolai, illetve marxista—.leninista esti egyetemi, pártiskolai végzettség, valamint a pártszervezet és a mun­kahely javaslata. 3. A Marxista—Leninista Esti Egyetem speciális továbbképző tan­folyamai : Politikai rendszerünk időszerű kérdései, Szociológia, Művelődés- politika, Társadalmunk és az er­kölcs, Esztétika, Bevezetés a mar­xista valláselméletbe, Gazdaságpoli­tika, Világgazdaság, Nemzetközi po­litika. Vezetési ismeretek, Politikai nevelés, Retorika, Az MSZMP hon­védelmi politikájának alapjai és ideológiai kérdései. Megyei tematikájú tanfolyam: Az ember és természeti környezete. A tanfolyam célja: a korábban szerzett marxista—leninista művelt­ség felfrissítése, egy meghatározott irányú konkrét elmélyítése, a társa­dalomtudományok újabb eredmé­nyeinek megismerése. A tanfolyam elvégzését ajánljuk: a ciklusonkénti továbbképzésre kötelezett állami, gazdasági és mozgalmi vezetők szá­mára. A jelentkezés feltételei: a beosz­tásukhoz szükséges politikai vég­zettség, valamint a pártszervezet és a munkahely javaslata. III. További tudnivalók: A felvételi pályázatot 1988. május 6-ig a városi, a városi jogú nagy­községi. illetve a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizott­ságra kell benyújtani. A jelentke­zéshez szükséges kérdőívek a párt- bizottságokon szerezhetők be. A jelentkezők a felvétel eredmé­nyéről írásban értesítést kapnak. A tanév szeptember elejétől június végéig tart. A hallgatók hetenként kötelező foglalkozáson (előadás, osz­tályfoglalkozás) vesznek részt. Fél­évkor és a tanév végén a hallgatók minden tagozaton és tanfolyami formán az előírt beszámolási köte­lezettséggel tartoznak. A tananyagot az Oktatási Igazga­tóság térítés ellenében biztosítja. A pártiskolai továbbképző tanfolya­mok kivételével valamennyi tanfo­lyami forma tandíjköteles. Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága MOZI Astérix tizenkét próbája Az Astérix-képregények, -lemezek, -videók és -filmek már bejárták a világot. Al­berto Uderzo kedves figu­rái és René Goscinny szel­lemes történetei 1959 óta hódítanak, ám hozzánk még­is csak az elmúlt esztendő­ben jutottak el. Akkor az 1977-ben készült Astérix, a gall került a mozikba, most pedig az 1985-ben született Astérix tizenkét próbája. (Azóta az Asitérix-történetek írója, Goscinny elhunyt, fel­adatkörét teljesen átvette Uderzo.) Nem érdemes tör­ni a fejünket azon, hogy mi­ért kellettek évtizedek e fil­mek megvásárlásához, mert erre úgy sincs elfogadható magyarázat. Inkább örül­jünk, hogy eljutottak hoz­zánk, mert még a felnőtt nézőknek is kellemes kikap­csolódást nyújtanak. Most például Astérix, a gall törpe az öreg druida, a trikolór köztársaság meg­testesítője, a tudós és ravasz csaló varázsitala segítségé­vel meghódítja az isteni Caesar vezette római biro­dalmat. Persze úgy, hogy kedves, hordóhasú barátjá­val, Obelixszel az istenekké avató tizenkét próbát kiáll­ja. A nem annyira vadaknak, mint inkább vidám, szószá­tyár népségnek bemutatott gallok végül így vonulnak be a fejlett civilizációval dicsekvő Rómába. A szem­telen fricskákból összefűzött történet persze ezt a magas rendű civilizációt is kikez­di. ^.mit ugyanis a hivata­lokról bemutat, az a jelen­nek is szól. Vagy éppen a világ tetején, amikor a bölcs felteszi a nagy kérdést, amit halandó aligha fejthet meg, Astérix rögtön kitalálja: egyszerű mosópor reklámról van szó. A szerzők az időszámítás előtti időkbe kalauzolnak bennünket, de még mielőtt komolyan vennénk, egy ku­pac XX. századi szeméttel figyelmeztetnek bennünket, hogy itt most minden csa­lás és ámítás, játék és kika­csintás, bohókás ötlet és fáj­dalmas csípés lesz. S a foly­tatásban nem is csalódunk. A tizenkét próba valóban megerőltető, de nem a mi két gall harcosunknak, akik úgy dobálják a láthatatlan kötélre az éhes krokodilo­kat mint háziasszony a vi­zes ruhát. No, és ami az ókori hpnotizőrnél történik, az egyszerűen óriási. Visz- szagondolva a jelenetre, ma is hangosan kacagok . . . A bájos filmben sok az „áthallás”, a vájt fülű, s a kultúrtörténetet, történel­met jól ismerő felnőttek kü­lön csemegékben is része­sülnek. A színes, szinkroni­zált francia film természete­sen minden korosztály szá­mára felhőtlen szórakozást nyújt, ezért érdemes csalá­di körben megtekinteni. Nincs benne kegyetlenkedés, erőszak, horror és idegbor- zolás. „csak” szellemesség, humor, játékosság, ötlet. Pe­dig az arénában féltem, hogy az elszabadult vadálla­tok ezt az -idilli hangulatot szétmarcangolják, de helyet­te a mi kis szószátyár gall népségünk — mai értelem­ben vett — cirkuszt rende­zett az éhes állatokkal. A gladiátorok pedig kedves­tréfás játszópajtásokká deg­radálódtak az egymással ka­kaskodó gallok mellett. Tudva, hogy az Astérix- történetek kiapadhatatlanok, reméljük, hogy legalább a magyar animátorokkal ké­szült részre nem kell újabb tíz évet várni. B. S. E. Élet a vadrózsalugas mögött Egy tótkomlósi úttörőcsapat életéről

Next

/
Thumbnails
Contents